Sanskrit & Trika Shaivism (Magyar-Főoldal)

JavaScript letiltva! Ellenőrizd ezt a linket!


 Tantrāloka (Tantraloka): Fejezet 1 - stanzák 151-300 - Nem duális kashmiri Shaivizmus

Vijñānabhit - «A tudás/tudatosság különböző típusai» - Normál fordítás


 Bevezetés

Ez a második stanzas csoport (151-300-ig) az első fejezetből (melynek neve Vijñānabhit).

Ez a munka a nagy Mester Abhinavagupta tollából származik és a Tantra összefoglalása, annak minden aspektusát érintően. A Tantrāloka a legfontosabb és legterjedelmesebb munkája a legnagyobb Trika Mesternek. Abhinavagupta emellett Kṣemarāja tanítója is volt és körülbelül Kr.u. 975-1025-ig élt.

Ez az értekezés, melynek neve Tantrāloka, a Tantra egy teljes enciklopédiája. Mivel ez a Trika Shaivizmusban egy nagyon magasszintű szöveg, nem meglepő, hogy egy kezdő, neofita nehezen érthetőnek találja. A megértés első lépéseihez, az olvasó szintje legalább a Trika Shaivizmusban egy valódi tanítvány szintjét kell, hogy elérje. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor sok zavar és állandó csalódás üti fel a fejét. Annak ellenére, hogy minden tőlem telhetőt megteszek a dolgok kifejtésére a lehető legkönnyebb formában, az értekezés tanulmányozása bizonyos spirituális kalibert igényel. Ebben a rendszerben, néha nem lehetséges még írni sem bizonyos témakörökről a szavak rendkívüli limitáltsága miatt. Mert a végén, mindez a tudás végül' állapotokkal' kapcsolatos és meglehetősen nehéz írni az' állapotokkal' kapcsolatos tudásról, precíz módon. Abhinavagupta megtesz minden tőle telhetőt, hogy ezt a végrehajthatatlan feladatot elvégezze, melyben ír arról, ami felsőbbrendű és megfoghatatlan. Mindenesetre elképesztő képességei ellenére, mellyel mindezt eléri, nem tár fel mindent. Nem azért, mert ő mindig elrejti a dolgokat az olvasó elől, hanem azért, mert olykor elrejti, máskor pedig egyszerűen nem tud írni ilyen nagyon mély témákról a szavak korlátozottsága miatt.

Az élet célja a Felszabadulás. Az ember folyamatosan kereste a szabadságot az egész történelem során, de a Trika Shaivizmus szerint, az nem valódi Felszabadulás. A Valódi Felszabadulás nem azt jelenti, hogy a testednek szabadnak kell lennie börtöntől vagy hasonló dolgoktól. A Valódi Felszabadulás nem más, mint az Ő Abszolút Szabadságának vagy Svātantrya-jának elérése. Amikor a Nagy Úr Svātantrya-ja eléretik, akkor minden dolgot egységben látsz, vagyis nem tapasztalsz többé dualitást, mint korábban. Minden végérvényesen azonosításra kerül Svātantrya-val, Vele, és ez a vége a történetnek, melynek neve' te, kötöttségben'. Ettől a ponttól kezdve semmi sem állhat az utadba, mert ha valami látszólag az utadba is áll, az szintén Svātantrya. Ez a szüntelen ébersége az egységnek mindenben, a valódi Szabadság. Nincs más elérhető, mi ennél magasabb!

Észben tartva ezt, most olvasd a Tantrāloka-t és tapasztald meg a Legfőbb Gyönyört, kedves Śiva.

Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) ha sonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.

fel


 Stanzák 151 - 160

स्वचित्ते वासनाः कर्ममलमायाप्रसूतयः।
तासां शान्तिनिमित्तं या मतिः संवित्स्वभाविका॥१५१॥

सा देहारम्भिबाह्यस्थतत्त्वव्राताधिशायिनी।
क्रिया सैव च योगः स्यात्तत्त्वानां चिल्लयीकृतौ॥१५२॥

Svacitte vāsanāḥ karmamalamāyāprasūtayaḥ|
Tāsāṁ śāntinimittaṁ yā matiḥ saṁvitsvabhāvikā||151||
Sā dehārambhibāhyasthatattvavrātādhiśāyinī|
Kriyā saiva ca yogaḥ syāttattvānāṁ cillayīkṛtau||152||

A benyomások (vāsanāḥ) az egyén saját elméjében (sva-citte) a Kārmamala, Āṇavamala és Māyīyamala (karma-mala-māyā-prasūtayaḥ) szülöttei. Ez (sā) a mati --tapasztalás-- (matiḥ), aminek természete a tiszta Tudatosság (saṁvid-svabhāvikā) (és) ami (yā) az oka azok (śānti-nimittam) --azoknak a benyomásoknak-- (tāsām) lenyugtatásának. A külső principiumok sokaságában --kezdve a testtel-- nyugodva (deha-ārambhi-bāhyastha-tattva-vrāta-adhiśāyinī) (úgy jelenik meg mint) Kriyā (kriyā) --Cselekvés--. És (ca) ez a bizonyos (Kriyā) (sā eva), (nem más mint) (syāt) Yoga (yogaḥ) (az ilyen) principiumok Tudatosságban való feloldásáért (tattvānām cit-layīkṛtau) ||151-152||

Jelenleg még kifejtések nélkül


लोकेऽपि किल गच्छामीत्येवमन्तः स्फुरैव या।
सा देहं देशमक्षांश्चाप्याविशन्ती गतिक्रिया॥१५३॥

Loke’pi kila gacchāmītyevamantaḥ sphuraiva yā|
Sā dehaṁ deśamakṣāṁścāpyāviśantī gatikriyā||153||

Valójában (api) még a világban is (loke), ez (sā) az impulzus (kila) --vibráló tudás-- (sphurā eva) amely (yā) (megjelenik) belül, (antaḥ) az' Én megyek' formájában. --azaz' El kell mennem egy bizonyos helyre'-- (gacchāmi iti evam), azáltal hogy belép (āviśantī) a testbe (deham) és még (ca api) az érzékszervekbe is (akṣān), (válik) a mozgás aktivitásává (gati-kriyā) ||153||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तस्मात्क्रियापि या नाम ज्ञानमेव हि सा ततः।
ज्ञानमेव विमोक्षाय युक्तं चैतदुदाहृतम्॥१५४॥

Tasmātkriyāpi yā nāma jñānameva hi sā tataḥ|
Jñānameva vimokṣāya yuktaṁ caitadudāhṛtam||154||

Mivel (tasmāt) az (sā), aminek (yā) neve (nāma) Kriyā (kriyā api), bizonyosan (hi) Tudás (jñāna eva), ezért (tatas) a Tudás (jñānam) kész (yuktam), hogy Felszabadulást adjon (vimokṣāya) --vagyis képes Felszabadulást adományozni--. Ez (ca etad) említve lett (udāhṛtam) (jelen szöveg 22. aforizmájában)||154||

Jelenleg még kifejtések nélkül


मोक्षो हि नाम नैवान्यः स्वरूपप्रथनं हि सः।
स्वरूपं चात्मनः संविन्नान्यत्तत्र तु याः पुनः॥१५५॥

क्रियादिकाः शक्तयस्ताः संविद्रूपाधिका नहि।
असंविद्रूपतायोगाद्धर्मिणश्चानिरूपणात्॥१५६॥

Mokṣo hi nāma naivānyaḥ svarūpaprathanaṁ hi saḥ|
Svarūpaṁ cātmanaḥ saṁvinnānyattatra tu yāḥ punaḥ||155||
Kriyādikāḥ śaktayastāḥ saṁvidrūpādhikā nahi|
Asaṁvidrūpatāyogāddharmiṇaścānirūpaṇāt||156||

Kétség sem fér hozzá (hi), amit úgy hívnak (nāma) Felszabadulás (mokṣaḥ... saḥ), valójában semmi egyéb, mint (na eva anyaḥ) az egyén saját esszenciális természetének (sva-rūpa-prathanam) felfedése (hi) ! És (ca) az egyén saját esszenciális természete (sva-rūpam... ātmanaḥ) nem más, mint (na anyat) Tudatosság (saṁvid). Ott --az egyén saját esszenciális természetében-- (tatra) újra (punar), Kriyāśakti stb. --azaz Kriyāśakti, Jñānaśakti és Icchāśakti-- (kriyā-ādikāḥ śaktayaḥ tāḥ) nem (nahi) valami Tudatosságtól különböző --nem valami azon túli-- (saṁvid-rūpa-ādhikāḥ) mert semmi sem létezhet, ami nem Tudatosság (asaṁvid-rūpatā-yogāt) és (ca) mert nincs meghatározása (anirūpaṇāt) valaminek vagy valakinek, aki olyan tulajdonságokkal bír (dharmiṇaḥ) (amik maguktól a minőségektől különböznek) --azaz a minőségek és az, aki birtokolja a minőségeket egy és ugyanaz a valóság--||155-156||

Jelenleg még kifejtések nélkül


परमेश्वरशास्त्रे हि न च काणाददृष्टिवत्।
शक्तीनां धर्मरूपाणामाश्रयः कोऽपि कथ्यते॥१५७॥

Parameśvaraśāstre hi na ca kāṇādadṛṣṭivat|
Śaktīnāṁ dharmarūpāṇāmāśrayaḥ ko'pi kathyate||157||

A Legfőbb Úr --­Paramaśiva; vagyis a Trika Shaivizmus-- szövegeiben (parama-īśvara-śāstre), nincs említve (hi na ca kathyate) -mint a Kāṇāda nézőpontjában --a jól ismert Vaiśeṣika iskola-- (kāṇāda-dṛṣṭi-vat) az erők (śaktīnām) -azaz minőségek- (dharma-rūpāṇām) támasza (āśrayaḥ kaḥ api) ||157||

Jelenleg még kifejtések nélkül


ततश्च दृक्क्रियेच्छाद्या भिन्नाश्चेच्छक्तयस्तथा।
एकः शिव इतीयं वाग्वस्तुशून्यैव जायते॥१५८॥

Tataśca dṛkkriyecchādyā bhinnāścecchaktayastathā|
Ekaḥ śiva itīyaṁ vāgvastuśūnyaiva jāyate||158||

Ezért (tatas ca), ha (ced) a Tudás, Cselekvés, Akarat, stb. Erői (dṛk-kriyā-icchā-ādyāḥ... śaktayaḥ) (Śiva-tól) különbözőek volnának (bhinnāḥ), akkor bizonyos (tathā), hogy ez (iyam) az állítás (vāk) -' Śiva (śivaḥ) egy (ekaḥ... iti)' -, a valóság ürességévé (vastu-śūnyā) válna ténylegesen (eva jāyate) ||158||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तस्मात्संवित्त्वमेवैतत्स्वातन्त्र्यं यत्तदप्यलम्।
विविच्यमानं बह्वीषु पर्यवस्यति शक्तिषु॥१५९॥

Tasmātsaṁvittvamevaitatsvātantryaṁ yattadapyalam|
Vivicyamānaṁ bahvīṣu paryavasyati śaktiṣu||159||

Így (tasmāt), a Tudatosság eme bizonyos állapota (etad-saṁvittvam eva) az, ami (yad) az Abszolút Szabadság (svātantryam). Elég (alam) ! (És) elemezvén --vagyis amikor az Abszolút Szabadság elemezve van-- (vivicyamānam), az számos erőben (bahvīṣu... śaktiṣu) végződik (paryavasyati) ||159||

Jelenleg még kifejtések nélkül


यतश्चात्मप्रथा मोक्षस्तन्नेहाशङ्क्यमीदृशम्।
नावश्यं कारणात्कार्यं तज्ज्ञान्यपि न मुच्यते॥१६०॥

Yataścātmaprathā mokṣastannehāśaṅkyamīdṛśam|
Nāvaśyaṁ kāraṇātkāryaṁ tajjñānyapi na mucyate||160||

Lévén (yatas ca) a Felszabadulás (mokṣaḥ) az Én feltárulása (ātma-prathā), akkor (tad) nem kellene (na), (hogy legyen) itt (iha) efféle (īdṛśam) kétség (āśaṅkyam):' Nem (na) feltétlenül (avaśyam) (jön létre) egy okozat (kāryam) egy okból (kāraṇāt)'. (Ha egy ilyen kétség felmerül a jñānī elméjében, akkor) az a tudás birtokló személy (tad-jñānī api) nem (na) felszabadult (mucyate) ||160||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 161 - 170

यतो ज्ञानेन मोक्षस्य या हेतुफलतोदिता।
न सा मुख्या ततो नायं प्रसङ्ग इति निश्चितम्॥१६१॥

Yato jñānena mokṣasya yā hetuphalatoditā|
Na sā mukhyā tato nāyaṁ prasaṅga iti niścitam||161||

Mivel (yatas) a Tudás általi (jñānena) Felszabadulás esetében (mokṣasya), az (sā) (a látszólagos) kapcsolata oknak és okozatnak --szó szerint gyümölcsnek-- (hetu-phalatā), ami (yā) feltárul (uditā), nem (na) a legfőbb dolog (mukhyā), ezért (tatas) ez (ayam) (itt) nem (na) lehetséges (prasaṅgaḥ). (És) ez bizonyos (iti niścitam) ||161||

Jelenleg még kifejtések nélkül


एवं ज्ञानस्वभावैव क्रिया स्थूलत्वमात्मनि।
यतो वहति तेनास्यां चित्रता दृश्यतां किल॥१६२॥

Evaṁ jñānasvabhāvaiva kriyā sthūlatvamātmani|
Yato vahati tenāsyāṁ citratā dṛśyatāṁ kila||162||

Így (evam), Kriyā (kriyā) bizonyosan (eva) Jñāna természete (jñāna-sva-bhāvā). (És) mivel (yatas) (Kriyā) magában (ātmani) hordozza (vahati) a durvaságot (sthūlatvam), következésképpen (tena) benne --Kriyā-ban-- (asyām) valóban (kila) egy variáció (citratā) válik láthatóvá (dṛśyatām) ||162||

Jelenleg még kifejtések nélkül


क्रियोपायेऽभ्युपायानां ग्राह्यबाह्यविभेदिनाम्।
भेदोपभेदवैविध्यान्निःसङ्ख्यत्वमवान्तरात्॥१६३॥

Kriyopāye'bhyupāyānāṁ grāhyabāhyavibhedinām|
Bhedopabhedavaividhyānniḥsaṅkhyatvamavāntarāt||163||

A Kriyopāya-ban --vagyis az Āṇavopāya-ban-- (kriyā-upāye), az osztályok és alosztályok vonatkozó sokasága miatt (bheda-upabheda-vaividhyāt... avāntarāt), (létezik) a tapasztalható --belső-- és külső (részekre) oszló módszerek (abhyupāyānām grāhya-bāhya-vibhedinām) egy végtelen száma (niḥsaṅkhyatvam) ||163||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अनेन चैतत्प्रध्वस्तं यत्केचन शशङ्किरे।
उपायभेदान्मोक्षेऽपि भेदः स्यादिति सूरयः॥१६४॥

Anena caitatpradhvastaṁ yatkecana śaśaṅkire|
Upāyabhedānmokṣe'pi bhedaḥ syāditi sūrayaḥ||164||

Néhány (yad-kecana) tanult ember (sūrayaḥ) felvetheti (ezt) (śaśaṅkire):' Mivel különböző módszerek vannak (upāya-bhedāt), (így) van (syāt) különbözőség (bhedaḥ) a Felszabadulást illetően (mokṣe) is (api... iti)', --röviden, mivel vannak különböző módszerek, bizonyosan léteznek különböző Felszabadulások is--. (Most) eme (teóriával, amit itt kifejtek) (anena ca), a (felvetés) --szó szerint ez-- (etad) teljes mértékben feloldásra kerül (pradhvastam) ||164||

Jelenleg még kifejtések nélkül


मलतच्छक्तिविध्वंसतिरोभूच्युतिमध्यतः।
हेतुभेदेऽपि नो भिन्ना घटध्वंसादिवृत्तिवत्॥१६५॥

Malatacchaktividhvaṁsatirobhūcyutimadhyataḥ|
Hetubhede'pi no bhinnā ghaṭadhvaṁsādivṛttivat||165||

A feloldódás, az elfedés és a mala-k eltűnése --a három tisztátalanság-- együtt azok erőivel között (mala-tad-śakti-vidhvaṁsa-tirobhū-cyuti-madhyataḥ), bár (api) vannak különböző okok (hetu-bhede) --vagyis vannak különböző módszerek, mint feloldódás, elfedés és eltűnés--, azok nem különböznek (no bhinnāḥ) --vagyis ezek az okok vagy módszerek nem különböznek--. (Miért? Mert a cél egy,) mint egy kanna, stb. elpusztítása esetén (ghaṭa-dhvaṁsa-ādi-vṛtti-vat) --ahol annak ellenére, hogy a kanna számos módon elpusztítható, a pusztítás egy--||165||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तदेतत्त्रिविधत्वं हि शास्त्रे श्रीपूर्वनामनि।
आदेशि परमेशित्रा समावेशविनिर्णये॥१६६॥

Tadetattrividhatvaṁ hi śāstre śrīpūrvanāmani|
Ādeśi parameśitrā samāveśavinirṇaye||166||

Ez a három út --a Śāmbhavopāya, Śāktopāya és Āṇavopāya három útja-- (tad-etad-tri-vidhatvam hi) a Legfőbb Mester --Śiva-- által (parama-īśitrā) van hitelesen tanítva (ādeśi) a szövegben, melynek neve a tiszteletreméltó Pūrva --vagyis Mālinīvijayottaratantra-- (śāstre śrī-pūrva-nāmani), amikor Ő tisztán meghatározta (, hogy mi) az elmerülés --szó szerint az elmerülés tiszta meghatározásában-- (samāveśa-vinirṇaye) ||166||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अकिञ्चिच्चिन्तकस्यैव गुरुणा प्रतिबोधतः।
उत्पद्यते य आवेशः शाम्भवोऽसावुदीरितः॥१६७॥

उच्चाररहितं वस्तु चेतसैव विचिन्तयन्।
यं समावेशमाप्नोति शाक्तः सोऽत्राभिधीयते॥१६८॥
उच्चारकरणध्यानवर्णस्थानप्रकल्पनैः।
यो भवेत्स समावेशः सम्यगाणव उच्यते॥१६९॥

Akiñciccintakasyaiva guruṇā pratibodhataḥ|
Utpadyate ya āveśaḥ śāmbhavo'sāvudīritaḥ||167||
Uccārarahitaṁ vastu cetasaiva vicintayan|
Yaṁ samāveśamāpnoti śāktaḥ so'trābhidhīyate||168||
Uccārakaraṇadhyānavarṇasthānaprakalpanaiḥ|
Yo bhavetsa samāveśaḥ samyagāṇava ucyate||169||

Úgy mond (udāhṛtaḥ) śāmbhava elmerülés (samāveśaḥ śāmbhavaḥ) ez (asau), ami (yaḥ) kizárólag (eva) abban történik meg (jāyate), aki nem gondol semmire (a-kiñcid-cintakasya), a Guru által (adományozott) (guruṇā... iti) felébredésen keresztül (pratibodhataḥ).

Az, aki (saját) elméjével (cetasā eva) a Valóságot (vastu) fürkészi (vicintayan), ami nincs a kimondhatóság (uccāra) körében (rahitam), elér (āpnoti) egy elmerülést (a Legfőbb Énben) (yam samāveśam). Itt (atra), az (elmerülés) (saḥ) úgy ismert (abhidhīyate), mint śākta (śāktaḥ... iti).

A teljes (saḥ... samyak) elmerülés az egyén saját esszenciális természetében (samāveśaḥ), ami (yaḥ) megtörténik (bhavet) Uccāra, Karaṇa, Dhyāna, Varṇa és Sthānakalpanā által (uccāra-karaṇa-dhyāna-varṇa-sthānaprakalpanaiḥ) úgy ismert (ucyate), mint āṇava (āṇavaḥ... iti) ||167-169||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अकिञ्चिच्चिन्तकस्येति विकल्पानुपयोगिता।
तया च झटिति ज्ञेयसमापत्तिर्निरूप्यते॥१७०॥

Akiñciccintakasyeti vikalpānupayogitā|
Tayā ca jhaṭiti jñeyasamāpattirnirūpyate||170||

'Akiñciccintakasya --abban, aki nem gondol semmire-- (a-kiñcid-cintakasya iti)': (Ez azt jelenti,' abban, aki számára) haszontalan/nem használatos a vikalpa (vikalpa-anupayogitā)'. És (ca) ez által --vagyis eme állapot által, melyben a vikalpa haszontalan/ nem használatos -- (tayā), ki van fejtve (nirūpyate), (hogy) azonnali samādhi vagy Abban, akit ismerni kell --Śiva-ban-- való elmerülés (van jelen) (jhaṭiti jñeya-samāpattiḥ) |

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 171 - 188

सा कथं भवतीत्याह गुरुणातिगरीयसा।
ज्ञेयाभिमुखबोधेन द्राक्प्ररूढत्वशालिना॥१७१॥

Sā kathaṁ bhavatītyāha guruṇātigarīyasā|
Jñeyābhimukhabodhena drākprarūḍhatvaśālinā||171||

'Hogyan (katham) történik (bhavati iti) az --vagyis az állapot, melyben nem használatos-- (sā) ?'. (Śiva) azt mondta (āha) (guruṇā pratibodhataḥ --lásd 167. itt vagy Mālinīvijayottaratantra 2.23--), vagyis guruṇā vagy egy nagyon intenzív (atigarīyasā) ébredés által -ami azonnali módon jön létre- A felé irányulva, amit ismerni kell --Śiva-- (jñeya-abhimukha-bodhena drāk-prarūḍhatva-śālinā) ||171||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तृतीयार्थे तसि व्याख्या वा वैयधिकरण्यतः।
आवेशश्चास्वतन्त्रस्य स्वतद्रूपनिमज्जनात्॥१७२॥
परतद्रूपता शम्भोराद्याच्छक्त्यविभागिनः।
तेनायमत्र वाक्यार्थो विज्ञेयं प्रोन्मिषत्स्वयम्॥१७३॥

विनापि निश्चयेन द्राक् मातृदर्पणबिम्बितम्।
मातारमधरीकुर्वत् स्वां विभूतिं प्रदर्शयत्॥१७४॥
आस्ते हृदयनैर्मल्यातिशये तारतम्यतः।
ज्ञेयं द्विधा च चिन्मात्रं जडं चाद्यं च कल्पितम्॥१७५॥
इतरत्तु तथा सत्यं तद्विभागोऽयमीदृशः।
जडेन यः समावेशः स प्रतिच्छन्दकाकृतिः॥१७६॥
चैतन्येन समावेशस्तादात्म्यं नापरं किल।
तेनाविकल्पा संवित्तिर्भावनाद्यनपेक्षिणी॥१७७॥
शिवतादात्म्यमापन्ना समावेशोऽत्र शाम्भवः।
तत्प्रसादात्पुनः पश्चाद्भाविनोऽत्र विनिश्चयाः॥१७८॥
सन्तु तादात्म्यमापन्ना न तु तेषामुपायता।
विकल्पापेक्षया मानमविकल्पमिति ब्रुवन्॥१७९॥
प्रत्युक्त एव सिद्धं हि विकल्पेनानुगम्यते।
गृहीतमिति सुस्पष्टा निश्चयस्य यतः प्रथा॥१८०॥
गृह्णामीत्यविकल्पैक्यबलात्तु प्रतिपद्यते।
अविकल्पात्मसंवित्तौ या स्फुरत्तैव वस्तुनः॥१८१॥
सा सिद्धिर्न विकल्पात्तु वस्त्वपेक्षाविवर्जितात्।
केवलं संविदः सोऽयं नैर्मल्येतरविभ्रमः॥१८२॥
यद्विकल्पानपेक्षत्वसापेक्षत्वे निजात्मनि।
निशीथेऽपि मणिज्ञानी विद्युत्कालप्रदर्शितान्॥१८३॥
तांस्तान्विशेषांश्चिनुते रत्नानां भूयसामपि।
नैर्मल्यं संविदश्चेदं पूर्वाभ्यासवशादथो॥१८४॥
अनियन्त्रेश्वरेच्छात इत्येतच्चर्चयिष्यते।
पञ्चाशद्विधता चास्य समावेशस्य वर्णिता॥१८५॥
तत्त्वषट्त्रिंशकैतत्स्थस्फुटभेदाभिसन्धितः।
एतत्तत्त्वान्तरे यत्पुंविद्याशक्त्यात्मकं त्रयम्॥१८६॥
अम्भोधिकाष्ठाज्वलनसङ्ख्यैर्भेदैर्यतः क्रमात्।
पुंविद्याशक्तिसञ्ज्ञं यत्तत्सर्वव्यापकं यतः॥१८७॥
अव्यापकेभ्यस्तेनेदं भेदेन गणितं किल।
अशुद्धिशुद्ध्यमानत्वशुद्धितस्तु मिथोऽपि तत्॥१८८॥

Tṛtīyārthe tasi vyākhyā vā vaiyadhikaraṇyataḥ|
Āveśaścāsvatantrasya svatadrūpanimajjanāt||172||
Paratadrūpatā śambhorādyācchaktyavibhāginaḥ|
Tenāyamatra vākyārtho vijñeyaṁ pronmiṣatsvayam||173||
Vināpi niścayena drāk mātṛdarpaṇabimbitam|
Mātāramadharīkurvat svāṁ vibhūtiṁ pradarśayat||174||
Āste hṛdayanairmalyātiśaye tāratamyataḥ|
Jñeyaṁ dvidhā ca cinmātraṁ jaḍaṁ cādyaṁ ca kalpitam||175||
Itarattu tathā satyaṁ tadvibhāgo'yamīdṛśaḥ|
Jaḍena yaḥ samāveśaḥ sa praticchandakākṛtiḥ||176||
Caitanyena samāveśastādātmyaṁ nāparaṁ kila|
Tenāvikalpā saṁvittirbhāvanādyanapekṣiṇī||177||
Śivatādātmyamāpannā samāveśo'tra śāmbhavaḥ|
Tatprasādātpunaḥ paścādbhāvino'tra viniścayāḥ||178||
Santu tādātmyamāpannā na tu teṣāmupāyatā|
Vikalpāpekṣayā mānamavikalpamiti bruvan||179||
Pratyukta eva siddhaṁ hi vikalpenānugamyate|
Gṛhītamiti suspaṣṭā niścayasya yataḥ prathā||180||
Gṛhṇāmītyavikalpaikyabalāttu pratipadyate|
Avikalpātmasaṁvittau yā sphurattaiva vastunaḥ||181||
Sā siddhirna vikalpāttu vastvapekṣāvivarjitāt|
Kevalaṁ saṁvidaḥ so'yaṁ nairmalyetaravibhramaḥ||182||
Yadvikalpānapekṣatvasāpekṣatve nijātmani|
Niśīthe'pi maṇijñānī vidyutkālapradarśitān||183||
Tāṁstānviśeṣāṁścinute ratnānāṁ bhūyasāmapi|
Nairmalyaṁ saṁvidaścedaṁ pūrvābhyāsavaśādatho||184||
Aniyantreśvarecchāta ityetaccarcayiṣyate|
Pañcāśadvidhatā cāsya samāveśasya varṇitā||185||
Tattvaṣaṭtriṁśakaitatsthasphuṭabhedābhisandhitaḥ|
Etattattvāntare yatpuṁvidyāśaktyātmakaṁ trayam||186||
Ambhodhikāṣṭhājvalanasaṅkhyairbhedairyataḥ kramāt|
Puṁvidyāśaktisañjñaṁ yattatsarvavyāpakaṁ yataḥ||187||
Avyāpakebhyastenedaṁ bhedena gaṇitaṁ kila|
Aśuddhiśuddhyamānatvaśuddhitastu mitho'pi tat||188||

A kifejtése (a kifejezésnek:' guruṇā pratibodhataḥ' a 167. aforizmában itt vagy a Mālinīvijayottaratantra 2.23-ban) (vyākhyā) a' tas' --vagyis pratibodhatas-- rag (használatában nyugszik) eszközhatározói eset értelmében --mint a' pratibodhena'-- (tṛtīyā-arthe tasi) --így, a' guruṇā' és a' pratibodhatas' is eszközhatározói esetben volna és a jelentés így alakulna:' Egy nagyon intenzív ébredés által'--. Vagy (vā) az esetek egyeztetése nélkül (vaiyadhikaraṇyataḥ) --vagyis' guruṇā' és' pratibodhatas' eszközhatározói és eredethatározói esetben szerepelne, és a jelentés így a következő lenne:' A Guru által (adományozott) felébredésen keresztül'--.

És (ca) a (śāmbhava) elmerülés (āveśaḥ) a Legfőbb Természet (feltárulása) (para-tad-rūpatā) a primordiális Śambhu-ból --vagyis Śiva-ból-- (śambhoḥ ādyāt) -aki egy (az ő Saját) Erejével --vagy' aki nem különbözik (az ő Saját) Erőitől'-- (śakti-avibhāginaḥ) -annak (individuális) természetének elmerítése által (sva-tad-rūpa-nimajjanāt), aki nem szabad --vagyis a limitált individuumnak, aki nem független-- (asvatantrasya).

Ezért (tena), ez (ayam) itt a vākya --szó szerint' mondat' ebben az esetben, amikor itt a 167. aforizmára utal, vagy a 2.23-ra a Mālinīvijayottaratantra-ban-- (atra vākya-arthaḥ): Az, amit ismerni kell --az imádott Śiva-- (vijñeyam) továbbra is (āste) virágzik (pronmiṣat) Magától (svayam) -bármiféle szándék nélkül --vagyis még a Rá való koncentráció nélkül is-- (vina api niścayena) - azonnal (drāk), tükröződve az intellektus tükrében (mātṛ-darpaṇa-bimbitam), elmerítvén mindazt, ami az individualitáshoz tartozik (mātāram adharīkurvat), (Az továbbra is,) fokozatosan és szüntelen (tāratamyataḥ) mutatja (pradarśayat) a Saját Tudó és Cselekő Erőit --szó szerint Saját Erőit, a Tudás és a Cselekvés Erőit-- (svām vibhūtim), amikor az Ő Abszolút Szabadságának --a Szívnek-- tisztasága eléri a legfőbb szintet (hṛdaya-nairmalya-atiśaye).

És (ca) a tudás tárgya (jñeyam) kétrétű (dvidhā): Az, ami nem egyéb, mint Tudatosság (cit-mātram) és (ca) az, ami élettelen (jaḍam). Az első (ādyam ca) kitalált (kalpitam) --mert tény, hogy az a Szubjektum--, ám (tu) a másik (itarat) tényleg (tathā) igazi (satyam) --vagyis az valóban objektum--. Ilyen (īdṛśaḥ) azok (ayam) felosztása --két részre-- (tad-vibhāgaḥ). Az elmerülés (samāveśaḥ saḥ), ami (yaḥ) (eléretik) egy élettelen objektum (használata) által (jaḍena), birtokolja egy tükrözött kép aspektusát (praticchandaka-ākṛtiḥ). (Bár,) az elmerülés (samāveśaḥ) az Abszolút Szabad Tudatosság által (caitanyena), valójában (kila) nem más (na aparam), mint azonosulás (egy ilyen Abszolút Szabad Tudatossággal) (tādātmyam).

Ezért (tena), az elmerülés (samāveśa), amibe az egyén belép --szó szerint belépett-- (āpannā) itt (atra) (úgy nevezett, mint) śāmbhava --szó szerint Śambhu-hoz tartozó-- (śāmbhavaḥ), (amikor) a vikalpa-k nélküli (avikalpā) Tudatosság (saṁvittiḥ) (és) az, mi nem függ kontemplációtól, stb. (bhāvanā-ādi-anapekṣiṇī) Śiva-val való azonosulássá (válik) (śiva-tādātmyam). Mindazonáltal (punar), ez után --vagyis eme śāmbhava elmerülés tapasztalása után-- (paścāt), az Ő Áldása által (tad-prasādāt), (a Śāktopāya és Āṇavopāya) szabályai (viniścayāḥ), melyek megjelennek --szó szerint amik megnyilvánulnak-- (bhāvinaḥ) itt (atra). .. legyenek hát (santu) !... (lévén) azok elérték (āpannāḥ) az azonosítást --egységet-- (egy ilyen śāmbhava elmerüléssel) (tādātmyam). (Egy ilyen nagy Yogī számára,) azok --a Śāktopāya és Āṇavopāya szabályai-- nem upāya-k vagy módszerek többé --szó szerint nem létezik azok esetében, vagyis a Śāktopāya és az Āṇavopāya szabályai esetében, a módszernek levés állapota-- (na tu teṣām upāyatā).

(Egyesek) hirdetik (bruvan), hogy (iti) a nirvikalpa állapot --vagyis a vikalpa-k nélküli állapot-- (avikalpam) (a bizonyító/meghatározó) vikalpa--val kapcsolódva (vikalpa-apekṣayā) bizonyított (mānam) (és ez) a cáfolat (pratyuktaḥ eva): (Kizárólag) az bizonyítható (siddham) (első körben, amit) vikalpa (vikalpena) követ (anugamyate) --vagyis a nirvikalpa bizonyított első körben, ezért lehet valakinek vikalpa-ja--.

Mivel (yatas) (létezik) egy nagyon tiszta (suspaṣṭā) kiterjedése (prathā) az' értett/tapasztalt' (gṛhītam iti) bizonyosságának (niścayasya) --ami a nirvikalpa birodalmában van-- (így mondható később, hogy) 'Én értem/tapasztalom' (gṛhṇāmi iti) --ami a vikalpa birodalma--, ám (tu) (ez az' Én értem/tapasztalom' kifejezés annak) nirvikalpa-val való egységéből származó erő által (avikalpa-aikya-balāt) történik (pratipadyate).

A bizonyítéka vagy megalapozódása (yā... sā siddhiḥ) egy dolognak/entitásnak (vastunaḥ), kizárólag (annak) a vikalpa-k nélkül létező Tudatosságban való (avikalpa-ātma-saṁvittau) villanó megnyilvánulása (sphurattā eva), de (tu) (az nem bizonyítható vagy megalapozható) vikalpa-n keresztül (vikalpāt), (mivel a vikalpa-nak) nincs kapcsolat (ilyen) dologgal/entitással (vastu-apekṣā-vivarjitāt).

Ez a bizonyos dolog --vagyis ez a bizonyos különbség-- (saḥ ayam) kizárólag (kevalam) egy hibás idea a Tudatosság tisztaságáról és tisztátalanságáról --szó szerint tisztaság és más-- (nairmalya-itara-vibhramaḥ-saṁvidaḥ), amikor az egyén saját Énje (látszólag) nem függ vagy függ vikalpa-tól (rendre) (yad-vikalpa-an-apekṣatva-sa-apekṣatve nija-ātmani) --vagyis amikor úgy látszik, hogy a Tudatosság nem függ vikalpa-tól, az egyén Śāmbhavopāya-ban van, de amikor a Tudatosság látszólag függ vikalpa-tól, akkor az egyén vagy Śāktopāya-ban vagy Āṇavopāya-ban van; ám ez csak egy hibás idea, mert a Tudatosság mindig maradéktalanul Tiszta--.

Egy (képzett) ékszerész (maṇijñānī), még (api) éjfélkor is (niśīthe) tapasztalja --vagyis éber-- (cinute) a számos (tān tān) különbséget (viśeṣān) még (api) egy nagy marék (bhūyasām) ékszer/drágakő (ratnānām) (esetén is és még akkor is, ha ezek a különbségek) csupán egy pillanatra mutatkoznak meg --szó szerint arra az időre, ameddig egy villámlás tart-- (vidyut-kāla-pradarśitān).

És (ca) a Tudatosság (saṁvidaḥ) eme (idam) tisztasága (nairmalyam) (megtörténik) a korábbi életek gyakorlatai miatt (pūrva-abhyāsa-vaśāt), valamint (atho) az Úr végtelen Akaratán keresztül (aniyantra-īśvara-icchātaḥ iti). Erről (etad) (később) még értekezünk (carcayiṣyate).

Az elmerülés -­vagyis śāmbhava elmerülés-- (asya samāveśasya) ötven variációjának egy csokra (pañcāśadvidhatā ca) le van írva (a Mālinīvijayottaratantra-ban) (varṇitā) a harminchat kategória csoportjában található osztályok nyilvánvaló kombinációja által (tattva-ṣaṭtriṁśaka-etad-stha-sphuṭa-bheda-abhisandhitaḥ) --ennek és a következő résznek jobb megértéséhez olvasd el a Mālinīvijayottaratantra 2.17-19-et--.

Eme (36) kategória között (etad-tattva-antare) (létezik) egy hármas csoport (trayam), ami (yad) Puruṣa-ból, Vidyā-ból --vagyis Śuddhavidyā-ból-- és Śakti-ból áll (puṁ-vidyā-śakti-ātmakam). Amiből --eme hármas csoportból-- (yatas), fokozatosan (kramāt) feltárulnak (további) osztályok, minek száma négy, tíz és három (ambhodhi-kāṣṭhā-jvalana-saṅkhyaiḥ bhedaiḥ).

Lévén (yatas) az (tad), minek neve (sañjñam yad) Puruṣa, Vidyā --Śuddhavidyā-- és Śakti (puṁ-vidyā-śakti-sañjñam), áthat mindent --minden más kategóriát-- (sarva-vyāpakam), ezért (tena), eme (hármas csoport) (idam) (a többi kategóriától), amik valójáabn (kila) nem hatnak át (mindent) (avyāpakebhyaḥ), külön van (bhedena) számolva (gaṇitam).

(És) a (hármas csoport) (tad) még (api) kölcsönösen (egymástól is különbözik, így:) (mithas) Tisztátalanság --ez a Puruṣa--, a megtisztítás folyamatában --ez a Vidyā-- és tisztaság --ez Śakti-- (aśuddhi-śuddhyamānatva-śuddhitaḥ tu) ||172-188||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 189 - 190

भूतान्यध्यक्षसिद्धानि कार्यहेत्वनुमेयतः।
तत्त्ववर्गात्पृथग्भूतसमाख्यान्यत एव हि॥१८९॥

Bhūtānyadhyakṣasiddhāni kāryahetvanumeyataḥ|
Tattvavargātpṛthagbhūtasamākhyānyata eva hi||189||

Az (öt durva) elem (bhūtāni), lévén bizonyítva van közvetlen tapasztalás által (adhyakṣa-siddhāni), külön van számolva (pṛthagbhūta-samākhyāni atas eva hi) (más) kategóriák csoportjától (tattva-vargāt), amik úgy jelzettek, mint egy okozat oka (kārya-hetu-anumeyataḥ) ||189||

Jelenleg még kifejtések nélkül


सर्वप्रतीतिसद्भावगोचरं भूतमेव हि।
विदुश्चतुष्टये चात्र सावकाशे तदास्थितिम्॥१९०॥

Sarvapratītisadbhāvagocaraṁ bhūtameva hi|
Viduścatuṣṭaye cātra sāvakāśe tadāsthitim||190||

Egy' bhūta' --durva elem-- (bhūtam eva hi) valami, aminek valódi énje --valódi természete-- mindenki által tapasztalható (sarva-pratīti-sat-bhāva-gocaram). Egy négyes csoportban --levegő, tűz, víz és föld-- (catuṣṭaye) együtt a térrel (ca... sa-avakāśe), ismerik (viduḥ) itt (atra) (a bhūta) kondícióját (tad-āsthitim) ||190||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 191 - 200

रुद्रशक्तिसमावेशः पञ्चधा ननु चर्च्यते।
कोऽवकाशो भवेत्तत्र भौतावेशादिवर्णने॥१९१॥

प्रसङ्गादेतदितिचेत्समाधिः सम्भवन्नयम्।
नास्माकं मानसावर्जी लोको भिन्नरुचिर्यतः॥१९२॥

Rudraśaktisamāveśaḥ pañcadhā nanu carcyate|
Ko'vakāśo bhavettatra bhautāveśādivarṇane||191||
Prasaṅgādetaditicetsamādhiḥ sambhavannayam|
Nāsmākaṁ mānasāvarjī loko bhinnaruciryataḥ||192||

Egy felvetés (nanu). (A Mālinīvijayottaratantra 2.17-ben,) elemezve van (carcyate) (a következő módon:) 'Rudra --Śiva-- Erejében való elmerülés (rudra-śakti-samāveśaḥ), (úgy mond) ötrétű (pañcadhā)'. (Így,) milyen (kaḥ) eshetőség vagy lehtőség (avakāśaḥ) van (bhavet) ott, abban (a szövegben) (tatra) egy, a durva elemekhez, stb. tartozó elmerülés leírására (bhauta-āveśa-ādi-varṇane) ?

Ha (ced) létezik (sambhavan) ez (ayam) a megítélés (samādhiḥ):' Ez (etad) (le lett írva itt) véletlenül (prasaṅgāt... iti)', az nem vonzza/tesz eleget a mi elménket/elménknek (na asmākam mānasa-āvarjī), mert (yatas) az embereknek (lokaḥ) különböző véleménye --szó szerint ízlése-- van (bhinna-ruciḥ) ||191-192||

Jelenleg még kifejtések nélkül


उच्यते द्वैतशास्त्रेषु परमेशाद्विभेदिता।
भूतादीनां यथा सात्र न तथा द्वयवर्जिते॥१९३॥

Ucyate dvaitaśāstreṣu parameśādvibheditā|
Bhūtādīnāṁ yathā sātra na tathā dvayavarjite||193||

(A válasz ez:) A duális szövegekben (dvaita-śāstreṣu) ki van mondva (ucyate), (hogy) különbség (van) (vibheditā) a Legfőbb Úr és a durva elemek, stb. között (parama-īśāt... bhūta-ādīnām). Ezért (yathā) ez (a különbség) (sā) nem (létezik) (na) itt --ebben a szövegben-- (atra), így (tathā) (ez a szöveg) híján van a dualizmusnak (dvaya-varjite) ||193||

Jelenleg még kifejtések nélkül


यावान्षट्त्रिंशकः सोऽयं यदन्यदपि किञ्चन।
एतावती महादेवी रुद्रशक्तिरनर्गला॥१९४॥

Yāvānṣaṭtriṁśakaḥ so'yaṁ yadanyadapi kiñcana|
Etāvatī mahādevī rudraśaktiranargalā||194||

Ez a bizonyos (saḥ ayam) harminchat (kategória) (yāvān ṣaṭtriṁśakaḥ) (és) más dolgok csoportja (yad anyat api kiñcana) (a) Nagy Úrnők --szó szerint egy ilyen kvalitás Nagy Úrnői-- (etāvatī mahā-devī) Rudra --Śiva-- akadálytalan Ereje (anargalā-rudra-śaktiḥ) ||194||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तत एव द्वितीयेऽस्मिन्नधिकारे न्यरूप्यत।
धरादेर्विश्वरूपत्वं पाञ्चदश्यादिभेदतः॥१९५॥

Tata eva dvitīye'sminnadhikāre nyarūpyata|
Dharāderviśvarūpatvaṁ pāñcadaśyādibhedataḥ||195||

Ezért (tatas eva), ebben a második fejezetében (a Mālinīvijayottaratantra-nak) --az első hét stanzában-- (dvitīye asmin adhikāre) a föld, stb. elemek (dharā-ādeḥ) univerzális formája vagy természete (viśva-rūpatvam) a tizenöt, stb. osztálynak megfelelően (pāñcadaśya-ādi-bhedataḥ) van meghatározva (nyarūpyata) ||195||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तस्माद्यथा पुरस्थेऽर्थे गुणाद्यंशांशिकामुखात्।
निरंशभावसम्बोधस्तथैवात्रापि बुध्यताम्॥१९६॥

Tasmādyathā purasthe'rthe guṇādyaṁśāṁśikāmukhāt|
Niraṁśabhāvasambodhastathaivātrāpi budhyatām||196||

Ezért (tasmāt), miképp (yathā) egy objektum esetében, ami (az egyén) előtt van (purasthe arthe), (létezik) egy tökéletes tudás arról, mint egy totalitás --nem részenként-- (nis-aṁśa-bhāva-sambodhaḥ), először tapasztalván annak minőségeit, stb. részenként (guṇa-ādi-aṁśāṁśikā-mukhāt), így itt szintén így (tathā eva-atra api) kell tudni (ezt) --szó szerint legyen így tudva, ismerve-- (budhyatām) --vagyis a śāmbhava elmerülés ötvenrétű folyamatában az egyénnek ugyanilyen módon kell tudnia, azaz az egyénnek ismernie, tudnia kell a totalitást, először részenként ismerve--||196||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अत एवाविकल्पत्वध्रौव्यप्राभववैभवैः।
अन्यैर्वा शक्तिरूपत्वाद्धर्मैः स्वसमवायिभिः॥१९७॥

सर्वशोऽप्यथ वांशेन तं विभुं परमेश्वरम्।
उपासते विकल्पौघसंस्काराद्ये श्रुतोत्थितात्॥१९८॥

ते तत्तत्स्वविकल्पान्तःस्फुरत्तद्धर्मपाटवात्।
धर्मिणं पूर्णधर्मौघमभेदेनाधिशेरते॥१९९॥

Ata evāvikalpatvadhrauvyaprābhavavaibhavaiḥ|
Anyairvā śaktirūpatvāddharmaiḥ svasamavāyibhiḥ||197||
Sarvaśo'pyatha vāṁśena taṁ vibhuṁ parameśvaram|
Upāsate vikalpaughasaṁskārādye śrutotthitāt||198||
Te tattatsvavikalpāntaḥsphurattaddharmapāṭavāt|
Dharmiṇaṁ pūrṇadharmaughamabhedenādhiśerate||199||

Ez okból kifolyólag (atas eva), azok (te), akik (ye) imádják (upāsate) a Mindenütt Jelenlévő Legfőbb Urat (tam vibhum parameśvaram) olyan minőségek útján, amik Vele közeli kapcsolatban vannak (dharmaiḥ sva-samavāyibhiḥ), (például,) Gondolatmentesség, Állandóság, Fensőbbség, Ragyogás (avikalpatva-dhrauvya-prābhava-vaibhavaiḥ) vagy (vā) (egyéb) más (minőség) által (anyaiḥ) -mivel (az Ő mindezen kvalitásai) az (Ő) Erejének formái (śakti-rūpatvāt) -, Teljességként (sarvaśas api) vagy (atha vā) részenként (aṁśena), vagy vikalpa-k sokaságának benyomásain keresztül -amik feltárultak abból, ami hallott (a szövegekből) - (vikalpa-ogha-saṁskārāt... śruta-utthitāt), (Śiva) ezen kvalitásainak intenzitása miatt, (melyek) ragyognak a különböző vikalpa-ikon belül (tad-tad-sva-vikalpa-antar-sphurat-tad-dharma-pāṭavāt), (Azzal) egységben (abhedena) nyugszanak (adhiśerate), Akinek (ilyen) kvalitásai vannak --Śiva-val-- (dharmiṇam), aki (immáron) úgy jelenik meg, mint tökéletes kvalitások egy csoportjának Birtokosa (pūrṇa-dharma-ogham) ||197-199||

Jelenleg még kifejtések nélkül


ऊचिवानत एव श्रीविद्याधिपतिरादरात्।
त्वत्स्वरूपमविकल्पमक्षजा कल्पने न विषयीकरोति चेत्।
अन्तरुल्लिखितचित्रसंविदो नो भवेयुरनुभूतयः स्फुटाः॥२००॥

Ūcivānata eva śrīvidyādhipatirādarāt|
Tvatsvarūpamavikalpamakṣajā kalpane na viṣayīkaroti cet|
Antarullikhitacitrasaṁvido no bhaveyuranubhūtayaḥ sphuṭāḥ||200||

Ezért (atas eva) az elismerésre méltó Vidyādhipati --vagyis Bṛhaspati-- (śrī-vidyādhipatiḥ) tisztelettel (ādarāt) mondta (ūcivān):' Ha (ced) az érzékszervi erő (akṣajā) nem tette (na) a Te gondolatmentes természetedet egy gondolat tárgyává (tvat-sva-rūpam avikalpam... kalpane na viṣayīkaroti), (akkor) a számos (finom) tapasztalás, melyek meghatározottak belül (antar-ullikhita-citra-saṁvidaḥ), nem (no) válna (bhaveyuḥ) tisztán megnyilvánult (sphuṭāḥ) tapasztalássá (anubhūtayaḥ) '||200||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 201 - 211

तदुक्तं श्रीमतङ्गादौ स्वशक्तिकिरणात्मकम्।
अथ पत्युरधिष्ठानमित्याद्युक्तं विशेषणैः॥२०१॥

तस्यां दिवि सुदीप्तात्मा निष्कम्पोऽचलमूर्तिमान्।
काष्ठा सैव परा सूक्ष्मा सर्वदिक्कामृतात्मिका॥२०२॥

प्रध्वस्तावरणा शान्ता वस्तुमात्रातिलालसा।
आद्यन्तोपरता साध्वी मूर्तित्वेनोपचर्यते॥२०३॥

Taduktaṁ śrīmataṅgādau svaśaktikiraṇātmakam|
Atha patyuradhiṣṭhānamityādyuktaṁ viśeṣaṇaiḥ||201||
Tasyāṁ divi sudīptātmā niṣkampo'calamūrtimān|
Kāṣṭhā saiva parā sūkṣmā sarvadikkāmṛtātmikā||202||
Pradhvastāvaraṇā śāntā vastumātrātilālasā|
Ādyantoparatā sādhvī mūrtitvenopacaryate||203||

Ez (tad) ki lett mondva (uktam) a Mataṅgatantra-ban, stb. (śrī-mataṅga-ādau). Ténylegesen ki lett fejtve (ott) (atha... uktam), jelzői kifejezésekkel (viśeṣaṇaiḥ), (mint) 'Az Úr (patyuḥ) Székhelye (adhiṣṭhānam)', stb. (iti ādi), (hogy mik) az Ő Saját Erejének sugarai (sva-śakti-kiraṇa-ātmakam).

Abban az Erőben --szó szerint abban a Fényben-- (tasyām divi), (honol az Úr,) aki Ragyogó (su-dīpta-ātmā), aki mozdulatlan (niṣkampaḥ) (és) kinek Formája változatlan (acala-mūrtimān). (Az Ő) Legfőbb Nyughelye (kāṣṭhā sā eva parā) finom (sūkṣmā), mindenütt jelenlévő (sarva-dikkā), (és) (telve van) Nektárral (amṛta-ātmikā). Abban --az Ő Legfőbb Nyughelyében-- (minden) kötöttség megszűnik (pradhvasta-āvaraṇā), Az békés (śāntā), Azt kizárólag a Valóság érdekli (vastu-mātra-atilālasā), Annak nincs kezdete és vége (ādi-anta-uparatā), az Helyes (sādhvī), Ez képletesen értelmezendő (upacaryate), mint az (Úr) Formája --vagyis Ez az Ő Állapota, az Ő Nyughelye, az Ő Ereje (mūrtitvena) --||201-203||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तथोपचारस्यात्रैतन्निमित्तं सप्रयोजनम्।
तन्मुखा स्फुटता धर्मिण्याशु तन्मयतास्थितिः॥२०४॥

त एव धर्माः शक्त्याख्यास्तैस्तैरुचितरूपकैः।
आकारैः पर्युपास्यन्ते तन्मयीभावसिद्धये॥२०५॥

Tathopacārasyātraitannimittaṁ saprayojanam|
Tanmukhā sphuṭatā dharmiṇyāśu tanmayatāsthitiḥ||204||
Ta eva dharmāḥ śaktyākhyāstaistairucitarūpakaiḥ|
Ākāraiḥ paryupāsyante tanmayībhāvasiddhaye||205||

Így (tathā), ez (etad) itt (atra) az oka (nimittam), karöltve az (előző) metafóra (upacārasya) egy céljával (sa-prayojanam): (Az az Erő) az Ő --Śiva-- Arca --vagyis Ő az út Hozzá, azaz Śiva-hoz-- (tadmukhā), Ő --az Erő-- teszi Őt --Śiva-t-- evidenssé (sphuṭatā), (Ő) gyorsan (létre hozza) (āśu) az ilyen minőségek Urával (dharmiṇyā) való önazonosítás állapotát (tad-mayatā-sthitiḥ).

Azok (te eva) a minőségek (dharmāḥ), melyek neve' erők' (śakti-ākhyāḥ) imádottak (paryupāsyante) a megfelelő jelleg különböző formáiban (taiḥ taiḥ ucita-rūpakaiḥ ākāraiḥ), hogy eléressen a (Śiva-val) való önazonosítás állapota (tad-mayī-bhāva-siddhaye) ||204-205||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तत्र काचित्पुनः शक्तिरनन्ता वा मिताश्च वा।
आक्षिपेद्धवतासत्त्वन्यायाद्दूरान्तिकत्वतः॥२०६॥

Tatra kācitpunaḥ śaktiranantā vā mitāśca vā|
Ākṣipeddhavatāsattvanyāyāddūrāntikatvataḥ||206||

Emellett (punar), ott --abban az erőcsoportban-- (tatra), néhány (kācid) erő (śaktiḥ) jelezheti (ākṣipet) (más), végtelen (számú erők jelenlétét) (anantāḥ) vagy (vā... ca vā) egy limitált (számú erő jelenlétét) (mitāḥ), az analógiának megfelelően, ami vagy' a létezésre' utal vagy' az, egy dhava fának levés állapotára' --vagyis ha valaki' a létezésre' utal, az erők egy végtelen száma van jelen, ám ha valaki csupán egy dhava fának levés állapotára utal, akkor csak azok az erők, melyek egy ilyen fa formájában jelennek meg, vannak jelen-- (dhavatā-sattva-nyāyāt) a (Śiva-hoz) való közelség vagy (a Tőle való) távolság miatt --vagyis minél közelebb vagy Hozzá, a jelenlévő erők száma annál nagyobb, és minél távolabb, a jelenlévő erők száma annál kisebb (dūra-antikatvataḥ) ||206||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तेन पूर्णस्वभावत्वं प्रकाशत्वं चिदात्मता।
भैरवत्वं विश्वशक्तीराक्षिपेद्व्यापकत्वतः॥२०७॥
सदाशिवादयस्तूर्ध्वव्याप्त्यभावादधोजुषः।
शक्तीः समाक्षिपेयुस्तदुपासान्तिकदूरतः॥२०८॥

Tena pūrṇasvabhāvatvaṁ prakāśatvaṁ cidātmatā|
Bhairavatvaṁ viśvaśaktīrākṣipedvyāpakatvataḥ||207||
Sadāśivādayastūrdhvavyāptyabhāvādadhojuṣaḥ|
Śaktīḥ samākṣipeyustadupāsāntikadūrataḥ||208||

Ezért (tena), a Teljesség Belső Állapota (pūrṇa-svabhāvatvam) a Tudatosság Fényének Állapota (prakāśatvam), (és a Tudatosság Fényének Állapota) a Tudatosság Állapota (cid-ātmatā), (és a Tudatosság Állapota) Bhairava Állapota (bhairavatvam), (és Bhairava Állapota) tartalmazza --vagy' arra vonatkozik'-- (ākṣipet) az Univerzális Erőket (viśva-śaktīḥ), az Ő mindent áthatósága miatt (vyāpakatvataḥ).

Ám (tu) Sadāśiva, stb. (sadāśiva-ādayas) tartalmazza --vagy' arra vonatkozik'' azzal van dolga'-- (samākṣipeyuḥ) az alacsony erőket (adhojuṣaḥ śaktīḥ), lévén azokból hiányzik a felfelé hatolás --nem képesek saját szintjük felé hatolni-- (ūrdhva-vyāpti-abhāvāt). Imádatuk --vagyis Sadāśiva, stb. imádata-- (tad-upāsā) (gyümölcse) azok (, Nagy Úrtól, azaz a Tudatosságtól) való közelségük vagy távolságuk függvénye (antika-dūrataḥ) ||207-208||

Jelenleg még kifejtések nélkül


इत्थम्भावे च शाक्ताख्यो वैकल्पिकपथक्रमः।
इह तूक्तो यतस्तस्मात्प्रतियोग्यविकल्पकम्॥२०९॥

Itthambhāve ca śāktākhyo vaikalpikapathakramaḥ|
Iha tūkto yatastasmātpratiyogyavikalpakam||209||

Ami tanítva lett --szó szerint ezzel kapcsolatosan tehát-- (itthambhāve ca) (az arra vonatkozik,) minek neve Śāktopāya (śākta-ākhyaḥ), ami jelzi a vikalpa-kra alapuló úton való haladást (vaikalpikapathakramaḥ). Itt --eme szöveg jelen szakaszában, ami a Śāmbhavopāya-val foglalkozik-- (iha tu) említve lett --mindez, ami a Śāktopāya-hoz tartozik-- (uktam), mert (yatas) (az út,) ami nem vikalpa-kon alapszik --vagyis a Śāmbhavopāya-- (avikalpakam) annak --a Śāktopāya-nak-- (tasmāt) ellentéte (pratiyogi) ||209||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अविकल्पपथारूढो येन येन पथा विशेत्।
धरासदाशिवान्तेन तेन तेन शिवीभवेत्॥२१०॥

निर्मले हृदये प्राग्र्यस्फुरद्भूम्यंशभासिनि।
प्रकाशे तन्मुखेनैव संवित्परशिवात्मता॥२११॥

Avikalpapathārūḍho yena yena pathā viśet|
Dharāsadāśivāntena tena tena śivībhavet||210||
Nirmale hṛdaye prāgryasphuradbhūmyaṁśabhāsini|
Prakāśe tanmukhenaiva saṁvitparaśivātmatā||211||

Amikor a Szív teljesen tiszta (nirmale hṛdaye), vagyis amikor Prakāśa --azaz Śiva, a Legfőbb Fény-- ragyog a részben mely úgy ismert, mint az állapot, ahol a tapasztalás első mozzanata felvillan --vagyis a jól ismert prathamālocana-- (prāgrya-sphurat-bhūmi-aṁśa-bhāsini prakāśe), (akkor) azon keresztül --az állapoton keresztül, ahol a Szív makulátlan-- (tanmukhena eva) (az egyén eléri az önazonosítást) a Legfőbb Śiva-val, aki Tudatosság (saṁvid-para-śiva-ātmatā).

Amikor a Szív teljesen tiszta (nirmale hṛdaye), vagyis amikor Prakāśa --azaz Śiva, a Legfőbb Fény-- ragyog a részben mely úgy ismert, mint az állapot, ahol a tapasztalás első mozzanata felvillan --vagyis a jól ismert prathamālocana-- (prāgrya-sphurat-bhūmi-aṁśa-bhāsini prakāśe), (akkor) azon keresztül --az állapoton keresztül, ahol a Szív makulátlan-- (tanmukhena eva) (az egyén eléri az önazonosítást) a Legfőbb Śiva-val, aki Tudatosság (saṁvid-para-śiva-ātmatā) ||210-211||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 212 - 220

एवं परेच्छाशक्त्यंशसदुपायमिमं विदुः।
शाम्भवाख्यं समावेशं सुमत्यन्तेनिवासिनः॥२१२॥

Evaṁ parecchāśaktyaṁśasadupāyamimaṁ viduḥ|
Śāmbhavākhyaṁ samāveśaṁ sumatyantenivāsinaḥ||212||

Így (evam), Sumatinātha tanítványai (sumati-antenivāsinaḥ) úgy tekintik (viduḥ) eme (imam) valódi módszereket, miknek aspektusa az Akarat Legfőbb Ereje (parā-icchā-śakti-aṁśa-sat-upāyam), mint az elmerülés (samāveśam), melynek neve Śāmbhavopāya (śāmbhava-ākhyam) ||212||

Jelenleg még kifejtések nélkül


शाक्तोऽथ भण्यते चेतोधीमनोऽहङ्कृति स्फुटम्।
सविकल्पतया मायामयमिच्छादि वस्तुतः॥२१३॥

Śākto'tha bhaṇyate cetodhīmano'haṅkṛti sphuṭam|
Savikalpatayā māyāmayamicchādi vastutaḥ||213||

Most (atha), a Śāktopāya (śāktaḥ) leírása (bhaṇyate), (vagyis az út vagy módszer, ahol a) memória, intellektus, elme és egó (csoportja) (cetas-dhī-manas-ahaṅkṛti), nyilvánvalóan (sphuṭam) Māyā-ból áll (māyā-mayam), lévén fel van ruházva vikalpa-val (sa-vikalpatayā), (ám) tény (vastutaḥ), hogy (ebben az upāya-ban) az Akarat a legfontosabb (újra, akár csak a Śāmbhavopāya-ban) (icchā-ādi) ||213||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अभिमानेन सङ्कल्पाध्यवसायक्रमेण यः।
शाक्तः स मायोपायोऽपि तदन्ते निर्विकल्पकः॥२१४॥

Abhimānena saṅkalpādhyavasāyakrameṇa yaḥ|
Śāktaḥ sa māyopāyo'pi tadante nirvikalpakaḥ||214||

Az (saḥ) (út, melynek neve) Śāktopāya (śāktaḥ), ami (yaḥ) az' abhimāna-n' --önteltség, egoizmus, büszkeség, stb., mindezek az egó jellemzői-- (abhimānena) (és) a' saṅkalpa-n' --mentális koncepció, idea, stb., mindezek az elme jellemzői-- és' adhyavasāya-n' --meghatározás, egy attribútum, ami tisztán az intellektushoz tartozik-- (saṅkalpa-adhyavasāya-krameṇa) keresztül (funkcionál), bár egy mayikus út --vagyis Māyā-hoz tartozik-- (māyā-upāyaḥ), végül (tad-ante) (az) 'nirvikalpa' --vagyis az elvezet a vikalpa-któl mentes állapotba-- (nirvikalpakaḥ) ||214||

Jelenleg még kifejtések nélkül


पशोर्वै याविकल्पा भूर्दशा सा शाम्भवी परम्।
अपूर्णा मातृदौरात्म्यात्तदपाये विकस्वरा॥२१५॥

Paśorvai yāvikalpā bhūrdaśā sā śāmbhavī param|
Apūrṇā mātṛdaurātmyāttadapāye vikasvarā||215||

A szint (bhūḥ... sā), ami (yā)' avikalpa' --vikalpa nélküli-- (avikalpā) (és) Śambhu-hoz tartozik --Śiva-hoz, vagyis ez a Śāmbhavopāya szintje-- (śāmbhavī) valójában (vai) (jelen van) a korlátolt létező (paśoḥ) állapotában (is) (daśā). Bár (param), (ez az' avikalpa' állapot) nem teljes (apūrṇā), a kondicionáltság --szó szerint levertség, nyomorúság-- miatt, ami jelen van a tapasztalóban --a korlátolt létezőben-- (mātṛ-daurātmyāt). (Ám) amikor a (kondicionáltság) eltűnik (tad-apāye), (a szint, ami híján van a vikalpa-knak egyszerűen) feltárul (vikasvarā) ||215||

Jelenleg még kifejtések nélkül


एवं वैकल्पिकी भूमिः शाक्ते कर्तृत्ववेदने।
यस्यां स्फुटे परं त्वस्यां सङ्कोचः पूर्वनीतितः॥२१६॥

तथा सङ्कोचसम्भारविलायनपरस्य तु।
सा यथेष्टान्तराभासकारिणी शक्तिरुज्ज्वला॥२१७॥

Evaṁ vaikalpikī bhūmiḥ śākte kartṛtvavedane|
Yasyāṁ sphuṭe paraṁ tvasyāṁ saṅkocaḥ pūrvanītitaḥ||216||
Tathā saṅkocasambhāravilāyanaparasya tu|
Sā yatheṣṭāntarābhāsakāriṇī śaktirujjvalā||217||

Így (evam), a Śāktopāya-ban (śākte) (létezik) egy szint (bhūmiḥ), ami a vikalpa-khoz tartozik (vaikalpikī), ahol (yasyām) a Tudás és Cselekvés Erői (kartṛtva-vedane) tisztán megnyilvánulnak (sphuṭe). Mindazonáltal (param tu), (itt szintén van) korlátozás --limitáció-- (saṅkocaḥ) a korábban (kifejtett) tanítás szerint --vagyis a tapasztalóban jelen lévő kondícionáltság miatt-- (pūrva-nītitaḥ).

Tehát (tathā), annak, aki elhivatott a korlátoltságok --limitációk-- sokaságának feloldódása iránt (saṅkoca-sambhāra-vilāyana-parasya tu), a lángoló (sā... ujjvalā) Erő (śaktiḥ) (megjelenik és) elhozza belső megnyilvánulását vágyának megfelelően (yathā-iṣṭa-antara-ābhāsa-kāriṇī) ||216-217||

Jelenleg még kifejtések nélkül


ननु वैकल्पिकी किं धीराणवे नास्ति तत्र सा।
अन्योपायात्र तूच्चाररहितत्वं न्यरूपयत्॥२१८॥

Nanu vaikalpikī kiṁ dhīrāṇave nāsti tatra sā|
Anyopāyātra tūccārarahitatvaṁ nyarūpayat||218||

Egy felvetés (nanu): Nincs (kim... na asti) egy stabil vikalpa alapú folyamat (vaikalpikī... dhīrā) az Āṇavopāya-ban (is) (āṇave) ? (A válasz ez: Nincs.) Ott --az Āṇavopāya-ban-- (tatra), más módszerek (használatosak) (anya-upāyā). Ám (tu) itt, --a Śāktopāya-ban-- (atra) (az Úr) kifejtette --a 168. stanzában-- (nyarūpayat), (hogy jelen van) egy uccāra mentes állapot --ha az uccāra-t egyes számban vesszük, azt jelenti' kimondott', ám ha többes számban vesszük, azt jelenti' mantra-k ismétlése vagy más hasonló módszerek'; Abhinavagupta szerint a többes szám használata a helyes ebben a kontextusban, amit említeni fog a következő aforizmában-- (uccāra-rahitatvam) ||218||

Jelenleg még kifejtések nélkül


उच्चारशब्देनात्रोक्ता बह्वन्तेन तदादयः।
शक्त्युपाये न सन्त्येते भेदाभेदौ हि शक्तिता॥२१९॥

Uccāraśabdenātroktā bahvantena tadādayaḥ|
Śaktyupāye na santyete bhedābhedau hi śaktitā||219||

Itt (atra), az' uccāra' szó (uccāra-śabdena) azt jelenti (uktā)' az, stb.', vagyis' uccāra, stb.' --azaz uccāra, dhyāna, varṇa, stb.-- (tad-ādayaḥ) többes számban (bahu-antena). Mindezek (a módszerek) (ete) nem (na) léteznek (santi) a Śāktopāya-ban (śakti-upāye), mert (hi) (itt) Śakti duális/nem-duális módon van jelen (bheda-abhedau... śaktitā) ||219||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अणुर्नाम स्फुटो भेदस्तदुपाय इहाणवः।
विकल्पनिश्चयात्मैव पर्यन्ते निर्विकल्पकः॥२२०॥

Aṇurnāma sphuṭo bhedastadupāya ihāṇavaḥ|
Vikalpaniścayātmaiva paryante nirvikalpakaḥ||220||

Az, kinek neve (nāma)' aṇu' --limitált individuum-- (aṇuḥ) tisztán (sphuṭaḥ) dualisztikus (bhedaḥ). Ennek (aṇu-nak vagy a korlátolt individuum-nak) útja (tad-upāyaḥ) itt (iha) (úgy nevezett, mint) 'āṇava' --szó szerint aṇu-hoz tartozó, vagyis Āṇavopāya-- (āṇavaḥ). (És bár) az vikalpa-n --a dualitás tapasztalásán-- alapszik és niścaya --szó szerint bizonyosság, de itt ez az intellektus királysága-- (vikalpa-niścaya-ātmā eva), végül (paryante) nirvikalpa-hoz (vezet) (nirvikalpakaḥ) ||220||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 221 - 230

ननु धीमानसाहङ्कृत्पुमांसो व्याप्नुयुः शिवम्।
नाधोवर्तितया तेन कथितं कथमीदृशम्॥२२१॥

Nanu dhīmānasāhaṅkṛtpumāṁso vyāpnuyuḥ śivam|
Nādhovartitayā tena kathitaṁ kathamīdṛśam||221||

Egy felvetés (nanu): Intellektus, elme, egó és a korlátolt individuum --Buddhi, Manas, Ahaṅkāra és Puruṣa-- (dhī-mānasa-ahaṅkṛt-pumāṁsaḥ) nem hatol be (vyāpnuyuḥ... na) Śiva-ba (śivam), (mert) ők lefelé fordulnak --vagyis csak lefelé képesek hatolni-- (adhas-vartitayā). Ezért (tena), hogyan (katham) állítható ilyen dolog --miszerint az Āṇavopāya végül nirvikalpa-hoz vezet, a gondolatoktól mentes állapothoz, vagyis Śiva Állapotához-- (kathitam... īdṛśam) ?||221||

Jelenleg még kifejtések nélkül


उच्यते वस्तुतोऽस्माकं शिव एव तथाविधः।
स्वरूपगोपनं कृत्वा स्वप्रकाशः पुनस्तथा॥२२२॥

Ucyate vastuto'smākaṁ śiva eva tathāvidhaḥ|
Svarūpagopanaṁ kṛtvā svaprakāśaḥ punastathā||222||

Szerintünk (asmākam), Śiva (śivaḥ) úgymond (ucyate) Maga (eva) (vált) valójában (vastutas) ilyenné --szó szerint ilyen jellegűvé-- (tathāvidhaḥ) miután elfedte Saját természetét (sva-rūpa-gopanam kṛtvā). (És) megint (punar), Ő feltárja Magát --szó szerint (jelen van) az Ő feltárulása-- (sva-prakāśaḥ) ugyanilyen módon --vagyis Saját Svātantrya-ján vagy Abszolút Szabadságán keresztül-- (tathā) ||222||

Jelenleg még kifejtések nélkül


द्वैतशास्त्रे मतङ्गादौ चाप्येतत्सुनिरूपितम्।
अधोव्याप्तुः शिवस्यैव स प्रकाशो व्यवस्थितः॥२२३॥

येन बुद्धिमनोभूमावपि भाति परं पदम्॥२२४॥
Dvaitaśāstre mataṅgādau cāpyetatsunirūpitam|
Adhovyāptuḥ śivasyaiva sa prakāśo vyavasthitaḥ||223||
Yena buddhimanobhūmāvapi bhāti paraṁ padam||224||

A dualisztikus szövegekben (dvaita-śāstre), (mint a) Mataṅga, stb. (mataṅga-ādau ca) ez (a témakör) (et ad) részletesen elemezve van (su-nirūpitam):' Amikor Śiva lefelé hatol --vagyis amikor Ő válik az alacsony szintekké-- (adho-vyāptuḥ śivasya eva), a Tudatosság Fénye (saḥ prakāśaḥ) megmarad (vyavasthitaḥ) '.

Ami miatt (yena), még (api) az elme és intellektus szintjein is --itt most a korlátolt samādhi-ról van szó, mely az elme és intellektus terepén jön létre-- (buddhi-manas-bhūmau) a Legfőbb Állapot (param padam) ragyog (bhāti) ||223-224||

Jelenleg még kifejtések nélkül


द्वावप्येतौ समावेशौ निर्विकल्पार्णवं प्रति।
प्रयात एव तद्रूढिं विना नैव हि किञ्चन॥२२५॥

Dvāvapyetau samāveśau nirvikalpārṇavaṁ prati|
Prayāta eva tadrūḍhiṁ vinā naiva hi kiñcana||225||

Ez (etau) a két (dvau api) elmerülés (samāveśau) --vagyis a Śāktopāya és az Āṇavopāya-- halad előre (prati prayātaḥ eva) a nirvikalpa óceánja felé --a gondolatmentesség óceánja, vagyis a Śāmbhavopāya-- (nirvikalpa-arṇavam), (mert) az abban --a nirvikalpa óceánjában-- való megszilárdulás (tad-rūḍhiṁ) nélkül (vinā), valójában nincs semmi (na eva hi kiñcana) ||225||

Jelenleg még kifejtések nélkül


संवित्तिफलभिच्चात्र न प्रकल्प्येत्यतोऽब्रवीत्।
कल्पनायाश्च मुख्यत्वमत्रैव किल सूचितम्॥२२६॥

Saṁvittiphalabhiccātra na prakalpyetyato'bravīt|
Kalpanāyāśca mukhyatvamatraiva kila sūcitam||226||

Így, Ő azt mondta (a Mālinīvijayottaratantra 2.25 --első sorában--) :' itt (atra) osztályokról vagy felosztásokról, a Saṁvitti --Tudatosság, vagyis Śiva-- nevű gyümölccsel kapcsolatosan (saṁvitti-phala-bhedaḥ), nem kell képzelegni (na prakalpyaḥ)'. Ebben (a szakaszban) (atra eva) az imágináció (kalpanāyāḥ ca) elsőbbsége (mukhyatvam) bizonyosan látható (kila sūcitam) ||226||

Jelenleg még kifejtések nélkül


विकल्पापेक्षया योऽपि प्रामाण्यं प्राह तन्मते।
तद्विकल्पक्रमोपात्तनिर्विकल्पप्रमाणता॥२२७॥

Vikalpāpekṣayā yo'pi prāmāṇyaṁ prāha tanmate|
Tadvikalpakramopāttanirvikalpapramāṇatā||227||

Még (api) az is, aki (yaḥ) bizonyította (prāmāṇyaṁ prāha) (a nirvikalpa-t) vikalpa-val kapcsolatosan (vikalpāpekṣayā), doktrínájában (tad-mate) (jelen van annak elfogadása, hogy) a nirvikalpa tapasztalás eme --nirvikalpa-val-- kapcsolatban lévő vikalpa-k során keresztül érhető el (tad-vikalpa-krama-upātta-nirvikalpa-pramāṇatā) ||227||

Jelenleg még kifejtések nélkül


रत्नतत्त्वमविद्वान्प्राङ्निश्चयोपायचर्चनात्।
अनुपायाविकल्पाप्तौ रत्नज्ञ इति भण्यते॥२२८॥

Ratnatattvamavidvānprāṅniścayopāyacarcanāt|
Anupāyāvikalpāptau ratnajña iti bhaṇyate||228||

(Például: Egy tanult ékszerész, aki) korábban (prāk) nem ismerte (avidvān) egy drágakő valódi értékét (ratna-tattvam), (ám később,) számos értékelés után (niścaya-upāya-carcanāt), elérvén az avikalpa --vikalpa-k nélkül-- (állapotát), mely híján van módszereknek (an-upāya-avikalpa-āptau), ő úgy mond (bhaṇyate)' (valóban) egy ékszerész (ratnajñaḥ iti) '||228||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अभेदोपायमत्रोक्तं शाम्भवं शाक्तमुच्यते।
भेदाभेदात्मकोपायं भेदोपायं तदाणवम्॥२२९॥

Abhedopāyamatroktaṁ śāmbhavaṁ śāktamucyate|
Bhedābhedātmakopāyaṁ bhedopāyaṁ tadāṇavam||229||

A Śāmbhavopāya (śāmbhavam) itt úgy mond (atra uktam) az út vagy módszer, mely nem-dualitáson alapszik (abheda-upāyam). A Śāktopāya (śāktam), úgy mond (ucyate) az út vagy módszer, mely úgy ismert, mint ami nem-dualitás a dualitásban (bheda-abheda-ātmaka-upāyam). (És) Āṇavopāya (tad-āṇavam) az út vagy módszer, mely dualitáson alapszik (bheda-upāyam) ||229||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अन्ते ज्ञानेऽत्र सोपाये समस्तः कर्मविस्तरः।
प्रस्फुटेनैव रूपेण भावी सोऽन्तर्भविष्यति॥२३०॥

Ante jñāne'tra sopāye samastaḥ karmavistaraḥ|
Prasphuṭenaiva rūpeṇa bhāvī so'ntarbhaviṣyati||230||

Minden (samastaḥ) részlet a rítusokról (karma-vistaraḥ... saḥ) -amikről később beszélünk --szó szerint ami a jövőben történik-- (bhāvī) egy tisztázó módon (prasphuṭena eva rūpeṇa) - tartalmát képzi majd (antarbhaviṣyati) ennek a végső tudásnak (ante jñāne atra), vagyis Āṇavopāya-nak --szó szerint a (változatos) módszerekkel felruházott-- (sa-upāye) ||230||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 231 - 240

क्रिया हि नाम विज्ञानान्नान्यद्वस्तु क्रमात्मताम्।
उपायवशतः प्राप्तं तत्क्रियेति पुरोदितम्॥२३१॥

Kriyā hi nāma vijñānānnānyadvastu kramātmatām|
Upāyavaśataḥ prāptaṁ tatkriyeti puroditam||231||

Amit úgy neveznek (hi nāma) Cselekvés (kriyā), az nem egyéb, mint (na anyat vastu) Tudás (vijñānāt). Ez az (tad) említett (Tudás) (purā-uditam), ami fokozatossággá válik (kramātmatām... prāptam) a módszer miatt (upāya-vaśataḥ), a' Cselekvés' (kriyā iti) ||231||

Jelenleg még kifejtések nélkül


सम्यग्ज्ञानं च मुक्त्येककारणं स्वपरस्थितम्।
यतो हि कल्पनामात्रं स्वपरादिविभूतयः॥२३२॥

Samyagjñānaṁ ca muktyekakāraṇaṁ svaparasthitam|
Yato hi kalpanāmātraṁ svaparādivibhūtayaḥ||232||

A Helyes Tudás (samyak-jñānam ca), a Felszabadulás kizárólagos oka (mukti-eka-kāraṇam), ott nyugszik az egyénben vagy egy másikban --vagyis a tanítványban és Guru-ban-- (sva-para-sthitam), mert (yatas hi) a kiterjedések, melyek úgy ismertek, mint az egyén maga, egy másik, stb. (sva-para-ādi-vibhūtayaḥ), csupán imagináció (kalpanā-mātram) ||232||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तुल्ये काल्पनिकत्वे च यदैक्यस्फुरणात्मकः।
गुरुः स तावदेकात्मा सिद्धो मुक्तश्च भण्यते॥२३३॥

Tulye kālpanikatve ca yadaikyasphuraṇātmakaḥ|
Guruḥ sa tāvadekātmā siddho muktaśca bhaṇyate||233||

Mivel (az egyén és egy másik érzete --tanítvány és Guru--) kölcsönösen fiktív (tulye kālpanikatve ca), a Guru (guruḥ) kitárul velük egységben --szó szerin velük, vagyis a tanítványokkal-- (yad-aikya-sphuraṇa-ātmakaḥ). Ő (saḥ) úgy mond (bhaṇyate) valójában (tāvat) egy (ekātmā), tökéletes (siddhaḥ) és (ca) felszabadult (muktaḥ) ||233||

Jelenleg még kifejtések nélkül


यावानस्य हि सन्तानो गुरुस्तावान्स कीर्तितः।
सम्यग्ज्ञानमयश्चेति स्वात्मना मुच्यते ततः॥२३४॥

तत एव स्वसन्तानं ज्ञानी तारयतीत्यदः।
युक्त्यागमाभ्यां संसिद्धं तावानेको यतो मुनिः॥२३५॥

Yāvānasya hi santāno gurustāvānsa kīrtitaḥ|
Samyagjñānamayaśceti svātmanā mucyate tataḥ||234||
Tata eva svasantānaṁ jñānī tārayatītyadaḥ|
Yuktyāgamābhyāṁ saṁsiddhaṁ tāvāneko yato muniḥ||235||

A Guru (guruḥ) annyira nagy amennyire (yāvān... tāvān), az ő (asya) (spirituális) családja --a tanítványainak láncolata-- (santānaḥ). Ő (saḥ) úgy mond (kīrtitaḥ) valaki, akinek Tudása helyes (samyak-jñāna-mayaḥ ca iti). Ezért (tatas), (amikor valamelyik tanítványa eléri a Felszabadulást, az ő maga,) aki felszabadult (mucyate) saját maga által (sva-ātmanā) --vagyis a Guru és a tanítvány maradéktalanul egy, mindig--.

Ezért (tatas eva), bizonyított (adas... saṁsiddham) érvelés és kinyilvánított szövegek által (yukti-āgamābhyām), hogy (iti) a Jñānī --az, aki ismeri az Igazságot, vagyis a Guru-- (jñānī) megmenti --szó szerint felszabadítja-- (tārayati) saját (spirituális) családját (sva-santānam). (Miért?) Mert (yatas) a Bölcs (muniḥ)' Az' --vagyis teljesen egy minden tanítványával-- (tāvān ekaḥ) ||234-235||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तेनात्र ये चोदयन्ति ननु ज्ञानाद्विमुक्तता।
दीक्षादिका क्रिया चेयं सा कथं मुक्तये भवेत्॥२३६॥

ज्ञानात्मा सेति चेज्ज्ञानं यत्रस्थं तं विमोचयेत्।
अन्यस्य मोचने वापि भवेत्किं नासमञ्जसम्।
इति ते मूलतः क्षिप्ता यत्त्वत्रान्यैः समर्थितम्॥२३७॥

मलो नाम किल द्रव्यं चक्षुःस्थपटलादिवत्।
तद्विहन्त्री क्रिया दीक्षा त्वञ्जनादिककर्मवत्॥२३८॥
तत्पुरस्तान्निषेत्स्यामो युक्त्यागमविगर्हितम्।
मलमायाकर्मणां च दर्शयिष्यामहे स्थितिम्॥२३९॥
एवं शक्तित्रयोपायं यज्ज्ञानं तत्र पश्चिमम्।
मूलं तदुत्तरं मध्यमुत्तरोत्तरमादिमम्॥२४०॥

Tenātra ye codayanti nanu jñānādvimuktatā|
Dīkṣādikā kriyā ceyaṁ sā kathaṁ muktaye bhavet||236||
Jñānātmā seti cejjñānaṁ yatrasthaṁ taṁ vimocayet|
Anyasya mocane vāpi bhavetkiṁ nāsamañjasam|
Iti te mūlataḥ kṣiptā yattvatrānyaiḥ samarthitam||237||
Malo nāma kila dravyaṁ cakṣuḥsthapaṭalādivat|
Tadvihantrī kriyā dīkṣā tvañjanādikakarmavat||238||
Tatpurastānniṣetsyāmo yuktyāgamavigarhitam|
Malamāyākarmaṇāṁ ca darśayiṣyāmahe sthitim||239||
Evaṁ śaktitrayopāyaṁ yajjñānaṁ tatra paścimam|
Mūlaṁ taduttaraṁ madhyamuttarottaramādimam||240||

Ezért (tena), (vannak azok,) akik (ye) felvetnek/kritizálnak (codayanti) (így:)

''Egy felvetés (nanu). A Felszabadulás (vimuktatā) a Tudásból (származik) (jñānāt). (Akkor,) hogyan (katham) (lehet) ez a bizonyos aktivitás (kriyā ca iyaṁ sā) a beavatás, stb. (formájában) (dīkṣā-ādikā) a Felszabadulásért (muktaye-bhavet) ? Ha (tételezve van), hogy az (iti) --egy ilyen aktivitás-- (sā) Tudásból áll --vagyis az Tudást tartalmaz-- (jñāna-ātmā), (akkor az a) Tudás (jñānam), ami ebben (az aktivitásban) (yatra) nyugszik (stham), (csupán) azt szabadítaná fel, (aki egy ilyen aktivitás végez) (vimocayet-tam). Nem volna (bhavet kiṁ na) abszurd (asamañjasam) (azt tételezni), hogy még másokat (anyasya... iti) is képes felszabadítani --szó szerint még a felszabadítás aktusában is-- (mocane) ?'

Ezek a (felvetők) (te) maradéktalanul cáfolva vannak --szó szerint ki vannak gyökerezve-- (kṣiptāḥ) (a tanítás által, miszerint a Guru egy a tanítványaival) .

(Emellett, más tanítók azt mondják, hogy) aminek neve (nāma)' mala' vagy' tisztátalanság' --vagyis Āṇavamala, Māyīyamala és Kārmamala-- (malaḥ) az bizonyosan egy anyag (dravyam), mint egyfajta hályog, stb. a szemen (cakṣus-stha-paṭala-ādi-vat). Ám (tu) az aktivitás (kriyā) (mely úgy ismert, mint) beavatás (dīkṣā) elpusztítja azt --vagyis az elemet vagy anyagot, melynek neve' mala'-- (tad-vihantrī), mint egy szemcsepp hatása, stb. (añjana-ādika-karma-vat).

Felvetem --szó szerint felvetjük-- (niṣetsyāmaḥ) (később) azt (tad) arra vonatkozólag, ami (yad tu) itt korábban (purastāt) már mások által említve volt (atra... samarthitam -anyaiḥ), (és) ami érvénytelenítve lett érveléssel és kinyilvánított szövegekkel (yukti-āgama-vigarhitam), és (ca) megmutatom --szó szerint megmutatjuk-- (darśayiṣyāmahe) a (valódi) állapotát (sthitim) az Āṇavamala-nak, Māyīyamala-nak és Kārmamala-nak (mala-māyā-karmaṇā).

A három erőn alapuló három módszer --Akarat, Tudás és Cselekvés-- (śakti-traya-upāyam) ilyen (evam). Az utolsó (paścimam) tudás (jñānam), ami (yad) ott --abban a három erőn alapuló három útban-- (tatra) az alap --vagyis Āṇavopāya-- (mūlam) ; felette --szó szerint ettől magasabb-- (tad-uttaram) (honol) a középső --vagyis a Śāktopāya-- (madhyam), (és végül) mind felett --szó szerint magasabb a magasabbnál-- (uttara-uttaram) (nyugszik) a legfőbb --a Śāmbhavopāya-- (ādimam) ||236-240||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 241 - 250

ततोऽपि परमं ज्ञानमुपायादिविवर्जितम्।
आनन्दशक्तिविश्रान्तमनुत्तरमिहोच्यते॥२४१॥

Tato'pi paramaṁ jñānamupāyādivivarjitam|
Ānandaśaktiviśrāntamanuttaramihocyate||241||

Majd még (api) ez után is (tatas), a Legfőbb (paramam) Tudás (jñānam), ami módszerek, stb. híján van (upāya-ādi-vivarjitam) (és) ami a Gyönyör Erejében való megnyugvásból áll (ānanda-śakti-viśrāntam), itt úgy mond (iha ucyate) Anuttara --szó szerint magasabb magasabb annál, amiben nincs semmi, vagyis a Legfőbb Valóság, kinek neve Paramaśiva-- (anuttaram) ||241||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तत्स्वप्रकाशं विज्ञानं विद्याविद्येश्वरादिभिः।
अपि दुर्लभसद्भावं श्रीसिद्धातन्त्र उच्यते॥२४२॥

मालिन्यां सूचितं चैतत्पटलेऽष्टादशे स्फुटम्।
न चैतदप्रसन्नेन शङ्करेणेति वाक्यतः॥२४३॥

इत्यनेनैव पाठेन मालिनीविजयोत्तरे।
इति ज्ञानचतुष्कं यत्सिद्धिमुक्तिमहोदयम्।
तन्मया तन्त्र्यते तन्त्रालोकनाम्न्यत्र शासने॥२४४॥

Tatsvaprakāśaṁ vijñānaṁ vidyāvidyeśvarādibhiḥ|
Api durlabhasadbhāvaṁ śrīsiddhātantra ucyate||242||
Mālinyāṁ sūcitaṁ caitatpaṭale'ṣṭādaśe sphuṭam|
Na caitadaprasannena śaṅkareṇeti vākyataḥ||243||
Ityanenaiva pāṭhena mālinīvijayottare|
Iti jñānacatuṣkaṁ yatsiddhimuktimahodayam|
Tanmayā tantryate tantrālokanāmnyatra śāsane||244||

A tiszteletreméltó Siddhātantra-ban --más néven Siddhayogīśvarītantra, ami a Mālinīvijayottaratantra formájában került összegzésre-- (śrī-siddhātantre), ez (tad) a magától ragyogó (sva-prakāśam) Tudás (vijñānam), úgy mond az (ucyate), akinek valódi természetét elérni nehéz (dus-labha-sat-bhāvam) még (api) azoknak is, akik a Sadvidyā kategóriában --vagyis a Mantra-kban-- nyugszanak, Mantreśvara-knak, stb. (vidyā-vidyā-īśvara-ādibhiḥ).

Ez (etad) tisztán jelezve lett (sūcitam... sphuṭam) a Mālinīvijayottaratantra-ban (mālinyām) -a tizennyolcadik fejezetben- (paṭale aṣṭādaśe), a tanításnak megfelelően (vākyataḥ):' Ez (etad) Śaṅkara --vagyis Śiva-- által (van tanítva) (śaṅkareṇa), amikor Ő valóban megelégedett (na ca... aprasannena... iti)'.

Befejezve (iti) eme olvasattal (anena eva pāṭhena) a Mālinīvijayottaratantra-ban (mālinīvijayottare), [vagyis az aforizma tanítása, aminek első sora most volt említve, a második sorral együtt teljes:' Kathañcidupadiṣṭe'pi vāsanā naiva jāyate - (Ám) még amikor ez tanítva is van valahogy vagy más (esetben), (eme Tiszta Tudásnak vagy Śiva állapotának) benyomása nem jön létre].

Így (iti), a négyrétű tudás (jñāna-catuṣkam... tad), ami (yad) létrehozza a nagy szerencsét, mely úgy ismert, mint természetfeletti erők és Felszabadulás (siddhi-mukti-mahā-udayam) lépésről lépésre --egyenként-- ki lett fejtve (tantryate) általam (mayā) eme Szövegben, melynek címe Tantrāloka (tantrāloka-nāmni atra śāsane) ||242-244||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तत्रेह यद्यदन्तर्वा बहिर्वा परिमृश्यते।
अनुद्घाटितरूपं तत्पूर्वमेव प्रकाशते॥२४५॥

Tatreha yadyadantarvā bahirvā parimṛśyate|
Anudghāṭitarūpaṁ tatpūrvameva prakāśate||245||

Itt és ott --azaz mindenhol-- (tatra iha), bármilyen dolog (yad yad), ami tapasztalt (parimṛśyate) belül (antar) vagy (vā... vā) kívül (bahis), az (tad) először (pūrvam eva) egy homályos módon (anudghāṭita-rūpam) nyilvánul meg (prakāśate) --vagyis először nem jelenik meg tisztán--||245||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तथानुद्घाटिताकारानिर्वाच्येनात्मना प्रथा।
संशयः कुत्रचिद्रूपे निश्चिते सति नान्यथा॥२४६॥

Tathānudghāṭitākārānirvācyenātmanā prathā|
Saṁśayaḥ kutracidrūpe niścite sati nānyathā||246||

Kétség (saṁśayaḥ) az (első) kiterjedése (a tudásnak egy objektumról, ami) (prathā) lévén meghatározatlan (anirvācyena ātmanā), egy formával (jelenik meg), ami ez a homály (tathā-anudghāṭita-ākārā). (És ez a kétség csak akkor tárulhat fel), amikor van valahol egy meghatározott szubjektum (aki vágyik a tudásra) --vagyis kell, hogy legyen egy' meghatározott' szubjektum, aki' meghatározza' mi az az objektum, amiért a kétség felmerül-- (kutracid rūpe niścite sati), (és) nem más esetben (na anyathā).

—De létezik egy másik, szó szerintibb fordítása is a stanza második szakaszának: (A kétség az első kiterjedése a tudásnak egy objektumról, ami, lévén meghatározatlan, egy formával (jelenik meg), ami ez a homály. És ez a kétség csak akkor tárulhat fel) amikor valahol létezik egy meghatározott forma --a forma homályos, de mindenesetre forma, vagyis nem valami formátlanról van szó-- (kutracid rūpe niścite sati), (és) nem más esetben (na anyathā) ||246||

Jelenleg még kifejtések nélkül


एतत्किमिति मुख्येऽस्मिन्नेतदंशः सुनिश्चितः।
संशयोऽस्तित्वनास्त्यादिधर्मानुद्घाटितात्मकः॥२४७॥

Etatkimiti mukhye'sminnetadaṁśaḥ suniścitaḥ|
Saṁśayo'stitvanāstyādidharmānudghāṭitātmakaḥ||247||

A (kétség) fő részében (mukhye asmin) -'Mi (kim) ez (etad... iti) ?'-, az' ez' rész (etad-aṁśaḥ) jól meghatározott (su-niścitaḥ). A kétség (saṁśayaḥ) (tehát egy olyan objektum, mint) létezés, nem létezés, stb. minőségeinek homályával kapcsolatos. (astitva-nāsti-ādi-dharma-anudghāṭita-ātmakaḥ) ||247||

Jelenleg még kifejtések nélkül


किमित्येतस्य शब्दस्य नाधिकोऽर्थः प्रकाशते।
किं त्वनुन्मुद्रिताकारं वस्त्वेवाभिदधात्ययम्॥२४८॥

Kimityetasya śabdasya nādhiko'rthaḥ prakāśate|
Kiṁ tvanunmudritākāraṁ vastvevābhidadhātyayam||248||

'Mi?' (kim iti) -Eme szó esetében (etasya śabdasya) nem nyilvánul meg további jelentés (na adhikaḥ arthaḥ-prakāśate). Eme (ayam)' kim' (kim tu) (csupán) azt fejti ki (abhidadhāti) (, hogy) bizonyosan van egy dolog (vastu eva) egy formával, ami (még) nem került teljesen látható (állapotba) (anunmudrita-ākāram) ||248||

Jelenleg még kifejtések nélkül


स्थाणुर्वा पुरुषो वेति न मुख्योऽस्त्येष संशयः।
भूयःस्थधर्मजातेषु निश्चयोत्पाद एव हि॥२४९॥

Sthāṇurvā puruṣo veti na mukhyo'styeṣa saṁśayaḥ|
Bhūyaḥsthadharmajāteṣu niścayotpāda eva hi||249||

'(Egy fa) törzse (sthāṇuḥ) vagy (vā... vā) egy személy (puruṣaḥ... iti) ?' -Ez (eṣa) nem (na... asti) a fő (mukhyaḥ) kétség (saṁśayaḥ), mert (hi) valójában (jelzi) nagy számú minőségek meghatározásának létrejövését (niścaya-utpādaḥ eva-bhūyaḥstha-dharma-jāteṣu) ||249||

Jelenleg még kifejtések nélkül


आमर्शनीयद्वैरूप्यानुद्घाटनवशात्पुनः।
संशयः स किमित्यंशे विकल्पस्त्वन्यथा स्फुटः॥२५०॥

Āmarśanīyadvairūpyānudghāṭanavaśātpunaḥ|
Saṁśayaḥ sa kimityaṁśe vikalpastvanyathā sphuṭaḥ||250||

És újra (punar), kétség (saṁśayaḥ) (tárul fel) a közeli kapcsolatban álló két formával kapcsolatos meghatározás hiánya miatt --ez egy farönk vagy egy személy?-- (āmarśanīya-dvairūpya-anudghāṭana-vaśāt). Ez (saḥ) a' Mi?' (kim iti) részben (honol) (aṁśe) --vagyis Mi ez, egy farönk vagy egy személy?--. Máskülönben (tu anyathā) nyilvánvalóan (sphuṭaḥ) (csak) egy opció vagy alternatíva (volna) (vikalpaḥ) --csupán egy mentális megformálása egy lehetőségnek: Egy farönk vagy egy személy?--|

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 251 - 260

तेनानुद्घाटितात्मत्वभावप्रथनमेव यत्।
प्रथमं स इहोद्देशः प्रश्नः संशय एव च॥२५१॥

Tenānudghāṭitātmatvabhāvaprathanameva yat|
Prathamaṁ sa ihoddeśaḥ praśnaḥ saṁśaya eva ca||251||

Ezért (tena), az első (prathamam) tapasztalása --szó szerint megnyilvánulása-- egy objektumnak ami (még) nem meghatározott (anudghāṭita-ātmatva-bhāva-prathanam eva yad), itt (iha) ez (a hármas csoport, mely) (saḥ) jelzésből (uddeśaḥ), kérdésből (praśnaḥ) és (ca) kétségből (áll) (saṁśayaḥ eva) ||251||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तथानुद्घाटिताकारभावप्रसरवर्त्मना।
प्रसरन्ती स्वसंवित्तिः प्रष्ट्री शिष्यात्मतां गता॥२५२॥

Tathānudghāṭitākārabhāvaprasaravartmanā|
Prasarantī svasaṁvittiḥ praṣṭrī śiṣyātmatāṁ gatā||252||

Az egyén saját kérdező tudatossága (sva-saṁvittiḥ praṣṭrī), ami kitárul (prasarantī) az objektum feltárulásán keresztül, minek formája (kezdetben) ez a homály (tathā-anudghāṭita-ākāra-bhāva-prasara-vartmanā), válik (gatā) a tanítvánnyá (śiṣya-ātmatām) ||252||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तथान्तरपरामर्शनिश्चयात्मतिरोहितेः।
प्रसरानन्तरोद्भूतसंहारोदयभागपि॥२५३॥

यावत्येव भवेद्बाह्यप्रसरे प्रस्फुटात्मनि।
अनुन्मीलितरूपा सा प्रष्ट्री तावति भण्यते॥२५४॥

Tathāntaraparāmarśaniścayātmatirohiteḥ|
Prasarānantarodbhūtasaṁhārodayabhāgapi||253||
Yāvatyeva bhavedbāhyaprasare prasphuṭātmani|
Anunmīlitarūpā sā praṣṭrī tāvati bhaṇyate||254||

A bizonyosság elfedése miatt, miszerint a Tudatosság az, ami ez a belső (tathā-antara-parāmarśa-niścaya-ātma-tirohiteḥ), (egy ilyen Tudatosság) szintén (api) részt vesz a feltárulás és visszatérés (folyamatában), ami megjelenik a feltárulás után --vagyis egy ilyen objektum megnyilvánulása után-- (prasara-anantara-udbhūta-saṁhāra-udaya-bhāk).

(A Tudatosság, ami,) amíg (yāvati eva) jelen van (bhavet) egy tiszta külső kiterjedés (bāhya-prasare prasphuṭa-ātmani), nem terjed ki (anunmīlita-rūpā sā... tāvati), úgy mond (bhaṇyate) a kérdező (Tudatosság) (praṣṭrī) ||253-254||

Jelenleg még kifejtések nélkül


स्वयमेवं विबोधश्च तथा प्रश्नोत्तरात्मकः।
गुरुशिष्यपदेऽप्येष देहभेदो ह्यतात्त्विकः॥२५५॥

Svayamevaṁ vibodhaśca tathā praśnottarātmakaḥ|
Guruśiṣyapade'pyeṣa dehabhedo hyatāttvikaḥ||255||

Ezért (evam), ez a bizonyos (svayam) Tudatosság (vibodhaḥ ca) így kérdésből és válaszból áll (tathā praśna-uttara-ātmakaḥ). Emellett (api), a Guru és tanítvány állapotában (guru-śiṣya-pade), a testek dualitása (eṣaḥ deha-bhedaḥ) kétségtelenül valótlan/nem esszenciális (hi atāttvikaḥ) ||255||

Jelenleg még kifejtések nélkül


बोधो हि बोधरूपत्वादन्तर्नानाकृतीः स्थिताः।
बहिराभासयत्येव द्राक्सामान्यविशेषतः॥२५६॥

Bodho hi bodharūpatvādantarnānākṛtīḥ sthitāḥ|
Bahirābhāsayatyeva drāksāmānyaviśeṣataḥ||256||

A Tudatosság (bodhaḥ) valójában (hi), lévén Az Tudatosság (bodha-rūpatvāt), spontán (drāk) nyilvánítja meg (ābhāsayati eva) kívül (bahis) -általános és specifikus módon (sāmānya-viśeṣataḥ) - (a megragadás) különböző formáit, amik megmaradnak (Benne) (antar-nānā-ākṛtīḥ sthitāḥ) ||256||

Jelenleg még kifejtések nélkül


स्रक्ष्यमाणविशेषांशाकाङ्क्षायोग्यस्य कस्यचित्।
धर्मस्य सृष्टिः सामान्यसृष्टिः सा संशयात्मिका॥२५७॥

Srakṣyamāṇaviśeṣāṁśākāṅkṣāyogyasya kasyacit|
Dharmasya sṛṣṭiḥ sāmānyasṛṣṭiḥ sā saṁśayātmikā||257||

Az általános megnyilvánulás (sāmānya-sṛṣṭiḥ sā) -ami a kétség (saṁśaya-ātmikā) -, a megnyilvánulása (sṛṣṭiḥ) valami (kasyacit) minőségének (dharmasya), ami kielégíti a specifikus aspektus --a válasz-- vágyát, ami meg kíván nyilvánulni (srakṣyamāṇa-viśeṣa-aṁśa-ākāṅkṣā-yogyasya) ||257||

Jelenleg még kifejtések nélkül


स्रक्ष्यमाणो विशेषांशो यदा तूपरमेत्तदा।
निर्णयो मातृरुचितो नान्यथा कल्पकोटिभिः॥२५८॥

Srakṣyamāṇo viśeṣāṁśo yadā tūparamettadā|
Nirṇayo mātṛrucito nānyathā kalpakoṭibhiḥ||258||

De (tu) amikor (yadā) a specifikus aspektus (viśeṣa-aṁśaḥ), ami meg kíván nyilvánulni (srakṣyamāṇaḥ), megszűnik (uparamet) --vagyis amikor a válasz elfogadásra kerül--, akkor (tadā) (létrejön) a teljes megállapítás --vagyis a kifejtés, mely próbálja feloldani a kétséget-- (nirṇayaḥ) -ami függ a tapasztalón vagy tudón --vagyis a tanítványon ebben a kontextusban; azaz a tanítvány fogja eldönteni, hogy a Guru-ja által adott kifejtés számára kielégítő vagy sem-- (mātṛ-rucita) -. (És ez a folyamat) nem (na) más (anyathā), (még) tíz millió kalpa --szó szerint 4.320.000,000,000,000 emberi év, vagyis egy igen hosszú idő-- után (sem) (kalpa-koṭibhiḥ) ||258||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तस्याथ वस्तुनः स्वात्मवीर्याक्रमणपाटवात्।
उन्मुद्रणं तयाकृत्या लक्षणोत्तरनिर्णयाः॥२५९॥

Tasyātha vastunaḥ svātmavīryākramaṇapāṭavāt|
Unmudraṇaṁ tayākṛtyā lakṣaṇottaranirṇayāḥ||259||

Majd (atha), a feltárulása vagy felfedése (unmudraṇam) annak a dolognak (tasya... vastunaḥ) az egyén saját (Tudatossága) erejének fokozatos intenzitásán keresztül (sva-ātma-vīrya-ākramaṇa-pāṭavāt) abban a formában (tayā ākṛtyā), (nem más, mint) meghatározás, válasz és teljes megállapítás --vagyis kifejtés-- (lakṣaṇa-uttara-nirṇayāḥ) ||259||

Jelenleg még kifejtések nélkül


निर्णीततावद्धर्मांशपृष्ठपातितया पुनः।
भूयो भूयः समुद्देशलक्षणात्मपरीक्षणम्॥२६०॥

Nirṇītatāvaddharmāṁśapṛṣṭhapātitayā punaḥ|
Bhūyo bhūyaḥ samuddeśalakṣaṇātmaparīkṣaṇam||260||

Továbbá (punar), (valami) minőségének -egy ilyen mértékig való- teljes megállapítása után (nirṇīta-tāvat-dharma-aṁśa-pṛṣṭha-pātitayā), az elemzés (nem más, mint) a jelzés és a meghatározás (samuddeśa-lakṣaṇa-ātma-parīkṣaṇam) (megismételve) újra és újra (bhūyas bhūyas) ||260||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 261 - 270

दृष्टानुमानौपम्याप्तवचनादिषु सर्वतः।
उद्देशलक्षणावेक्षात्रितयं प्राणिनां स्फुरेत्॥२६१॥
निर्विकल्पितमुद्देशो विकल्पो लक्षणं पुनः।
परीक्षणं तथाध्यक्षे विकल्पानां परम्परा॥२६२॥

नगोऽयमिति चोद्देशो धूमित्वादग्निमानिति।
लक्ष्यं व्याप्त्यादिविज्ञानजालं त्वत्र परीक्षणम्॥२६३॥
उद्देशोऽयमिति प्राच्यो गोतुल्यो गवयाभिधः।
इति वा लक्षणं शेषः परीक्षोपमितौ भवेत्॥२६४॥
स्वःकाम ईदृगुद्देशो यजेतेत्यस्य लक्षणम्।
अग्निष्टोमादिनेत्येषा परीक्षा शेषवर्तिनी॥२६५॥

Dṛṣṭānumānaupamyāptavacanādiṣu sarvataḥ|
Uddeśalakṣaṇāvekṣātritayaṁ prāṇināṁ sphuret||261||
Nirvikalpitamuddeśo vikalpo lakṣaṇaṁ punaḥ|
Parīkṣaṇaṁ tathādhyakṣe vikalpānāṁ paramparā||262||
Nago'yamiti coddeśo dhūmitvādagnimāniti|
Lakṣyaṁ vyāptyādivijñānajālaṁ tvatra parīkṣaṇam||263||
Uddeśo'yamiti prācyo gotulyo gavayābhidhaḥ|
Iti vā lakṣaṇaṁ śeṣaḥ parīkṣopamitau bhavet||264||
Svaḥkāma īdṛguddeśo yajetetyasya lakṣaṇam|
Agniṣṭomādinetyeṣā parīkṣā śeṣavartinī||265||

A létezők esetében (prāṇinām), a jelzés vagy jelölés, a meghatározás és elemzés hármasa (uddeśa-lakṣaṇa-avekṣā-tritayam) megnyilvánul (sphuret) mindenhol (sarvatas) bármilyen (pramāṇa-val vagy érvényes tudásszerzéssel) kapcsolatosan, mint: közvetlen tapasztalás, következtetés, összehasonlítás -hasonlóság-, egy releváns személy beszéde, stb (dṛṣṭa-anumāna-aupamya-āptavacana-ādiṣu).

Emellett (punar), a jelölés (uddeśaḥ) bármilyen vikalpa nélküli (nirvikalpitam), a meghatározás (lakṣaṇam) egy vikalpa (vikalpaḥ), az elemzés (pedig) (parīkṣaṇam) a tapasztalt (objektummal) kapcsolatos (tathā-adhyakṣe) vikalpa-k (vikalpānām) egy zavartalan sorozata (paramparā).

(Például, abban az esetben, amikor megtörténik egy következtetés, miszerint tűz van a hegyen, mivel füst látható:) A jelölés (uddeśaḥ) (nem más, mint) 'Ez (ayam) egy hegy (nagaḥ... iti)'. A meghatározás --szó szerint a meghatározott dolog-- (lakṣyam) (nem más, mint) 'Tűz van (agnimān), mert füst van (dhūmitvāt... iti)'. (És) itt (tu atra) a kifejtés (parīkṣaṇam) egy hálója a kognícióknak (a tűz és a füst jelenlétének) változatlan egyidejűségéről, stb. (vyāpti-ādi-vijñāna-jālam).

(Egy másik példa lehet az, amikor valaki lát egy bölényt, ami hasonló egy tehénhez:) A jelölés (uddeśaḥ) az első dolog, ami megjelenik (prācyaḥ):' Ez (egy állat) (ayam iti)'. A meghatározás (lakṣaṇam) (nem más, mint) 'Ez, ami hasonló egy tehénhez (go-tulyaḥ), úgy ismert, mint egy bölény (gavaya-abhidhaḥ iti vā)'. (És) a többi (śeṣaḥ), ami megtörténik (bhavet) az összehasonlításban (upamitau), az elemzés (parīkṣā).

(És megint egy másik példa lehet az, amikor valaki lát egy személyt, akinek végre kell hajtania egy áldozatot, hogy a mennyekbe mehessen:) A jelölés (uddeśaḥ) egy olyan (īdṛk) ember, aki vágyik a mennyekbe (svar-kāmaḥ). Annak (asya) meghatározása (lakṣaṇam) (nem más, mint) 'Neki végre kell hajtania egy áldozatot' (yajeta iti). (És) az elemzés (eṣā parīkṣā) a többi (śeṣa-vartinī), vagyis' Az Agniṣṭoma, stb. által' (agniṣṭoma-ādinā iti) |

Jelenleg még kifejtések nélkül


विकल्पस्रक्ष्यमाणान्यरुचितांशसहिष्णुनः।
वस्तुनो या तथात्वेन सृष्टिः सोद्देशसञ्ज्ञिता॥२६६॥

तदैव संविच्चिनुते यावतः स्रक्ष्यमाणता।
यतो ह्यकालकलिता सन्धत्ते सार्वकालिकम्॥२६७॥

Vikalpasrakṣyamāṇānyarucitāṁśasahiṣṇunaḥ|
Vastuno yā tathātvena sṛṣṭiḥ soddeśasañjñitā||266||
Tadaiva saṁviccinute yāvataḥ srakṣyamāṇatā|
Yato hyakālakalitā sandhatte sārvakālikam||267||

A megnyilvánulása (sṛṣṭiḥ sā) - tehát (yā-tathātvena) - egy dolognak (vastunaḥ), ami hordoz más aspektusokat, amik vágyottak (a tapasztaló vagy tudó által és) amik készülnek megnyilvánulni vikalpa formájában (vikalpa-srakṣyamāṇa-anya-rucita-aṁśa-sahiṣṇunaḥ), úgy nevezett, mint' jelölés' (uddeśa-sañjñitā).

Majd --a jelölés pillanatában-- (tadā eva), a Tudatosság (saṁvid) éber (cinute) a jövőbeni megnyilvánulásáról (srakṣyamāṇatā) annak, ami ilyen --vagyis a más aspektusoknak, amik vágyottak a tapasztaló vagy tudó által-- (yāvataḥ), mert (yatas hi) (a Tudatosság), ami túl van időn --szó szerint ami nincs felruházva idővel-- (akālakalitā) egybegyűjti (sandhatte) azt, ami minden időhöz tartozik --vagyis ami múlthoz, jelenhez és jövőhöz tartozik-- (sārvakālikam) ||266-267||

Jelenleg még kifejtések nélkül


स्रक्ष्यमाणस्य या सृष्टिः प्राक्सृष्टांशस्य संहृतिः।
अनूद्यमाने धर्मे सा संविल्लक्षणमुच्यते॥२६८॥

Srakṣyamāṇasya yā sṛṣṭiḥ prāksṛṣṭāṁśasya saṁhṛtiḥ|
Anūdyamāne dharme sā saṁvillakṣaṇamucyate||268||

Az (sā) a Tudatosság (saṁvid) úgy mond (ucyate) a' meghatározás' (lakṣaṇam), ami (yā) a megnyilvánulása (sṛṣṭiḥ) (egy aspektusnak), ami meg kíván nyilvánulni (srakṣyamāṇasya), a korábban megnyilvánult aspektus (prāk-sṛṣṭa-aṁśasya) feloldódásának (pillanatában) (saṁhṛtiḥ). (Mikor történik mindez?) Amikor (a tapasztalt dolog) minőségei megfogalmazásra kerülnek (anūdyamāne dharme) ||268||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तत्पृष्ठपातिभूयोंशसृष्टिसंहारविभ्रमाः।
परीक्षा कथ्यते मातृरुचिता कल्पितावधिः॥२६९॥

Tatpṛṣṭhapātibhūyoṁśasṛṣṭisaṁhāravibhramāḥ|
Parīkṣā kathyate mātṛrucitā kalpitāvadhiḥ||269||

'Az elemzés' (parīkṣā) úgy mond (kathyate) az ismételt mozgása az aspektusoknak, amik azokat követik --vagyis ismételt mozgás, mely a' jelölést' és' meghatározást' követi-- (tad-pṛṣṭhapāti-bhūya-aṁśa-sṛṣṭi-saṁhāra-vibhramāḥ). (És) ennek a mentális mechanizmusnak a vége (kalpita-avadhiḥ) (akkor jelenik meg, amikor ez az elemzés) kielégíti a tapasztalót vagy tudót (mātṛ-rucitā) ||269||

Jelenleg még kifejtések nélkül


प्राक्पश्यन्त्यथ मध्यान्या वैखरी चेति ता इमाः।
परा परापरा देवी चरमा त्वपरात्मिका॥२७०॥

Prākpaśyantyatha madhyānyā vaikharī ceti tā imāḥ|
Parā parāparā devī caramā tvaparātmikā||270||

Eme bizonyos (jelölés, meghatározás és elemzés) (tāḥ imāḥ) első körben (prāk)' Paśyantī (paśyantī) és emellett (atha) a másik (anyā), ami középen van --vagyis Madhyamā-- (madhyā), valamint (ca) Vaikharī (vaikharī... iti)'. (És e három dolog nem más, mint szintjei) a Legfőbbnek (parā) (és) Legfőbb-nemLegfőbbnek (parā-aparā), (végül együtt) az utolsó (caramā tu) úrnővel (devī), ki úgy ismert, mint nemLegfőbb (aparātmikā) ||270||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 271 - 300

इच्छादि शक्तित्रितयमिदमेव निगद्यते।
एतत्प्राणित एवायं व्यवहारः प्रतायते॥२७१॥

Icchādi śaktitritayamidameva nigadyate|
Etatprāṇita evāyaṁ vyavahāraḥ pratāyate||271||

Eme bizonyos (hármas) (idam eva) úgy mond (nigadyate) az erők hármas csoportja (śakti-tritayam) -Akarat, stb. (icchā-ādi) -. (És) megmozdítván azokat --az előbb említett hármast-- (tad-prāṇitaḥ eva), ez (ayam) a világi aktivitás (vyavahāraḥ) kiterjed (pratāyate) ||271||

Jelenleg még kifejtések nélkül


एतत्प्रश्नोत्तरात्मत्वे पारमेश्वरशासने।
परसम्बन्धरूपत्वमभिसम्बन्धपञ्चके॥२७२॥

Etatpraśnottarātmatve pārameśvaraśāsane|
Parasambandharūpatvamabhisambandhapañcake||272||

A Legmagasabb Kapcsolat formája (etad... para-sambandha-rūpatvam) a Legfőbb Úr tanításában van (pārama-īśvara-śāsane), mely kérdésekre és válaszokra alapszik (praśna-uttara-ātmatve), vagyis (az) az ötrétű kapcsolatban honol (abhisambandha-pañcake) |

Jelenleg még kifejtések nélkül


यथोक्तं रत्नमालायां सर्वः परकलात्मकः।
महानवान्तरो दिव्यो मिश्रोऽन्योऽन्यस्तु पञ्चमः॥२७३॥

Yathoktaṁ ratnamālāyāṁ sarvaḥ parakalātmakaḥ|
Mahānavāntaro divyo miśro'nyo'nyastu pañcamaḥ||273||

Ahogy ki van mondva (yathā uktam) Ratnamālātantra-ban (ratnamālāyām) minden --vagyis az öt kapcsolat-- (sarvaḥ) a Legfőbb Úr természete --vagyis a Legfőbb Kapcsolat természete-- (para-kalā-ātmakaḥ). (A kapcsolatok nevei:) (1) Nagy (mahān), (2) köztes (avāntaraḥ), (3) isteni (divyaḥ), (4) másik (anyaḥ), (ami) egy keveréke (az isteninek és a nem-isteninek) (miśraḥ), (és) (5) egy ötödik (pañcamaḥ) (, ami) más (, mint az isteni) --vagyis ez nem isteni-- (anyaḥ tu) ||273||

Jelenleg még kifejtések nélkül


भिन्नयोः प्रष्टृतद्वक्त्रोश्चैकात्म्यं यत्स उच्यते।
सम्बन्धः परता चास्य पूर्णैकात्म्यप्रथामयी॥२७४॥

Bhinnayoḥ praṣṭṛtadvaktroścaikātmyaṁ yatsa ucyate|
Sambandhaḥ paratā cāsya pūrṇaikātmyaprathāmayī||274||

A (Legfőbb) Kapcsolat (saḥ... sambandhaḥ) úgy mond (ucyate) az azonosság (aikātmyam yad) a (két) különböző (entitás) között: Az, aki kérdez és a másik, aki válaszol --vagyis a tanítvány és Guru-- (bhinnayoḥ praṣṭṛ-tad-vaktroḥ). A fölénye (paratā ca) ennek (a Kapcsolatnak) (asya) csordultig telve van a (Guru és tanítvány) tökéletes egységének kiterjedésével (pūrṇa-aikātmya-prathā-mayī) ||274||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अनेनैव नयेन स्यात्सम्बन्धान्तरमप्यलम्।
शास्त्रवाच्यं फलादीनां परिपूर्णत्वयोगतः॥२७५॥

इत्थं संविदियं देवी स्वभावादेव सर्वदा।
उद्देशादित्रयप्राणा सर्वशास्त्रस्वरूपिणी॥२७६॥

Anenaiva nayena syātsambandhāntaramapyalam|
Śāstravācyaṁ phalādīnāṁ paripūrṇatvayogataḥ||275||
Itthaṁ saṁvidiyaṁ devī svabhāvādeva sarvadā|
Uddeśāditrayaprāṇā sarvaśāstrasvarūpiṇī||276||

Még (api) a többi kapcsolat is (sambandha-antaram), amik meg vannak határozva a szövegekben (śāstra-vācyam), maradéktalanul (alam) eme bizonyos princípium (anena eva nayena) által (uralt és irányított) (syāt), hogy ténylegesen eléressen a gyümölcsök, stb. teljessége. (paripūrṇatva-yogatas-phala-ādīnām).

Így (ittham), eme (iyam) Tudatosság (saṁvid) Úrnője (devī), Saját természete által (svabhāvāt eva), mindig (sarvadā) esszenciája minden szövegnek (sarva-śāstra-svarūpiṇī) és a hármas életének, mely' jelölésből', stb. áll (uddeśa-ādi-traya-prāṇā) ||275-276||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तत्रोच्यते पुरोद्देशः पूर्वजानुजभेदवान्।
विज्ञानभिद्गतोपायः परोपायस्तृतीयकः॥२७७॥

शाक्तोपायो नरोपायः कालोपायोऽथ सप्तमः।
चक्रोदयोऽथ देशाध्वा तत्त्वाध्वा तत्त्वभेदनम्॥२७८॥

कलाद्यध्वाध्वोपयोगः शक्तिपाततिरोहिती।
दीक्षोपक्रमणं दीक्षा सामयी पौत्रिके विधौ॥२७९॥
प्रमेयप्रक्रिया सूक्ष्मा दीक्षा सद्यःसमुत्क्रमः।
तुलादीक्षाथ पारोक्षी लिङ्गोद्धारोऽभिषेचनम्॥२८०॥
अन्त्येष्टिः श्राद्धक्लृप्तिश्च शेषवृत्तिनिरूपणम्।
लिङ्गार्चा बहुभित्पर्वपवित्रादि निमित्तजम्॥२८१॥
रहस्यचर्या मन्त्रौघो मण्डलं मुद्रिकाविधिः।
एकीकारः स्वस्वरूपे प्रवेशः शास्त्रमेलनम्॥२८२॥
आयातिकथनं शास्त्रोपादेयत्वनिरूपणम्।
इति सप्ताधिकामेनां त्रिंशतं यः सदा बुधः॥२८३॥
आह्निकानां समभ्यस्येत् स साक्षाद्भैरवो भवेत्।
सप्तत्रिंशत्सु सम्पूर्णबोधो यद्भैरवो भवेत्॥२८४॥
किं चित्रमणवोऽप्यस्य दृशा भैरवतामियुः।
इत्येष पूर्वजोद्देशः कथ्यते त्वनुजोऽधुना॥२८५॥
विज्ञानभित्प्रकरणे सर्वस्योद्देशनं क्रमात्।
द्वितीयस्मिन्प्रकरणे गतोपायत्वभेदिता॥२८६॥
विश्वचित्प्रतिबिम्बत्वं परामर्शोदयक्रमः।
मन्त्राद्यभिन्नरूपत्वं परोपाये विविच्यते॥२८७॥
विकल्पसंस्क्रिया तर्कतत्त्वं गुरुसतत्त्वकम्।
योगाङ्गानुपयोगित्वं कल्पितार्चाद्यनादरः॥२८८॥
संविच्चक्रोदयो मन्त्रवीर्यं जप्यादि वास्तवम्।
निषेधविधितुल्यत्वं शाक्तोपायेऽत्र चर्च्यते॥२८९॥
बुद्धिध्यानं प्राणतत्त्वसमुच्चारश्चिदात्मता।
उच्चारः परतत्त्वान्तःप्रवेशपथलक्षणम्॥२९०॥
करणं वर्णतत्त्वं चेत्याणवे तु निरूप्यते।
चारमानमहोरात्रसङ्क्रान्त्यादिविकल्पनम्॥२९१॥
संहारचित्रता वर्णोदयः कालाध्वकल्पने।
चक्रभिन्मन्त्रविद्याभिदेतच्चक्रोदये भवेत्॥२९२॥
परिमाणं पुराणां च सङ्ग्रहस्तत्त्वयोजनम्।
एतद्देशाध्वनिर्देशे द्वयं तत्त्वाध्वनिर्णये॥२९३॥
कार्यकारणभावश्च तत्त्वक्रमनिरूपणम्।
वस्तुधर्मस्तत्त्वविधिर्जाग्रदादिनिरूपणम्॥२९४॥
प्रमातृभेद इत्येतत् तत्त्वभेदे विचार्यते।
कलास्वरूपमेकत्रिपञ्चाद्यैस्तत्त्वकल्पनम्॥२९५॥
वर्णभेदक्रमः सर्वाधारशक्तिनिरूपणम्।
कलाद्यध्वविचारान्तरेतावत्प्रविविच्यते॥२९६॥
अभेदभावनाकम्पह्रासौ त्वध्वोपयोजने।
साङ्ख्याधिक्यं मलादीनां तत्त्वं शक्तिविचित्रता॥२९७॥
अनपेक्षित्वसिद्धिश्च तिरोभावविचित्रता।
शक्तिपातपरीक्षायामेतावान्वाच्यसङ्ग्रहः॥२९८॥
तिरोभावव्यपगमो ज्ञानेन परिपूर्णता।
उत्क्रान्त्यनुपयोगित्वं दीक्षोपक्रमणे स्थितम्॥२९९॥
शिष्यौचित्यपरीक्षादौ स्नानभित्स्नानकल्पनम्।
सामान्यन्यासभेदोऽर्घपात्रं चैतत्प्रयोजनम्॥३००॥

Tatrocyate puroddeśaḥ pūrvajānujabhedavān|
Vijñānabhidgatopāyaḥ paropāyastṛtīyakaḥ||277||
Śāktopāyo naropāyaḥ kālopāyo'tha saptamaḥ|
Cakrodayo'tha deśādhvā tattvādhvā tattvabhedanam||278||
Kalādyadhvādhvopayogaḥ śaktipātatirohitī|
Dīkṣopakramaṇaṁ dīkṣā sāmayī pautrike vidhau||279||
Prameyaprakriyā sūkṣmā dīkṣā sadyaḥsamutkramaḥ|
Tulādīkṣātha pārokṣī liṅgoddhāro'bhiṣecanam||280||
Antyeṣṭiḥ śrāddhaklṛptiśca śeṣavṛttinirūpaṇam|
Liṅgārcā bahubhitparvapavitrādi nimittajam||281||
Rahasyacaryā mantraugho maṇḍalaṁ mudrikāvidhiḥ|
Ekīkāraḥ svasvarūpe praveśaḥ śāstramelanam||282||
Āyātikathanaṁ śāstropādeyatvanirūpaṇam|
Iti saptādhikāmenāṁ triṁśataṁ yaḥ sadā budhaḥ||283||
Āhnikānāṁ samabhyasyet sa sākṣādbhairavo bhavet|
Saptatriṁśatsu sampūrṇabodho yadbhairavo bhavet||284||
Kiṁ citramaṇavo'pyasya dṛśā bhairavatāmiyuḥ|
Ityeṣa pūrvajoddeśaḥ kathyate tvanujo'dhunā||285||
Vijñānabhitprakaraṇe sarvasyoddeśanaṁ kramāt|
Dvitīyasminprakaraṇe gatopāyatvabheditā||286||
Viśvacitpratibimbatvaṁ parāmarśodayakramaḥ|
Mantrādyabhinnarūpatvaṁ paropāye vivicyate||287||
Vikalpasaṁskriyā tarkatattvaṁ gurusatattvakam|
Yogāṅgānupayogitvaṁ kalpitārcādyanādaraḥ||288||
Saṁviccakrodayo mantravīryaṁ japyādi vāstavam|
Niṣedhavidhitulyatvaṁ śāktopāye'tra carcyate||289||
Buddhidhyānaṁ prāṇatattvasamuccāraścidātmatā|
Uccāraḥ paratattvāntaḥpraveśapathalakṣaṇam||290||
Karaṇaṁ varṇatattvaṁ cetyāṇave tu nirūpyate|
Cāramānamahorātrasaṅkrāntyādivikalpanam||291||
Saṁhāracitratā varṇodayaḥ kālādhvakalpane|
Cakrabhinmantravidyābhidetaccakrodaye bhavet||292||
Parimāṇaṁ purāṇāṁ ca saṅgrahastattvayojanam|
Etaddeśādhvanirdeśe dvayaṁ tattvādhvanirṇaye||293||
Kāryakāraṇabhāvaśca tattvakramanirūpaṇam|
Vastudharmastattvavidhirjāgradādinirūpaṇam||294||
Pramātṛbheda ityetat tattvabhede vicāryate|
Kalāsvarūpamekatripañcādyaistattvakalpanam||295||
Varṇabhedakramaḥ sarvādhāraśaktinirūpaṇam|
Kalādyadhvavicārāntaretāvatpravivicyate||296||
Abhedabhāvanākampahrāsau tvadhvopayojane|
Sāṅkhyādhikyaṁ malādīnāṁ tattvaṁ śaktivicitratā||297||
Anapekṣitvasiddhiśca tirobhāvavicitratā|
Śaktipātaparīkṣāyāmetāvānvācyasaṅgrahaḥ||298||
Tirobhāvavyapagamo jñānena paripūrṇatā|
Utkrāntyanupayogitvaṁ dīkṣopakramaṇe sthitam||299||
Śiṣyaucityaparīkṣādau snānabhitsnānakalpanam|
Sāmānyanyāsabhedo'rghapātraṁ caitatprayojanam||300||

Ott --a Tantrāloka-ban-- (tatra), a' jelzés' (uddeśaḥ) kerül kifejtésre az elején (ucyate purā) --vagyis először a Tantrāloka' jelölése', másodszor annak' meghatározása' és végül annak' elemzése'--. (Ám ez a' jelölés' kétrétű:) Az elsődleges --szó szerint az, ami először megjelenik-- és azt követő --szó szerint ami megjelenik ez után-- (pūrvaja-anuja-bhedavān). (Először, a' jelzés' elsődleges formája kerül leírásra a Tantrāloka esetében --vagyis Abhinavagupta meg fogja nevezni a Tantrāloka-jának 37 fejezetét, először egy elsődleges módon--:)

(1) A tudás/tudatosság különböző típusai (vijñāna-bhit). (2) Módszerek nélkül --vagyis Anupāya-- (gata-upāyaḥ). (3) A harmadik (tṛtīyakaḥ), (melynek neve) a legfőbb módszer --vagyis Śāmbhavopāya-- (para-upāyaḥ). (4) Śakti módszere vagy útja --vagyis Śāktopāya-- (śākta-upāyaḥ). (5) A korlátolt létező útja --vagyis Āṇavopāya-- (nara-upāyaḥ). (6) Az Időhöz tartozó út (kāla-upāyaḥ). (7) És emellett (atha) a hetedik (saptamaḥ), vagyis a cakra-k feltárulása (cakra-udayaḥ). (8) És emellett (atha) a Tér útja (deśa-adhvā). (9) A kategóriákhoz kapcsolódó út (tattva-adhvā). (10) A kategóriák osztálya (tattva-bhedanam). (11) A Kalā-k, stb. útja (kalā-ādi-adhvā). (12) Az utak alkalmazása (adhva-upayogaḥ). (13) Az Erő Alászállása és az Elfedés (śaktipāta-tirohitī). (14) A beavatás elérése (dīkṣā-upakramaṇam). (15) Tanítvánnyá avatás --kezdők számára-- (dīkṣā sāmayī). (16) (A fejezet, mely) a spirituális fiúvá válásról szól (pautrike vidhau). (17) A beavatás közbeni viselkedésről szóló folyamat (prameya-prakriyā). (18) A finom beavatás (sūkṣmā dīkṣā). (19) (A test) azonnali (elhagyása) (sadyas-samutkramaḥ). (20) Mérleg beavatás (tulā-dīkṣā). (21) És emellett (atha) misztikus (beavatás) --vagyis beavatása egy nem jelenlévő személynek, mert a tanítvány ekkor már halott-- (pārokṣī). (22) A jel elvétele (liṅga-uddhāraḥ). (23) Felszentelés (abhiṣecanam). (24) Temetési rítusok (antyeṣṭiḥ). (25). A holtaknak való felajánlás rítusa (śrāddha-klṛptiḥ). (26) És (ca) egy kifejtés arról, miképp kell viselkedni az ember hátralévő életében (beavatása után) (śeṣa-vṛtti-nirūpaṇam). (27) A Liṅga imádata (liṅga-arcā). (28) Alkalmi (rítusok) --vagyis a szent fonál ceremónia, stb.--, melyek különleges napokon végrehajtandók (bahubhit-parva-pavitra-ādi nimittajam). (29) Titkos rítus (rahasya-caryā). (30) A mantra-k folyama (mantra-oghaḥ). (31) Körö(k) (maṇḍalam). (32) A Mudrā-khoz tartozó módszer (mudrikā-vidhiḥ). (33) Egység (ekī-kāraḥ). (34) Behatolás az egyén saját esszenciális természetébe (sva-sva-rūpe praveśaḥ). (35) A szövegek Találkozása/Egysége (śāstra-melanam). (36) A szövegek átvitele --szó szerint érkező beszéd-- (āyāti-kathanam). (37) A szövegek kiválasztásáról szóló kifejtés (śāstra-upādeyatva-nirūpaṇam).

Így (iti), a bölcs (budhaḥ), aki (yaḥ) mindig (sadā) tanulmányozza és gyakorolja (samabhyasyet) ezt a harminchét fejezetet (sapta-adhikām enām triṁśatam... āhnikānām) közvetlenül (sākṣāt) Bhairava-vá (bhairavaḥ) válik (saḥ... bhavet). (Összességében,) az, akinek teljes tudása van (sampūrṇa-bodhaḥ) a harminchét (fejezettel) kapcsolatosan (saptatriṁśatsu), Bhairava-vá (yad-bhairavaḥ) válik (bhavet). Mi (kim) fura (citram) (ebben az állításban, ha) pillantásán keresztül (asya dṛśā) még (api) az atomi ének is --korlátolt létezők-- (aṇavaḥ) Bhairava-vá válnak (bhairavatām iyuḥ) ?

Itt ér véget (iti) ez (eṣaḥ) az elsődleges vagy elsőként megjelenő' jelzés vagy jelölés' (pūrvaja-uddeśaḥ).


És most (tu... adhunā), az ezt követő ('jelölés') --vagyis egy részletesebb kifejtése a 37 fejezetnek-- (anujaḥ) kerül leírásra (kathyate):

(1) A különböző tudással/tudatossággal foglalkozó fejezetben (vijñāna-bhit-prakaraṇe) (megjelenik) fokozatosan (kramāt) egy jelölése --említése-- (uddeśanam) mindennek (sarvasya).

(2) A második fejezetben (dvitīyasmin prakaraṇe) (megjelenik) egy behatolás az állapotba vagy kondícióba, mely híján van a módszereknek --vagyis az Anupāya-- (gata-upāyatva-bheditā).

(3) A legmagasabb úttal (foglalkozó fejezetben) --a Śāmbhavopāya-ban-- (para-upāye) elemezve vannak (vivicyate) (a témakörök, mint:) (i) A tükröződés az univerzális Tudatosságban (viśva-cit-pratibimbatvam), (ii) a Tudatosság feltárulásának módszere (parāmarśa-udaya-kramaḥ) (és) (iii) (minden) mantra, stb. egysége (mantra-ādi-abhinna-rūpatvam).

(4) Itt (atra), a Śāktopāya-t (tanító fejezetben) (śākta-upāye), (a következő témakörök) válnak megvitatásra (carcyate): (i) A vikalpa-k Megtisztítása (vikalpa-saṁskriyā), (ii) a legfőbb logika esszenciája (tarka-tattvam), (iii) a Guru valódi természete (guru-satattvakam), (iv) a Yoga végtagjainak haszontalansága (yoga-aṅga-anupayogitvam), (v) a mű imádat, stb. elvetése (kalpita-arcā-ādi-anādaraḥ), (vi) a Tudatosság kerekének feltárulása (saṁvid-cakra-udayaḥ), (vii) a mantra-k ereje (mantra-vīryam), (viii) a kiejtett ima, stb. valódi természete (japya-ādi vāstavam) (és) (ix) a szabályok és tiltások azonossága (niṣedha-vidhi-tulyatvam).

(5) Az Āṇavopāya-val (foglalkozó fejezetben) (āṇave tu) (a következő témakörök) kifejtése (van jelen) (nirūpyate): (i) Meditáció az intellektus használatával (buddhi-dhyānam), (ii) kiejtés a légzés esszenciáján keresztül (prāṇa-tattva-samuccāraḥ), (iii) a Tudatosság emelkedése (cit-ātmatā uccāraḥ), (iv) belépés a Legfőbb Princípiumba és (v) az út jellemzője (para-tattva-antar-praveśa-patha-lakṣaṇam), (vi) koncentráció, melyben az érzékszervek használatosak (karaṇam) és (ca) (vii) a szó princípiuma (varṇa-tattvam).

(6) (És a fejezetben,) ami az Idő körforgásának fiktív formájával foglalkozik (kāla-adhva-kalpane): (i) (A légzés) mozgásának mérése (cāra-mānam), (ii) a vikalpa-k a nappal és éjszaka, stb. közötti átkelésről szólnak (ahar-rātra-saṅkrānti-ādi-vikalpanam), (iii) különbség a pusztításban (saṁhāra-citratā) (és) (iv) a szó feltárulása (varṇa-udayaḥ).

(7) Jelen van a következő (etad-bhavet) eme (fejezetben, melynek témája) a cakra-k feltárulása (cakra-udaye): (i) a cakra-k különböző típusai (cakra-bhit) (és) (ii) a mantra-k és vidyā-k különböző típusai (mantra-vidyā-bhit)

(8) A (fejezetben mely tartalmazza) a részleteket a tér útjáról (deśa-adhva-nirdeśe), ezek (etad) (a témakörök kerülnek mély elemzésre:) (i) Egy felmérése (parimāṇam) a világoknak (purāṇām) és (ca) (ii) egy összegzése (a világoknak) (saṅgrahaḥ), (valamint) (iii) a kategóriák (világokkal való) egysége (tattva-yojanam).

(9) A (fejezetben, mely tartalmaz egy) elemzést a kategóriákhoz tartozó útról (tattva-adhva-nirṇaye), két (témakör kerül megvitatásra) (dvayam): (i) Az ok és okozat állapota (kārya-kāraṇa-bhāvaḥ) és (ca) (ii) a kategóriák fokozatosságának egy vázsgálata (tattva-krama-nirūpaṇam).

(10) Ezek (etad) (a témakörök) lesznek diskurzus tárgyává téve (vicāryate) (a fejezetben, melynek fő témaköre) a kategóriák osztályai (tattva-bhede): (i) Egy dolog természete (vastu-dharmaḥ), (ii) a kategóriák útja (tattva-vidhiḥ), (iii) az ébrenlét, stb. egy vizsgálata (jāgrad-ādi-nirūpaṇam) (és) (iv) a különböző tapasztalók vagy ismerők (pramātṛ-bhedaḥ iti).

(11) (A fejezetben, mely) a Kalā-k, stb. útjáról való diskurzussal (foglalkozik) (kalā-ādi-adhva-vicāra-antar), vizsgálatra kerülnek (az olyan témakörök), mint (pravivicyate-etāvat): (i) A Kalā-k esszenciális természete (kalā-sva-rūpam), (ii) A kategóriákon való kontempláció az egy, három, öt, stb. (osztályokra bontott) módszerek által (eka-tri-pañca-ādyaiḥ tattva-kalpanam), (iii) a szavak dualisztikus fokozatossága (varṇa-bheda-kramaḥ) (és) (iv) egy vizsgálata az Erőnek, mely mindennek támasza (sarva-ādhāra-śakti-nirūpaṇam).

(12) (A fejezetben, mely) az út alkalmazását (adhva-upayojane) (tartalmazza, ez a két témakör lesz részletesen tárgyalva:)(i)A nem-dualitáson való kontempláció és (ii) a kétségek feloldása --szó szerint a reszketés csökkentése-- (abheda-bhāvanā-kampa-hrāsau).

(13) Ilyen (etāvān) az összegzése annak, amit mondani kell (vācya-saṅgrahaḥ) (ebben a fejezetben, ami) az Erő alászállásáról (és az Elfedésről) értekezik (śakti-pāta-parīkṣāyām): (i)A Sāṅkhya-hoz képesti magasabb rendűség (saṅkhya-ādhikyam), (ii) az Āṇavopāya, stb. esszenciája (mala-ādīnām tattvam), (iii) az erők változatossága (śakti-vicitratā), (iv) a közömbösség/tekintet nélküliség beteljesedése --vagyis a Felszabadulás nem függ semmitől, amit az individuum tenni képes, Az kizárólag az Ő Kegyelmétől függ-- (anapekṣitva-siddhiḥ) és (ca) (v) az elfedések változatossága (tiras-bhāva-vicitratā).

(14) (A fejezetben, ami) a beavatás elérésével (dīkṣā-upakramaṇe) (foglalkozik, a következő tartalom) van jelen (sthitam): (i)Az elfedés eltűnése (tiras-bhāva-vyapagamaḥ), (ii) Tökéletes Teljesség a Tudás által (jñānena paripūrṇatā) (és) <span class="styledarkbrownbold" "="">(iii) (a Felszabadulás eléréséért való) halál haszontalansága (utkrānti-anupayogitvam).

(15) --ennek a fejezetnek a tartalma leírásra kerül jelen dokumentum végén, valamint a következő elején-- (i) Egy elemzéssel, stb. kapcsolatosan a tanítvány alkalmasságáról --azaz hogy a tanítvány alkalmas-e-- (śiṣya-aucitya-parīkṣā-ādau) (ii), különböző típusú fürdések (snāna-bhit), (iii) egy fürdés végrehajtása (snāna-kalpanam), (iv) az általános nyāsa különböző változatai (sāmānya-nyāsa-bhedaḥ), (v) a kehely (arghapātram) és (ca) annak használata (etad-prayojanam). ..

--folytatódik a következő dokumentumban--

fel


 További Információ

Gabriel Pradīpaka

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.



Vissza 1. 1-150 Fel  Folytatás 1. 301-332

Írj kommentet

A kommentáláshoz regisztrálj, és jelentkezz be.