Sanskrit & Trika Shaivism (Magyar-Főoldal)

JavaScript letiltva! Ellenőrizd ezt a linket!


 Tantrāloka (Tantraloka): Fejezet 3 - stanzák 151-294 - Nem duális kashmiri Shaivizmus

Paropāyaḥ - «A legmagasabb módszer [Śāmbhavopāya]» - Normál fordítás


 Bevezetés

Ez a második és egyben utolsó stanza csoport (a 151.-től a 294.-ig) a harmadik fejezetnek (melynek neve Paropāyaḥ).

Ez a munka a nagy Mester Abhinavagupta tollából származik és a Tantra összefoglalása, annak minden aspektusát érintően. A Tantrāloka a legfontosabb és legterjedelmesebb munkája a legnagyobb Trika Mesternek. Abhinavagupta emellett Kṣemarāja tanítója is volt és körülbelül Kr.u. 975-1025-ig élt.

Ez az értekezés, melynek neve Tantrāloka, a Tantra egy teljes enciklopédiája. Mivel ez a Trika Shaivizmusban egy nagyon magasszintű szöveg, nem meglepő, hogy egy kezdő, neofita nehezen érthetőnek találja. A megértés első lépéseihez, az olvasó szintje legalább a Trika Shaivizmusban egy valódi tanítvány szintjét kell, hogy elérje. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor sok zavar és állandó csalódás üti fel a fejét. Annak ellenére, hogy minden tőlem telhetőt megteszek a dolgok kifejtésére a lehető legkönnyebb formában, az értekezés tanulmányozása bizonyos spirituális kalibert igényel. Ebben a rendszerben, néha nem lehetséges még írni sem bizonyos témakörökről a szavak rendkívüli limitáltsága miatt. Mert a végén, mindez a tudás végül' állapotokkal' kapcsolatos és meglehetősen nehéz írni az' állapotokkal' kapcsolatos tudásról, precíz módon. Abhinavagupta megtesz minden tőle telhetőt, hogy ezt a végrehajthatatlan feladatot elvégezze, melyben ír arról, ami felsőbbrendű és megfoghatatlan. Mindenesetre elképesztő képességei ellenére, mellyel mindezt eléri, nem tár fel mindent. Nem azért, mert ő mindig elrejti a dolgokat az olvasó elől, hanem azért, mert olykor elrejti, máskor pedig egyszerűen nem tud írni ilyen nagyon mély témákról a szavak korlátozottsága miatt.

Az élet célja a Felszabadulás. Az ember folyamatosan kereste a szabadságot az egész történelem során, de a Trika Shaivizmus szerint, az nem valódi Felszabadulás. A Valódi Felszabadulás nem azt jelenti, hogy a testednek szabadnak kell lennie börtöntől vagy hasonló dolgoktól. A Valódi Felszabadulás nem más, mint az Ő Abszolút Szabadságának vagy Svātantrya-jának elérése. Amikor a Nagy Úr Svātantrya-ja eléretik, akkor minden dolgot egységben látsz, vagyis nem tapasztalsz többé dualitást, mint korábban. Minden végérvényesen azonosításra kerül Svātantrya-val, Vele, és ez a vége a történetnek, melynek neve' te, kötöttségben'. Ettől a ponttól kezdve semmi sem állhat az utadba, mert ha valami látszólag az utadba is áll, az szintén Svātantrya. Ez a szüntelen ébersége az egységnek mindenben, a valódi Szabadság. Nincs más elérhető, mi ennél magasabb!

Észben tartva ezt, most olvasd a Tantrāloka-t és tapasztald meg a Legfőbb Gyönyört, kedves Śiva.

Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) ha sonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.

fel


 Stanzák 151 - 159

चवर्गः पञ्चशक्त्यात्मा क्रमप्रस्फुटतात्मकः।
या तूक्ता ज्ञेयकालुष्यभाक्क्षिप्रचरयोगतः॥१५१॥

द्विरूपायास्ततो जातं टताद्यं वर्गयुग्मकम्।
उन्मेषात्पादिवर्गस्तु यतो विश्वं समाप्यते॥१५२॥

Cavargaḥ pañcaśaktyātmā kramaprasphuṭatātmakaḥ|
Yā tūktā jñeyakāluṣyabhākkṣipracarayogataḥ||151||
Dvirūpāyāstato jātaṁ ṭatādyaṁ vargayugmakam|
Unmeṣātpādivargastu yato viśvaṁ samāpyate||152||

[Az Akarat Erejéből --az 'i' magánhangzó-- -ami egy (és) megmarad Saját esszenciális természetében-] (feltárul) a 'ca' csoport --mely 'ca', 'cha', 'ja, 'jha' és 'ña' betűkből áll (ca-vargaḥ) -- -miknek természete (szintén) az öt Erő (pañca-śakti-ātmā)-, amik fokozatosan evidenssé vagy megnyilvánulttá válnak (krama-prasphuṭatā-ātmakaḥ) --hozzá kellett adnom 'szögletes zárójelben' a 150. stanza második felét, hogy a jelentést teljessé tegyem--.

De (tu), (amikor az Akarat Ereje), ami (yā) említve volt (korábban) (uktā) összekapcsolódik a tudható zavarával (jñeya-kāluṣya-bhāk), következésképpen (tatas) néhány csoport (varga-yugmakam), kezdve 'ṭa' és 'ta'-val --vagyis az öt cerebrális hang, mint 'ṭa', 'ṭha', 'ḍa', 'ḍha' és 'ṇa', együtt az öt foghanggal, mint 'ta', 'tha', 'da', 'dha' és 'na' (ṭa-ta-ādyam) születik (jātam) abból, minek két formája van (dvi-rūpāyāḥ) --vagyis a 'ṛ' és a 'ḷ' magánhangzókból-- egy gyors mozzanat miatt (kṣipra-cara-yogataḥ).

Az Unmeṣa-ból --az 'u' magánhangzó-- (unmeṣāt) valójában (tu) (feltárul) a csoport, mely 'pa'-val kezdődik --vagyis az öt ajakhang, mint 'pa', 'pha', 'ba', 'bha' és 'ma'-- (pa-ādi-vargaḥ), amiből (yatas) az univerzum (viśvam) elkészül (samāpyate)||151-152||

Jelenleg még kifejtések nélkül


ज्ञेयरूपमिदं पञ्चविंशत्यन्तं यतः स्फुटम्।
ज्ञेयत्वात्स्फुटतः प्रोक्तमेतावत्स्पर्शरूपकम्॥१५३॥

Jñeyarūpamidaṁ pañcaviṁśatyantaṁ yataḥ sphuṭam|
Jñeyatvātsphuṭataḥ proktametāvatsparśarūpakam||153||

Ez (az univerzum) (idam), ami a tudható (jñeya-rūpam), huszonöt (kategóriáig) tart (pañca-viṁśati-antam), lévén (yatas) az tisztán megnyilvánult (sphuṭam). (És) mivel a tudható tisztán megnyilvánult (jñeyatvāt sphuṭataḥ), az úgy mond (proktam) az, minek formája a huszonöt mássalhangzó 'ka'-tól 'ma'-ig --az, minek formája a 'sparśa' mássalhangzók, ilyen mértékben-- (etāvat-sparśa-rūpakam)||153||

Jelenleg még kifejtések nélkül


इच्छाशक्तिश्च या द्वेधा क्षुभिताक्षुभितत्वतः।
सा विजातीयशक्त्यंशप्रोन्मुखी याति यात्मताम्॥१५४॥

सैव शीघ्रतरोपात्तज्ञेयकालुष्यरूषिता।
विजातीयोन्मुखत्वेन रत्वं लत्वं च गच्छति॥१५५॥

तद्वदुन्मेषशक्तिर्द्विरूपा वैजात्यशक्तिगा।
वकारत्वं प्रपद्येत सृष्टिसारप्रवर्षकम्॥१५६॥

Icchāśaktiśca yā dvedhā kṣubhitākṣubhitatvataḥ|
Sā vijātīyaśaktyaṁśapronmukhī yāti yātmatām||154||
Saiva śīghrataropāttajñeyakāluṣyarūṣitā|
Vijātīyonmukhatvena ratvaṁ latvaṁ ca gacchati||155||
Tadvadunmeṣaśaktirdvirūpā vaijātyaśaktigā|
Vakāratvaṁ prapadyeta sṛṣṭisārapravarṣakam||156||

És (ca) az Akarat Ereje (icchā-śaktiḥ... sā), ami (yā) kettős (dvedhā) -zavart és zavartalan (kṣubhita-akṣubhitatvataḥ) -, amikor egy különböző erőhöz tartozó aspektus felé orientálódik --ez Anuttara-ra vagy 'a'-ra vonatkozik-- (vijātīya-śakti-aṁśa-pronmukhī), 'ya'-vá válik (yāti ya-ātmatām).

Ez az (Akarat Erő) Maga (sā eva), díszítve az elért --megnyilvánított-- tudható zavarával egy nagyon gyors (mozzanat) által (śīghratara-upātta-jñeya-kāluṣya-rūṣitā) --vagyis a 'ṛ' és 'ḷ' magánhangzók által--, egy másik vagy különböző (erő) --Anuttara vagy 'a'-- felé való orientáció állapota által (vijātīya-unmukhatvena), 'ra'-vá és 'la'vá válik (ratvam latvam ca gacchati).

Hasonlóképpen (tadvat), az Unmeṣa --az 'u' magánhangzó-- (unmeṣa-śaktiḥ) -aminek két formája van (dvi-rūpā), amikor Az megy --vagyis orientálódik-- egy másik erő felé --vagyis Anuttara vagy 'a' felé-- (vaijātya-śakti-gā), a 'va' betűvé válik (va-kāratvam prapadyeta) -ami öntözi a megnyilvánulás esszenciáját (sṛṣṭi-sāra-pravarṣakam)-||154-156||

Jelenleg még kifejtések nélkül


इच्छैवानुत्तरानन्दयाता शीघ्रत्वयोगतः।
वायुरित्युच्यते वह्निर्भासनात्स्थैर्यतो धरा॥१५७॥

Icchaivānuttarānandayātā śīghratvayogataḥ|
Vāyurityucyate vahnirbhāsanātsthairyato dharā||157||

Az Akarat Maga (icchā eva), amikor megy Anuttara és Ānanda felé --vagyis amikor orientálódik az 'a' és az 'ā' felé-- (anuttara-ānanda-yātā), úgy nevezett (ucyate), mint 'levegő' --a 'ya' félmagánhangzó-- (vāyuḥ iti) a gyorsaság miatt (śīghratva-yogataḥ), 'tűz' --a 'ra' félmagánhangzó-- (vahniḥ) a ragyogás miatt (bhāsanāt) (és) 'föld' --a 'la' félmagánhangzó-- (dharā) a szilárdság miatt (sthairyataḥ)||157||

Jelenleg még kifejtések nélkül


इदं चतुष्कमन्तःस्थमत एव निगद्यते।
इच्छाद्यन्तर्गतत्वेन स्वसमाप्तौ च संस्थितेः॥१५८॥

Idaṁ catuṣkamantaḥsthamata eva nigadyate|
Icchādyantargatatvena svasamāptau ca saṁsthiteḥ||158||

Ez okból kifolyólag (atas eva), e négy betű csoportja --vagyis a félmagánhangzók, mint ya, ra, la és va-- (catuṣkam) úgy nevezett (nigadyate), mint 'antaḥstha' --az, ami belül nyugszik-- (antaḥstham). (Miért?) Azok --Akaraton belül, stb.-- maradása miatt (icchā-ādi-antar-gatatvena... saṁsthiteḥ), annak teljessége szintjén --vagyis azon a szinten, ahol jelen van a megnyilvánulása, egységben, az Énnek, minek egyetlen formája a 'Pramātā' vagy 'Tudó'-- (sva-samāptau ca)||158||

Jelenleg még kifejtések nélkül


सजातीयकशक्तीनामिच्छाद्यानां च योजनम्।
क्षोभात्मकमिदं प्राहुः क्षोभाक्षोभात्मनामपि॥१५९॥

Sajātīyakaśaktīnāmicchādyānāṁ ca yojanam|
Kṣobhātmakamidaṁ prāhuḥ kṣobhākṣobhātmanāmapi||159||

(A bölcsek) azt mondták (prāhuḥ), hogy ez (idam) a kombinációja (yojanam) Akaratnak, stb. (icchā-ādyānām) és (ca) hasonló erőknek (sajātīyaka-śaktīnām) -akár (api) tartalmaznak zavart (ezek a hasonló erők) vagy sem- (kṣobha-akṣobha-ātmanām) zavart tartalmaz (kṣobha-ātmakam)||159||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 160 - 170

अनुत्तरस्य साजात्ये भवेत्तु द्वितयी गतिः।
अनुत्तरं यत्तत्रैकं तच्चेदानन्दसूतये॥१६०॥

प्रभविष्यति तद्योगे योगः क्षोभात्मकः स्फुटः।
अत्राप्यनुत्तरं धाम द्वितीयमपि सूतये॥१६१॥

न पर्याप्तं तदा क्षोभं विनैवानुत्तरात्मता।
इच्छा या कर्मणा हीना या चैष्टव्येन रूषिता॥१६२॥

शीघ्रस्थैर्यप्रभिन्नेन त्रिधा भावमुपागता।
अनुन्मिषितमुन्मीलत्प्रोन्मीलितमिति स्थितम्॥१६३॥

इष्यमाणं त्रिधैतस्यां ताद्रूप्यस्यापरिच्युतेः।
तदेव स्वोष्मणा स्वात्मस्वातन्त्र्यप्रेरणात्मना॥१६४॥

बहिर्भाव्य स्फुटं क्षिप्तं शषसत्रितयं स्थितम्।
तत एव सकारेऽस्मिन्स्फुटं विश्वं प्रकाशते॥१६५॥

अमृतं च परं धाम योगिनस्तत्प्रचक्षते।
क्षोभाद्यन्तविरामेषु तदेव च परामृतम्॥१६६॥

सीत्कारसुखसद्भावसमावेशसमाधिषु।
तदेव ब्रह्म परममविभक्तं प्रचक्षते॥१६७॥

Anuttarasya sājātye bhavettu dvitayī gatiḥ|
Anuttaraṁ yattatraikaṁ taccedānandasūtaye||160||
Prabhaviṣyati tadyoge yogaḥ kṣobhātmakaḥ sphuṭaḥ|
Atrāpyanuttaraṁ dhāma dvitīyamapi sūtaye||161||
Na paryāptaṁ tadā kṣobhaṁ vinaivānuttarātmatā|
Icchā yā karmaṇā hīnā yā caiṣṭavyena rūṣitā||162||
Śīghrasthairyaprabhinnena tridhā bhāvamupāgatā|
Anunmiṣitamunmīlatpronmīlitamiti sthitam||163||
Iṣyamāṇaṁ tridhaitasyāṁ tādrūpyasyāparicyuteḥ|
Tadeva svoṣmaṇā svātmasvātantryapreraṇātmanā||164||
Bahirbhāvya sphuṭaṁ kṣiptaṁ śaṣasatritayaṁ sthitam|
Tata eva sakāre'sminsphuṭaṁ viśvaṁ prakāśate||165||
Amṛtaṁ ca paraṁ dhāma yoginastatpracakṣate|
Kṣobhādyantavirāmeṣu tadeva ca parāmṛtam||166||
Sītkārasukhasadbhāvasamāveśasamādhiṣu|
Tadeva brahma paramamavibhaktaṁ pracakṣate||167||

Mindazonáltal (tu), Anuttara --az 'a' magánhangzó-- (Önmagával való) (anuttarasya) kombinációjában (sājātye), (van) két (dvitayī) lehetőség (gatiḥ): Ha (ced) ott (tatra) eme (tad) Anuttara (anuttaram), ami (yad) egy (ekam), lesz a mestere (prabhaviṣyati) az Ānanda --az 'ā' magánhangzó-- létrehozásának (ānanda-sūtaye), (akkor) az ilyen (típusú) egyesülésben (tad-yoge), a kombináció (yogaḥ) nyilvánvalóan (sphuṭaḥ) zavart (fog) tartalmazni (kṣobha-ātmakaḥ).

Itt (atra) még (api), a második (dvitīyam api) Állapota (dhāma), (melynek neve) Anuttara --az 'a' magánhangzó-- (anuttaram) (kombinálva az elsővel) nem (na) megfelelő/alkalmas (paryāptam) az (Ānanda --az 'ā' magánhangzó) létrehozására (sūtaye), (és) így (tadā) az (megmarad) csupán (eva) Anuttara Léteként --az 'a' magánhangzó-- (anuttara-ātmatā), zavar (kṣobham) nélkül (vinā).

Az Akarat (icchā), ami (yā... yā) (bármilyen) aktivitás nélkül (karmaṇā) való (hīnā) és (ca) díszített (rūṣitā) az által, mi vágyott (eṣṭavyena), elér (upāgatā) egy állapotot (bhāvam), (ahol úgy látszik, mint ami) hármas (tridhā) egy gyors és szilárd osztályon keresztül (śīghra-sthairya-prabhinnena).

Ami vágyott (iṣyamāṇam), az létezik (sthitam), (mint) 'nem kiterjedt (anunmiṣitam), terjedő (unmīlat) (és) jól kiterjedt (pronmīlitam iti)' ebben az (Akaratban) (etasyām), anélkül, hogy kiesne (aparicyuteḥ) (saját) önazonosságából --saját természetből-- (tādrūpyasya).

Külsőleg (bahirbhāvya), az maga --vagyis ami vágyott-- (tad eva) létezik (sthitam), (mint) a hármasa 'śa', 'ṣa' és 'sa'-nak (śa-ṣa-sa-tritayam), ami nagyon tisztán dobott --vagyis kinyilvánított-- (sphuṭam kṣiptam) saját hője által (sva-ūṣmaṇā), azaz ösztökélvén saját Énje Abszolút Szabadságát (sva-ātma-svātantrya-preraṇa-ātmanā).

Ez az, amiért (tatas eva) az univerzum (viśvam) ragyog/megnyilvánul (prakāśate) olyan tisztán (sphuṭam) a 'sa' betűben' (sa-kāre asmin). A Yogī-k (yoginaḥ) úgy nevezik (pracakṣate) azt --a 'sa' betűt'-- (tad), (mint) a Legfőbb Amṛta --a Legfőbb Halhatatlan-- (amṛtam... param) és (ca) a Legfőbb Székhely (param dhāma).

Eme (tad eva) Legfőbb Amṛta (para-amṛtam) Maga (eva), (létezik) a zavar megszűnésének elején, a végén és közben (kṣobha-ādi-anta-virāmeṣu), (valamint) a 'sīt' hangban (a tantrikus szexuális egyesülés közben --ami a 29. fejezetben van kifejtve--), az öröm valódi létében és a samādhi-ban --transz-- való elmerülésben (sīt-kāra-sukha-sadbhāva-samāveśa-samādhiṣu). (És a Yogī-k) úgy nevezik (pracakṣate) Azt (tad) Magát (eva), (mint) a Legfőbb (paramam) Osztatlan (avibhaktam) Brahma (brahma)||160-167||

Jelenleg még kifejtések nélkül


उवाच भगवानेव तच्छ्रीमत्कुलगुह्करे।
शक्तिशक्तिमदैकात्म्यलब्धान्वर्थाभिधानके॥१६८॥

काकचञ्चुपुटाकारं ध्यानधारणवर्जितम्।
विषतत्त्वमनच्काख्यं तव स्नेहात्प्रकाशितम्॥१६९॥

Uvāca bhagavāneva tacchrīmatkulaguhkare|
Śaktiśaktimadaikātmyalabdhānvarthābhidhānake||168||
Kākacañcupuṭākāraṁ dhyānadhāraṇavarjitam|
Viṣatattvamanackākhyaṁ tava snehātprakāśitam||169||

A tiszteletreméltó Kulaguhkaratantra-ban (śrīmat-kulaguhkare) -minek neve tiszta --vagyis a könyv címe összecseng annak tartalmával--, azaz az eléretett az Erő és az Erő Birtoklója közötti egyesülésből (śakti-śaktimat-aikātmya-labdha-anvartha-abhidhānake), a Szerencsés --az Úr-- (bhagavān eva) azt (tad) mondta (uvāca):

'Mert Szeretlek (snehāt) Téged (tava), a Viṣatattva --a Viṣa princípiuma, szó szerint Méreg, összességében, Jñānaśakti vagy a Tudás Ereje-- (viṣa-tattvam) fel lett tárva (általam) (prakāśitam), minek neve anacka vagy magánhangzók nélkül (anacka-ākhyam), mi híján van meditációnak és koncentrációnak --vagy akár kontemplációnak és fenntartott koncentrációnak-- (dhyāna-dhāraṇa-varjitam) (és) minek formája olyan, mint varjú csőrének ürege (kāka-cañcu-puṭa-ākāram)'||168-169||

Jelenleg még kifejtések nélkül


कामस्य पूर्णता तत्त्वं सङ्घट्टे प्रविभाव्यते।
विषस्य चामृतं तत्त्वं छाद्यत्वेऽणोश्च्युते सति॥१७०॥

Kāmasya pūrṇatā tattvaṁ saṅghaṭṭe pravibhāvyate|
Viṣasya cāmṛtaṁ tattvaṁ chādyatve'ṇoścyute sati||170||

A Kāma --szó szerint Vágy-- (kāmasya) princípiuma (tattvam) --vagyis Icchāśakti vagy az Akarat Ereje--, annak teljességében (pūrṇatā), tapasztalt (pravibhāvyate) az egyesülésben (saṅghaṭṭe). És (ca) a nektári --vagy 'halhatatlan'-- (amṛtam) Viṣa (viṣasya) princípiuma (tattvam) (feltárul) amikor a homály állapota visszavonásra kerül (chādyatve cyute sati) a korlátolt létezőből (aṇoḥ)||170||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 171 - 179

व्याप्त्री शक्तिर्विषं यस्मादव्याप्तुश्छादयेन्महः।
निरञ्जनं परं धाम तत्त्वं तस्य तु साञ्जनम्॥१७१॥

क्रियाशक्त्यात्मकं विश्वमयं तस्मात्स्फुरेद्यतः।
इच्छा कामो विषं ज्ञानं क्रिया देवी निरञ्जनम्॥१७२॥

एतत्त्रयसमावेशः शिवो भैरव उच्यते।
अत्र रूढिं सदा कुर्यादिति नो गुरवो जगुः॥१७३॥

विषतत्त्वे सम्प्रविश्य न भूतं न विषं न च।
ग्रहः केवल एवाहमिति भावनया स्फुरेत्॥१७४॥

Vyāptrī śaktirviṣaṁ yasmādavyāptuśchādayenmahaḥ|
Nirañjanaṁ paraṁ dhāma tattvaṁ tasya tu sāñjanam||171||
Kriyāśaktyātmakaṁ viśvamayaṁ tasmātsphuredyataḥ|
Icchā kāmo viṣaṁ jñānaṁ kriyā devī nirañjanam||172||
Etattrayasamāveśaḥ śivo bhairava ucyate|
Atra rūḍhiṁ sadā kuryāditi no guravo jaguḥ||173||
Viṣatattve sampraviśya na bhūtaṁ na viṣaṁ na ca|
Grahaḥ kevala evāhamiti bhāvanayā sphuret||174||

Amiből (yasmāt), Viṣa (viṣam) -a (mindent) átható (vyāptrī) Erő (śaktiḥ) - elfedi (chādayet) ragyogását (mahas) annak, mi nem (mindent) átható. (avyāptuḥ) A Legfőbb (param) Állapotot (dhāma) (mely úgy nevezett, mint) Nirañjana --szó szerint Színtelen-- (nirañjanam), de (tu) Annak (tasya) princípiuma (tattvam) fel van ruházva színnel (sa-añjanam) - az Cselekvés Ereje --vagyis Kriyāśakti-- alkotja (kriyā-śakti-ātmakam) (és) az immanens az univerzumban (viśva-mayam). Ezért (tasmāt), (egy ilyen Legfőbb Állapot) ragyog fel (sphuret) Amiatt --vagyis a Cselekvés Erejének jelenléte miatt (yatas).

Icchā --Akarat-- (icchā) (nem más, mint) Kāma vagy Vágy (kāmaḥ), Jñāna --Tudás-- (jñānam) (nem más, mint) Viṣa vagy Méreg (viṣam) (és) a Kriyā (kriyā) Úrnő (devī) Nirañjana vagy Színtelen (nirañjanam).

Az elmerülés ebben a hármasban (etad-traya-samāveśaḥ) úgy mond (ucyate) Śiva (śivaḥ), vagyis Bhairava (bhairavaḥ). Az Én --szó szerint a mi-- (nas) Guru-im mondták (jaguḥ) (a következőt:) A megalapozódást (rūḍhim) ott --abban a hármasban-- (atra) szüntelen (sadā) végezni kell (kuryāt).

A Viṣa princípiumba való (viṣa-tattve) teljes belépés után (sampraviśya), nem (na) létezik szellem (mint egy yakṣa, stb.) (bhūtam), nincs (na) méreg (viṣam) és (ca) nincs (na) graha vagy téves koncepció, miszerint a nem-Én az Én, (vagyis bauddhājñāna vagy intellektuális tudatlanság) --szó szerint megragadott démon vagy lélek-- (grahaḥ). (Ott,) az egyetlen (kevalaḥ) 'Aham' --vagyis 'Én'-- (aham iti) ragyog (sphuret) a kontempláció által (bhāvanayā)||171-174||

Jelenleg még kifejtések nélkül


नन्वत्र षण्ढवर्णेभ्यो जन्मोक्तं तेन षण्ढता।
कथं स्यादिति चेद्ब्रूमो नात्र षण्ढस्य सोतृता॥१७५॥

तथाहि तत्रगा यासाविच्छाशक्तिरुदीरिता।
सैव सूते स्वकर्तव्यमन्तःस्थं स्वेष्टरूपकम्॥१७६॥

यत्त्वत्र रूषणाहेतुरेषितव्यं स्थितं ततः।
भागान्न प्रसवस्तज्जं कालुष्यं तद्वपुश्च तत्॥१७७॥

Nanvatra ṣaṇḍhavarṇebhyo janmoktaṁ tena ṣaṇḍhatā|
Kathaṁ syāditi cedbrūmo nātra ṣaṇḍhasya sotṛtā||175||
Tathāhi tatragā yāsāvicchāśaktirudīritā|
Saiva sūte svakartavyamantaḥsthaṁ sveṣṭarūpakam||176||
Yattvatra rūṣaṇāhetureṣitavyaṁ sthitaṁ tataḥ|
Bhāgānna prasavastajjaṁ kāluṣyaṁ tadvapuśca tat||177||

Egy felvetés (nanu): Ha (ced) ebben a kontextusban (atra) a (többi betű) születése (janma) úgy mond (uktam) a terméketlen betűkből tárul fel (ṣaṇḍha-varṇebhyaḥ), akkor (tena) 'hogyan (katham) lehet jelen (syāt) a terméketlenség állapota (ṣaṇḍhatā... iti) ?'. Azt mondom --szó szerint azt mondjuk-- (brūmaḥ): Itt nincs (na atra) feltárulás (sotṛtā) terméketlen betűkből --szó szerin egy terméketlen betűből-- (ṣaṇḍhasya).

Például (tathāhi), az a zavart Akarat Erő (asau icchā-śaktiḥ udīritā... sā), ami (yā) létezik bennük --a betűkben-- (tatragā), hozza létre azt (sūte), amit szükséges létrehozni (sva-kartavyam) -ami belül nyugszik (antaḥstham) (és) minek formája Számára --az Akarat Erő számára-- kedves- (sva-iṣṭa-rūpakam)-.

Azon részből (tataḥ bhāgāt), mi jelen van (sthitam) ebben (atra), mi vágyott vagy keresett kell, hogy legyen --vagyis az Akarat vagy az 'i' betű-- (eṣitavyam) (, mint) a színezés oka (rūṣaṇā-hetuḥ), nincs (na) feltárulás (prasavaḥ) és (ca) a zavar (kāluṣyam... tad) mely azokból --a terméketlen betűkből-- születik (tad-jam), (valójában) Annak formája --az Akarat formája-- (tad-vapus)||175-177||

Jelenleg még kifejtések nélkül


ज्ञेयारूषणया युक्तं समुदायात्मकं विदुः।
षण्ढं क्षोभकताक्षोभधामत्वाभावयोगतः॥१७८॥

Jñeyārūṣaṇayā yuktaṁ samudāyātmakaṁ viduḥ|
Ṣaṇḍhaṁ kṣobhakatākṣobhadhāmatvābhāvayogataḥ||178||

(A bölcsek) tudják (viduḥ), hogy egy terméketlen betű (ṣaṇḍham) egy kombináció (samudāya-ātmakam), vagyis (az Akarat) kombinálva (yuktam) a tudhatók színezetével (jñeya-ārūṣaṇayā), egy (abban --a terméketlen betűben-- lévő) zavar-székhely hiányának és a zavar alanyának lévés állapota (hiányának) következtében (kṣobhakatā-kṣobha-dhāmatva-abhāva-yogataḥ)||178||

Jelenleg még kifejtések nélkül


एतद्वर्णचतुष्कस्य स्वोष्मणाभासनावशात्।
ऊष्मेति कथितं नाम भैरवेणामलात्मना॥१७९॥

Etadvarṇacatuṣkasya svoṣmaṇābhāsanāvaśāt|
Ūṣmeti kathitaṁ nāma bhairaveṇāmalātmanā||179||

Eme négy betű csoportja esetében --śa, ṣa, sa és ha-- (etad-varṇa-catuṣkasya), az úgy nevezett (kathitam nāma), a makulátlan Bhairava által (bhairaveṇa amala-ātmanā), (mint) 'hő' --vagyis forró betűk-- (ūṣmā iti), mert az saját hője által nyilvánult meg (sva-ūṣmaṇā-ābhāsanā-avaśāt)||179||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 180 - 210

कादिहान्तमिदं प्रहुः क्षोभाधारतया बुधाः।
योनिरूपेण तस्यापि योगे क्षोभान्तरं व्रजेत्॥१८०॥

तन्निदर्शनयोगेन पञ्चाशत्तमवर्णता।
पञ्चविंशकसञ्ज्ञेयप्राग्वद्भूमिसुसंस्थितम्॥१८१॥

चतुष्कं च चतुष्कं च भेदाभेदगतं क्रमात्।
आद्यं चतुष्कं संवित्तेर्भेदसन्धानकोविदम्॥१८२॥

भेदस्याभेदरूढ्येकहेतुरन्यच्चतुष्टयम्।
इत्थं यद्वर्णजातं तत्सर्व स्वरमयं पुरा॥१८३॥

व्यक्तियोगाद्व्यञ्जनं तत्स्वरप्राणं यतः किल।
स्वराणां षट्कमेवेह मूलं स्याद्वर्णसन्ततौ॥१८४॥

षड्देवतास्तु ता एव ये मुख्याः सूर्यरश्मयः।
सौराणामेव रश्मीनामन्तश्चान्द्रकला यतः॥१८५॥

अतोऽत्र दीर्घत्रितयं स्फुटं चान्द्रमसं वपुः।
चन्द्रश्च नाम नैवान्यो भोग्यं भोक्तुश्च नापरम्॥१८६॥

भोक्तैव भोग्यभावेन द्वैविध्यात्संव्यवस्थितः।
घटस्य न हि भोग्यत्वं स्वं वपुर्मातृगं हि तत्॥१८७॥

अतो मातरि या रूढिः सास्य भोग्यत्वमुच्यते।
अनुत्तरं परामृश्यपरामर्शकभावतः॥१८८॥

सङ्घट्टरूपतां प्राप्तं भोग्यमिच्छादिकं तथा।
अनुत्तरानन्दभुवामिच्छाद्ये भोग्यतां गते॥१८९॥

सन्ध्यक्षराणामुदयो भोक्तृरूपं च कथ्यते।
अनुत्तरानन्दमयो देवो भोक्तैव कथ्यते॥१९०॥

इच्छादिकं भोग्यमेव तत एवास्य शक्तिता।
भोग्यं भोक्तरि लीनं चेद् भोक्ता तद्वस्तुतः स्फुटः॥१९१॥

अतः षण्णां त्रिकं सारं चिदिष्युन्मेषणात्मकम्।
तदेव त्रितयं प्राहुर्भैरवस्य परं महः॥१९२॥

तत्त्रिकं परमेशस्य पूर्णा शक्तिः प्रगीयते।
तेनाक्षिप्तं यतो विश्वमतोऽस्मिन्समुपासिते॥१९३॥

विश्वशक्ताववच्छेदवन्ध्ये जातमुपासनम्।
इत्येष महिमैतावानिति तावन्न शक्यते॥१९४॥

अपरिच्छिन्नशक्तेः कः कुर्याच्छक्तिपरिच्छिदाम्।
तस्मादनुत्तरो देवः स्वाच्छन्द्यानुत्तरत्वतः॥१९५॥

विसर्गशक्तियुक्तत्वात्सम्पन्नो विश्वरूपकः।
एवं पञ्चाशदामर्शपूर्णशक्तिर्महेश्वरः॥१९६॥

विमर्शात्मैक एवान्याः शक्तयोऽत्रैव निष्ठिताः।
एकाशीतिपदा देवी ह्यत्रान्तर्भावयिष्यते॥१९७॥

एकामर्शस्वभावत्वे शब्दराशिः स भैरवः।
आमृश्यच्छायया योगात्सैव शक्तिश्च मातृका॥१९८॥

सा शब्दराशिसङ्घट्टाद्भिन्नयोनिस्तु मालिनी।
प्राग्वन्नवतयामर्शात्पृथग्वर्गस्वरूपिणी॥१९९॥

एकैकामर्शरूढौ तु सैव पञ्चाशदात्मिका।
इत्थं नादानुवेधेन परामर्शस्वभावकः॥२००॥

शिवो मातापितृत्वेन कर्ता विश्वत्र संस्थितः।
विसर्ग एव शाक्तोऽयं शिवबिन्दुतया पुनः॥२०१॥

गर्भीकृतानन्तविश्वः श्रयतेऽनुत्तरात्मताम्।
अपरिच्छिन्नविश्वान्तःसारे स्वात्मनि यः प्रभोः॥२०२॥

परामर्शः स एवोक्तो द्वयसम्पत्तिलक्षणः।
अनुत्तरविसर्गात्मशिवशक्त्यद्वयात्मनि॥२०३॥

परामर्शो निर्भरत्वादहमित्युच्यते विभोः।
अनुत्तराद्या प्रसृतिर्हान्ता शक्तिस्वरूपिणी॥२०४॥

प्रत्याहृताशेषविश्वानुत्तरे सा निलीयते।
तदिदं विश्वमन्तःस्थं शक्तौ सानुत्तरे परे॥२०५॥

तत्तस्यामिति यत्सत्यं विभुना सम्पुटीकृतिः।
तेन श्रीत्रीशिकाशास्त्रे शक्तेः सम्पुटिताकृतिः॥२०६॥

संवित्तौ भाति यद्विश्वं तत्रापि खलु संविदा।
तदेतत्त्रितयं द्वन्द्वयोगात्सङ्घाततां गतम्॥२०७॥

एकमेव परं रूपं भैरवस्याहमात्मकम्।
विसर्गशक्तिर्या शम्भोः सेत्थं सर्वत्र वर्तते॥२०८॥

तत एवसमस्तोऽयमानन्दरसविभ्रमः।
तथाहि मधुरे गीते स्पर्शे वा चन्दनादिके॥२०९॥

माध्यस्थ्यविगमे यासौ हृदये स्पन्दमानता।
आनन्दशक्तिः सैवोक्ता यतः सहृदयो जनः॥२१०॥

Kādihāntamidaṁ prahuḥ kṣobhādhāratayā budhāḥ|
Yonirūpeṇa tasyāpi yoge kṣobhāntaraṁ vrajet||180||
Tannidarśanayogena pañcāśattamavarṇatā|
Pañcaviṁśakasañjñeyaprāgvadbhūmisusaṁsthitam||181||
Catuṣkaṁ ca catuṣkaṁ ca bhedābhedagataṁ kramāt|
Ādyaṁ catuṣkaṁ saṁvitterbhedasandhānakovidam||182||
Bhedasyābhedarūḍhyekaheturanyaccatuṣṭayam|
Itthaṁ yadvarṇajātaṁ tatsarva svaramayaṁ purā||183||
Vyaktiyogādvyañjanaṁ tatsvaraprāṇaṁ yataḥ kila|
Svarāṇāṁ ṣaṭkameveha mūlaṁ syādvarṇasantatau||184||
Ṣaḍdevatāstu tā eva ye mukhyāḥ sūryaraśmayaḥ|
Saurāṇāmeva raśmīnāmantaścāndrakalā yataḥ||185||
Ato'tra dīrghatritayaṁ sphuṭaṁ cāndramasaṁ vapuḥ|
Candraśca nāma naivānyo bhogyaṁ bhoktuśca nāparam||186||
Bhoktaiva bhogyabhāvena dvaividhyātsaṁvyavasthitaḥ|
Ghaṭasya na hi bhogyatvaṁ svaṁ vapurmātṛgaṁ hi tat||187||
Ato mātari yā rūḍhiḥ sāsya bhogyatvamucyate|
Anuttaraṁ parāmṛśyaparāmarśakabhāvataḥ||188||
Saṅghaṭṭarūpatāṁ prāptaṁ bhogyamicchādikaṁ tathā|
Anuttarānandabhuvāmicchādye bhogyatāṁ gate||189||
Sandhyakṣarāṇāmudayo bhoktṛrūpaṁ ca kathyate|
Anuttarānandamayo devo bhoktaiva kathyate||190||
Icchādikaṁ bhogyameva tata evāsya śaktitā|
Bhogyaṁ bhoktari līnaṁ ced bhoktā tadvastutaḥ sphuṭaḥ||191||
Ataḥ ṣaṇṇāṁ trikaṁ sāraṁ cidiṣyunmeṣaṇātmakam|
Tadeva tritayaṁ prāhurbhairavasya paraṁ mahaḥ||192||
Tattrikaṁ parameśasya pūrṇā śaktiḥ pragīyate|
Tenākṣiptaṁ yato viśvamato'sminsamupāsite||193||
Viśvaśaktāvavacchedavandhye jātamupāsanam|
Ityeṣa mahimaitāvāniti tāvanna śakyate||194||
Aparicchinnaśakteḥ kaḥ kuryācchaktiparicchidām|
Tasmādanuttaro devaḥ svācchandyānuttaratvataḥ||195||
Visargaśaktiyuktatvātsampanno viśvarūpakaḥ|
Evaṁ pañcāśadāmarśapūrṇaśaktirmaheśvaraḥ||196||
Vimarśātmaika evānyāḥ śaktayo'traiva niṣṭhitāḥ|
Ekāśītipadā devī hyatrāntarbhāvayiṣyate||197||
Ekāmarśasvabhāvatve śabdarāśiḥ sa bhairavaḥ|
Āmṛśyacchāyayā yogātsaiva śaktiśca mātṛkā||198||
Sā śabdarāśisaṅghaṭṭādbhinnayonistu mālinī|
Prāgvannavatayāmarśātpṛthagvargasvarūpiṇī||199||
Ekaikāmarśarūḍhau tu saiva pañcāśadātmikā|
Itthaṁ nādānuvedhena parāmarśasvabhāvakaḥ||200||
Śivo mātāpitṛtvena kartā viśvatra saṁsthitaḥ|
Visarga eva śākto'yaṁ śivabindutayā punaḥ||201||
Garbhīkṛtānantaviśvaḥ śrayate'nuttarātmatām|
Aparicchinnaviśvāntaḥsāre svātmani yaḥ prabhoḥ||202||
Parāmarśaḥ sa evokto dvayasampattilakṣaṇaḥ|
Anuttaravisargātmaśivaśaktyadvayātmani||203||
Parāmarśo nirbharatvādahamityucyate vibhoḥ|
Anuttarādyā prasṛtirhāntā śaktisvarūpiṇī||204||
Pratyāhṛtāśeṣaviśvānuttare sā nilīyate|
Tadidaṁ viśvamantaḥsthaṁ śaktau sānuttare pare||205||
Tattasyāmiti yatsatyaṁ vibhunā sampuṭīkṛtiḥ|
Tena śrītrīśikāśāstre śakteḥ sampuṭitākṛtiḥ||206||
Saṁvittau bhāti yadviśvaṁ tatrāpi khalu saṁvidā|
Tadetattritayaṁ dvandvayogātsaṅghātatāṁ gatam||207||
Ekameva paraṁ rūpaṁ bhairavasyāhamātmakam|
Visargaśaktiryā śambhoḥ setthaṁ sarvatra vartate||208||
Tata evasamasto'yamānandarasavibhramaḥ|
Tathāhi madhure gīte sparśe vā candanādike||209||
Mādhyasthyavigame yāsau hṛdaye spandamānatā|
Ānandaśaktiḥ saivoktā yataḥ sahṛdayo janaḥ||210||

A bölcsek (budhāḥ) úgy nevezik (prahuḥ) eme (idam) (mássalhangzó csoportot) kezdve 'ka'-val és befejezve 'ha'-val (ka-ādi-ha-antam), mint tartálya (i) a zavarnak (kṣobha-ādhāratayā).

Ezek közül egy (mássalhangzó) (tasya api) és (egy másik) mássalhangzó (yoni-rūpeṇa) egyesülésében (yogi), (az eredmény) egy másik zavar (kṣobha-antaram vrajet). Lévén ez egy példája ennek (tad-nidarśana-yogena), az ötvenedik betű állapota --a 'kṣa' mássalhangzó-- (pañcāśattama-varṇatā) (jelenik meg).

Négy (mássalhangzó) két csoportja --vagyis 'ya', 'ra', 'la', 'va' és 'śa', 'ṣa', 'sa' és 'ha'-- (catuṣkam ca catuṣkam ca), ami szilárdan áll a tudhatók előzőleg leírt szintjén, (melynek neve) huszonöt (sparśa mássalhangzó 'ka'-tól 'ma'-ig) (pañcaviṁśaka-sañjñeya-prāgvat-bhūmi-susaṁsthitam) rendre (kramāt) a Legfőbb-nemLegfőbb --egység a diverzitásban-- (állapotban) honol (bheda-abheda-gatam).

Az első (ādyam) négy (mássalhangzó) csoportja (catuṣkam) --a Félmagánhangzók 'ya', 'ra', 'la' és 'va'-- képzett a Tudatosság, dualitással való összekapcsolásában (saṁvitteḥ bheda-sandhāna-kovidam), (míg) a négy (mássalhangzó) másik csoportja (anyat-catuṣṭayam) --az Ūṣmā mássalhangzók 'śa', 'ṣa' és 'sa', valamint a zöngés hangzó, az egyetlen oka a dualitás, nemdualitásban való megalapozódásának (bhedasya abheda-rūḍhi-eka-hetuḥ).

Így (ittham) mindaz (tad-sarvam), ami (yad) korábban (purā) magánhangzókból álló (svara-mayam) betűk sokasága volt (varṇa-jātam), mert (yatas) bizonyos (kila), hogy (tad) amit magánhangzók mozgatnak (svara-prāṇam), az (úgynevezett, mint) 'mássalhangzó' (vyañjanam), (azok) megnyilvánulása miatt (vyakti-yogāt).

Itt (iha), a betűk fokozatosságában (varṇa-santatau), kizárólag (eva) egy hatos magánhangzó csoport --vagyis 'a', 'ā', 'i', 'ī', 'u' és 'ū'-- (svarāṇām ṣaṭkam) a (syāt) gyökér (mūlam). Az (tāḥ eva) a hat istenség (ṣaṭ-devatāḥ tu), a Nap fő sugarai (ye mukhyāḥ-sūrya-raśmayaḥ). És lévén (yatas) vannak lunáris kalā-k (cāndra-kalāḥ) a napsugarakon (saurāṇām eva raśmīnām) belül (antar), ezért (atas) itt (atra) a (hosszú) magánhangzók hármasa --vagyis 'ā', 'ī' és 'ū'-- (dīrgha-tritayam) tisztán a hold formája (sphuṭam... vapus-cāndramasam). És (ca) az, mi úgynevezett (nāma), mint hold (candraḥ), nem más, mint (na eva anyaḥ) a tudható --az objektum-- (bhogyam), ami nem (ca na) különbözik (aparam) a tudhatótól --a szubjektum-- (bhoktuḥ). A tudó maga (bhoktā eva) a tudható formájában (bhogya-bhāvena), egy kettős állapotban (dvaividhyāt) létezik (saṁvyavasthitaḥ).

(Például:) Tudhatósága (bhogyatvam) egy kannának (ghaṭasya), nem (csupán) (na hi) annak saját (svam) formája (vapus), mert (hi) az --vagyis a tudhatóság-- (tad), (szintén) benne van a tudóban (mātṛ-gam). Ezért (atas) a megalapozódás (yā rūḍhiḥ sā) a tudóban (mātari), úgymond (ucyate) annak --vagyis a kannának vagy bármilyen más objektumnak-- (asya) tudhatósága (bhogyatvam).

Anuttara --az 'a' magánhangzó-- (anuttaram), elérvén az egyesülést (saṅghaṭṭa-rūpatām prāptam) a tudatosnak levés --a szubjektum-- állapota és annak (állapota) által, amiről tudatosnak kell lenni --az objektum-- (parāmṛśya-parāmarśaka-bhāvataḥ), (válik) a tudhatóvá --az objektum-- (bhogyam) ugyanolyan módon (tathā), mint az Akarat, stb. esetében (icchā-ādikaṁ).

Amikor az Akarat --az 'i' magánhangzó-- egy tudhatóvá válik (icchā-ādye bhogyatām gate), Anuttara --az 'a' magánhangzó-- és Ānanda --az 'ā' magánhangzó-- szintjeinek tekintetében (anuttara-ānanda-bhuvām), (akkor) jelen van egy feltárulása (udayaḥ) a kettőshangzóknak --az 'e' magánhangzó és 'o' magánhangzó, melyeket 'ai' és 'au' követ-- (sandhi-akṣarāṇām). (A kettőshangzók e csoportja) úgymond (ca kathyate) a tudó természete (bhoktṛ-rūpam).

Egyedül (eva) az Úr (devaḥ), aki Anuttara-ból --'a' magánhangzóból-- és Ānanda-vól --az 'ā' magánhangzóból-- áll (anuttara-ānanda-mayaḥ), úgymond (kathyate) a tudó (bhoktā). Az Akarat, stb. (csoportja) (icchā-ādikam) a tudható (bhogyam). Ezért (tatas eva) annak --az akarat stb. csoportjának-- (asya) erő állapota - (śaktitā) --más szavakkal, ez az amiért azok vagyis az Akarat, stb., erők--.

Ha (ced) a tudható (bhogyam) feloldódik (līnam) a tudóban (bhoktari), akkor (tad) tény (vastutas), hogy (kizárólag) a tudó (bhoktā) evidens --valódi-- (sphuṭaḥ). Következésképpen (atas) a hármas csoport (trikam) mely, az 'a', 'i' és 'u' magánhangzókból áll (cit-iṣi-unmeṣaṇa-ātmakam), az esszenciája (sāram) a hatnak vagyis az 'a', 'ā', 'i', ī', 'u' és 'ū' magánhangzóknak (ṣaṇṇām).

A (bölcsek) úgy nevezik (prāhuḥ) ezt (tad) a hármast (tritayam), mint Bhairava (bhairavasya) Legfőbb (param) Ragyogása (mahas). Ez (tad) a hármas (trikam) úgy ünnepelt (pragīyate) mint a Tökéletes/Teljes (pūrṇā) Ereje (śaktiḥ) a Legfőbb Úrnak (parama-īśasya). Lévén (yatas) az univerzum (viśvam) azáltal --az említett hármas által-- (tena) megnyilvánított (ākṣiptam), ezért (atas), amikor az --a hármas-- imádott (asmin samupāsite), a Legfőbb (Úr) (avaccheda-vandhye), ki birtokolja az univerzális Erőt --Aki birtokosa minden Erőnek-- (viśva-śaktau) imádata (upāsanam) megszületik (jātam).

Ezért (iti), valójában nem (mondható, hogy) (tāvat na śakyate) az '(Ő) eme (eṣaḥ) Nagysága (mahimā) ilyen mértékű (etāvān iti)'. Ki (kaḥ) volna képes korlátozni (śakti-paricchidām) az Erejét Annak, akinek Ereje végtelen (aparicchinna-śakteḥ) ? Ezért (tasmāt) az Úr (devaḥ) Anuttara (anuttaraḥ), (Saját) Anuttara Állapotán keresztül, ami az Ő Abszolút Szabadsága (svācchandya-anuttaratvataḥ) (és) a Kiáradás Erejével való egyesülésen keresztül (visarga-śakti-yuktatvāt), felölti (sampannaḥ) az univerzum formáját (viśva-rūpakaḥ).

Így (evam) a Nagy Úr (mahā-īśvaraḥ), Aki a Tökéletes Erő (, mely megjelenik) a tudatosság ötven (típusában) (pañcāśat-āmarśa-pūrṇa-śaktiḥ), lévén Vimarśa --vagyis a Legfőbb Erő-- (vimarśa-ātmā), (megmarad mindenesetre) csupán egyként (ekaḥ eva), Benne --vagy itt-- (atra) létezik (niṣṭhitāḥ) emellett (eva) több más (anyāḥ) erő (is) (śaktayaḥ).

A nyolcvanegy lábú --nyolcvanegy mātrā-- (ekāśīti-padāḥ) Úrnő (devī) kétségtelenül benne van ebben (hi atra antarbhāvayiṣyate), --vagyis az ötven betűben--. Amikor esszenciális természete (a pramātā-nak vagy tudónak) csupán egy tudatosság (eka-āmarśa-svabhāvatve), akkor (saḥ) az Bhairava (bhairavaḥ), a hangok sokasága (śabda-rāśiḥ). (És) annak árnyéka által, amiről tudatosnak kell lenni (āmṛśya-chāyayā-yogāt), az (sā eva) (az) Erő (śaktiḥ) és (ca) a Mātṛkā (mātṛkā). Ő --az Erő-- (sā), a hangok sokaságával való azonosulás által (śabda-rāśi-saṅghaṭṭāt), Mālinī-vé (válik) (mālinī), ami bizonyosan kevert mássalhangzókat tartalmaz --vagyis mássalhangzókat, keverve magánhangzókkal-- (bhinna-yoniḥ tu).

(Habár) az Ő természete (kilenc) különböző csoporttá válik (pṛthak-varga-svarūpiṇī), amikor a Tudatosság (āmarśāt) kilencrétűvé válik (navatayā), mint korábban (prāk-vat). Ám (tu) amikor jelen van egy Tudatosságban való megalapozódás egyenként (eka-eka-āmarśa-rūḍhau), (akkor) Ő Maga (Śakti) (sā eva) ötven rétűvé válik (pañcāśat-ātmikā).

Így (ittham) Ő Az, akinek esszenciális természete a Legfőbb Tudatosság --az 'a' magánhangzó-- (parāmarśa-svabhāvakaḥ), a Nāda-val --a 'ha' magánhangzó-- való kapcsolaton keresztül (nāda-anuvedhena). Śiva (śivaḥ), lévén (Ő) az Anya és Apa (mātā-pitṛtvena), megmarad (saṁsthitaḥ) a Tevőként (kartā) mindenhol (viśvatra).

Eme (ayam) kiáradása (visargaḥ) Śakti-nak (śāktaḥ), (megjelenik, mint) Śiva Bindu-ja (śiva-bindutayā) -vagyis birtokolván a végtelen univerzumot (Önmagában --vagyis a Kiáradásban--), mint egy embrió (garbhī-kṛta-ananta-viśvaḥ) -, újra (punar) Anuttara-vá válik (śrayate anuttara-ātmatām).

Az Úr (prabhoḥ) Legfőbb Tudatossága --vagyis Aham-- (parāmarśaḥ saḥ eva), ami --vagyis a Legfőbb Tudatosság-- (yaḥ) Saját Énjében nyugszik, ami az esszencia a végtelen univerzumban (aparicchinna-viśva-antar-sāre sva-ātmani), úgymond (uktaḥ) a dualitás --szó szerint a létezés egy dupla típusa-- által meghatározott (dvaya-sampatti-lakṣaṇaḥ).

A Legfőbb Tudatossága (parāmarśaḥ) a Minden átható Egynek (vibhoḥ), Śiva és Śakti avagy Anuttara és (Annak) Kiáradása nem-duális Énjében (anuttara-visarga-ātma-śiva-śakti-advaya-ātmani), úgy nevezett, (mint) (ucyate) 'Aham' --szó szerint 'Én'-- (aham iti), mert Az telve van (mindennel, mi létezik) (nirbharatvāt).

A Folyó --vagyis Kiáradás-- (prasṛtiḥ... sā) kezdve Anuttara-val --'a'-val-- (anuttara-ādyā) (és) befejezve 'ha'-val (ha-āntā), minek esszenciális természete Śakti (śakti-svarūpiṇī), feloldódott (nilīyate) Anuttara-ban, amibe az egész univerzum visszahúzódik (pratyāhṛta-aśeṣa-viśva-anuttare).

Eme bizonyos (tad idam) univerzum (viśvam) Śakti-n (śaktau) belül nyugszik (antar-stham), (és) Ő (sā) a Legfőbb Anuttara-ban --Śiva-- (honol) (anuttare pare). Az (tad) 'ami Benne (nyugszik) ' --Śakti-ban-- (tasyām iti), valójában (satyam) egy beágyazódás (sampuṭī-kṛtiḥ) (amit) a Minden átható Egy (hozott létre) (vibhunā). Śakti (śakteḥ) beágyazódása (sampuṭitākṛtiḥ) (le lett írva) Általa (Śiva által) (tena) a tiszteletreméltó szövegben, aminek neve (Parā) trīśikā (śrī-trīśikā-śāstre).

Az univerzum --a 'ha' mássalhangzó-- (yad viśvam) ragyog (bhāti) a Saṁvitti-ben, --szó szerint Tudatosság, vagyis Anuttara vagy az 'a' magánhangzó'-- (saṁvittau) és ott szintén --a Saṁvitti-ben-- (tatra api) bizonyosan (ragyog) (khalu) Saṁvidā --egy megnyugvás Azon, vagyis Bindu-n (ṁ) -- (saṁvidā). Eme bizonyos hármas --Saṁvitti ('a'), univerzum ('ha') és Saṁvidā ('ṁ') -- (tad etad tritayam), párban (dvandva-yogāt) kombinálva (saṅghātatām gatam), (alkotja) az egyetlen (ekam eva) Legfőbb (param) Formáját vagy Természetét (rūpam) Bhairava-nak (bhairavasya), (mely) 'Ahaṁ'-ból áll (aham-ātmakam).

A Kiárasztó Erő (visarga-śaktiḥ), mely (yā) Śambhu-hoz --Śiva-- tartozik (śambhoḥ), mindenhol (sarvatra) létezik (vartate) ilyen módon (ittham): Ez (ayam) az egész (samastaḥ) érzékszervi játéka örömnek és gyönyörnek (ānanda-rasa-vibhramaḥ) kizárólag Abból --az Úr Kiárasztó Erejéből-- (származik) (tatas eva). Például (tathāhi), az a bizonyos (asau... sā eva) vibráció, Azzal --vagyis Śiva-val-- való azonosságban (spanda-mānatā), (ami feltárul) a szívben (hṛdaye), amikor a közömbösség megszűnik (mādhyasthya-vigame) egy szép dal (madhure gīte) vagy (vā) érintés (sparśe), (vagy) szantál, stb. (illatolása) közben (candana-ādike), úgy nevezett (uktā), mint a Gyönyör Ereje (ānanda-śaktiḥ). Ezért (yatas), egy személy (janaḥ) (úgymond) szívvel bír (vagyis ez egy olyan személy, kinek van szíve) (sa-hṛdayaḥ)||180-210||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 211 - 223

पूर्वं विसृज्यसकलं कर्तव्यं शून्यतानले।
चित्तविश्रान्तिसञ्ज्ञोऽयमाणवस्तदनन्तरम्॥२११॥

दृष्टश्रुतादितद्वस्तुप्रोन्मुखत्वं स्वसंविदि।
चित्तसम्बोधनामोक्तः शाक्तोल्लासभरात्मकः॥२१२॥

तत्रोन्मुखत्वतद्वस्तुसङ्घट्टाद्वस्तुनो हृदि।
रूढेः पूर्णतयावेशान्मितचित्तलयाच्छिवे॥२१३॥

प्राग्वद्भविष्यदौन्मुख्यसम्भाव्यमिततालयात्।
चित्तप्रलयनामासौ विसर्गः शाम्भवः परः॥२१४॥

Pūrvaṁ visṛjyasakalaṁ kartavyaṁ śūnyatānale|
Cittaviśrāntisañjño'yamāṇavastadanantaram||211||
Dṛṣṭaśrutāditadvastupronmukhatvaṁ svasaṁvidi|
Cittasambodhanāmoktaḥ śāktollāsabharātmakaḥ||212||
Tatronmukhatvatadvastusaṅghaṭṭādvastuno hṛdi|
Rūḍheḥ pūrṇatayāveśānmitacittalayācchive||213||
Prāgvadbhaviṣyadaunmukhyasambhāvyamitatālayāt|
Cittapralayanāmāsau visargaḥ śāmbhavaḥ paraḥ||214||

Először (pūrvam), minden kiárasztandót (visṛjya-sakalaṁ) az üresség tüzébe (śūnyatā-anale) kell helyezni (kartavyam). Ez (ayam) az 'āṇava' (kiáradás) --szó szerint aṇu-hoz vagy a korlátolt létezőhöz tartozik-- (āṇavaḥ), melynek neve 'az elme megnyugtatása (vagy megpihentetése valamin) (citta-viśrānti-sañjñaḥ).

Majd (tadanantaram), az egyén saját Tudatossága felé való orientálódás azon dolgok részéről, amik látottak, hallottak, stb. (dṛṣṭa-śruta-ādi-tad-vastu-pronmukhatvam sva-saṁvidi), úgymond (uktaḥ) az, minek neve 'az elme megvilágosítása' (citta-sambodha-nāma), (és az śākta kiáradás, mert) Śakti gyönyörének és ragyogásának egy túlsúlyából áll (śākta-ullāsa-bhara-ātmakaḥ).

Ilyen körülmények között (tatra), azon dolgok egyesülése által, amik (ilyen) módon orientálódtak (unmukhatva-tad-vastu-saṅghaṭṭāt), ezen dolgoknak --szó szerint azon dolog-- (vastunas), a Szívben való (hṛdi) egy stabilizálódása által (rūḍheḥ), egy Teljességgel felruházott (pūrṇatayā) behatolás által (āveśāt), a limitált elme Śiva-ban való feloldódása által (mita-citta-layāt-śive), bármilyen lehetséges limitáció feloldódása által, egy korábbihoz hasonló, későbbi orientálódás miatt (prāk-vat-bhaviṣyat-aunmukhya-sambhāvya-mitatā-layāt), (jelen van) a (asau) legfőbb (paraḥ) 'śāmbhava' (śāmbhavaḥ) kiáradás (visargaḥ), minek neve 'az elme feloldódása' (citta-pralaya-nāma)||211-214||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तत्त्वरक्षाविधानेऽतो विसर्गत्रैधमुच्यते।
हृत्पद्मकोशमध्यस्थस्तयोः सङ्घट्ट इष्यते॥२१५॥

विसर्गोऽन्तः स च प्रोक्तश्चित्तविश्रान्तिलक्षणः।
द्वितीयः स विसर्गस्तु चित्तसम्बोधलक्षणः॥२१६॥

एकीभूतं विभात्यत्र जगदेतच्चराचरम्।
ग्राह्यग्राहकभेदो वै किञ्चिदत्रेष्यते यदा॥२१७॥

तदासौ सकलः प्रोक्तो निष्कलः शिवयोगतः।
ग्राह्यग्राहकविच्छित्तिसम्पूर्णग्रहणात्मकः॥२१८॥

तृतीयः स विसर्गस्तु चित्तप्रलयलक्षणः।
एकीभावात्मकः सूक्ष्मो विज्ञानात्मात्मनिर्वृतः॥२१९॥

Tattvarakṣāvidhāne'to visargatraidhamucyate|
Hṛtpadmakośamadhyasthastayoḥ saṅghaṭṭa iṣyate||215||
Visargo'ntaḥ sa ca proktaścittaviśrāntilakṣaṇaḥ|
Dvitīyaḥ sa visargastu cittasambodhalakṣaṇaḥ||216||
Ekībhūtaṁ vibhātyatra jagadetaccarācaram|
Grāhyagrāhakabhedo vai kiñcidatreṣyate yadā||217||
Tadāsau sakalaḥ prokto niṣkalaḥ śivayogataḥ|
Grāhyagrāhakavicchittisampūrṇagrahaṇātmakaḥ||218||
Tṛtīyaḥ sa visargastu cittapralayalakṣaṇaḥ|
Ekībhāvātmakaḥ sūkṣmo vijñānātmātmanirvṛtaḥ||219||

Következésképpen (atas), a hármas kiáradás (visarga-traidham) le van írva (ucyate) a Tattvarakṣāvidhāna-ban (tattvarakṣāvidhāne): 'Az egyesülése (saṅghaṭṭaḥ) a kettőnek (tayoḥ) fent van tartva (iṣyate), hogy az nyugodhasson a szívlótusz kelyhének közepén (hṛt-padma-kośa-madhya-sthaḥ).

(Eme) egyesülés (saḥ ca) jellemzője az elme egy megnyugvása (citta-viśrānti-lakṣaṇaḥ), melynek neve (proktaḥ) az utolsó (antaḥ) emisszió (visargaḥ) --vagyis āṇava emisszió--.

Mindenesetre (tu), a második emisszió (dvitīyaḥ saḥ visargaḥ) jellemzője az elme megvilágosodása (citta-sambodha-lakṣaṇaḥ) --vagyis a śākta emisszió--. Ez (etad) az univerzum (jagat), (mely) élőből és élettelenből áll (cara-acaram), egységben (ekī-bhūtam) ragyog (vibhāti) itt --a második emisszióban vagy kiáradásban-- (atra).

(A második emisszió két altípusra: oszlik) Amikor (yadā) itt --a második emisszióban-- (atra) tudva van (iṣyate), hogy (ott) valójában (vai) (létezik) némi (kiñcid) megkülönböztetés a tudható és tudó formájában (grāhya-grāhaka-bhedaḥ), akkor (tadā) az (asau) (az altípus) úgymond (proktaḥ) sakala --részekkel felruházva-- (sakalaḥ), (de, amikor az emisszió folyamata) a Śiva-val való egyesülésen keresztül (történik) (śiva-yogataḥ), (akkor az úgymond) niṣkala --részek nélkül-- (niṣkalaḥ).

A harmadik emisszió (tṛtīyaḥ saḥ visargaḥ tu), (mely) egy teljes megragadásból áll a tudó és tudható megszűnése miatt (grāhya-grāhaka-vicchitti-sampūrṇa-grahaṇa-ātmakaḥ), (mit) jellemez az elme feloldódása (citta-pralaya-lakṣaṇaḥ). Ez egyesülés (ekī-bhāva-ātmakaḥ), (ahol) a finom (sūkṣmaḥ) tudás (vijñāna-ātmā) az Énben merül el (ātma-nirvṛtaḥ)'||215-219||

Jelenleg még kifejtések nélkül


निरूपितोऽयमर्थः श्रीसिद्धयोगीश्वरीमते।
सात्र कुण्डलिनी बीजं जीवभूता चिदात्मिका॥२२०॥

तज्जं ध्रुवेच्छोन्मेषाख्यं त्रिकं वर्णास्ततः पुनः।
आ इत्यवर्णादित्यादियावद्वैसर्गिकी कला॥२२१॥

ककारादिसकारान्ता विसर्गात्पञ्चधा स च।
बहिश्चान्तश्च हृदये नादेऽथ परमे पदे॥२२२॥

बिन्दुरात्मनि मूर्धान्तं हृदयाद्व्यापको हि सः।
आदिमान्त्यविहीनास्तु मन्त्राः स्युः शरदभ्रवत्॥२२३॥

Nirūpito'yamarthaḥ śrīsiddhayogīśvarīmate|
Sātra kuṇḍalinī bījaṁ jīvabhūtā cidātmikā||220||
Tajjaṁ dhruvecchonmeṣākhyaṁ trikaṁ varṇāstataḥ punaḥ|
Ā ityavarṇādityādiyāvadvaisargikī kalā||221||
Kakārādisakārāntā visargātpañcadhā sa ca|
Bahiścāntaśca hṛdaye nāde'tha parame pade||222||
Bindurātmani mūrdhāntaṁ hṛdayādvyāpako hi saḥ|
Ādimāntyavihīnāstu mantrāḥ syuḥ śaradabhravat||223||

Ez (ayam) a témakör --szó szerint dolog-- (arthaḥ) meg lett vitatva (nirūpitaḥ) a tiszteletreméltó Siddhayogīśvarīmata-ban (śrī-siddhayogīśvarīmate): 'Itt (atra) a (sā) Kuṇḍalinī (kuṇḍalinī) a Mag (bījam), kinek Élete (jīva-bhūtā) (és) kinek esszenciája a Tudatosság (cit-ātmikā). A hármas (trikam), melynek neve Dhruva --az 'a' magánhangzó--, Icchā --magánhangzó 'i'-- és Unmeṣa --magánhangzó 'u'-- (dhruva-icchā-unmeṣa-ākhyam) Belőle (Śakti-ból) születik (tad-jam), (és) ama (hármasból) (tatas), újra (punar), (a többi) betű (varṇāḥ) (feltárul).

A Visarga-ból (visargāt) (létrejön a betűk csoportja), mi a "ka" (ka) betűvel (kāra) kezdődik (ādi) (és) végződik --anta-- (antāt) a "sa" (sa) betűben (kāra). És (ca), (emellett,) a (Visarga) (saḥ) (megjelenik) öt módon (pañcadhā):

(1)Kívül, (az univerzum formájában) (bahis) és (ca... ca) (2) belül (antar), (3) a szívben (hṛdaye), (4) a Nāda-ban --vagyis a torokban ebben az esetben-- (nāde) (és) bizonyosan (atha) (5)a Legfőbb (parama) Szinten (pade) --vagyis a két szemöldök között--. (Továbbá,) a (saḥ) Bindu --vagyis Visarga-- (binduḥ), kétségtelenül (hi) áthatja (vyāpakaḥ) a szivet (hṛdayāt) fel egészen (antam) a koponyáig (mūrdha), (azaz) fel az Énig (Magáig) (ātmani).

Bár (tu), a mantra-k (mantrāḥ) (, amik) híján vannak (vihīnāḥ) a kezdeti (ādi) 'a' (a) (és) végső (antya) 'ma'-nak (ma), --vagyis híján vannak az 'aham'-nak vagy 'Énnek', azaz Śiva-nak--, olyanok (syuḥ), mint (vat) az őszi (śarat) felhők (abhra)"||220-223||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 224 - 231

गुरोर्लक्षणमेतावदादिमान्त्यं च वेदयेत्।
पूज्यः सोऽहमिव ज्ञानी भैरवो देवतात्मकः॥२२४॥

Gurorlakṣaṇametāvadādimāntyaṁ ca vedayet|
Pūjyaḥ so'hamiva jñānī bhairavo devatātmakaḥ||224||

"Az (esszenciális) jellemzője (laksaṇam) egy Guru-nak (guroḥ) (az, hogy) ő kifejti (tanítványainak) (ca vedayet), (hogy a Mahāmantra vagy Nagy Mantra), minek mértéke (etāvat) a következő: Az 'a'-val (a) kezdődik (ādi) (és) 'ma'-val (ma) végződik (antyam) --vagyis az 'Aham' vagy 'Énn', azaz Śiva--. A Tudó (jñānī), (az) Isteni (devatā-ātmakaḥ) Bhairava (bhairavaḥ), úgy imádandó (pūjyaḥ), mint (iva) Én Magam (saḥ aham)"||224||

Jelenleg még kifejtések nélkül


श्लोकगाथादि यत्किञ्चिदादिमान्त्ययुतं यतः।
तस्माद्विदंस्तथा सर्वं मन्त्रत्वेनैव पश्यति॥२२५॥

Ślokagāthādi yatkiñcidādimāntyayutaṁ yataḥ|
Tasmādvidaṁstathā sarvaṁ mantratvenaiva paśyati||225||

"Látván ezt (yatas) --egy ilyen Guru-nak-- bármilyen dolog (yatkiñcid), legyen az dicshimnusz (śloka), egy magasztaló dal (ghāthā), stb. (ādi), egyesült vagy összekapcsolt (yutam) (a Mahāmantra-val vagy Nagy Mantra-val) kezdve (ādi) 'a'-val (a) (és) végezve (antya) 'ma'-val (ma) ; ezért (tasmāt), (egy ilyen Guru) így (tathā) tudván (vidan), mindent (sarvam) csupán (eva) Mantra-ként (mantratvena... iti) lát (paśyati)"||225||

Jelenleg még kifejtések nélkül


विसर्गशक्तिर्विश्वस्य कारणं च निरूपिता।
ऐतरेयाख्यवेदान्ते परमेशेन विस्तरात्॥२२६॥

Visargaśaktirviśvasya kāraṇaṁ ca nirūpitā|
Aitareyākhyavedānte parameśena vistarāt||226||

Az Upaniṣad-ban, melynek neve Aitareya (aitareya-ākhya-vedānte), az Emisszív Erő (visarga-śaktiḥ), lévén az oka (kāraṇam ca) az univerzumnak (viśvasya) le lett írva (nirūpitā) részletesen (vistarāt) a Legfőbb Úr által (parama-īśena)||226||

Jelenleg még kifejtések nélkül


यल्लोहितं तदग्निर्यद्वीर्यं सूर्येन्दुविग्रहम्।
अ इति ब्रह्म परमं तत्सङ्घट्टोदयात्मकम्॥२२७॥

Yallohitaṁ tadagniryadvīryaṁ sūryenduvigraham|
A iti brahma paramaṁ tatsaṅghaṭṭodayātmakam||227||

Az (tad), ami (yad) vörös (lohitam), (a) tűz (agniḥ), (az), ami (yad) potencialitás/életerő (vīryam), (annak) teste a hold és a nap (sūrya-indu-vigraham). (Az) 'a' (magánhangzó) (a iti) a Legfőbb Brahma (brahma paramam), aki feltárul azok --vagyis a tűz, a Nap és a Hold-- egyesüléséből tárul fel (tad-saṅghaṭṭa-udaya-ātmakam)||227||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तस्यापि च परं वीर्यं पञ्चभूतकलात्मकम्।
भोग्यत्वेनान्नरूपं च शब्दस्पर्शरसात्मकम्॥२२८॥

Tasyāpi ca paraṁ vīryaṁ pañcabhūtakalātmakam|
Bhogyatvenānnarūpaṁ ca śabdasparśarasātmakam||228||

Az Ő (tasya api) legfőbb (param) potencialitása vagy életereje (vīryam), mely hangokból, érintésekből és ízekből áll (śabda-sparśa-rasa-ātmakam) és (ca) étel (anna-rūpam) -kalā-kból vagy az öt durva elemből áll (pañca-bhūta-kalā-ātmakam)-, (mely) élvezendő (bhogyatvena)||228||

Jelenleg még kifejtések nélkül


शब्दोऽपि मधुरो यस्माद्वीर्योपचयकारकः।
तद्धि वीर्यं परं शुद्धं विसिसृक्षात्मकं मतम्॥२२९॥

Śabdo'pi madhuro yasmādvīryopacayakārakaḥ|
Taddhi vīryaṁ paraṁ śuddhaṁ visisṛkṣātmakaṁ matam||229||

Lévén (yasmāt) még (api) egy szép (madhuraḥ) hang is (śabdaḥ) növekedést hoz létre az életerőben (vīrya-upacaya-kārakaḥ), ezért (tad hi) (egy ilyen) életerő (vīryam) úgy tekintett (matam), mint ami legfőbb (param), tiszta (śuddham) (és) kívánja a kiáradást (visisṛkṣā-ātmakam)||229||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तद्बलं च तदोजश्च ते प्राणाः सा च कान्तता।
तस्माद्वीर्यात्प्रजास्ताश्च वीर्यं कर्मसु कथ्यते॥२३०॥

यज्ञादिकेषु तद्वृष्टौ सौषधीष्वथ ताः पुनः।
वीर्ये तच्च प्रजास्वेवं विसर्गे विश्वरूपता॥२३१॥

Tadbalaṁ ca tadojaśca te prāṇāḥ sā ca kāntatā|
Tasmādvīryātprajāstāśca vīryaṁ karmasu kathyate||230||
Yajñādikeṣu tadvṛṣṭau sauṣadhīṣvatha tāḥ punaḥ|
Vīrye tacca prajāsvevaṁ visarge viśvarūpatā||231||

Az a --Legfőbb Brahma-- (tad... tad) erő (balam), vitalitás (ojas), a prāṇa-k (te prāṇāḥ) és (ca... ca... ca) szépség (kāntatā). Ebből a potencialitásból (tasmāt vīryāt), élőlények (prajāḥ) (születnek), és (ca) az úgy mondják (kathyate), hogy azok az (élőlények) (tāḥ) az életerő (vīryam) a rítusokban (karmasu) - (mint) áldozat, stb. (yajña-ādikeṣu) -. Az (tad) --az említett rítus-- (hozza létre az életerőt) az esőben (vṛṣṭau). (Az eső életereje, az életerő) a növényekben (sauṣadhīṣu), (és) így (atha), újra (punar), azok (a növények az életerő) (tāḥ) az életerőben (vīrye). És (ca) az --az életerő-- (tad) az élőlényekben van (prajāsu). Így (evam), a formák sokasága (viśva-rūpatā) a kiáradásban (nyugszik) (visarge)||230-231||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 232 - 249

शब्दराशिः स एवोक्तो मातृका सा च कीर्तिता।
क्षोभ्यक्षोभकतावेशान्मालिनीं तां प्रचक्षते॥२३२॥

Śabdarāśiḥ sa evokto mātṛkā sā ca kīrtitā|
Kṣobhyakṣobhakatāveśānmālinīṁ tāṁ pracakṣate||232||

Eme --Visarga vagy emisszió-- (saḥ) bizonyosan, úgymond (eva uktaḥ) a hangok sokasága (śabda-rāśiḥ) és (ca) ő --Visargaśakti vagy az Emittáló/Kiárasztó Erő-- (sā) úgy van említve (kīrtitā), (mint) Mātṛkā (mātṛkā). (A bölcsek) úgy nevezik (pracakṣate) Őt (tām), (mint) Mālinī (mālinīm) egy, a 'zavar alanyának' --magánhangzók-- és a 'zavart' --mássalhangzók-- állapotába való behatolása miatt --vagyis a magánhangzók és a mássalhangzók kevertek (kṣobhya-kṣobhakatā-āveśāt)||232||

Jelenleg még kifejtések nélkül


बीजयोनिसमापत्तिविसर्गोदयसुन्दरा।
मालिनी हि परा शक्तिर्निर्णीता विश्वरूपिणी॥२३३॥

Bījayonisamāpattivisargodayasundarā|
Mālinī hi parā śaktirnirṇītā viśvarūpiṇī||233||

Mālinī (mālinī), (ami) kétségtelenül (hi) a Legfőbb (parā) Erő (śaktiḥ) (és) minek szépsége a mássalhangzók és magánhangzók találkozásából (származó) kiáradás feltárulásából születik (bīja-yoni-samāpatti-visarga-udaya-sundarā), megalapozódva (nirṇītā), annak Léteként, minek formája az univerzum (viśva-rūpiṇī)||233||

Jelenleg még kifejtések nélkül


एषा वस्तुत एकैव परा कालस्य कर्षिणी।
शक्तिमद्भेदयोगेन यामलत्वं प्रपद्यते॥२३४॥

Eṣā vastuta ekaiva parā kālasya karṣiṇī|
Śaktimadbhedayogena yāmalatvaṁ prapadyate||234||

Eme (Mālinī) (eṣā) valójában (vastutas) egyetlen egy (ekā eva), Legfőbb (parā) (és) az, Aki vonzza az időt (kālasya karṣiṇī). Egy, az Erő Birtoklójával --vagyis Śiva-val-- való (finom) dualitás miatt (śaktimat-bheda-yogena), Ő (Mālinī), egy párrá vagy párossá válik (yāmalatvam prapadyate)||234||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तस्य प्रत्यवमर्शो यः परिपूर्णोऽहमात्मकः।
स स्वात्मनि स्वतन्त्रत्वाद्विभागमवभासयेत्॥२३५॥

Tasya pratyavamarśo yaḥ paripūrṇo'hamātmakaḥ|
Sa svātmani svatantratvādvibhāgamavabhāsayet||235||

A Tudatossága (pratyavamarśaḥ) eme (párnak vagy párosnak) (tasya) (Az), aki (yaḥ) a tökéletes/teljes Énből áll (paripūrṇaḥ aham-ātmakaḥ). Ez --egy ilyen Tudatosság-- (tad) nyilvánítja meg (avabhāsayet) Saját Magában (sva-ātmani) a különbözőséget --vagyis dualitást-- (vibhāgam) (Annak) Abszolút Szabadsága miatt (svatantratvāt)||235||

Jelenleg még kifejtések nélkül


विभागाभासने चास्य त्रिधा वपुरुदाहृतम्।
पश्यन्ती मध्यमा स्थूला वैखरीत्यभिशब्दितम्॥२३६॥

Vibhāgābhāsane cāsya tridhā vapurudāhṛtam|
Paśyantī madhyamā sthūlā vaikharītyabhiśabditam||236||

És (ca) amikor jelen van megnyilvánulása a különbözőségnek vagy dualitásnak (vibhāga-ābhāsane), akkor úgymond (udāhṛtam) Annak (asya) Formája (vapus) hármas (tridhā), (és) Az úgy van említve (abhiśabditam), mint: 'Durva (sthūlāḥ) Paśyantī (paśyantī), Madhyamā (madhyamā) (és) Vaikharī (vaikharī iti)||236||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तासामपि त्रिधा रूपं स्थूलसूक्ष्मपरत्वतः।
तत्र या स्वरसन्दर्भसुभगा नादरूपिणी॥२३७॥

सा स्थूला खलु पश्यन्ती वर्णाद्यप्रविभागतः।
अविभागैकरूपत्वं माधुर्यं शक्तिरुच्यते॥२३८॥

स्थानवाय्वादिघर्षोत्था स्फुटतैव च पारुषी।
तदस्यां नादरूपायां संवित्सविधवृत्तितः॥२३९॥

साजात्यात्तन्मयीभूतिर्झगित्येवोपलभ्यते।
येषां न तन्मयीभूतिस्ते देहादिनिमज्जनम्॥२४०॥

अविदन्तो मग्नसंविन्मानास्त्वहृदया इति।
यत्तु चर्मावनद्धादि किञ्चित्तत्रैष यो ध्वनिः॥२४१॥

स स्फुटास्फुटरूपत्वान्मध्यमा स्थूलरूपिणी।
मध्यायाश्चाविभागांशसद्भाव इति रक्तता॥२४२॥

अविभागस्वरमयी यत्र स्यात्तत्सुरञ्जकम्।
अविभागो हि निर्वृत्यै दृश्यतां तालपाठतः॥२४३॥

किलाव्यक्तध्वनौ तस्मिन्वादने परितुष्यति।
या तु स्फुटानां वर्णानामुत्पत्तौ कारणं भवेत्॥२४४॥

सा स्थूला वैखरी यस्याः कार्यं वाक्यादि भूयसा।
अस्मिन्स्थूलत्रये यत्तदनुसन्धानमादिवत्॥२४५॥

पृथक्पृथक्तत्त्रितयं सूक्ष्ममित्यभिशब्द्यते।
षड्जं करोमि मधुरं वादयामि ब्रुवे वचः॥२४६॥

पृथगेवानुसन्धानत्रयं संवेद्यते किल।
एतस्यापि त्रयस्याद्यं यद्रुपमनुपाधिमत्॥२४७॥

तत्परं त्रितयं तत्र शिवः परचिदात्मकः।
विभागाभासनायां च मुख्यास्तिस्रोऽत्र शक्तयः॥२४८॥

अनुत्तरा परेच्छा च परापरतया स्थिता।
उन्मेषशक्तिर्ज्ञानाख्या त्वपरेति निगद्यते॥२४९॥

Tāsāmapi tridhā rūpaṁ sthūlasūkṣmaparatvataḥ|
Tatra yā svarasandarbhasubhagā nādarūpiṇī||237||
Sā sthūlā khalu paśyantī varṇādyapravibhāgataḥ|
Avibhāgaikarūpatvaṁ mādhuryaṁ śaktirucyate||238||
Sthānavāyvādigharṣotthā sphuṭataiva ca pāruṣī|
Tadasyāṁ nādarūpāyāṁ saṁvitsavidhavṛttitaḥ||239||
Sājātyāttanmayībhūtirjhagityevopalabhyate|
Yeṣāṁ na tanmayībhūtiste dehādinimajjanam||240||
Avidanto magnasaṁvinmānāstvahṛdayā iti|
Yattu carmāvanaddhādi kiñcittatraiṣa yo dhvaniḥ||241||
Sa sphuṭāsphuṭarūpatvānmadhyamā sthūlarūpiṇī|
Madhyāyāścāvibhāgāṁśasadbhāva iti raktatā||242||
Avibhāgasvaramayī yatra syāttatsurañjakam|
Avibhāgo hi nirvṛtyai dṛśyatāṁ tālapāṭhataḥ||243||
Kilāvyaktadhvanau tasminvādane parituṣyati|
Yā tu sphuṭānāṁ varṇānāmutpattau kāraṇaṁ bhavet||244||
Sā sthūlā vaikharī yasyāḥ kāryaṁ vākyādi bhūyasā|
Asminsthūlatraye yattadanusandhānamādivat||245||
Pṛthakpṛthaktattritayaṁ sūkṣmamityabhiśabdyate|
Ṣaḍjaṁ karomi madhuraṁ vādayāmi bruve vacaḥ||246||
Pṛthagevānusandhānatrayaṁ saṁvedyate kila|
Etasyāpi trayasyādyaṁ yadrupamanupādhimat||247||
Tatparaṁ tritayaṁ tatra śivaḥ paracidātmakaḥ|
Vibhāgābhāsanāyāṁ ca mukhyāstisro'tra śaktayaḥ||248||
Anuttarā parecchā ca parāparatayā sthitā|
Unmeṣaśaktirjñānākhyā tvapareti nigadyate||249||

Még (api) azok --vagyis a három fent említett beszéd szint-- (tāsām) természete (rūpaṁ) is hármas (tridhā). Ott (tatra), a durva Paśyantī (sā sthūlā... paśyantī) az, mi (yā) (úgy jelenik meg, (mint) Nāda (nāda-rūpiṇī) (és ami) szép a hangok sorával (svara-sandarbha-subhagā), a betűk osztályába, stb. való belépés hiánya miatt (varṇa-ādi-apravibhāgataḥ).

Édessége (például a méznek, stb.) (mādhuryam) úgymond (ucyate) egy erő (śaktiḥ), minek merő formája az osztályok hiánya (a-vibhāga-eka-rūpatvam). A tiszta (hang) jelenléte (sphuṭatā eva ca) a levegővel, stb. való ütközésből tárul fel és a kiejtés szerve (sthāna-vāyu-ādi-gharṣa-utthā) kemény (vagy szilárd) (pāruṣī).

Ezért (tad), elmerülés (tanmayī-bhūtiḥ) ebben, ami Nāda (asyām nāda-rūpāyām) -lévén az --Nāda-- közel van a Tudatossághoz (saṁvid-savidha-vṛttitaḥ) -, azonnal (jhagiti eva) eléretik (upalabhyate) a (Tudatossággal való) homogenitása miatt (sājātyāt).

Azok (te) bizonyosan (tu) 'szív nélküliek' (a-hṛdayāḥ iti), akikben (yeṣām) nincs (na) (ilyen) önazonosítás (tanmayī-bhūtiḥ), akik nem ismerik a test (avidantaḥ), stb. elmerülését (deha-ādi-nimajjanam) (vagy) akik, elmerülvén, (csupán) a korlátolt tudatosságot tapasztalják (magna-saṁvid-mānāḥ).

(Létezik) ott (tatra) eme (eṣaḥ) hang (dhvaniḥ), ami (yaḥ) valami olyan (kiñcid), ami (yad) egy dobból származik --szó szerint (valami) olyanból, ami bőrrel fedett--, stb. (carmāvanaddha-ādi) Egy ilyen hang --szó szerint az-- (saḥ) a Madhyamā durva formája (madhyamā sthūla-rūpiṇī), lévén az látható és nem látható (sphuṭa-asphuṭa-rūpatvāt).

A Madhyamā esetében (madhyāyāḥ ca), (bárki megerősítheti, hogy ő) vonzó (raktatā), a (benne) létező nem-duális rész miatt (avibhāga-aṁśa-sadbhāvaḥ iti). (Lévén) ő nem-duális hangokból áll (avibhāga-svara-mayī), ez (tad) a vonzó báj (su-rañjakam) létezik (syāt) benne (yatra).

A nem-dualitás --a különbözőség hiánya-- (avibhāgaḥ) tisztán (hi... dṛśyatām) az élvezetért létezik (nirvṛtyai). Valójában (mindenki) teljesen meg van elégedve (kila... parituṣyati) ezzel a melódiával --szó szerint hanggal--, mely nem-látható --vagyis nem megnyilvánult-- hangokból áll (avyakta-dhvanau tasmin vādane), ami egy csőr üregéből felszálló trillából --szó szerint egy dal-- (számrazik) (tāla-pāṭhataḥ).

A durva Vaikharī (sā sthūlā vaikharī) -minek (yasyāḥ) dolga (kāryam) (létrehozni) a mondatokat, stb. (vākya-ādi) egy magas fokon (bhūyasā) - (az,) ami (yā tu) az (bhavet) oka (kāraṇam) a tisztán megnyilvánuló betűk (kiejtett hangok) (sphuṭānām varṇānām) produktumának (utpattau).

A (tad) hármas (tritayam), minek neve (abhiśabdyate) 'finom (sūkṣmam iti) ', ami (yad), elkülönülve --mindegyik egymástól-- (pṛthak pṛthak) a szándék (tad-anusandhānam), (mely ) megelőzi --szó szerint első helyen jövő-- (ādivat) eme durva hármas csoportot --durva Paśyantī, durva Madhyamā és durva Vaikharī-- (asmin sthūla-traye).

'Én árasztom ki (karomi) az első --vagy negyedik-- fő hangját a zenének (ṣaḍjam)', 'Én játszok csodásan egy hangszeren (madhuram vādayāmi)'. 'Én mondok (bruve) szavakat (vacaḥ)': Eme csoportja e három szándéknak (anusandhāna-trayam), elkülönülve (pṛthak eva), bizonyosan tapasztalható (saṁvedyate kila).

Az (tad) a hármas (tritayam) ott (tatra) a legfőbb (param), minek természete nem kondícionált (rupam anupādhimat) (és) ami (yad) azonnal eme (szóban forgó), (a beszéd finom állapotainak) hármas csoportja előtt következik (ādyam-etasya api trayasya). (Az) Śiva (śivaḥ), vagyis a Legfőbb Tudatosság (para-cit-ātmakaḥ).

És (ca) amikor (a legfőbb) osztály megnyilvánul (vibhāga-ābhāsanāyām), három (tisraḥ) Erő (śaktayaḥ) itt (atra) a legfőbb (mukhyāḥ): A Legfőbb Anuttara --vagyis Anuttara, az 'a' magánhangzó Legfőbb Ereje-- (anuttarā parā) és (ca) az Akarat (icchā), ami a Legfőbb-nemLegfőbb (para-aparatayā sthitā), (együtt) az Unmeṣa Erejével (unmeṣa-śaktiḥ) -minek neve Tudás (jñāna-ākhyā tu)-, ami úgymond (nigadyate) 'nemLegfőbb' (aparā iti)||237-249||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 250 - 261

क्षोभरूपात्पुनस्तासामुक्ताः षट् संविदोऽमलाः।
आसामेव समावेशात्क्रियाशक्तितयोदितात्॥२५०॥

संविदो द्वादश प्रोक्ता यासु सर्वं समाप्यते।
एतावद्देवदेवस्य मुख्यं तच्छक्तिचक्रकम्॥२५१॥

एतावता देवदेवः पूर्णशक्तिः स भैरवः।
परामर्शात्मकत्वेन विसर्गाक्षेपयोगतः॥२५२॥

इयत्ताकलनाज्ज्ञानात्ताः प्रोक्ताः कालिकाः क्वचित्।
श्रीसारशास्त्रे चाप्युक्तं मध्य एकाक्षरां पराम्॥२५३॥

पूजयेद्भैरवात्माख्यां योगिनीद्वादशावृताम्।
ताभ्य एव चतुःषष्टिपर्यन्तं शक्तिचक्रकम्॥२५४॥

एकारतः समारभ्य सहस्रारं प्रवर्तते।
तासां च कृत्यभेदेन नामानि बहुधागमे॥२५५॥

उपासाश्च द्वयाद्वैतव्यामिश्राकारयोगतः।
श्रीमत्त्रैशिरमे तच्च कथितं विस्तराद्बहु॥२५६॥

इह नो लिखितं व्यासभयाच्चानुपयोगतः।
ता एव निर्मलाः शुद्धा अघोराः परिकीर्तिताः॥२५७॥

घोरघोरतराणां तु सोतृत्वाच्च तदात्मिकाः।
सृष्टौ स्थितौ च संहारे तदुपाधित्रयात्यये॥२५८॥

तासामेव स्थितं रूपं बहुधा प्रविभज्यते।
उपाध्यतीतं यद्रूपं तद्द्विधा गुरवो जगुः॥२५९॥

अनुल्लासादुपाधीनां यद्वा प्रशमयोगतः।
प्रशमश्च द्विधा शान्त्या हठपाकक्रमेण तु॥२६०॥

अलङ्ग्रासरसाख्येन सततं ज्वलनात्मना।
हठपाकप्रशमनं यत्तृतीयं तदेव च।
उपदेशाय युज्येत भेदेन्धनविदाहकम्॥२६१॥

Kṣobharūpātpunastāsāmuktāḥ ṣaṭ saṁvido'malāḥ|
Āsāmeva samāveśātkriyāśaktitayoditāt||250||
Saṁvido dvādaśa proktā yāsu sarvaṁ samāpyate|
Etāvaddevadevasya mukhyaṁ tacchakticakrakam||251||
Etāvatā devadevaḥ pūrṇaśaktiḥ sa bhairavaḥ|
Parāmarśātmakatvena visargākṣepayogataḥ||252||
Iyattākalanājjñānāttāḥ proktāḥ kālikāḥ kvacit|
Śrīsāraśāstre cāpyuktaṁ madhya ekākṣarāṁ parām||253||
Pūjayedbhairavātmākhyāṁ yoginīdvādaśāvṛtām|
Tābhya eva catuḥṣaṣṭiparyantaṁ śakticakrakam||254||
Ekārataḥ samārabhya sahasrāraṁ pravartate|
Tāsāṁ ca kṛtyabhedena nāmāni bahudhāgame||255||
Upāsāśca dvayādvaitavyāmiśrākārayogataḥ|
Śrīmattraiśirame tacca kathitaṁ vistarādbahu||256||
Iha no likhitaṁ vyāsabhayāccānupayogataḥ|
Tā eva nirmalāḥ śuddhā aghorāḥ parikīrtitāḥ||257||
Ghoraghoratarāṇāṁ tu sotṛtvācca tadātmikāḥ|
Sṛṣṭau sthitau ca saṁhāre tadupādhitrayātyaye||258||
Tāsāmeva sthitaṁ rūpaṁ bahudhā pravibhajyate|
Upādhyatītaṁ yadrūpaṁ taddvidhā guravo jaguḥ||259||
Anullāsādupādhīnāṁ yadvā praśamayogataḥ|
Praśamaśca dvidhā śāntyā haṭhapākakrameṇa tu||260||
Alaṅgrāsarasākhyena satataṁ jvalanātmanā|
Haṭhapākapraśamanaṁ yattṛtīyaṁ tadeva ca|
Upadeśāya yujyeta bhedendhanavidāhakam||261||

Újra (punar), azok zavarából --vagyis a', 'i' és 'u', azaz Anuttara, Akarat és Unmeṣa zavarából-- (kṣobha-rūpāt... tāsām) (feltárul) hat (ṣaṭ) fajta makulátlan tudatosság (saṁvidaḥ amalāḥ), ami (már) említve volt (uktāḥ) --'a', 'ā', 'i', 'ī', 'u' és 'ū'--.

Ezek (āsām eva) elmerülése által (samāveśāt), ami --az elmerülés-- feltárul (uditāt), mint a Cselekvés Ereje (kriyā-śaktitayā), tizenkét (fajta) tudatosság --minden magánhangzó kivéve a terméketleneket, vagyis 'ṛ', 'ṝ', 'ḷ' és 'ḹ'-- (feltárulása) (saṁvidaḥ dvādaśa) van meghatározva (proktāḥ), amiben (yāsu) minden (sarvam) véget ér (samāpyate).

Egy ilyen (csoportja a tizenként magánhangzónak) (etāvat... tad) az istenek Istene (deva-devasya) erőinek fő csoportja (śakti-cakrakam-mukhyam). Ezért (etāvatā), az istenek Istene (deva-devaḥ) Saját Erejének teljességében (pūrṇa-śaktiḥ) Bhairava (saḥ bhairavaḥ).

Valahol --valamilyen másik szövegben-- (kvacid) az (a tizenkét magánhangzó) (tāḥ) úgy nevezett (proktāḥ), mint Kālikā-k (kālikāḥ), mert azok tudás (jñānāt) (és) mert azok elpusztítják a korlátokat (iyattā-kalanāt) (és) mert azok egyesültek a projekcióval vagy emisszióval (visarga-ākṣepa-yogataḥ) a Legfőbb Tudatosság formájában (para-āmarśa-ātmakatvena).

A tiszteletreméltó (Trika) sāra szövegben (śrī-sāra-śāstre ca api) meg van határozva (uktam): 'Imádni kell (pūjayet) a Legfőbb Egy-szótagút (eka-akṣarāṁ parām) -aki úgy nevezett, mint természete vagy léte Bhairava-nak- (bhairava-ātma-ākhyām) középen (madhye) (kit) körülvesz tizenként Yoginī (yoginī-dvādaśa-āvṛtām)'.

Belőlük --a tizenkét magánhangzóból, amik Kālikā-k-- (tābhyaḥ eva) jön létre (pravartate) (minden) csoportja az erők kerekének (śakti-cakrakam), kezdve (samārabhya) az egy-küllőjűvel (eka-arataḥ) (és) befejezve a natvannégy (küllőjűvel) (catuḥṣaṣṭi-paryantam) (vagy akár) az ezer küllőjűvel (sahasra-araṁ).

A kinyilvánított szövegekben (āgame) ők neveket kapnak (tāsām ca-nāmāni) számos módon (bahudhā), megfelelően saját aktivitásuk típusának (kṛtya-bhedena). És (ca) (azok) imádata (upāsāḥ) (szükségszerűen azok) dualisztikus, nem-dualisztikus és kevert formájának vagy aspektusának fényében (kell, hogy történjen) (dvaya-advaita-vyāmiśra-ākāra-yogataḥ). A tiszteletreméltó Traiśirama-ban (śrīmat-traiśirame), azok a dolgok --szó szerint az-- (tad ca) meg vannak vitatva (kathitam) nagy részletességgel (vistarāt bahu). Itt (iha), (mindez) nincs (na) leírva (likhitam), félvén attól, hogy túl sok volna (vyāsa-bhayāt) és (ca) mivel haszontalan (anupayogataḥ).

Azok az (erők) (tāḥ) úgymond (parikīrtitāḥ) makulátlanok (nirmalāḥ), tiszták (śuddhāḥ) (és) Aghorā-k --nem-félelmetesek-- (aghorāḥ), (és) létrehozván (sotṛtvāt ca) a Ghorā-kat --félelmetesek-- és Ghoratarā-kat --más néven Ghoratarī-k, szó szerint még félelmetesebb-- (ghora-ghoratarāṇām tu), ők, --vagyis az Aghorā-k-- birtokolják azok természetét --vagyis a Ghorā-k és Ghoratarā-k/Ghoratarī-k természetét-- (tad-ātmikāḥ). (Ők --az Aghorā-k-- léteznek) az (univerzum) megnyilvánulásában (sṛṣṭau), fenntartásában (sthitau) (és) feloldódásában (saṁhāre), (valamint,) amikor az a három korlátozó kondíció --vagyis az univerzum megnyilvánulása, fennmaradása és feloldódása-- eltűnik (tad-upādhi-traya-atyaye). Azok (tāsām eva) stabil (sthitam) formája vagy természete (rūpam) számos módon (bahudhā) felosztott (pravibhajyate).

Az (tad) a forma vagy természet (rūpam), ami (yad) túl van a korlátolt kondíciókon (upādhi-atītam) (az) kettős (dvidhā), a Guru-k (guravaḥ) meghatározták (jaguḥ), hogy (1), Amikor nincs jelenléte (an-ullāsāt) (ilyen) korlátozó kondícióknak (upādhīnām) --vagyis mielőtt a három szóban forgó korlátozó kondíció megjelenik-- vagy (yadvā) (2) (szóban forgó korlátozó kondíciók) megszűnésének következtében (praśama-yogataḥ) --vagyis miután az említett három korlátozó kondíció eltűnt--.

És (ca) megszűnése (ezeknek a korlátozó kondícióknak, miknek neve megnyilvánulás, fennmaradás és feloldódás) (praśamaḥ), kettős (dvidhā): (1) Békésen (śāntyā) vagy (tu) (2) az 'erőszakos emésztés' módszere által (haṭha-pāka-krameṇa). (Ez a második módszer) (szintén) úgy nevezett, (mint) 'az, minek íze (mindent) felemésztő' (alaṅgrāsa-rasa-ākhyena) (és) szüntelen (jelen van) (satatam) egy lángként (jvalana-ātmanā).

Az (tad eva ca), ami (yad) az erőszakos emésztés (módszerének) őrzéséből áll (haṭhapāka-praśamanam), a harmadik (tṛtīyam), (és, lévén) az felégeti a különbözőség --dualitás-- tüzelőanyagát (bheda-indhana-vidāhakam), méltó arra (yujyeta), hogy tanítva legyen (upadeśāya)||250-261||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 262 - 270

निजबोधजठरहुतभुजि भावाः सर्वे समर्पिता हठतः।
विजहति भेदविभागं निजशक्त्या तं समिन्धानाः॥२६२॥

Nijabodhajaṭharahutabhuji bhāvāḥ sarve samarpitā haṭhataḥ|
Vijahati bhedavibhāgaṁ nijaśaktyā taṁ samindhānāḥ||262||

Minden (sarve) dolog (bhāvāḥ), erőszakkal (haṭhataḥ) bedobván (samarpitāḥ) az egyén saját Tudatossága gyomrának tüzébe (nija-bodha-jaṭhara-hutabhuji), feladja (vijahati) (azok) különbözőségeit --a dualitást-- (bheda-vibhāgam) (és) meggyújtja (samindhānāḥ) azt --az említett különbözőséget-- (tam) saját erőinek (tüzével) (nija-śaktyā)||262||

Jelenleg még kifejtések nélkül


हठपाकेन भावानां रूपे भिन्ने विलापिते।
अश्नन्त्यमृतसाद्भूतं विश्वं संवित्तिदेवताः॥२६३॥

Haṭhapākena bhāvānāṁ rūpe bhinne vilāpite|
Aśnantyamṛtasādbhūtaṁ viśvaṁ saṁvittidevatāḥ||263||

Amikor a dolgok megkülönböztetett aspektusa feloldódik (bhāvānām rūpe bhinne vilāpite) az erőszakos emésztés által (haṭha-pākena), a Tudatosság istenei (saṁvitti-devatāḥ) megízlelik (aśnanti) az univerzumot (viśvam), amik (immáron) maradéktalanul Nektárrá váltak (amṛta-sādbhūtam)||263||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तास्तृप्ताः स्वात्मनः पूर्णं हृदयैकान्तशायिनम्।
चिद्व्योमभैरवं देवमभेदेनाधिशेरते॥२६४॥

Tāstṛptāḥ svātmanaḥ pūrṇaṁ hṛdayaikāntaśāyinam|
Cidvyomabhairavaṁ devamabhedenādhiśerate||264||

Ők --a Tudatosság istenei-- (tāḥ), megelégedvén (tṛptāḥ), a Teljes (pūrṇam) Istennel (devam), Bhairava-val, Ki a Tudatosság Étere (cit-vyoma-bhairavam), való azonosságban (sva-ātmanaḥ... abhedena) honolnak (adhiśerate) (és) kizárólag a Szívben --vagy annak titkos helyén-- nyugszanak (hṛdaya-ekānta-śāyinam)||264||

Jelenleg még kifejtések nélkül


एवं कृत्यक्रियावेशान्नामोपासाबहुत्वतः।
आसां बहुविधं रूपमभेदेऽप्यवभासते॥२६५॥

Evaṁ kṛtyakriyāveśānnāmopāsābahutvataḥ|
Āsāṁ bahuvidhaṁ rūpamabhede'pyavabhāsate||265||

Így (evam), a (Tudatosság isteneinek) esetében (āsām), bár (api) nem-dualitásban (abhede), egy változatos (bahuvidham) forma vagy természet (rūpam) nyilvánul meg (avabhāsate) az általuk felöltött célnak és aktivitásnak megfelelően (kṛtya-kriyā-āveśāt) (és az általuk kapott) imádat nevei és típusai sokaságának megfelelően (nāma-upāsā-bahutvataḥ)||265||

Jelenleg még kifejtések nélkül


आसामेव च देवीनामावापोद्वापयोगतः।
एकद्वित्रिचतुष्पञ्चषट्सप्ताष्टनवोत्तरैः॥२६६॥

रुद्रार्कान्यकलासेनाप्रभृतिर्भेदविस्तरः।
अलमन्येन बहुना प्रकृतेऽथ नियुज्यते॥२६७॥

Āsāmeva ca devīnāmāvāpodvāpayogataḥ|
Ekadvitricatuṣpañcaṣaṭsaptāṣṭanavottaraiḥ||266||
Rudrārkānyakalāsenāprabhṛtirbhedavistaraḥ|
Alamanyena bahunā prakṛte'tha niyujyate||267||

Ezen úrnők (āsām eva ca devīnām) kiterjedésének vagy összehúzódásának fényében (āvāpa-udvāpa-yogataḥ), (jelen van) egy kiterjedése különböző alosztályoknak (bheda-vistaraḥ) egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc, kilenc, tíz (eka-dvi-tri-catur-pañca-ṣaṭ-sapta-aṣṭa-nava-uttaraiḥ), tizenegy, tizenkettő, tizenhárom, tizenhat, tizennyolc, stb. (részre) (rudra-arka-anya-kalā-senā-prabhṛtiḥ).

Elég (alam) a más (témakörökről való) diskurzusból (anyena bahunā)! Most (atha) (az értekezés) a fő témakörre (prakṛte) fog szorítkozni (niyujyate)||266-267||

Jelenleg még kifejtések nélkül


संविदात्मनि विश्वोऽयं भाववर्गः प्रपञ्चवान्।
प्रतिबिम्बतया भाति यस्य विश्वेश्वरो हि सः॥२६८॥

एवमात्मनि यस्येदृगविकल्पः सदोदयः।
परामर्शः स एवासौ शाम्भवोपायमुद्रितः॥२६९॥

पूर्णाहन्तापरामर्शो योऽस्यायं प्रविवेचितः।
मन्त्रमुद्राक्रियोपासास्तदन्या नात्र काश्चन॥२७०॥

Saṁvidātmani viśvo'yaṁ bhāvavargaḥ prapañcavān|
Pratibimbatayā bhāti yasya viśveśvaro hi saḥ||268||
Evamātmani yasyedṛgavikalpaḥ sadodayaḥ|
Parāmarśaḥ sa evāsau śāmbhavopāyamudritaḥ||269||
Pūrṇāhantāparāmarśo yo'syāyaṁ pravivecitaḥ|
Mantramudrākriyopāsāstadanyā nātra kāścana||270||

Ő (saḥ) valójában (hi) az univerzum Ura (viśva-īśvaraḥ) akinek (yasya) eme (ayam) univerzum (viśvaḥ) -ami a dolgok változatos csoportjaiból áll (bhāva-vargaḥ prapañcavān) - (úgy) jelenik meg (bhāti), mint egy tükröződés (pratibimbatayā) az (Ő) Tudatosságában (saṁvid-ātmani).

Így (evam), egyedül az (saḥ eva asau) van megjelölve a Śāmbhavopāya pecsétjével (śāmbhava-upāya-mudritaḥ), kinek (yasya) tudatossága (parāmarśaḥ) magában (ātmani) fel van ruházva ilyen minőségekkel (īdṛk) (, mint) avikalpa --a vikalpa-k hiánya-- (a-vikalpaḥ) (és) az állandó emelkedés (sadā-udayaḥ).

A Tökéletes Én-tudatosság eme ébersége (ayam-pūrṇā-ahantā-parāmarśaḥ), ami (yaḥ) az övé --a Yogī-é, ki alkalmas a Śāmbhavopāya-ra-- (asya), (már) kifejtésre került (pravivecitaḥ). Mantra, mudrā, kriyā és imádat (mantra-mudrā-kriyā-upāsāḥ) (mely) más, mint az --mint ez az éberség-- (tad-anyāḥ) itt (atra) semmi (na... kāścana)||268-270||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 271 - 280

भूयोभूयः समावेशं निर्विकल्पमिमं श्रितः।
अभ्येति भैरवीभावं जीवन्मुक्त्यपराभिधम्॥२७१॥

Bhūyobhūyaḥ samāveśaṁ nirvikalpamimaṁ śritaḥ|
Abhyeti bhairavībhāvaṁ jīvanmuktyaparābhidham||271||

Az, aki eléri (śritaḥ) eme (imam) vikalpa-któl mentes (nirvikalpam) elmerülést (samāveśam) újra és újra (bhūyas-bhūyas), eléri (abhyeti) Bhairava Állapotát (bhairavī-bhāvam), minek másik neve az életben való Felszabadulás (jīvat-mukti-apara-abhidham)||271||

Jelenleg még kifejtések nélkül


इत एव प्रभृत्येषा जीवन्मुक्तिर्विचार्यते।
यत्र सूत्रणयापीयमुपायोपेयकल्पना॥२७२॥

प्राक्तने त्वाह्निके काचिद्भेदस्य कलनापि नो।
तेनानुपाये तस्मिन्को मुच्यते वा कथं कुतः॥२७३॥

Ita eva prabhṛtyeṣā jīvanmuktirvicāryate|
Yatra sūtraṇayāpīyamupāyopeyakalpanā||272||
Prāktane tvāhnike kācidbhedasya kalanāpi no|
Tenānupāye tasminko mucyate vā kathaṁ kutaḥ||273||

Ez (eṣā) az életben való Felszabadulás (jīvat-muktiḥ) úgy tekintett, (mint ami releváns) (vicāryate) innen (prabhṛti) kezdődően --ettől a szinttől kezdve-- (itas eva), ahol (yatra), bár (api) (csupán) vázlatként (sūtraṇayā), (de létezik) ez (iyam) különbözőség út és cél között (upāya-upeya-kalpanā).

Az előző fejezetben (prāktane tu āhnike) nincs (kācid... na) még (api) egy sugara --szó szerint ingere-- sem (kalanā) a dualitásnak (bhedasya), mert --szó szerint ezért-- (tena) az Anupāya-ban (anupāye tasmin) ki (kaḥ) a felszabadult (mucyate)?, vagy (vā) hogyan (katham)?, (és) kitől (kutas)?||273||

Jelenleg még kifejtések nélkül


निर्विकल्पे परामर्शे शाम्भवोपायनामनि।
पञ्चाशद्भेदतां पूर्वसूत्रितां योजयेद्बुधः॥२७४॥

धरामेवाविकल्पेन स्वात्मनि प्रतिबिम्बिताम्।
पश्यन्भैरवतां याति जलादिष्वप्ययं विधिः॥२७५॥

यावदन्ते परं तत्त्वं समस्तावरणोर्ध्वगम्।
व्यापि स्वतन्त्रं सर्वज्ञं यच्छिवं परिकल्पितम्॥२७६॥

Nirvikalpe parāmarśe śāmbhavopāyanāmani|
Pañcāśadbhedatāṁ pūrvasūtritāṁ yojayedbudhaḥ||274||
Dharāmevāvikalpena svātmani pratibimbitām|
Paśyanbhairavatāṁ yāti jalādiṣvapyayaṁ vidhiḥ||275||
Yāvadante paraṁ tattvaṁ samastāvaraṇordhvagam|
Vyāpi svatantraṁ sarvajñaṁ yacchivaṁ parikalpitam||276||

(Mindazonáltal,) a vikalpa-któl mentes éberségben (nirvikalpe parāmarśe), melynek neve Śāmbhavopāya (śāmbhava-upāya-nāmani), a bölcsnek (budhaḥ) (elméjét) az ötven osztályra (pañcāśat-bhedatām) kell koncentrálnia (yojayet), amik le lettek írva aforizmák által (pūrva-sūtritām).

Az, aki látja (paśyan) a föld elemet (dharām eva), vikalpa-k nélkül (avikalpena), tükröződve (pratibimbitām) saját Énjében (sva-ātmani), eléri (yāti) Bhairava Állapotát (bhairavatām). (Ugyan) ez (ayam) a szabály (vidhiḥ) (használható) még (api) a vízzel, stb. kapcsolatban is (jala-ādiṣu) fel végül egészen (yāvat-ante) a Legfőbb (param) Princípiumig (tattvam), mint Śiva (śivam) reprezentál (parikalpitam), aki (yad) meghalad minden korlátot (samasta-āvaraṇa-ūrdhva-gam), (aki Mindent) átható (vyāpi), Szabad (svatantram) (és) Mindentudó (sarvajñam)||274-276||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तदप्यकल्पितोदारसंविद्दर्पणबिम्बितम्।
पश्यन्विकल्पविकलो भैरवीभवति स्वयम्॥२७७॥

Tadapyakalpitodārasaṁviddarpaṇabimbitam|
Paśyanvikalpavikalo bhairavībhavati svayam||277||

Látván (paśyan) még (api) azt is --minden megmaradó kategóriát a Legfőbb Princípiumig-- (tad) tükröződve a Tudatosság természetes és fenséges tükrében (akalpita-udāra-saṁvid-darpaṇa-bimbitam), a (Yogī), aki bármilyen vikalpa nélkül létezik (vikalpa-vikalaḥ), maga válik Bhairava-vá (bhairavī-bhavati svayam)||277||

Jelenleg még kifejtések nélkül


यथा रक्तं पुरः पश्यन्निर्विकल्पकसंविदा।
तत्तद्द्वारनिरंशैकघटसंवित्तिसुस्थितः॥२७८॥

तद्वद्धरादिकैकैकसङ्घातसमुदायतः।
परामृशन्स्वमात्मानं पूर्ण एवावभासते॥२७९॥

Yathā raktaṁ puraḥ paśyannirvikalpakasaṁvidā|
Tattaddvāraniraṁśaikaghaṭasaṁvittisusthitaḥ||278||
Tadvaddharādikaikaikasaṅghātasamudāyataḥ|
Parāmṛśansvamātmānaṁ pūrṇa evāvabhāsate||279||

Miképp (yathā), (miután valaki) lát (paśyan) egy vörös (raktam) (dolgot maga) előtt (puras) egy gondolatoktól mentes tudatosságon keresztül (nirvikalpaka-saṁvidā), ő (végül) maradéktalanul megalapozódik -számos módszer használata után- az osztatlan éberségben, miszerint az egy kanna (tad-tad-dvāra-niraṁśa-eka-ghaṭa-saṁvitti-susthitaḥ), így (tadvat), az, aki éberré válik (parāmṛśan) saját Énjéről (svam ātmānam), princípiumok egy csoportja által (dharā-ādika-ekaika-saṅghāta-samudāyataḥ), egyenként, mint föld, stb., valójában (eva) maradéktalanul --teljességgel telve-- (pūrṇaḥ) ragyog (avabhāsate) --vagyis ő úgy látszik csupán, mint Tudatosság, ami az ő saját Énje--||278-279||

Jelenleg még kifejtések nélkül


मत्त एवोदितमिदं मय्येव प्रतिबिम्बितम्।
मदभिन्नमिदं चेति त्रिधोपायः स शाम्भवः॥२८०॥

Matta evoditamidaṁ mayyeva pratibimbitam|
Madabhinnamidaṁ ceti tridhopāyaḥ sa śāmbhavaḥ||280||

'Ez (idam... idam) Belőlem (mattaḥ eva) tárul fel (uditam), Bennem (mayi eva) tükröződik (pratibimbitam) és (ca) nem különbözik Tőlem (mat-abhinnam... iti)', ez (saḥ) --szó szerint az-- Śambhu --Śiva-- háromrétű útja (tridhā upāyaḥ) --összességében a Śāmbhavopāya megjelenik ezen a három módon-- (śāmbhavaḥ)||280||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 281 - 294

सृष्टेः स्थितेः संहृतेश्च तदेतत्सूत्रणं कृतम्।
यत्र स्थितं यतश्चेति तदाह स्पन्दशासने॥२८१॥

Sṛṣṭeḥ sthiteḥ saṁhṛteśca tadetatsūtraṇaṁ kṛtam|
Yatra sthitaṁ yataśceti tadāha spandaśāsane||281||

(Így,) eme bizonyos (tad etad) összekapcsolódását --mint szemek egy fűzéren-- (sūtraṇam) az univerzum megnyilvánulásának, fenntartásának és eltűnésének (sṛṣṭeḥ sthiteḥ saṁhṛteḥ ca) (Śambhu háromrétű útja) viszi véghez (kṛtam).

(Vasugupta) azt (tad) mondta (āha) a Spandakārikā (I,2) (spanda-śāsane): 'Akiben (yatra) (ez az egész univerzum) nyugszik (sthitam) és (ca) akiből (yatas... iti)...'||281||

Jelenleg még kifejtések nélkül


एतावतैव ह्यैश्वर्यं संविदः ख्यापितं परम्।
विश्वात्मकत्वं चेत्यन्यल्लक्षणं किं नु कथ्यताम्॥२८२॥

Etāvataiva hyaiśvaryaṁ saṁvidaḥ khyāpitaṁ param|
Viśvātmakatvaṁ cetyanyallakṣaṇaṁ kiṁ nu kathyatām||282||

Ilyen (minőségek) által (etāvatā eva hi) 'A Legfőbb (param) Függetlensége (aiśvaryam) a Tudatosságnak (saṁvidaḥ) lett meghatározva (khyāpitam), valamint (ca), hogy Az maga az univerzum (viśva-ātmakatvam... iti)'. (A Tudatosságról,) milyen (kim) egyéb (anyat) jellemzőt (lakṣaṇam) lehet még említeni (nu kathyatām)?||282||

Jelenleg még kifejtések nélkül


स्वात्मन्येव चिदाकाशे विश्वमस्म्यवभासयन्।
स्रष्टा विश्वात्मक इति प्रथया भैरवात्मता॥२८३॥

षडध्वजातं निखिलं मय्येव प्रतिबिम्बितम्।
स्थितिकर्ताहमस्मीति स्फुटेयं विश्वरूपता॥२८४॥

सदोदितमहाबोधज्वालाजटिलतात्मनि।
विश्वं द्रवति मय्येतदिति पश्यन्प्रशाम्यति॥२८५॥

अनन्तचित्रसद्गर्भसंसारस्वप्नसद्मनः।
प्लोषकः शिव एवाहमित्युल्लासी हुताशनः॥२८६॥

Svātmanyeva cidākāśe viśvamasmyavabhāsayan|
Sraṣṭā viśvātmaka iti prathayā bhairavātmatā||283||
Ṣaḍadhvajātaṁ nikhilaṁ mayyeva pratibimbitam|
Sthitikartāhamasmīti sphuṭeyaṁ viśvarūpatā||284||
Sadoditamahābodhajvālājaṭilatātmani|
Viśvaṁ dravati mayyetaditi paśyanpraśāmyati||285||
Anantacitrasadgarbhasaṁsārasvapnasadmanaḥ|
Ploṣakaḥ śiva evāhamityullāsī hutāśanaḥ||286||

A kifejezés által (prathayā): 'Megnyilvánítva (avabhāsayan) az univerzumot (viśvam) a Tudatosság Éterében (cit-ākāśe), valójában saját Énemben (sva-ātmani eva), Én vagyok (asmi) a Teremtő (sraṣṭā), (Én vagyok) az univerzum (viśva-ātmakaḥ iti)', (jelen van) az önazonosítás Bhairava-val (bhairava-ātmatā).

'A hat folyamat teljes csoportja (nikhilam-ṣaṭ-adhva-jātam) Bennem (mayi eva) tükröződik (pratibimbitam), Én (aham) vagyok (asmi) (azok) fenntartásának Megtevője (sthiti-kartā iti)'; ez (iyam) evidens (sphuṭā) egység az univerzummal --szó szerint birtokolva annak formáját-- (viśva-rūpatā).

'Ez (etad) az univerzum (viśvam) Bennem (mayi) olvad (dravati), a mindig-aktív Hatalmas Tudatosság vad lángjaiban (sadā-udita-mahā-bodha-jvālā-jaṭilatā-ātmani... iti)'; az, aki (így) tapasztal (paśyan) nyugodttá válik (praśāmyati).

'Śiva Maga (śivaḥ eva) vagyok Én (aham iti)'; (ez) a ragyogó (ullāsī) tűz (hutāśanaḥ), ami felégeti (ploṣakaḥ) az álmot (melynek neve) Transzmigráció, ami végtelen sokrétű és csodálatos világokból áll --szó szerint embriókból-- (ananta-citra-sat-garbha-saṁsāra-svapna-sadmanaḥ)||283-286||

Jelenleg még kifejtések nélkül


जगत्सर्वं मत्तः प्रभवति विभेदेन बहुधा तथाप्येतद्रूढं मयि विगलिते त्वत्र न परः।
तदित्थं यः सृष्टिस्थितिविलयमेकीकृतिवशादनंशं पश्येत्स स्फुरति हि तुरीयं पदमितः॥२८७॥

Jagatsarvaṁ mattaḥ prabhavati vibhedena bahudhā tathāpyetadrūḍhaṁ mayi vigalite tvatra na paraḥ|
Taditthaṁ yaḥ sṛṣṭisthitivilayamekīkṛtivaśādanaṁśaṁ paśyetsa sphurati hi turīyaṁ padamitaḥ||287||

'Az egész (sarvam) univerzum (jagat) annak számos osztályával (vibhedena bahudhā), Belőlem (mattaḥ) tárul fel (prabhavati), mégis (tathā api) az (etad) Bennem (mayi) marad meg (rūḍham), és amikor eltűnik (vigalite tu), nincs itt más (na paraḥ-atra)'. Ezért (tad) az (saḥ), ki elérte (itaḥ) a Negyedik Állapotot --a Turīya Állapotát-- (turīyaṁ padam), ragyog (sphurati hi), ki (yaḥ) az univerzum megnyilvánulását, fennmaradását és feloldódását (sṛṣṭi-sthiti-vilayam) tapasztalja (paśyet) osztatlanként (anaṁśam), az egyesülés miatt (ekīkṛti-vaśāt)||287||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तदस्मिन्परमोपाये शाम्भवाद्वैतशालिनि।
केऽप्येव यान्ति विश्वासं परमेशेन भाविताः॥२८८॥

Tadasminparamopāye śāmbhavādvaitaśālini|
Ke'pyeva yānti viśvāsaṁ parameśena bhāvitāḥ||288||

Ezért (tad) csupán (eva) néhány (ke api), kit a Legfőbb Úr emelt (ide) (parama-īśena- bhāvitāḥ) jár (yānti) bizonyossággal (viśvāsam) eme legfőbb, Śambhu --vagyis Śiva-- nem-dualitásával telt úton (asmin parama-upāye śāmbhava-advaita-śālini)||288||

Jelenleg még kifejtések nélkül


स्नानं व्रतं देहशुद्धिर्धारणा मन्त्रयोजना।
अध्वक्लृप्तिर्यागविधिर्होमजप्यसमाधयः॥२८९॥

इत्यादिकल्पना कापि नात्र भेदेन युज्यते।
परानुग्रहकारित्वमत्रस्थस्य स्फुटं स्थितम्॥२९०॥

यदि तादृगनुग्राह्यो दैशिकस्योपसर्पति।
अथासौ तादृशो न स्याद्भवभक्त्या च भावितः॥२९१॥

तं चाराधयते भावितादृशानुग्रहेरितः।
तदा विचित्रं दीक्षादिविधिं शिक्षेत कोविदः॥२९२॥

Snānaṁ vrataṁ dehaśuddhirdhāraṇā mantrayojanā|
Adhvakḷptiryāgavidhirhomajapyasamādhayaḥ||289||
Ityādikalpanā kāpi nātra bhedena yujyate|
Parānugrahakāritvamatrasthasya sphuṭaṁ sthitam||290||
Yadi tādṛganugrāhyo daiśikasyopasarpati|
Athāsau tādṛśo na syādbhavabhaktyā ca bhāvitaḥ||291||
Taṁ cārādhayate bhāvitādṛśānugraheritaḥ|
Tadā vicitraṁ dīkṣādividhiṁ śikṣeta kovidaḥ||292||

Fürdés (snānam), eskü (vratam), a test megtisztítása (deha-śuddhiḥ), koncentráció (dhāraṇā), mantra-k használata (mantra-yojanā), utak készítése (adhva-kḷptiḥ), áldozatok végzése (yāga-vidhiḥ), homa, japa és samādhi (homa-japya-samādhayaḥ), stb. --azaz (más) dolog, amit az elme el tud képzelni- (iti-ādi-kalpanā kāpi) nem alkalmas itt (na atra.... yujyate), (azok) dualitása miatt (bhedena).

A legfőbb Kegyelem kiárasztása (para--anugraha-kāritvam) a Guru részéről, aki itt nyilvánvalóan (sphuṭam) jelen van (sthitam) (ebben a kontextusban), ha (yadi) valaki alkalmas a Kegyelem fogadására (tādṛk-anugrāhyaḥ), eléri (őt) (upasarpati).

Most (atha), (amikor) eme személy (asau tādṛśaḥ), aki nem (na syāt) (érdemes most a Kegyelemre,) ám (ca) megtisztult (bhāvitaḥ) az Istenség felé --azaz Śiva felé-- való imádat által (bhava-bhaktyā) és (ca) ki áldott e Kegyelem később (elnyerésének vágyával) (bhāvi-tādṛśa-anugraha-īritaḥ), kiengeszteli (ārādhayate) őt --a Guru-t-- (tam), majd (tadā) a tanult (Guru-nak egy ilyen tanítvány számára) (kovidaḥ) különböző beavatási rítusokat (vicitram dīkṣā-ādi-vidhim) kell elvégeznie (śikṣeta)||289-292||

Jelenleg még kifejtések nélkül


भाविन्योऽपि ह्युपासास्ता अत्रैवायान्ति निष्ठितिम्।
एतन्मयत्वं परमं प्राप्यं निर्वर्ण्यते शिवम्॥२९३॥

Bhāvinyo'pi hyupāsāstā atraivāyānti niṣṭhitim|
Etanmayatvaṁ paramaṁ prāpyaṁ nirvarṇyate śivam||293||

Még (api hi) a későbbi imádatok (bhāvinyaḥ... upāsāḥ tāḥ) is beteljesednek (āyānti niṣṭhitim) itt (atra eva). Eme (etad) Śiva-val való (śivam) önazonosítás (mayatvam) úgy mond (nirvarṇyate), a legfőbb (paramam) cél (prāpyam)||293||

Jelenleg még kifejtések nélkül


इति कथितमिदं सुविस्तरं परमं शाम्भवमात्मवेदनम्॥२९४॥
Iti kathitamidaṁ suvistaraṁ paramaṁ śāmbhavamātmavedanam||294||

Így (iti), eme (idam) legfőbb (paramam) Tudás az Énről (ātma-vedanam), mely Śambhu-hoz tartozik --vagyis a Tudás itt, mely Śiva-hoz tartozik-- (śāmbhavam) el lett (itt) beszélve (kathitam), nagy részletességgel (su-vistaram)||294||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 További Információ

Gabriel Pradīpaka

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.



Vissza 3. 1-150 Fel  Folytatás 4. 1-150

Írj kommentet

A kommentáláshoz regisztrálj, és jelentkezz be.