Sanskrit & Trika Shaivism (Magyar-Főoldal)

JavaScript letiltva! Ellenőrizd ezt a linket!


 Tantrāloka (Tantraloka): Fejezet 1 - stanzák 301-332 - Nem duális kashmiri Shaivizmus

Vijñānabhit - Normál fordítás


 Bevezetés

photo 25 - boat in a lake of Kashmir

Ez a harmadik és utolsó stanza csoport (301-332-ig) az első fejezetből (melynek neve Vijñānabhit).

Ez a munka a nagy Mester Abhinavagupta tollából származik és a Tantra összefoglalása, annak minden aspektusát érintően. A Tantrāloka a legfontosabb és legterjedelmesebb munkája a legnagyobb Trika Mesternek. Abhinavagupta emellett Kṣemarāja tanítója is volt és körülbelül Kr.u. 975-1025-ig élt.

Ez az értekezés, melynek neve Tantrāloka, a Tantra egy teljes enciklopédiája. Mivel ez a Trika Shaivizmusban egy nagyon magasszintű szöveg, nem meglepő, hogy egy kezdő, neofita nehezen érthetőnek találja. A megértés első lépéseihez, az olvasó szintje legalább a Trika Shaivizmusban egy valódi tanítvány szintjét kell, hogy elérje. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor sok zavar és állandó csalódás üti fel a fejét. Annak ellenére, hogy minden tőlem telhetőt megteszek a dolgok kifejtésére a lehető legkönnyebb formában, az értekezés tanulmányozása bizonyos spirituális kalibert igényel. Ebben a rendszerben, néha nem lehetséges még írni sem bizonyos témakörökről a szavak rendkívüli limitáltsága miatt. Mert a végén, mindez a tudás végül' állapotokkal' kapcsolatos és meglehetősen nehéz írni az' állapotokkal' kapcsolatos tudásról, precíz módon. Abhinavagupta megtesz minden tőle telhetőt, hogy ezt a végrehajthatatlan feladatot elvégezze, melyben ír arról, ami felsőbbrendű és megfoghatatlan. Mindenesetre elképesztő képességei ellenére, mellyel mindezt eléri, nem tár fel mindent. Nem azért, mert ő mindig elrejti a dolgokat az olvasó elől, hanem azért, mert olykor elrejti, máskor pedig egyszerűen nem tud írni ilyen nagyon mély témákról a szavak korlátozottsága miatt.

Az élet célja a Felszabadulás. Az ember folyamatosan kereste a szabadságot az egész történelem során, de a Trika Shaivizmus szerint, az nem valódi Felszabadulás. A Valódi Felszabadulás nem azt jelenti, hogy a testednek szabadnak kell lennie börtöntől vagy hasonló dolgoktól. A Valódi Felszabadulás nem más, mint az Ő Abszolút Szabadságának vagy Svātantrya-jának elérése. Amikor a Nagy Úr Svātantrya-ja eléretik, akkor minden dolgot egységben látsz, vagyis nem tapasztalsz többé dualitást, mint korábban. Minden végérvényesen azonosításra kerül Svātantrya-val, Vele, és ez a vége a történetnek, melynek neve' te, kötöttségben'. Ettől a ponttól kezdve semmi sem állhat az utadba, mert ha valami látszólag az utadba is áll, az szintén Svātantrya. Ez a szüntelen ébersége az egységnek mindenben, a valódi Szabadság. Nincs más elérhető, mi ennél magasabb!

Észben tartva ezt, most olvasd a Tantrāloka-t és tapasztald meg a Legfőbb Gyönyört, kedves Śiva.

Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) ha sonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.

fel


 Stanzák 301 - 329

द्रव्ययोग्यत्वमर्चा च बहिर्द्वारार्चनं क्रमात्।
प्रवेशो दिक्स्वरूपं च देहप्राणादिशोधनम्॥३०१॥

विशेषन्यासवैचित्र्यं सविशेषार्घभाजनम्।
देहपूजा प्राणबुद्धिचित्स्वध्वन्यासपूजने॥३०२॥
अन्यशास्त्रगणोत्कर्षः पूजा चक्रस्य सर्वतः।
क्षेत्रग्रहः पञ्चगव्यं पूजनं भूगणेशयोः॥३०३॥
अस्त्रार्चा वह्निकार्यं चाप्यधिवासनमग्निगम्।
तर्पणं चरुसंसिद्धिर्दन्तकाष्ठान्तसंस्क्रिया॥३०४॥
शिवहस्तविधिश्चापि शय्याक्लृप्तिविचारणम्।
स्वप्नस्य सामयं कर्म समयाश्चेति सङ्ग्रहः॥३०५॥
समयित्वविधावस्मिन्स्यात्पञ्चदश आह्निके।
मण्डलात्मानुसन्धानं निवेद्यपशुविस्तरः॥३०६॥
अग्नितृप्तिः स्वस्वभावदीपनं शिष्यदेहगः।
अध्वन्यासविधिः शोध्यशोधकादिविचित्रता॥३०७॥
दीक्षाभेदः परो न्यासो मन्त्रसत्ताप्रयोजनम्।
भेदो योजनिकादेश्च षोडशे स्यादिहाह्निके॥३०८॥
सूत्रक्लृप्तिस्तत्त्वशुद्धिः पाशदाहोऽथ योजनम्।
अध्वभेदस्तथेत्येवं कथितं पौत्रिके विधौ॥३०९॥
जननादिविहीनत्वं मन्त्रभेदोऽथ सुस्फुटः।
इति सङ्क्षिप्तदीक्षाख्ये स्यादष्टादश आह्निके॥३१०॥
कलावेक्षा कृपाण्यादिन्यासश्चारः शरीरगः।
ब्रह्मविद्याविधिश्चैवमुक्तं सद्यःसमुत्क्रमे॥३११॥
अधिकारपरीक्षान्तःसंस्कारोऽथ तुलाविधिः।
इत्येतद्वाच्यसर्वस्वं स्याद्विंशतितमाह्निके॥३१२॥
मृतजीवद्विधिर्जालोपदेशः संस्क्रियागणः।
बलाबलविचारश्चेत्येकविंशाह्निके विधिः॥३१३॥
श्रवणं चाभ्यनुज्ञानं शोधनं पातकच्युतिः।
शङ्काच्छेद इति स्पष्टं वाच्यं लिङ्गोद्धृतिक्रमे॥३१४॥
परीक्षाचार्यकरणं तद्व्रतं हरणं मतेः।
तद्विभागः साधकत्वमभिषेकविधौ त्वियत्॥३१५॥
अधिकार्यथ संस्कारस्तत्प्रयोजनमित्यदः।
चतुर्विंशेऽन्त्ययागाख्ये वक्तव्यं परिचर्च्यते॥३१६॥
प्रयोजनं भोगमोक्षदानेनात्र विधिः स्फुटः।
पञ्चविंशाह्निके श्राद्धप्रकाशे वस्तुसङ्ग्रहः॥३१७॥
प्रयोजनं शेषवृत्तेर्नित्यार्चा स्थण्डिले परा।
लिङ्गस्वरूपं बहुधा चाक्षसूत्रनिरूपणम्॥३१८॥
पूजाभेद इति वाच्यं लिङ्गार्चासम्प्रकाशने।
नैमित्तिकविभागस्तत्प्रयोजनविधिस्ततः॥३१९॥
पर्वभेदास्तद्विशेषश्चक्रचर्चा तदर्चनम्।
गुर्वाद्यन्तदिनाद्यर्चाप्रयोजननिरूपणम्॥३२०॥
मृतेः परीक्षा योगीशीमेलकादिविधिस्तथा।
व्याख्याविधिः श्रुतविधिर्गुरुपूजाविधिस्त्वियत्॥३२१॥
नैमित्तिकप्रकाशाख्येऽप्यष्टाविंशाह्निके स्थितम्।
अधिकार्यात्मनो भेदः सिद्धपत्नीकुलक्रमः॥३२२॥
अर्चाविधिर्दौतविधी रहस्योपनिषत्क्रमः।
दीक्षाभिषेकौ बोधश्चेत्येकोनत्रिंश आह्निके॥३२३॥
मन्त्रस्वरूपं तद्वीर्यमिति त्रिंशे निरूपितम्।
शूलाब्जभेदो व्योमेशस्वस्तिकादिनिरूपणम्॥३२४॥
विस्तरेणाभिधातव्यमित्येकत्रिंश आह्निके।
गुणप्रधानताभेदाः स्वरूपं वीर्यचर्चनम्॥३२५॥
कलाभेद इति प्रोक्तं मुद्राणां सम्प्रकाशने।
द्वात्रिंशतत्त्वादीशाख्यात्प्रभृति प्रस्फुटो यतः॥३२६॥
न भेदोऽस्ति ततो नोक्तमुद्देशान्तरमत्र तत्।
मुख्यत्वेन च वेद्यत्वादधिकारान्तरक्रमः॥३२७॥
इत्युद्देशविधिः प्रोक्तः सुखसङ्ग्रहहेतवे।
अथास्य लक्षणावेक्षे निरूप्येते यथाक्रमम्॥३२८॥
आत्मा संवित्प्रकाशस्थितिरनवयवा संविदित्यात्तशक्तिव्रातं तस्य स्वरूपं स च निजमहसश्छादनाद्बद्धरूपः।
आत्मज्योतिःस्वभावप्रकटनविधिना तस्य मोक्षः स चायं चित्राकारस्य चित्रः प्रकटित इह यत्सङ्ग्रहेणार्थ एषः॥३२९॥

Dravyayogyatvamarcā ca bahirdvārārcanaṁ kramāt|
Praveśo diksvarūpaṁ ca dehaprāṇādiśodhanam||301||
Viśeṣanyāsavaicitryaṁ saviśeṣārghabhājanam|
Dehapūjā prāṇabuddhicitsvadhvanyāsapūjane||302||
Anyaśāstragaṇotkarṣaḥ pūjā cakrasya sarvataḥ|
Kṣetragrahaḥ pañcagavyaṁ pūjanaṁ bhūgaṇeśayoḥ||303||
Astrārcā vahnikāryaṁ cāpyadhivāsanamagnigam|
Tarpaṇaṁ carusaṁsiddhirdantakāṣṭhāntasaṁskriyā||304||
Śivahastavidhiścāpi śayyāklṛptivicāraṇam|
Svapnasya sāmayaṁ karma samayāśceti saṅgrahaḥ||305||
Samayitvavidhāvasminsyātpañcadaśa āhnike|
Maṇḍalātmānusandhānaṁ nivedyapaśuvistaraḥ||306||
Agnitṛptiḥ svasvabhāvadīpanaṁ śiṣyadehagaḥ|
Adhvanyāsavidhiḥ śodhyaśodhakādivicitratā||307||
Dīkṣābhedaḥ paro nyāso mantrasattāprayojanam|
Bhedo yojanikādeśca ṣoḍaśe syādihāhnike||308||
Sūtraklṛptistattvaśuddhiḥ pāśadāho'tha yojanam|
Adhvabhedastathetyevaṁ kathitaṁ pautrike vidhau||309||
Jananādivihīnatvaṁ mantrabhedo'tha susphuṭaḥ|
Iti saṅkṣiptadīkṣākhye syādaṣṭādaśa āhnike||310||
Kalāvekṣā kṛpāṇyādinyāsaścāraḥ śarīragaḥ|
Brahmavidyāvidhiścaivamuktaṁ sadyaḥsamutkrame||311||
Adhikāraparīkṣāntaḥsaṁskāro'tha tulāvidhiḥ|
Ityetadvācyasarvasvaṁ syādviṁśatitamāhnike||312||
Mṛtajīvadvidhirjālopadeśaḥ saṁskriyāgaṇaḥ|
Balābalavicāraścetyekaviṁśāhnike vidhiḥ||313||
Śravaṇaṁ cābhyanujñānaṁ śodhanaṁ pātakacyutiḥ|
Śaṅkāccheda iti spaṣṭaṁ vācyaṁ liṅgoddhṛtikrame||314||
Parīkṣācāryakaraṇaṁ tadvrataṁ haraṇaṁ mateḥ|
Tadvibhāgaḥ sādhakatvamabhiṣekavidhau tviyat||315||
Adhikāryatha saṁskārastatprayojanamityadaḥ|
Caturviṁśe'ntyayāgākhye vaktavyaṁ paricarcyate||316||
Prayojanaṁ bhogamokṣadānenātra vidhiḥ sphuṭaḥ|
Pañcaviṁśāhnike śrāddhaprakāśe vastusaṅgrahaḥ||317||
Prayojanaṁ śeṣavṛtternityārcā sthaṇḍile parā|
Liṅgasvarūpaṁ bahudhā cākṣasūtranirūpaṇam||318||
Pūjābheda iti vācyaṁ liṅgārcāsamprakāśane|
Naimittikavibhāgastatprayojanavidhistataḥ||319||
Parvabhedāstadviśeṣaścakracarcā tadarcanam|
Gurvādyantadinādyarcāprayojananirūpaṇam||320||
Mṛteḥ parīkṣā yogīśīmelakādividhistathā|
Vyākhyāvidhiḥ śrutavidhirgurupūjāvidhistviyat||321||
Naimittikaprakāśākhye'pyaṣṭāviṁśāhnike sthitam|
Adhikāryātmano bhedaḥ siddhapatnīkulakramaḥ||322||
Arcāvidhirdautavidhī rahasyopaniṣatkramaḥ|
Dīkṣābhiṣekau bodhaścetyekonatriṁśa āhnike||323||
Mantrasvarūpaṁ tadvīryamiti triṁśe nirūpitam|
Śūlābjabhedo vyomeśasvastikādinirūpaṇam||324||
Vistareṇābhidhātavyamityekatriṁśa āhnike|
Guṇapradhānatābhedāḥ svarūpaṁ vīryacarcanam||325||
Kalābheda iti proktaṁ mudrāṇāṁ samprakāśane|
Dvātriṁśatattvādīśākhyātprabhṛti prasphuṭo yataḥ||326||
Na bhedo'sti tato noktamuddeśāntaramatra tat|
Mukhyatvena ca vedyatvādadhikārāntarakramaḥ||327||
Ityuddeśavidhiḥ proktaḥ sukhasaṅgrahahetave|
Athāsya lakṣaṇāvekṣe nirūpyete yathākramam||328||
Ātmā saṁvitprakāśasthitiranavayavā saṁvidityāttaśaktivrātaṁ tasya svarūpaṁ sa ca nijamahasaśchādanādbaddharūpaḥ|
Ātmajyotiḥsvabhāvaprakaṭanavidhinā tasya mokṣaḥ sa cāyaṁ citrākārasya citraḥ prakaṭita iha yatsaṅgraheṇārtha eṣaḥ||329||

--Részletes leírása a 15. fejezetnek, ami az előző dokumentumban kezdődött--

...(vi) az anyagok alkalmassága (dravya-yogyatvam) és (ca) az imádat (arcā), (valamint) (vii) (a beavatási terem) külső ajtajának imádata (bahis-dvāra-arcanam), fokozatosan (kramāt), (viii) belépés (a beavatási terembe) (praveśaḥ), (minden) irány természete (dik-svarūpam) és (ca) a (x) test, légzés, stb. megtisztítása (deha-prāṇa-ādi-śodhanam), (xi) a speciális nyāsa-k típusai (viśeṣa-nyāsa-vaicitryam), (xii) a különleges minőségekkel rendelkező kehely (használat) (sa-viśeṣa-argha-bhājanam), (xiii) a test imádata (deha-pūjā), (xiv) nyāsa és a légzés, intellektus és Tudatosság --a Tudatosság ürességének állapotában-- (hat) folyamatának imádata (adhva-nyāsa-pūjane-prāṇa-buddhi-citsu), (xv) magasabb rendűsége a (szövegeinknek) más szövegekhez képest (anya-śāstra-gaṇa-utkarṣaḥ), (xvi) (hogyan kell végrehajtani) egy cakra (cakrasya) teljes (sarvatas) imádatát (pūjā), (xvii) egy szent pont megragadása (kṣetra-grahaḥ), (xviii) öt tehéntől származó termék (pañca-gavyam), (xix) (ezen öt termék) imádata (pūjanam), (xx) Gaṇeśa és a föld imádata (bhū-gaṇeśayoḥ), (xxi) a fegyver (mantra) imádata (astra-arcā), (xxii) a tűz rítusa (vahni-kāryam), és (ca) emellett (api) a tűz mellett nyugvás (adhivāsanam agni-gam), (xxiv) a víz áldozata (tarpaṇam), (xxv) a rizs felajánlással kapcsolatos teljes siker (caru-saṁsiddhiḥ), (xxvi) halotti tisztító megszentelés, amiben a fogkefe egy (bizonyos fa) bizonyos ágaiból készül (danta-kāṣṭha-anta-saṁskriyā), (xxxvii) Śiva kezének rítusa (śiva-hasta-vidhiḥ) és (ca) emellett (api) (xxviii), az ágyazás folyamata (śayyā-klṛpti-vicāraṇam), (xxix) az alvás diszciplínájával kapcsolatos aktivitás (svapnasya sāmayam karma), valamint (ca), (xxx) (minden) diszciplína (samayāḥ). (A témakörök) ezen (csoportja, ami) egy összefoglalás (iti saṅgrahaḥ), jelenik meg (syāt) a tizenötödik fejezetben (ami) a diszciplína szabályaival (foglalkozik) (samayitva-vidhau asmin... pañcadaśe āhnike).

(16) Itt (iha), a tizenhatodik fejezetben (ṣoḍaśe... āhnike) vannak --szó szerint van-- (syāt) (a következő témakörök:) (i) a maṇḍala természetének vizsgálata --vagy 'ébernek lenni a Énről a maṇḍala-kban'-- (maṇḍala), (ii) részletes leírása a felajánlandó paśu-nak (nivedya-paśu-vistaraḥ), (iii) a tűz megelégedése (agnitṛptiḥ), (iv) az egyén saján természetének lángra gyújtása (sva-sva-bhāva-dīpanam), (v) a tanítvány testébe való belépés (śiṣya-deha-gaḥ), (vi) a (tanítvány testében) lévő (hat) folyamaton vagy úton való nyāsa-nak módszere (adhva-nyāsa-vidhiḥ), (vii) a megtisztult, megtisztító, stb. típusai (śodhya-śodhaka-ādi-vicitratā), (viii) a beavatások különböző típusai (dīkṣā-bhedaḥ), (ix), a legfőbb nyāsa (paraḥ nyāsaḥ), (x) a mantra-k léte és használata (mantra-sattā-prayojanam) és (ca) (xi) különböző kötőszavak, stb. (bhedaḥ yojanika-ādeḥ).

(17) Így (evam), (a tizenhetedik fejezetben, ami) a 'putraka' vagy spirituális fiúra vonatkozó szabályokról (szól) (pautrike vidhau), ki van mondva (kathitam) (a következő:) (i) A fonál készítése (sūtra-klṛptiḥ), (ii) a tattva-k megtisztítása (tattva-śuddhiḥ), (iii) a hurok --vagyis kötöttség-- elégetése (pāśa-dāhaḥ) és emellett (atha) az egyesítés aktusa (yojanam) és (tathā) a különböző utak vagy folyamatok (adhva-bhedaḥ... iti).

(18) A tizennyolcadik fejezetben, melyben neve 'sűrített beavatás' (saṅkṣipta-dīkṣā-ākhye... aṣṭādaśe āhnike), (a következő) jelenik meg (syāt): (i) Szabadnak lenni a születéstől, stb. (janana-ādi-vihīnatvam), valamint (atha) (ii) egy nagyon tiszta (kifejtés) (su-sphuṭaḥ) a különböző típusú mantra-król. (mantra-bhedaḥ... iti).

(19) Ilyen módon (evam), (a tizenkilencedik fejezetben, ami) (a tanítvány elmenetelének pillanatában való) azonnali felemelkedésről (szól) (sadyas-samutkrame), meg van határozva (uktam), (a következő:) (i) A Kalā Vizsgálata (kalā-avekṣā), (ii) nyāsa egy kard által, stb. (kṛpāṇī-ādi-nyāsaḥ), (iii) mozgás (a tanítvány) testében (cāraḥ śarīra-gaḥ) és (ca) a Brahmavidyā --szó szerint az Abszolútról való Tudás-- rítusa (brahma-vidyā-vidhiḥ).

(20) Ez (etad) mindaz, amit el kell mondani (syāt-vācya-sarvasvam) a huszadik fejezetben (viṁśatitama-āhnike): (i) A jelölt vizsgálata (adhikāra-parīkṣā), (ii) belső tisztító rítus (antar-saṁskāraḥ) és emellett (atha) a mérleg rítusa (tulā-vidhiḥ iti).

(21)(A következő) rítus (vidhiḥ) (van leírva) a huszonegyedik fejezetben (ekaviṁśa-āhnike): (i) A holtak életre keltésének rítusa (mṛta-jīvat-vidhiḥ), (ii) tanítás a hálóról (jāla-upadeśaḥ), (iii) a tisztítások csoportja (saṁskriyā-gaṇaḥ) és (ca) (iv) diskurzus az erőről és gyengeségről (bala-abala-vicāraḥ... iti).

(22) (A huszonkettedik fejezetben, ami) az átalakítás módszerével --szó szerint a jel levételével-- (foglalkozik) (liṅga-uddhṛti-krame), világosan ki van mondva (spaṣṭam vācyam) a következő (iti): (i) Tudás szerzése hallás alapján (śravaṇam) és (ca) (ii) elfogadása --meghatalmazása-- (abhyanujñānam), (iii) tisztítás (śodhanam), (iv) a bűnök eltűnése (pātaka-cyutiḥ), (valamint) (v) a kétségek feloldása (śaṅkā-chedaḥ).

(23) Ezek lesznek (tu iyat) (tanulmányozva a huszonharmadik fejezetben, ami) kifejti a szertartásos mosdás rítusát (abhiṣeka-vidhau): (i) A (tanítvány) egy vizsgálatának kivitelezése a Guru által (parīkṣā-ācārya-karaṇam), (ii) eme erénynek megszűntetése (annak merő) vágya által (tad-vratam haraṇam mateḥ), (iii) feloldása --szó szerint elkülönítése-- az (Énről szóló tudásnak) (tad-vibhāgaḥ) (és) a sādhaka állapota --szó szerint a sādhanā-t végző állapota-- (sādhakatvam).

(24) A huszonnegyedik (fejezetben) (caturviṁśe), melynek neve 'temetési rítusok' (antya-yāga-ākhye), az, amit muszáj elmondani (arról --a temetési rítusokról--) (adas... vaktavyam) elemezve lesz (paricarcyate): (i) A jelölt (adhikārī) és emellett (atha) a tisztító rítus (saṁskāraḥ) (és) annak célja (tad-prayojanam iti).

(25) A huszonötödik fejezetben (melynek neve) 'a holtak tiszteletére és jólétére irányuló ceremónia magyarázata' (pañca-viṁśa-āhnike śrāddha-prakāśe), (megjelenik) egy összefoglalása (ennek) a témakörnek (vastu-saṅgrahaḥ): (i) Cél vagy haszon (prayojanam) (és) (ii) itt (atra) tisztán ki van fejtve (sphuṭaḥ) az út --vagy módszer-- (vidhiḥ), amiben ez világi élvezetet és Felszabadulást ad (bhoga-mokṣa-dānena).

(26) A (huszonhatodik fejezetben, melynek neve) a szent föld --vagy 'az áldozatok terme'-- (sthaṇḍile), (van leírva:) (i) A legfőbb (parā) szüntelen imádat (nitya-arcā) - (és annak) (ii) célja vagy haszna-, (amit végre kell hajtania a megvilágosodott Yogī-nak) hátralévő életében (śeṣa-vṛtteḥ).

(27) A (huszonhetedik fejezetben, melynek címe) 'A liṅga imádat magyarázata' (liṅga-arcā-samprakāśane), el kell mondani (vācyam) (a következőt:) (i) A liṅga természete (liṅga-sva-rūpam), és (ca) (ii) egy elemzése a mālā-knak (akṣasūtra-nirūpaṇam) számos verziójukban (bahudhā), (iii) (együtt) az imádatok különböző típusaival (pūjā-bhedaḥ iti).

(28) A huszonnyolcadik fejezetben, melynek címe 'a időszakos (rítusok) egy magyarázata' (naimittika-prakāśa-ākhye api aṣṭāviṁśa-āhnike) mindez (sthitam-tu iyat): (i) Különböző speciális napok (parva-bhedāḥ), (ii) azok sajátosságai (tad-viśeṣaḥ), (iii) a cakra imádata (cakra-carcā), (iv) annak dicsőítése (tad-arcanam), (v) elemzés a Guru első --szó szerint születés-- és utolsó -- mahāsamādhi--, stb. napja imádatának céljáról (guru-ādi-anta-dina-ādi-arcā-prayojana-nirūpaṇam), (vi) a halál magyarázata (mṛteḥ parīkṣā), valamint (tathā) (vii) a Nagy Yoginī-kkel, stb. való találkozás módszere (yogi-īśī-melaka-ādi-vidhiḥ), (viii) (a szövegek) kifejtésének módszere (vyākhyā-vidhiḥ), (ix) a hallgatással, figyeléssel kapcsolatos módszer (śruta-vidhiḥ) (és) (x) a Guru imádatának módszere (guru-pūjā-vidhiḥ).

(29) A huszonkilencedik fejezetben (ekonatriṁśe āhnike), (a következő témakörök kerülnek kifejtésre:) (i) A jelöltek természetének különbségei (adhikārī-ātmanaḥ bhedaḥ), (ii) a tökéletes létezők és azok feleségeinek sorrendje a Kula iskolában (siddha-patnī-kula-kramaḥ), (iii) az imádat módszere (arcā-vidhiḥ), (iv) egy hölgy kísérő iránt tanúsított viselkedés két típusa (dauta-vidhī), (v) a titkos doctrína módszere (rahasya-upaniṣad-kramaḥ), (vi) beavatás és szertartásos mosdás (dīkṣā-abhiṣekau), és (ca) Tudás (bodhaḥ... iti).

(30) A harmincadik (fejezetben a következő témakörök) (triṁśe) lesznek kifejtve (nirūpitam): (i) a mantra Természete (mantra-svarūpam) (és) annak ereje (tad-vīryam iti).

(31) A harmincegyedik fejezetben (ekatriṁśe āhnike) (mindez) kifejtésre kerül (abhidhātavyam iti), hosszasan (vistareṇa): (i) Különböző (sorrendjei) a lótuszoknak és szigonyoknak (śūla-abja-bhedaḥ), (és) (ii) a Khecarī-ban --szó szerint az éter ura--, svastika-ban, stb. való elmélyedés --elemzés-- (vyoma-īśa-svastika-ādi-nirūpaṇam).

(32) A (harminckettedik fejezetben, minek címe) 'a mudrā-k magyarázata (mudrāṇām- samprakāśane) ', leírásra kerül (proktam) (a következő:) (i) Különböző típusú dominanciái a minőségeknek vagy jellemzőknek (guṇa-pradhānatā-bhedāḥ), (ii) (az ott található) erő mérlegelése (vīrya-carcanam), (és) (iii) a különböző Kalā-k (kalā-bhedaḥ iti).

Lévén (yatas) kezdve (prabhṛti) a harminckettedik kategóriával, melynek neve Īśa (vagy Īśvara) (dvātriṁśa-tattvāt īśa-ākhyāt), nincs (na... asti) tiszta (prasphuṭaḥ) különbség (bhedaḥ), így (tatas), itt (atra) nincs (na... tad) egyéb (azaz további) jelölés (uddeśa-antaram) kimondva (uktam).

(Azok) felsőbbrendűsége --a Śiva és Śakti kategóriákban-- miatt (mukhyatvena) valamint (ca) az objektivitás jelenléte miatt --az Īśvara és Sadāśiva kategóriákban-- (vedyatvāt), (megjelenik) egy sora, más fejezeteknek -- 33., 34., 35., 36. és 37. fejezetek-- (adhikāra-antara-kramaḥ).

Így (iti), a jelölési mód (a Tantrāloka-t illtően) (uddeśa-vidhiḥ) meg lett határozva (proktaḥ) azért, hogy adjon egy könnyű összefoglalást vagy áttekintést --szó szerint, hogy okozzon egy könnyű összefoglalást vagy áttekintést (sukha-saṅgraha-hetave).

Most (atha), annak, --a Tantrāloka-nak-- (asya) meghatározása és elemzése --avekṣā = parīkṣā--, (lakṣaṇa-avekṣe) kifejtésre került (nirūpyete) lépésről lépésre (yathā-kramam).

Az Én (ātmā), a Tudatosság Fényének Állapotában van (saṁvid-prakāśa-sthitiḥ); (Ő) Tudatosság (saṁvid), részek nélkül (anavayavā... iti). Az Ő (tasya) esszenciális természete (sva-rūpam) birtoklója --szó szerint vesz-- az erők sokaságának (ātta-śakti-vrātam). És (ca) Ő (saḥ), Saját Nagyságának és Ragyogásának (nija-mahasaḥ) elfedése miatt (chādanāt), (megjelenik) kötöttként (baddha-rūpaḥ). Az Én Fénye esszenciális természetének megnyilvánulása által (ātma-jyotis-sva-bhāva-prakaṭana-vidhinā), (történik) az Ő (tasya) Felszabadulása (mokṣaḥ). És (ca) eme bizonyos (Felszabadulás) (saḥ... ayam) itt (iha) a bemutatott (prakaṭitaḥ) csodája (citraḥ) Annak, aki számos formát öltött (citrākārasya), úgy mond (yad), ez (eṣaḥ), röviden (saṅgraheṇa), a (Tantrāloka) célja (arthaḥ)||301-329||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 330 - 332

मिथ्याज्ञानं तिमिरमसमान् दृष्टिदोषान्प्रसूते तत्सद्भावाद्विमलमपि तद्भाति मालिन्यधाम।
यत्तु प्रेक्ष्यं दृशि परिगतं तैमिरीं दोषमुद्रां दूरं रुन्द्धेत्प्रभवतु कथं तत्र मालिन्यशङ्का॥३३०॥

Mithyājñānaṁ timiramasamān dṛṣṭidoṣānprasūte tatsadbhāvādvimalamapi tadbhāti mālinyadhāma|
Yattu prekṣyaṁ dṛśi parigataṁ taimirīṁ doṣamudrāṁ dūraṁ runddhetprabhavatu kathaṁ tatra mālinyaśaṅkā||330||

Az illuzórikus/helytelen tudás (mithyā-jñānam) (vagy) sötétség (timiram) példátlan hibákat hoz létre a tapasztalásban (prasūte-asamān dṛṣṭi-doṣān). Ennek (az illuzórikus/helytelen tudásnak) léte által (tad-sadbhāvāt), Az --vagyis az Én-- (tad), bár (api) teljesen tiszta (vimalam), ragyog (bhāti), mintha a tisztátalanság állapotát birtokolná --vagy 'mint a tisztátalanság székhelye'-- (mālinya-dhāma). Ám amikor (yad tu) a tudható (prekṣyam) transzendálttá válik (parigatam) a tapasztalásban (dṛśi), (Ő) feloldja (dūram runddhet) a hibás pecsétet/zárlatot amit (ez a) sötétség hozott létre (taimirīm doṣa-mudrām), (majd) hogy (katham) tárulhat fel a tisztátalansággal kapcsolatos kétség --vagyis az aggódás az-- ott --vagyis az Énben lévő tisztátalanság jelenléte vagy hiánya miatt (prabhavatu... tatra mālinya-śaṅkā)?||330||

Jelenleg még kifejtések nélkül


भावव्रात हठाज्जनस्य हृदयान्याक्रम्य यन्नर्तयन् भङ्गीभिर्विविधाभिरात्महृदयं प्रच्छाद्य सङ्क्रीडसे।
यस्त्वामाह जडं जडः सहृदयम्मन्यत्वदुःशिक्षितो मन्येऽमुष्य जडात्मता स्तुतिपदं त्वत्साम्यसम्भावनात्॥३३१॥

Bhāvavrāta haṭhājjanasya hṛdayānyākramya yannartayan bhaṅgībhirvividhābhirātmahṛdayaṁ pracchādya saṅkrīḍase|
Yastvāmāha jaḍaṁ jaḍaḥ sahṛdayammanyatvaduḥśikṣito manye'muṣya jaḍātmatā stutipadaṁ tvatsāmyasambhāvanāt||331||

Óh (Uram,) Te, aki az objektumok sokaságává --az objektív világgá-- váltál (bhāva-vrāta) ! Miután megragadtad (ākramya) erővel (haṭhāt) az emberek (janasya) szívét (hṛdayāni), Te táncoltatod (yad nartayan) őket számos módon (bhaṅgībhiḥ vividhābhiḥ). Elfedvén (pracchādya) Szívedet (ātma-hṛdayam), játszol (velük) (saṅkrīḍase). Eme (ayam) tanult ember (sahṛt), aki (yaḥ) Téged (tvām) 'élettelennek' (jaḍam) nevez (āha), (ő maga élettelen) (jaḍaḥ), őt rosszul tanították a saját magáról való gondolkodásra (manyatva-dus-śikṣitaḥ). Úgy gondolom (manye), hogy az ő esetében az élettelenség állapotáról beszélni (amuṣya jaḍa-ātmatā), a dicsőítés szavai (stuti-padam), lévén a Veled való azonosság tételezett --mivel az Úr válik az 'élettelen' objektív világgá is-- (tvat-sāmya-sambhāvanāt)||331||

Jelenleg még kifejtések nélkül


इह गलितमलाः परावरज्ञाः शिवसद्भावमया अधिक्रियन्ते।
गुरवः प्रविचारणे यतस्तद्विफला द्वेषकलङ्कहानियाच्ञा॥३३२॥

Iha galitamalāḥ parāvarajñāḥ śivasadbhāvamayā adhikriyante|
Guravaḥ pravicāraṇe yatastadviphalā dveṣakalaṅkahāniyācñā||332||

Itt --a Tantrāloka-ban-- (iha), mivel (yatas) (kizárólag) Guru-k (guravaḥ) alkalmasak vagy felhatalmazottak (adhikriyante) arra, hogy elemezzék/értekezzenek (a tanításaimról) (pravicāraṇe), akiknek (három) mala-ja elpusztult (galita-malāḥ), aki ismeri a legfőbbet és a legalacsonyabbat --vagyis aki ismeri 'a'-t és 'ha'-t-- (para-avara-jñāḥ), aki megalapozódott Śiva valódi létében (śiva-sat-bhāva-mayāḥ), ezért (tad) a kérés, mi ennek a követelménynek a feloldására irányul (dveṣa-kalaṅka-hāni-yācñā), gyümölcstelen/haszontalan (viphalā)||332||

Jelenleg még kifejtések nélkül

तन्त्रालोकेऽभिनवरचितेऽमुत्र विज्ञानसत्ताभेदोद्गारप्रकटनपटावाह्निकेऽस्मिन्समाप्तिः।।
Tantrāloke'bhinavaracite'mutra vijñānasattābhedodgāraprakaṭanapaṭāvāhnike'sminsamāptiḥ||

Itt (amutra), a Tantrāloka-ban (tantrāloke), ebben a fejezetben -amit Abhinavagupta írt-, ami --szó szerint a fejezet-- kétségtelenül alkalmas a (különböző fajta) tudások/módszerek esszenciája különbözőségének elvetésére --feloldására-- (abhinava-racite... vijñāna-sattā-bheda-udgāra-prakaṭana-paṭau āhnike asmin), (ez) a vége (samāptiḥ)||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 További Információ

Gabriel Pradīpaka

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.



Vissza 1. 151-300 Fel  Folytatás 2. 1-50

Írj kommentet

A kommentáláshoz regisztrálj, és jelentkezz be.