Sanskrit & Trika Shaivism (Magyar-Főoldal)

JavaScript letiltva! Ellenőrizd ezt a linket!


 Tantrāloka (Tantraloka): Fejezet 3 - stanzák 1-150 - Nem duális kashmiri Shaivizmus

Paropāyaḥ - «A legmagasabb módszer [Śāmbhavopāya]» - Normál fordítás


 Bevezetés

photo 27 - lake in KashmirEz az első stanza csoport (az 1.-től a 150.-ig) a harmadik fejezetből (melynek neve Paropāyaḥ) .

Ez a munka a nagy Mester Abhinavagupta tollából származik és a Tantra összefoglalása, annak minden aspektusát érintően. A Tantrāloka a legfontosabb és legterjedelmesebb munkája a legnagyobb Trika Mesternek. Abhinavagupta emellett Kṣemarāja tanítója is volt és körülbelül Kr.u. 975-1025-ig élt.

Ez az értekezés, melynek neve Tantrāloka, a Tantra egy teljes enciklopédiája. Mivel ez a Trika Shaivizmusban egy nagyon magasszintű szöveg, nem meglepő, hogy egy kezdő, neofita nehezen érthetőnek találja. A megértés első lépéseihez, az olvasó szintje legalább a Trika Shaivizmusban egy valódi tanítvány szintjét kell, hogy elérje. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor sok zavar és állandó csalódás üti fel a fejét. Annak ellenére, hogy minden tőlem telhetőt megteszek a dolgok kifejtésére a lehető legkönnyebb formában, az értekezés tanulmányozása bizonyos spirituális kalibert igényel. Ebben a rendszerben, néha nem lehetséges még írni sem bizonyos témakörökről a szavak rendkívüli limitáltsága miatt. Mert a végén, mindez a tudás végül' állapotokkal' kapcsolatos és meglehetősen nehéz írni az' állapotokkal' kapcsolatos tudásról, precíz módon. Abhinavagupta megtesz minden tőle telhetőt, hogy ezt a végrehajthatatlan feladatot elvégezze, melyben ír arról, ami felsőbbrendű és megfoghatatlan. Mindenesetre elképesztő képességei ellenére, mellyel mindezt eléri, nem tár fel mindent. Nem azért, mert ő mindig elrejti a dolgokat az olvasó elől, hanem azért, mert olykor elrejti, máskor pedig egyszerűen nem tud írni ilyen nagyon mély témákról a szavak korlátozottsága miatt.

Az élet célja a Felszabadulás. Az ember folyamatosan kereste a szabadságot az egész történelem során, de a Trika Shaivizmus szerint, az nem valódi Felszabadulás. A Valódi Felszabadulás nem azt jelenti, hogy a testednek szabadnak kell lennie börtöntől vagy hasonló dolgoktól. A Valódi Felszabadulás nem más, mint az Ő Abszolút Szabadságának vagy Svātantrya-jának elérése. Amikor a Nagy Úr Svātantrya-ja eléretik, akkor minden dolgot egységben látsz, vagyis nem tapasztalsz többé dualitást, mint korábban. Minden végérvényesen azonosításra kerül Svātantrya-val, Vele, és ez a vége a történetnek, melynek neve' te, kötöttségben'. Ettől a ponttól kezdve semmi sem állhat az utadba, mert ha valami látszólag az utadba is áll, az szintén Svātantrya. Ez a szüntelen ébersége az egységnek mindenben, a valódi Szabadság. Nincs más elérhető, mi ennél magasabb!

Észben tartva ezt, most olvasd a Tantrāloka-t és tapasztald meg a Legfőbb Gyönyört, kedves Śiva.

Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) ha sonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.

fel


 Stanzák 1 - 10

अथ श्रीतन्त्रालोके तृतीयमाह्निकम्।
Atha śrītantrāloke tṛtīyamāhnikam|

Itt kezdődik (atha) a harmadik (tṛtīyam) fejezet (āhnikam) a tiszteletreméltó Tantrāloka-ban (śrī-tantrāloke) |

Jelenleg még kifejtések nélkül

अथ परौपयिकं प्रणिगद्यते पदमनुत्तरमेव महेशितुः।
Atha paraupayikaṁ praṇigadyate padamanuttarameva maheśituḥ|

És most (atha) a legfőbb módszer (para-aupayikam) kerül meghatározásra (praṇigadyate), vagyis (beszélni fogok) a Nagy Úr (mahā-īśituḥ) Anuttara szintjéről (padam anuttaram eva) |

Jelenleg még kifejtések nélkül


प्रकाशमात्रं यत्प्रोक्तं भैरवीयं परं महः।
तत्र स्वतन्त्रतामात्रमधिकं प्रविविच्यते॥१॥

Prakāśamātraṁ yatproktaṁ bhairavīyaṁ paraṁ mahaḥ|
Tatra svatantratāmātramadhikaṁ pravivicyate||1||

Ott (tatra), a Bhairava (bhairavīyam) Legfőbb (param) Ragyogásában (mahas), ami (yad) (korábban) meg lett határozva (proktam), mint ami nem más, mint Prakāśa vagy Fény (prakāśa-mātram), kizárólag a Szabadság (aspektus) (svatantratā-mātram) lett elemezve (adhikam pravivicyate) ||1||

Jelenleg még kifejtések nélkül


यः प्रकाशः स सर्वस्य प्रकाशत्वं प्रयच्छति।
न च तद्व्यतिरेक्यस्ति विश्वं सद्वावभासते॥२॥

Yaḥ prakāśaḥ sa sarvasya prakāśatvaṁ prayacchati|
Na ca tadvyatirekyasti viśvaṁ sadvāvabhāsate||2||

Az (saḥ), ami (yaḥ) Prakāśa (prakāśaḥ), válik a Fényévé (prakāśatvam prayacchati) mindennek (sarvasya). Az univerzum (viśvam) nem (asti-na ca) különbözik Attól --a Prakāśa-tól vagy Fénytől-- (tad-vyatirekī) különben (vā) az nem létezne (na ca... sat... avabhāsate)||2||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अतोऽसौ परमेशानः स्वात्मव्योमन्यनर्गलः।
इयतः सृष्टिसंहाराडम्बरस्य प्रदर्शकः॥३॥

Ato'sau parameśānaḥ svātmavyomanyanargalaḥ|
Iyataḥ sṛṣṭisaṁhārāḍambarasya pradarśakaḥ||3||

Ez okból kifolyólag (atas), a Legfőbb Úr (asau parama-īśānaḥ) -aki fedetlen (anargalaḥ) - Az, aki bemutatja (pradarśakaḥ) hatalmasságát a megnyilvánulásnak és visszavonásnak/eltűnésnek (iyataḥ sṛṣṭi-saṁhāra-āḍambarasya) Saját Énje Éterében (sva-ātma-vyomani) ||3||

Jelenleg még kifejtések nélkül


निर्मले मकुरे यद्वद्भान्ति भूमिजलादयः।
अमिश्रास्तद्वदेकस्मिंश्चिन्नाथे विश्ववृत्तयः॥४॥

Nirmale makure yadvadbhānti bhūmijalādayaḥ|
Amiśrāstadvadekasmiṁścinnāthe viśvavṛttayaḥ||4||

Miképp (yadvat) egy tiszta tükörben (nirmale makure) megjelenik (bhānti) (a) nem kevert (tükröződése) a földnek, víznek, stb. (bhūmi-jala-ādayaḥ amiśrāḥ), úgy szintén (tadvat) a létezés módjai az univerzumban (viśva-vṛttayaḥ) (a keveretlen tükröződések) kizárólag egyetlen tudatos Úrban (ekasmin cit-nāthe) ||4||

Jelenleg még kifejtések nélkül


सदृशं भाति नयनदर्पणाम्बरवारिषु।
तथा हि निर्मले रूपे रूपमेवावभासते॥५॥

Sadṛśaṁ bhāti nayanadarpaṇāmbaravāriṣu|
Tathā hi nirmale rūpe rūpamevāvabhāsate||5||

Valami megfelelő --azaz hasonló-- (sadṛśam) jelenik meg (tükröződésként) (bhāti) egy szemben, egy tükörben, éterben és vízben (nayana-darpaṇa-ambara-vāriṣu). Így szintén --vagyis hasonlóképpen-- (tathā hi) egy forma (rūpam eva) ragyog fel (avabhāsate) (, mint egy tükröződés) a Makulátlan Formában (nirmale rūpe) ||5||

Jelenleg még kifejtések nélkül


प्रच्छन्नरागिणी कान्तप्रतिबिम्बितसुन्दरम्।
दर्पणं कुचकुम्भाभ्यां स्पृशत्यपि न तृप्यति॥६॥

Pracchannarāgiṇī kāntapratibimbitasundaram|
Darpaṇaṁ kucakumbhābhyāṁ spṛśatyapi na tṛpyati||6||

Bár (api) egy nő, kinek szerelme rejtett --vagyis nincs jelen-- (pracchanna-rāgiṇī) ha megérintene (spṛśati) két mellével (kucakumbhābhyām) egy tükröt (darpaṇam), amiben szerelmének szép formája látható egy tükröződésként (kānta-pratibimbita-sundaram), ő nem találna ebben kielégülést (na tṛpyati) ||6||

Jelenleg még kifejtések nélkül


न हि स्पर्शोऽस्य विमलो रूपमेव तथा यतः।
नैर्मल्यं चातिनिविडसजातीयैकसङ्गतिः॥७॥

Na hi sparśo'sya vimalo rūpameva tathā yataḥ|
Nairmalyaṁ cātiniviḍasajātīyaikasaṅgatiḥ||7||

Eme (tükörrel) kapcsolatosan (asya), nincs (na hi) tiszta (vimalaḥ) kapcsolat (sparśaḥ), mert (yatas) kizárólag (eva) a forma (rūpam) ilyen --vagyis tiszta-- (tathā). És (ca) a tisztaság (nairmalyam) (jelez) egy homogén és rendkívül kompakt egyesülést (atiniviḍa-sajātīya-eka-saṅgatiḥ) ||7||

Jelenleg még kifejtések nélkül


स्वस्मिन्नभेदाद्भिन्नस्य दर्शनक्षमतैव या।
अत्यक्तस्वप्रकाशस्य नैर्मल्यं तद्गुरूदितम्॥८॥

Svasminnabhedādbhinnasya darśanakṣamataiva yā|
Atyaktasvaprakāśasya nairmalyaṁ tadgurūditam||8||

A tisztasága (nairmaly) Annak, aki sohasem hagyja el Saját Fényét (atyakta-sva-prakāśasya), a kapacitás arra, hogy bemutasson (darśana-kṣamatā eva yā) Magában (svasmin) -nem-duálisan- (abhedāt) - valamit, ami különböző és elkülönült (bhinnasya). A Guru --vagyis Utpaladeva-- mondta (guru-uditam) ezt (tad) ||8||

Jelenleg még kifejtések nélkül


नैर्मल्यं मुख्यमेकस्य संविन्नाथस्य सर्वतः।
अंशांशिकातः क्वाप्यन्यद्विमलं तत्तदिच्छया॥९॥

Nairmalyaṁ mukhyamekasya saṁvinnāthasya sarvataḥ|
Aṁśāṁśikātaḥ kvāpyanyadvimalaṁ tattadicchayā||9||

A fő (mukhyam) tisztaság (nairmalyam), mindenhol, az egyetlen Úré, aki Tudatosság (ekasya saṁvid-nāthasya sarvatas). A (tad) másik (anyat) tiszta (vimalam) (entitás) valahol (kva api) (csupán) részlegesen (aṁśāṁśikātaḥ) (tiszta és csupán) az Ő Akarata miatt (létezik) (tad-icchayā) ||9||

Jelenleg még kifejtések nélkül


भावानां यत्प्रतीघाति वपुर्मायात्मकं हि तत्।
तेषामेवास्ति सद्विद्यामयं त्वप्रतिघातकम्॥१०॥

Bhāvānāṁ yatpratīghāti vapurmāyātmakaṁ hi tat|
Teṣāmevāsti sadvidyāmayaṁ tvapratighātakam||10||

A dolgok között (bhāvānām), (létezik) ez (tad) a természet (vapus), minek esszenciája Māyā (māyā-ātmakam hi) (és) ami (ennek megfelelően) (yad) akadályoz (pratīghāti). (És) közöttük (teṣām) szintén (eva), létezik (asti) (az, ami) nem akadályoz (apratighātakam) (és) minek természete a valódi Tudás (sat-vidyā-mayam tu) ||10||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 11 - 20

तदेवमुभयाकारमवभासं प्रकाशयन्।
विभाति वरदो बिम्बप्रतिबिम्बदृशाखिले॥११॥

Tadevamubhayākāramavabhāsaṁ prakāśayan|
Vibhāti varado bimbapratibimbadṛśākhile||11||

Így (evam), Az, aki áldást és vágyakat adományoz --vagyis Bhairava-- (vara-daḥ), megjelenvén úgy, mint objektum és (annak) türköződése (bimba-pratibimba-dṛśā) mindenben (akhile) ragyog (vibhāti) (és) feltárja (prakāśayan) e (tad) megnyilvánulást (avabhāsam), (mely) mindkét formából áll --az egyik, ami akadályoz és a másik, ami nem (ubhaya-ākāram) ||11||

Jelenleg még kifejtések nélkül


यस्त्वाह नेत्रतेजांसि स्वच्छात्प्रतिफलन्त्यलम्।
विपर्यस्य स्वकं वक्त्रं गृह्णन्तीति स पृच्छ्यते॥१२॥

Yastvāha netratejāṁsi svacchātpratiphalantyalam|
Viparyasya svakaṁ vaktraṁ gṛhṇantīti sa pṛcchyate||12||

Aki azt mondta (yaḥ tu... saḥ-āha): 'A szemből érkező fénysugarak (netra-tejāṁsi), csupán (alam) visszapattannak (pratiphalanti) a nagyon tiszta (tükör felületéről) (svacchāt), (és) visszatérésük nyomán --amikor azok visszatérnek-- (viparyasya), elkapják/tapasztalják (gṛhṇanti) az egyén saját (svakam) arcát (vaktram... iti) ', meg lett kérdezve (pṛcchyate) ||12||

Jelenleg még kifejtések nélkül


देहादन्यत्र यत्तेजस्तदधिष्ठातुरात्मनः।
तेनैव तेजसा ज्ञत्वे कोऽर्थः स्याद्दर्पणेन तु॥१३॥

Dehādanyatra yattejastadadhiṣṭhāturātmanaḥ|
Tenaiva tejasā jñatve ko'rthaḥ syāddarpaṇena tu||13||

Máshogy (fogalmazva) (anyatra), (ha a hipotézis szerint:) 'A (tad) fénysugár (tejas), ami (yad) (elhagyja) a testet (dehāt), (megragadja/tapasztalja az arcát) a (tükörrel szemben álló) személynek (adhiṣṭhātuḥ ātmanaḥ) ', akkor (tena eva) az (arc) ismeretének folyamata (jñatve) a fénysugáron keresztül (történik) (tejasā). (Ebben az esetben,) mi (kaḥ) haszna/célja (syāt-arthaḥ) egy tükörnek (darpaṇena tu)? ||13||

Jelenleg még kifejtések nélkül


विपर्यस्तैस्तु तेजोभिर्ग्राहकात्मत्वमागतैः।
रूपं दृश्येत वदने निजे न मकुरान्तरे॥१४॥

Viparyastaistu tejobhirgrāhakātmatvamāgataiḥ|
Rūpaṁ dṛśyeta vadane nije na makurāntare||14||

A tapasztalóvá váló és visszatérő --a tükörről lepattanó-- fénysugarak által (viparyastaiḥ tu tejobhiḥ grāhaka-ātmatvam āgataiḥ), (az arc) formája (rūpam) az egyén arcában (vadane nije) kell, hogy tapasztalásra kerüljön (dṛśyeta) (és) nem (na) a tükörben (makura-antare) ||14||

Jelenleg még kifejtések nélkül


स्वमुखे स्पर्शवच्चैतद्रूपं भायान्ममेत्यलम्।
न त्वस्य स्पृश्यभिन्नस्य वेद्यैकान्तस्वरूपिणः॥१५॥

Svamukhe sparśavaccaitadrūpaṁ bhāyānmametyalam|
Na tvasya spṛśyabhinnasya vedyaikāntasvarūpiṇaḥ||15||

És (ca) ez (etad) a forma (rūpam) (annak) arcán (sva-mukhe) kell, hogy megjelenjen (bhāyāt) (aki a tükör előtt áll), mint valami megfogható (sparśa-vat) (és) teljes mértékben (alam) 'enyém' (mama iti), és nem (, mint) (na tu) valami nem megfogható (asya spṛśya-bhinnasya) (és) minek természete kizárólag a tudhatóé (vedya-ekānta-sva-rūpiṇaḥ) ||15||

Jelenleg még kifejtések nélkül


रूपसंस्थानमात्रं तत्स्पर्शगन्धरसादिभिः।
न्यग्भूतैरेव तद्युक्तं वस्तु तत्प्रतिबिम्बितम्॥१६॥

Rūpasaṁsthānamātraṁ tatsparśagandharasādibhiḥ|
Nyagbhūtaireva tadyuktaṁ vastu tatpratibimbitam||16||

A tükröződés abban --a tükörben-- (tad-pratibimbitam) a valóság (tad... vastu), ami egy merő megjelenése az (arc eredeti) formájának (rūpa-saṁsthāna-mātram), vagyis ami egyesülve van azzal --az arc eredeti formájával-- (tad-yuktam), ám az érintés, szag, íz, stb. (karakterisztikájának) elzárásával/eltűnésével (sparśa-gandha-rasa-ādibhiḥ nyagbhūtaiḥ eva) ||16||

Jelenleg még kifejtések nélkül


न्यग्भावो ग्राह्यताभावात्तदभावोऽप्रमाणतः।
स चार्थसङ्गमाभावात्सोऽप्यादर्शेऽनवस्थितेः॥१७॥

Nyagbhāvo grāhyatābhāvāttadabhāvo'pramāṇataḥ|
Sa cārthasaṅgamābhāvātso'pyādarśe'navasthiteḥ||17||

Az elzártság/eltűnés (nyagbhāvaḥ) azok --vagyis az érintés, szag, íz, stb.-- tapasztalhatóságának hiányából (születik) (grāhyatā-abhāvāt), (és) annak --a tapasztalhatóságának-- hiánya (tad-abhāvaḥ) a bizonyítékok hiánya miatt létezik (apramāṇataḥ). És (ca) az --vagyis a bizonyítékok hiánya-- (saḥ) az objektummal való kapcsolat hiánya révén (jön létre) (artha-saṅgama-abhāvāt), és az --vagyis az objektummal való kapcsolat hiánya-- (saḥ api) (létrejön) lévén, (az érintés, szag, íz, stb. ilyen karakterisztikája vagy jellemzője egyszerűen) nincs (anavasthiteḥ) a türkörben (ādarśe) ||17||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अत एव गुरुत्वादिर्धर्मो नैतस्य लक्ष्यते।
नह्यादर्शे संस्थितोऽसौ तद्दृष्टौ स उपायकः॥१८॥

Ata eva gurutvādirdharmo naitasya lakṣyate|
Nahyādarśe saṁsthito'sau taddṛṣṭau sa upāyakaḥ||18||

Ezért (ata eva), egy minőség (dharmaḥ) (, mint) nehézség/tömeg és így tovább (gurutva-ādiḥ), nem tapasztalt (na... lakṣyate) (a tükrözött objektum) esetében (etasya). Az (említett minőség) (asau) sem (nahi) marad (saṁsthitaḥ) a tükörben (ādarśe), (mert) az --a tükör-- (saḥ) (csupán) egy mód (upāyakaḥ) annak --az objektum formájának-- látására (tad-dṛṣṭau) ||18||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तस्मात्तु नैष भेदेन यद्भाति तत उच्यते।
आधारस्तत्र तूपाया दीपदृक्संविदः क्रमात्॥१९॥

Tasmāttu naiṣa bhedena yadbhāti tata ucyate|
Ādhārastatra tūpāyā dīpadṛksaṁvidaḥ kramāt||19||

Lévén (yad) ez (a tükröződés) (eṣaḥ) nem (na) jelenik meg (bhāti) elkülönülten (bhedena) attól --vagyis a tükörtől-- (tasmāt tu), ezért (tatas) (a tükör) úgy mond (ucyate) egy támasz (ādhāraḥ). Ezzel kapcsolatosan --vagyis eme tükröződés tapasztalásával kapcsolatosan-- (tatra tu), a mód/eszköz (upāyāḥ): lámpa, szemek és tudatosság (dīpa-dṛk-saṁvidaḥ), rendre (kramāt) ||19||

Jelenleg még kifejtések nélkül


दीपचक्षुर्विबोधानां काठिन्याभावतः परम्।
सर्वतश्चापि नैर्मल्यान्न विभादर्शवत्पृथक्॥२०॥

Dīpacakṣurvibodhānāṁ kāṭhinyābhāvataḥ param|
Sarvataścāpi nairmalyānna vibhādarśavatpṛthak||20||

Bár (param) a lámpa, szemek és tudatosság esetében (dīpa-cakṣus-vibodhānām), a keménység és szilárdság hiánya miatt (kāṭhinya-abhāvataḥ) -és még (ca api) a teljes --szó szerint teljesen-- tisztaság (miatt is) (sarvatas-nairmalyāt) -, a tükröződés --szó szerint fény-- (vibhā) nem (jelenik meg) (na) elkülönülten (pṛthak), mint a tükör esetében (ādarśavat) ||20||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 21 - 30

एतच्च देवदेवेन दर्शितं बोधवृद्धये।
मूढानां वस्तु भवति ततोऽप्यन्यत्र नाप्यलम्॥२१॥

प्रतीघाति स्वतन्त्रं नो न स्थाय्यस्थायि चापि न।
स्वच्छस्यैवैष कस्यापि महिमेति कृपालुना॥२२॥

Etacca devadevena darśitaṁ bodhavṛddhaye|
Mūḍhānāṁ vastu bhavati tato'pyanyatra nāpyalam||21||
Pratīghāti svatantraṁ no na sthāyyasthāyi cāpi na|
Svacchasyaivaiṣa kasyāpi mahimeti kṛpālunā||22||

Ez (etad ca) (szintén) be lett mutatva (darśitam) az istenek Istene által --vagyis Śiva által-- (deva-devena), hogy emelje tudatosságát/tudását (bodha-vṛddhaye) azoknak, akik Māyā erejének hatása alatt vannak (mūḍhānām). (A tükröződés) egy valóság (vastu), ami egyszerűen nincs (na api alam) máshol (anyatra), mint abban --a tükörben-- (tatas api). (Ez a tükröződés) nem (no) gátol (pratīghāti), nem (no) független (svatantram), és se nem (na) stabil (sthāyi), se nem (ca api na) instabil (asthāyi). (Ahogy az meg lett alapozva) a Könyörületes (Úr) által (kṛpālunā): 'Ez (eṣaḥ) a hatalmassága (mahimā) valaminek, ami tiszta és makulátlan --mint egy tükör, stb.-- (svacchasya eva... kasyāpi... iti)'||21-22||

Jelenleg még kifejtések nélkül


न देशो नो रूपं न च समययोगो न परिमा न चान्योन्यासङ्गो न च तदपहानिर्न घनता।
न चावस्तुत्वं स्यान्न च किमपि सारं निजमिति ध्रुवं मोहः शाम्येदिति निरदिशद्दर्पणविधिः॥२३॥

Na deśo no rūpaṁ na ca samayayogo na parimā na cānyonyāsaṅgo na ca tadapahānirna ghanatā|
Na cāvastutvaṁ syānna ca kimapi sāraṁ nijamiti dhruvaṁ mohaḥ śāmyediti niradiśaddarpaṇavidhiḥ||23||

Jelzvén (ezt) (niradiśat), a homály (mohaḥ) bizonyosan eloszlott (dhruvam... śāmyet iti): 'Ez (syāt) nem (na) hely (deśaḥ), nem (no) forma (rūpam), nem (na ca) kapcsolat az idővel (samaya-yogaḥ), nem (na) mérték (parimā), nem (na ca) ellentétes asszociáció (anyonya-āsaṅgaḥ), nem (na ca) annak megszűnése (tad-apahāniḥ), nem (na) összetettség (ghanatā), nem (no) valótlanság (avastutvam) és (ca) nem (na... kim api) belső (nijam) esszencia (sāram... iti) '.

 (Ilyen) a tükör módszere (darpaṇa-vidhiḥ) ||23||

Jelenleg még kifejtések nélkül


इत्थं प्रदर्शितेऽमुत्र प्रतिबिम्बनवर्त्मनि।
शब्दस्य प्रतिबिम्बं यत् प्रतिश्रुत्केति भण्यते॥२४॥

न चासौ शब्दजः शब्द आगच्छत्त्वेन संश्रवात्।
तेनैव वक्त्रा दूरस्थैः शब्दस्याश्रवणादपि॥२५॥

पिठिरादिपिधानांशविशिष्टछिद्रसङ्गतौ।
चित्रत्वाच्चास्य शब्दस्य प्रतिबिम्बं मुखादिवत्॥२६॥

Itthaṁ pradarśite'mutra pratibimbanavartmani|
Śabdasya pratibimbaṁ yat pratiśrutketi bhaṇyate||24||
Na cāsau śabdajaḥ śabda āgacchattvena saṁśravāt|
Tenaiva vaktrā dūrasthaiḥ śabdasyāśravaṇādapi||25||
Piṭhirādipidhānāṁśaviśiṣṭachidrasaṅgatau|
Citratvāccāsya śabdasya pratibimbaṁ mukhādivat||26||

Így (ittham), kifejtve ott --az előző stanzákban-- a (tükörben való) tükröződés folyamatát (pradarśite amutra pratibimbana-vartmani), (most beszélni fogok) a hang (śabdasya) tükröződéséről (pratibimbam), minek (yad) neve (bhaṇyate) 'visszhang (pratiśrutkā iti) '.

És (ca) az --a visszhang-- (asau) nem (na) egy hangból születő (śabda-jaḥ) hang (śabdaḥ), mert az hallható (saṁśravāt) a beszélő számára (tena eva vaktrā), miképp (az visszatér hozzá) (āgacchattvena), és emellett (api), mivel nincs hallása (aśravaṇāt) a hangnak (śabdasya) annak számára, aki távol van (dūra-sthaiḥ) .

Eme hang (asya śabdasya) tükröződése (pratibimbam) olyan, (mint tükröződése) egy arcnak, stb. (egy tükörben,) (mukha-ādi-vat) (annak) variációi miatt (citratvāt), amikor az találkozik az edények fedelének, stb. különböző nyílásaival és részeivel (piṭhirā-ādi-pidhāna-aṁśa-viśiṣṭa-chidra-saṅgatau) ||24-26||

Jelenleg még kifejtések nélkül


इदमन्यस्य वेद्यस्य रूपमित्यवभासते।
यथादर्शे तथा केनाप्युक्तमाकर्णये त्विति॥२७॥

Idamanyasya vedyasya rūpamityavabhāsate|
Yathādarśe tathā kenāpyuktamākarṇaye tviti||27||

Miképp (yathā) egy (idam) 'forma' --pl.: egy arc-- (rūpam iti) megjelenik (avabhāsate) egy tükörben (ādarśe), mint ami (formája) egy másik tudhatónak (anyasya vedyasya), úgy szintén (tathā), amikor (a visszhang) halott (ākarṇaye), (az úgy hangzik, mintha azt) valójában (tu iti) valaki (más) (kena api) mondta (volna) (uktam) ||27||

Jelenleg még kifejtések nélkül


नियमाद्बिम्बसाम्मुख्यं प्रतिबिम्बस्य यत्ततः।
तन्मध्यगाः प्रमातारः शृण्वन्ति प्रतिशब्दकम्॥२८॥

Niyamādbimbasāmmukhyaṁ pratibimbasya yattataḥ|
Tanmadhyagāḥ pramātāraḥ śṛṇvanti pratiśabdakam||28||

Szabályként (niyamāt), lévén (yad), (a tükör esetében,) a tükröződés az (eredeti) objektum előtt (történik) (pratibimbasya-bimba-sāmmukhyam) --szó szerint az eredeti objektum előtt levés állapota, a tükröződés esetében--, ezért (tatas), (ugyanilyen módon,) a tapasztalók/tudók (pramātāraḥ) (úgy) hallják (śṛṇvanti) a visszhangot (pratiśabdakam), (mintha) annak közepén lennének --a hang eredeti forrása és a hozzá tartozó tükröződés között-- (tad-madhya-gāḥ) ||28||

Jelenleg még kifejtések nélkül


मुख्यग्रहं त्वपि विना प्रतिबिम्बग्रहो भवेत्।
स्वपश्चात्स्थं प्रियं पश्येट्टङ्कितं मुकुरे वपुः॥२९॥

Mukhyagrahaṁ tvapi vinā pratibimbagraho bhavet|
Svapaścātsthaṁ priyaṁ paśyeṭṭaṅkitaṁ mukure vapuḥ||29||

Bár (tu), még (api) a fő forma (vagy eredeti objektum) --szó szerint a fő tapasztalás-- (mukhya-graham) nélkül is (vinā), jelen lehet (bhavet) a tükröződés tapasztalása (pratibimba-grahaḥ). Amikor valaki mögött áll a szeretett kedves (sva-paścāt-stham priyam), (mindenesetre) ő láthatja (paśyet) (a szeretett kedves) szép formáját (vapus) megjelenni (ṭaṅkitam) a tükörben (mukure) ||29||

Jelenleg még kifejtések nélkül


साम्मुख्यं चोच्यते तादृग्दर्पणाभेदसंस्थितेः॥३०॥
Sāmmukhyaṁ cocyate tādṛgdarpaṇābhedasaṁsthiteḥ||30||

És (ca) ez úgymond (ucyate) 'az elöl levés állapota' (sāmmukhyam), mert az megmarad egységben egy ilyen tükörrel (tādṛk-darpaṇa-abheda-saṁsthiteḥ) ||30||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 31 - 40

अतः कूपादिपिठिराकाशे तत्प्रतिबिम्बितम्।
वक्त्राकाशं सशब्दं सद्भाति तत्परवक्तृवत्॥३१॥

Ataḥ kūpādipiṭhirākāśe tatpratibimbitam|
Vaktrākāśaṁ saśabdaṁ sadbhāti tatparavaktṛvat||31||

Ezért (atas), a beszélő tere (tad... vaktṛ-ākāśam), tükrözve (pratibimbitam) egy nyílás, mint egy kút, stb. terében (kūpa-ādi-piṭhirā-ākāśe), megjelenik (bhāti tad), mint ami (sat) fel van ruházva hanggal (sa-śabdam) (és) úgy (, mintha az) egy másik beszélő (által lett volna kiejtve) (para-vaktṛ-vat) ||31||

Jelenleg még kifejtések nélkül


यथा चादर्शपाश्चात्यभागस्थो वेत्ति नो मुखम्।
तथा तथाविधाकाशपश्चात्स्थो वेत्ति न ध्वनिम्॥३२॥

Yathā cādarśapāścātyabhāgastho vetti no mukham|
Tathā tathāvidhākāśapaścātstho vetti na dhvanim||32||

Miképp (yathā ca) valaki, aki egy tükör mögött található helyen áll (ādarśa-pāścātya-bhāga-sthaḥ), nem (no) tapasztalja (vetti) az arcot (egy ilyen tükörben tükröződve) (mukham), úgy (tathā) az, aki egy ilyen tér mögött áll (ahol a hang tükröződik) (tathāvidha-ākāśa-paścāt-sthaḥ), nem (na) tapasztalja (vetti) a hangot (dhvanim) ||32||

Jelenleg még kifejtések nélkül


शब्दो न चानभिव्यक्तः प्रतिबिम्बति तद्ध्रुवम्।
अभिव्यक्तिश्रुती तस्य समकालं द्वितीयके॥३३॥

क्षणे तु प्रतिबिम्बत्वं श्रुतिश्च समकालिका।
तुल्यकालं हि नो हस्ततच्छायारूपनिश्चयः॥३४॥

Śabdo na cānabhivyaktaḥ pratibimbati taddhruvam|
Abhivyaktiśrutī tasya samakālaṁ dvitīyake||33||
Kṣaṇe tu pratibimbatvaṁ śrutiśca samakālikā|
Tulyakālaṁ hi no hastatacchāyārūpaniścayaḥ||34||

A hang (śabdaḥ), ami tükröződik (pratibimbati), 'a' hang, ami tisztán kiejtésre került (na ca anabhivyaktaḥ). Ez (tad) bizonyos (dhruvam). (Először,) annak (tasya) kiejtése és hallása (abhivyakti-śrutī) (történik meg) egyszerre (sama-kālam), ám (tu) a következő pillanatban (dvitīyake kṣaṇe) a (hang) tükröződése --vagyis a visszhang-- (pratibimbatvam) és (ca) (annak) hallása (śrutiḥ) (következik be) ugyanabban a pillanatban (sama-kālikā). (Másrészt,) nincs (no) bizonyossága annak, hogy egy kéz formája és annak tükrözött képe (hasta-tad-chāyā-rūpa-niścayaḥ) egyszerre (történik) (tulya-kālam hi) ||33-34||

Jelenleg még kifejtések nélkül


इत्थं प्रदर्शितेऽमुत्र प्रतिबिम्बसतत्त्वके।
प्रकृतं ब्रूमहे तत्र प्रतिबिम्बनमर्हति॥३५॥

शब्दो नभसि सानन्दे स्पर्शधामनि सुन्दरः।
स्पर्शोऽन्योऽपि दृढाघातशूलशीतादिकोद्भवः।
परस्थः प्रतिबिम्बत्वात्स्वदेहोद्धूलनाकरः॥३६॥

Itthaṁ pradarśite'mutra pratibimbasatattvake|
Prakṛtaṁ brūmahe tatra pratibimbanamarhati||35||
Śabdo nabhasi sānande sparśadhāmani sundaraḥ|
Sparśo'nyo'pi dṛḍhāghātaśūlaśītādikodbhavaḥ|
Parasthaḥ pratibimbatvātsvadehoddhūlanākaraḥ||36||

Így (ittham), miután be lett mutattva ott --az előző stanzákban-- a tükröződés valódi esszenciája (pradarśite amutra pratibimba-satattvake), (most) beszélek --szó szerint beszélünk-- (brūmahe) az eredeti tárgykörről (prakṛtam), vagyis (miszerint a tér vagy éter tisztasága miatt,) a hang (śabdaḥ) képes (arhati) tükröződni (pratibimbanam) ott (tatra), vagyis a térben vagy éterben (nabhasi). Amikor jelen van egy tapintható forma, ami örömteli (sa-ānande sparśa-dhāmani), (azt mások) szépnek (tapasztalják) (sundaraḥ). (Másrészt,) egy másik (anyaḥ api) (fajta nem kellemes) érintés (sparśaḥ), amit egy erős szél, egy dárda, hideg, stb. hoz létre (dṛḍha-āghāta-śūla-śīta-ādika-udbhavaḥ), tapasztalt mások által (para-sthaḥ), tükröződés volta miatt (pratibimbatvāt) hamut szór az egyén egész testére --vagyis a bőr szürkésen elsápad-- (sva-deha-uddhūlana-ākaraḥ) ||35-36||

Jelenleg még kifejtések nélkül


न चैष मुख्यस्तत्कार्यपारम्पर्याप्रकाशनात्॥३७॥
Na caiṣa mukhyastatkāryapāramparyāprakāśanāt||37||

Ezek --vagyis ezek a tapintható érzékelések-- (eṣaḥ) nem (na ca) a fő (érzékelések) --vagyis nem az eredetik-- (mukhyaḥ), mert azok nem képesek megnyilvánítani saját okozataik egy zavartalan sorát (tat-kārya-pāramparya-aprakāśanāt) ||37||

Jelenleg még kifejtések nélkül


एवं घ्राणान्तरे गन्धो रसो दन्तोदके स्फुटः॥३८॥
Evaṁ ghrāṇāntare gandho raso dantodake sphuṭaḥ||38||

Így (evam) egy szag (gandhaḥ) nyilvánvalóan (sphuṭaḥ) (tükrözött) az orrban (ghrāṇa-antare) (és) egy íz (rasaḥ) a nyálban (dantodake) ||38||

Jelenleg még kifejtések nélkül


यथा च रूपं प्रतिबिम्बितं दृशोर्न चक्षुषान्येन विना हि लक्ष्यते।
तथा रसस्पर्शनसौरभादिकं न लक्ष्यतेऽक्षेण विना स्थितं त्वपि॥३९॥

Yathā ca rūpaṁ pratibimbitaṁ dṛśorna cakṣuṣānyena vinā hi lakṣyate|
Tathā rasasparśanasaurabhādikaṁ na lakṣyate'kṣeṇa vinā sthitaṁ tvapi||39||

Miképp (yathā ca) egy forma (rūpam), tükröződve (pratibimbitam) (valaki) szemében (dṛśoḥ), valójában (hi) nem (na) tapasztalt (lakṣyate) a többi szem nélkül --vagyis más szeme nélkül-- (vinā-cakṣuṣā anyena), úgy hasonlóan (tathā) egy íz, egy érintés, egy illat, stb. (rasa-sparśana-saurabha-ādikam), bár (api) bizonyosan (tu) létező (sthitam), nem (na) tapasztalt (lakṣyate) egy érzékszerv (akṣeṇa) nélkül (vinā) ||39||

Jelenleg még kifejtések nélkül


न चान्तरे स्पर्शनधामनि स्थितं बहिःस्पृशोऽन्याक्षधियः स गोचरः॥४०॥
Na cāntare sparśanadhāmani sthitaṁ bahiḥspṛśo'nyākṣadhiyaḥ sa gocaraḥ||40||

Az, ami (sthitam) belső székhelye az érintésnek (āntare sparśana-dhāmani), az nem (na) az intellektus és más érzékszervek (anyākṣadhiyaḥ) köre (sa gocaraḥ), ami kapcsolatba kerül azzal, ami külső (bahis-spṛśaḥ) ||40||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 41 - 50

अतोऽन्तिकस्थस्वकतादृगिन्द्रियप्रयोजनान्तःकरणैर्यदा कृता।
तदा तदात्तं प्रतिबिम्बमिन्द्रिये स्वकां क्रियां सूयत एव तादृशीम्॥४१॥

Ato'ntikasthasvakatādṛgindriyaprayojanāntaḥkaraṇairyadā kṛtā|
Tadā tadāttaṁ pratibimbamindriye svakāṁ kriyāṁ sūyata eva tādṛśīm||41||

Ezért (atas) amikor (yadā) egy lehetőség (prayojanā) adatik (kṛtā) a belső érzékszervek részéről (antar-karaṇaiḥ) az egyén egyik érzékszerve számára, ami közel marad (antika-stha-svaka-tādṛk-indriya), akkor (tadā) a tükröződés (pratibimbam), amit megragad/elér ez (a bizonyos érzékszerv) (tad-āttam), létrehoz (sūyate eva) (abban) az érzékszervben (indriye) egy olyan (tādṛśīm) aktivitást (kriyām), ami annak megfelelő (svakām) ||41||

Jelenleg még kifejtések nélkül


न तु स्मृतान्मानसगोचरादृता भवेत्क्रिया सा किल वर्तमानतः।
अतः स्थितः स्पर्शवरस्तदिन्द्रिये समागतः सन्विदितस्तथाक्रियः॥४२॥

Na tu smṛtānmānasagocarādṛtā bhavetkriyā sā kila vartamānataḥ|
Ataḥ sthitaḥ sparśavarastadindriye samāgataḥ sanviditastathākriyaḥ||42||

Az emlékezetből (smṛtāt) -minek köre mentális (mānasa-gocarāt) - nem jön létre (na tu... bhavet) megfelelő (ṛtā) aktivitás (kriyā) -ami bizonyosan megjelenik a jelen pillanatban (sā kila vartamānataḥ) -. Ezért (atas), (szükségszerűen) létezik (sthitaḥ) egy rendkívüli kapcsolat (sparśa-varaḥ), ami létrejön (san-samāgataḥ) ebben az érzékszervben --vagyis az érintés érzékszervében-- (tad-indriye), (és végül) az (szükségszerűen) tapasztalt és értett (az elme által) (viditaḥ), így az létre fog hozni egy megfelelő aktivitást az egyén saját hasznára (tathā-kriyaḥ) ||42||

Jelenleg még kifejtések nélkül


असम्भवे बाह्यगतस्य तादृशः स्व एव तस्मिन्प्रतिबिम्बितस्तथा।
करोति तां स्पर्शवरः सुखात्मिकां स चापि कस्यामपि नाडिसन्ततौ॥४३॥

Asambhave bāhyagatasya tādṛśaḥ sva eva tasminpratibimbitastathā|
Karoti tāṁ sparśavaraḥ sukhātmikāṁ sa cāpi kasyāmapi nāḍisantatau||43||

Egy ilyen külső (objektum) hiánya esetén --vagyis az eredeti bimba vagy objektum hiánya esetén-- (asambhave-bāhya-gatasya tādṛśaḥ), egy belső érintés (svaḥ eva) tükrözött tehát (pratibimbitaḥ tathā) abban --vagyis az érintés, stb. körében-- (tasmin). A rendkívüli kapcsolat (sparśa-varaḥ) hozza létre (karoti) azt (tām), aminek természete az öröm (sukha-ātmikām) és (ca) ez ezentúl (saḥ... api) (tükrözött) még néhány finom csatornában is (kasyāmapi nāḍi-santatau) ||43||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तेन संवित्तिमकुरे विश्वमात्मानमर्पयत्।
नाथस्य वदतेऽमुष्य विमलां विश्वरूपताम्॥४४॥

Tena saṁvittimakure viśvamātmānamarpayat|
Nāthasya vadate'muṣya vimalāṁ viśvarūpatām||44||

Ezért (tena) az univerzum (viśvam), bedobván (arpayat) magát (ātmānam) a Tudatosság tükrébe (saṁvitti-makure), feltárja (vadate) a tiszta (vimalām) univerzális formáját (viśva-rūpatām) eme Úrnak (nāthasya... amuṣya) ||44||

Jelenleg még kifejtések nélkül


यथा च गन्धरूपस्पृग्रसाद्याः प्रतिबिम्बिताः।
तदाधारोपरागेण भान्ति खड्गे मुखादिवत्॥४५॥

तथा विश्वमिदं बोधे प्रतिबिम्बितमाश्रयेत्।
प्रकाशत्वस्वतन्त्रत्वप्रभृतिं धर्मविस्तरम्॥४६॥

Yathā ca gandharūpaspṛgrasādyāḥ pratibimbitāḥ|
Tadādhāroparāgeṇa bhānti khaḍge mukhādivat||45||
Tathā viśvamidaṁ bodhe pratibimbitamāśrayet|
Prakāśatvasvatantratvaprabhṛtiṁ dharmavistaram||46||

Miképp (yathā ca) egy szag, egy forma, egy érintés, egy íz, stb. (gandha-rūpa-spṛk-rasa-ādyāḥ), amikor tükrözött (pratibimbitāḥ), megjelenik (bhānti) hatása alatt saját támaszának (tad-ādhāra-uparāgeṇa), mint egy arc esetében, stb. (mukha-ādi-vat), (mint ami tükröződik) egy kardban (khaḍge), így (tathā) ez (idam) az univerzum (viśvam), tükröződve (pratibimbitam) a Tudatosságban (bodhe), magára ölti (āśrayet) (az említett Tudatosság) minőségeinek sokaságát (dharma-vistaram), (mint) Ragyogás, Szabadság, stb. (prakāśatva-svatantratva-prabhṛtim) ||45-46||

Jelenleg még kifejtések nélkül


यथा च सर्वतः स्वच्छे स्फटिके सर्वतो भवेत्।
प्रतिबिम्बं तथा बोधे सर्वतः स्वच्छताजुषि॥४७॥

Yathā ca sarvataḥ svacche sphaṭike sarvato bhavet|
Pratibimbaṁ tathā bodhe sarvataḥ svacchatājuṣi||47||

Miképp (yathā ca) a tükröződés (pratibimbam) maradéktalanul teljes (sarvatas-bhavet) egy tökéletesen tiszta kristályban (sarvatas svacche sphaṭike), úgy szintén (tathā) (az univerzum tükrözött) a Tudatosságban, aminek tisztasága teljes (bodhe sarvatas svacchatā-juṣi) ||47||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अत्यन्तस्वच्छता सा यत्स्वाकृत्यनवभासनम्।
अतः स्वच्छतमो बोधो न रत्नं त्वाकृतिग्रहात्॥४८॥

Atyantasvacchatā sā yatsvākṛtyanavabhāsanam|
Ataḥ svacchatamo bodho na ratnaṁ tvākṛtigrahāt||48||

Lévén (yad) a (sā) (Tudatosság) abszolút tisztasága (atyanta-svacchatā) (azt jelenti, hogy) nem nyilvánulnak meg Annak saját formái (sva-ākṛti-an-avabhāsanam), ezért (atas) a Tudatosság (bodhaḥ) a Legtisztább (svacchatamaḥ), és nem (na... tu) egy drágakő (ratnam), mert (egy drágakőnek) van egy formája (ākṛti-grahāt) ||48||

Jelenleg még kifejtések nélkül


प्रतिबिम्बं च बिम्बेन बाह्यस्थेन समर्प्यते।
तस्यैव प्रतिबिम्बत्वे किं बिम्बमवशिष्यताम्॥४९॥

Pratibimbaṁ ca bimbena bāhyasthena samarpyate|
Tasyaiva pratibimbatve kiṁ bimbamavaśiṣyatām||49||

Egy tükröződés (pratibimbam) létrejön (samarpyate) egy külső objektum által (bimbena bāhya-sthena). Ha a (külső objektum) (szintén) egy tükröződés (tasya eva pratibimbatve), milyen (kim) (eredeti) objektum (bimbam) marad (avaśiṣyatām)? ||49||

Jelenleg még kifejtések nélkül


यद्वापि कारणं किञ्चिद्बिम्बत्वेनाभिषिच्यते।
तदपि प्रतिबिम्बत्वमेति बोधेऽन्यथा त्वसत्॥५०॥

Yadvāpi kāraṇaṁ kiñcidbimbatvenābhiṣicyate|
Tadapi pratibimbatvameti bodhe'nyathā tvasat||50||

Még (api) ha (yadvā) néhány (kiñcid) ok (kāraṇam) meg is volna jelölve (abhiṣicyate) objektumként (bimbatvena), még (api) az (tad) is (egy másik) tükröződés (pratibimbatvam eti) a Tudatosságban, (bodhe) (lévén) az valójában (tu) nem létezne (a-sat) másképp (anyathā) ||50||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 51 - 60

इत्थमेतत्स्वसंवित्तिदृढन्यायास्त्ररक्षितम्।
साम्राज्यमेव विश्वत्र प्रतिबिम्बस्य जृम्भते॥५१॥

Itthametatsvasaṁvittidṛḍhanyāyāstrarakṣitam|
Sāmrājyameva viśvatra pratibimbasya jṛmbhate||51||

Így (ittham) a tükröződés (pratibimbasya) eme (etad) birodalma (sāmrājyam eva), védelme alatt a szilárd logika fegyvereinek és az egyén saját tapasztalatának (sva-saṁvitti-dṛḍha-nyāya-astra-rakṣitam), mindenhol (viśvatra) megnyilvánul (jṛmbhate) ||51||

Jelenleg még kifejtések nélkül


ननु बिम्बस्य विरहे प्रतिबिम्बं कथं भवेत्।
किं कुर्मो दृश्यते तद्धि ननु तद्बिम्बमुच्यताम्॥५२॥

Nanu bimbasya virahe pratibimbaṁ kathaṁ bhavet|
Kiṁ kurmo dṛśyate taddhi nanu tadbimbamucyatām||52||

Egy felvetés (nanu): Az eredeti objektum (bimbasya) hiánya esetén (virahe), hogyan (katham) létezhet a tükröződés (pratibimbam... bhavet)? Mit (kim) teszünk (kurmaḥ)? (A válasz ez:) Az (tad) kétségtelenül tapasztalt (az egyén saját tapsztalata által) (dṛśyate... hi). (Egy másik) felvetés (nanu): (Akkor,) azt (tad) úgy kell nevezni (ucyatām) (, hogy) bimba az 'eredeti kép' (értelmében) (bimbam) ||52||

Jelenleg még kifejtések nélkül


नैवं तल्लक्षणाभावाद्बिम्बं किल किमुच्यते।
अन्यामिश्रं स्वतन्त्रं सद्भासमानं मुखं यथा॥५३॥

Naivaṁ tallakṣaṇābhāvādbimbaṁ kila kimucyate|
Anyāmiśraṁ svatantraṁ sadbhāsamānaṁ mukhaṁ yathā||53||

Ez nem (na) így van (evam)! Annak --egy képnek-- jellemzői hiánya miatt (tad-lakṣaṇā-abhāvāt). Mit (kim) nevezünk (akkor) (kila... ucyate) bimba-nak --az eredeti objektumnak-- (bimbam)? (Az valami olyat,) mint (yathā) egy arc (mukham), ami valódi (sat-bhāsamānam), független (svatantram) (és) nem keveredik más dolgokkal (anya-amiśram) ||53||

Jelenleg még kifejtések nélkül


स्वरूपानपहानेन पररूपसदृक्षताम्।
प्रतिबिम्बात्मतामाहुः खड्गादर्शतलादिवत्॥५४॥

Svarūpānapahānena pararūpasadṛkṣatām|
Pratibimbātmatāmāhuḥ khaḍgādarśatalādivat||54||

Ők --a Buddhisták-- azt mondták (āhuḥ), hogy egy tükröződés természete az (pratibimba-ātmatām), hogy hasonlítson egy másik (dolog) formájára (para-rūpa-sadṛkṣatām), anélkül, hogy elvetné saját természetét (sva-rūpa-anapahānena), mint (ahogy az történik) egy tükör felülete vagy egy kard és így tovább (esetén) (khaḍga-ādarśa-tala-ādi-vat) ||54||

Jelenleg még kifejtések nélkül


उक्तं च सति बाह्येऽपि धीरेकानेकवेदनात्।
अनेकसदृशाकारा न त्वनेकेति सौगतैः॥५५॥

Uktaṁ ca sati bāhye'pi dhīrekānekavedanāt|
Anekasadṛśākārā na tvaneketi saugataiḥ||55||

És bár létezik a külső valóság (ca sati bāhye api), a Tudatosság (dhīḥ) úgy mond (uktam) egy (ekā), a sok tapasztalása miatt --vagyis az egyén számos dolgot tapasztal körös-körül-- (aneka-vedanāt). (Meg lett határozva) Sugata követői által --azaz a Buddhisták által-- (saugataiḥ), hogy (iti) felölteni a 'sok' formáját (aneka-sadṛśa-ākārā) egyáltalán nem (na tu) 'soknak lenni' (anekā) ||55||

Jelenleg még kifejtések nélkül


नन्वित्थं प्रतिबिम्बस्य लक्षणं किं तदुच्यते।
अन्यव्यामिश्रणायोगात्तद्भेदाशक्यभासनम्।
प्रतिबिम्बमिति प्राहुर्दर्पणे वदनं यथा॥५६॥

Nanvitthaṁ pratibimbasya lakṣaṇaṁ kiṁ taducyate|
Anyavyāmiśraṇāyogāttadbhedāśakyabhāsanam|
Pratibimbamiti prāhurdarpaṇe vadanaṁ yathā||56||

Egy felvetés (nanu): Ilyen módon, (ha mindez így van) (ittham), (akkor) mit (kim) mondunk/nevezünk (ucyate) a tükröződés (pratibimbasya) karakterisztikájának (lakṣaṇam... tad)? (A válasz erre a következő:) Ők azt mondták (prāhuḥ), hogy (iti) a tükröződés (pratibimbam) (az, ami,) keveredvén egy másik dologgal (anya-vyāmiśraṇā-yogāt), nem képes anélkül megnyilvánulni (tad-bheda-aśakya-bhāsanam), mint (yathā) ahogy egy arc (vadanam) (esetében, ami tükröződik) egy tükörben (darpaṇe) ||56||

Jelenleg még kifejtések nélkül


बोधमिश्रमिदं बोधाद्भेदेनाशक्यभासनम्।
परतत्त्वादि बोधे किं प्रतिबिम्बं न भण्यते॥५७॥

Bodhamiśramidaṁ bodhādbhedenāśakyabhāsanam|
Paratattvādi bodhe kiṁ pratibimbaṁ na bhaṇyate||57||

(Ha) ez (az univerzum) (idam), mely világokból, kategóriákból, stb. áll (para-tattva-ādi), keveredve van a Tudatossággal (bodha-miśram) (és) nem képes megnyilvánulni (aśakya-bhāsanam) a Tudatosságtól (bodhāt) elkülönülten (bhedena), (akkor) miért (kim) nem nevezzük azt (na bhaṇyate) egy tükröződésnek (pratibimbam) a Tudatosságban (bodhe)? ||57||

Jelenleg még kifejtések nélkül


लक्षणस्य व्यवस्थैषाकस्माच्चेद्बिम्बमुच्यताम्।
प्राज्ञा वस्तुनि युज्यन्ते न तु सामयिके ध्वनौ॥५८॥

Lakṣaṇasya vyavasthaiṣākasmāccedbimbamucyatām|
Prājñā vastuni yujyante na tu sāmayike dhvanau||58||

Ha (ced) (az univerzummal kapcsolatosan jelen van) e (eṣā) meghatározása (vyavasthā) (egy tükröződés) karakterisztikájának (lakṣaṇasya), nincs okunk (akasmāt) úgy nevezni azt (ucyatām), (mint) bimba vagy eredeti objektum (bimbam). A bölcsek (prājñāḥ) ragaszkodnak (yujyante) a tényekhez (vastuni) és nem (na tu) konvencionális elnevezésekhez (sāmayike dhvanau) ||58||

Jelenleg még kifejtések nélkül


ननु न प्रतिबिम्बस्य विना बिम्बं भवेत्स्थितिः।
किं ततः प्रतिबिम्बे हि बिम्बं तादात्म्यवृत्ति न॥५९॥

Nanu na pratibimbasya vinā bimbaṁ bhavetsthitiḥ|
Kiṁ tataḥ pratibimbe hi bimbaṁ tādātmyavṛtti na||59||

Egy felvetés (nanu): Az eredeti objektum (bimbam) nélkül (vinā) nincs (na) léte (sthitiḥ) a tükröződésnek (pratibimbasya). Akkor (tatas) mi a helyzet (kim)? (A válasz az, hogy:) Az eredeti objektum (bimbam) nincs (na) egy azonosság állapotában (tādātmya-vṛtti) a tükröződéssel kapcsolatosan (pratibimbe), nincs kétség (efelől) (hi) ||59||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अतश्च लक्षणस्यास्य प्रोक्तस्य तदसम्भवे।
न हानिर्हेतुमात्रे तु प्रश्नोऽयं पर्यवस्यति॥६०॥

Ataśca lakṣaṇasyāsya proktasya tadasambhave|
Na hānirhetumātre tu praśno'yaṁ paryavasyati||60||

Ezért (atas ca), (egy tükröződés) említett karakterisztikájának esetében (lakṣaṇasya asya proktasya), ha az nem az (az eredeti objektum) volt (tad-asambhave), (akkor) nem volna jelen (na) hiánya a veszteségnek (hāniḥ). Ez (ayam) a kérdés --kifejtve a felvetésben-- (praśnaḥ) csupán az okkal (hetu-mātre tu) kapcsolatos --szó szerint végződik-- (paryavasyati) ||60||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 61 - 68

तत्रापि च निमित्ताख्ये नोपादाने कथञ्चन।
निमित्तकारणानां च कदाचित्क्वापि सम्भवः॥६१॥

Tatrāpi ca nimittākhye nopādāne kathañcana|
Nimittakāraṇānāṁ ca kadācitkvāpi sambhavaḥ||61||

És (ca) ezzel kapcsolatban még --vagyis az 'okkal' kapcsolatosan-- (tatra-api), (ennek a kérdésnek egyszerűen) a hatékonynak nevezett (okkal kell foglalkoznia) (nimitta-ākhye) (és) egyáltalán nem (no... kathañcana) a materiálissal (upādāne). Ám (ca) léteznek hatékony okok (nimitta-kāraṇānām.. sambhavaḥ) olykor (kadācid) (és) bizonyos helyeken (kvāpi) ||61||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अत एव पुरोवर्तिन्यालोके स्मरणादिना।
निमित्तेन घनेनास्तु सङ्क्रान्तदयिताकृतिः॥६२॥

Ata eva purovartinyāloke smaraṇādinā|
Nimittena ghanenāstu saṅkrāntadayitākṛtiḥ||62||

Ez okból kifolyólag (atas eva) egy fényben (āloke), ami valakinek szeme előtt van (puras-vartini), egy olyan intenzív hatékony ok által, mint az emlékezés, stb. (smaraṇa-ādinā nimittena ghanena), a szeretett nő formája szükségszerűen meg kell, hogy jelenjen tükröződésként (astu saṅkrānta-dayitā-kṛtiḥ)! ||62||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अन्यथा संविदारूढा कान्ता विच्छेदयोगिनी।
कस्माद्भाति न वै संविद् विच्छेदं पुरतो गता॥६३॥

Anyathā saṁvidārūḍhā kāntā vicchedayoginī|
Kasmādbhāti na vai saṁvid vicchedaṁ purato gatā||63||

Máskülönben (anyathā), hogyan (kasmāt) jelenhetne meg (bhāti) a szeretett nő (kāntā), aki a Tudatosságban van (saṁvid-ārūḍhā), elkülönült yoginī-ként (viccheda-yoginī)? A Tudatosság (saṁvid) egyáltalán nem (na vai) válik elkülönültté (vicchedam... gatā) elöl --az egyén előtt-- (puratas) ||63||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अत एवान्तरं किञ्चिद्धीसञ्ज्ञं भवतु स्फुटम्।
यत्रास्य विच्छिदा भानं सङ्कल्पस्वप्नदर्शने॥६४॥

Ata evāntaraṁ kiñciddhīsañjñaṁ bhavatu sphuṭam|
Yatrāsya vicchidā bhānaṁ saṅkalpasvapnadarśane||64||

Emiatt (atas eva), nyilvánvalóan kell, hogy legyen (bhavatu sphuṭam) valami (kiñcid) belső (āntaram), minek neve intellektus (dhī-sañjñam), amiben (yatra) (megtörténik) annak --a tükröződésnek-- (asya) megjelenése (bhānam) elkülönültként (vicchidā) az ideák és álmok aspektusában (saṅkalpa-svapna-darśane) ||64||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अतो निमित्तं देवस्य शक्तयः सन्तु तादृशे।
इत्थं विश्वमिदं नाथे भैरवीयचिदम्बरे।
प्रतिबिम्बमलं स्वच्छे न खल्वन्यप्रसादतः॥६५॥

Ato nimittaṁ devasya śaktayaḥ santu tādṛśe|
Itthaṁ viśvamidaṁ nāthe bhairavīyacidambare|
Pratibimbamalaṁ svacche na khalvanyaprasādataḥ||65||

Így (atas), az Isten (devasya) erői (śaktayaḥ) kell, hogy legyenek (santu) a hatékony okai (nimittam) egy ilyen (tükörződésnek) (tādṛśe) .

Ebben az értelemben (ittham), ez (idam) az univerzum (viśvam) valójában (alam) egy tükröződés (pratibimbam) az Úrban (nāthe), vagyis Bhairava Tudatosságának Tiszta Egén (bhairavīya-cit-ambare svacche), (és) az nem (na) biztos (khalu), hogy egy másik kedvéért van (anya-prasādataḥ) ||65||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अनन्यापेक्षिता यास्य विश्वात्मत्वं प्रति प्रभोः।
तां परां प्रतिभां देवीं सङ्गिरन्ते ह्यनुत्तराम्॥६६॥

Ananyāpekṣitā yāsya viśvātmatvaṁ prati prabhoḥ|
Tāṁ parāṁ pratibhāṁ devīṁ saṅgirante hyanuttarām||66||

(A bölcsek) valójában egyhangúlag dicsőítik/felismerik (saṅgirante hi), hogy (tām) ami (yā) a Függetlensége --szó szerint nem mástól függése-- (ananyāpekṣitā) eme Úrnak (asya... prabhoḥ) annak fényében, miszerint (prati) (Ő) az univerzum Énje (viśva-ātmatvam), (mint) a Legfőbb Pratibhā Úrnő (parām pratibhām devīm), (az telve van olyan leírásokkal, mint) Anuttarā vagy Elsődleges/Kiváló, (stb., az Ő --vagyis az Úrnő-- végtelen erői miatt) (anuttarām) ||66||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अकुलस्यास्य देवस्य कुलप्रथनशालिनी।
कौलिकी सा परा शक्तिरवियुक्तो यया प्रभुः॥६७॥

Akulasyāsya devasya kulaprathanaśālinī|
Kaulikī sā parā śaktiraviyukto yayā prabhuḥ||67||

A Legfőbb Ereje (sā parā śaktiḥ) eme Úrnak, aki Akula --vagyis Bhairava-- (akulasya asya devasya) (úgy nevezett, mint) Kaulikī (kaulikī), (mert) Ő telve van a Kula feltárásával (kula-prathana-śālinī) és az Úr (prabhuḥ) nem elkülönült (aviyuktaḥ) Tőle (yayā) ||67||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तयोर्यद्यामलं रूपं स सङ्घट्ट इति स्मृतः।
आनन्दशक्तिः सैवोक्ता यतो विश्वं विसृज्यते॥६८॥

Tayoryadyāmalaṁ rūpaṁ sa saṅghaṭṭa iti smṛtaḥ|
Ānandaśaktiḥ saivoktā yato viśvaṁ visṛjyate||68||

Ennek (saḥ) neve (smṛtaḥ) 'egyesülés' (saṅghaṭṭaḥ iti), minek (yad) formája (rūpam) egy pár (yāmalam), mit a kettő alkot --Bhairava és az Ő Ereje-- (tayoḥ). Ő Maga --Śakti vagy Erő-- (sā eva) úgymond (uktā) a Gyönyör Ereje (ānanda-śaktiḥ), amiből (yatas) az univerzum (viśvam) kiárad (visṛjyate) ||68||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 69 - 80

परापरात्परं तत्त्वं सैषा देवी निगद्यते।
तत्सारं तच्च हृदयं स विसर्गः परः प्रभुः॥६९॥

देवीयामलशास्त्रे सा कथिता कालकर्षिणी।
महाडामरके यागे श्रीपरा मस्तके तथा॥७०॥

श्रीपूर्वशास्त्रे सा मातृसद्भावत्वेन वर्णिता।
सङ्घट्टेऽस्मिंश्चिदात्मत्वाद्यत्तत्प्रत्यवमर्शनम्॥७१॥

इच्छाशक्तिरघोराणां शक्तीनां सा परा प्रभुः।
सैव प्रक्षुब्धरूपा चेदीशित्री सम्प्रजायते॥७२॥

तदा घोराः परा देव्यो जाताः शैवाध्वदैशिकाः।
स्वात्मप्रत्यवमर्शो यः प्रागभूदेकवीरकः॥७३॥

ज्ञातव्यविश्वोन्मेषात्मा ज्ञानशक्तितया स्थितः।
इयं परापरा देवी घोरां या मातृमण्डलीम्॥७४॥

सृजत्यविरतं शुद्धाशुद्धमार्गैकदीपिकाम्।
ज्ञेयांशः प्रोन्मिषन्क्षोभं यदैति बलवत्त्वतः॥७५॥

ऊनताभासनं संविन्मात्रत्वे जायते तदा।
रूढं तज्ज्ञेयवर्गस्य स्थितिप्रारम्भ उच्यते॥७६॥

रूढिरेषा विबोधाब्धेश्चित्राकारपरिग्रहः।
इदं तद्बीजसन्दर्भबीजं चिन्वन्ति योगिनः॥७७॥

Parāparātparaṁ tattvaṁ saiṣā devī nigadyate|
Tatsāraṁ tacca hṛdayaṁ sa visargaḥ paraḥ prabhuḥ||69||
Devīyāmalaśāstre sā kathitā kālakarṣiṇī|
Mahāḍāmarake yāge śrīparā mastake tathā||70||
Śrīpūrvaśāstre sā mātṛsadbhāvatvena varṇitā|
Saṅghaṭṭe'smiṁścidātmatvādyattatpratyavamarśanam||71||
Icchāśaktiraghorāṇāṁ śaktīnāṁ sā parā prabhuḥ|
Saiva prakṣubdharūpā cedīśitrī samprajāyate||72||
Tadā ghorāḥ parā devyo jātāḥ śaivādhvadaiśikāḥ|
Svātmapratyavamarśo yaḥ prāgabhūdekavīrakaḥ||73||
Jñātavyaviśvonmeṣātmā jñānaśaktitayā sthitaḥ|
Iyaṁ parāparā devī ghorāṁ yā mātṛmaṇḍalīm||74||
Sṛjatyavirataṁ śuddhāśuddhamārgaikadīpikām|
Jñeyāṁśaḥ pronmiṣankṣobhaṁ yadaiti balavattvataḥ||75||
Ūnatābhāsanaṁ saṁvinmātratve jāyate tadā|
Rūḍhaṁ tajjñeyavargasya sthitiprārambha ucyate||76||
Rūḍhireṣā vibodhābdheścitrākāraparigrahaḥ|
Idaṁ tadbījasandarbhabījaṁ cinvanti yoginaḥ||77||

Eme bizonyos (sā eṣā) Úrnő (devī) úgy nevezett (nigadyate), (mint) a Princípium (tattvam), ami magasabb Parāpara-nál --a Legfőbb-nemLegfőbb-- (para-aparāt). (Ő úgy is ismert, mint) az Esszencia (tad sāram) és (ca) a Szív (tad... hṛdayam), (emellett, mint) az Úr Legfőbb Kiáradása (saḥ visargaḥ paraḥ prabhuḥ) .

A Devīyāmalatantra-ban (devīyāmala-śāstre), Ḍāmara nagy áldozatával (foglkozó szakaszban) (mahā-ḍāmarake yāge), Ő (sā) (az Úrnő) úgymond (kathitā) Kālakarṣiṇī --szó szerint Az, aki az Időt vonja-- (kāla-karṣiṇī) és (tathā) a csúcson (mastake), (Ő úgy nevezett, mint) a tiszteletreméltó Parā (śrī-parā) .

A tiszteletreméltó Pūrva-ban --vagyis a Mālinīvijayottaratantra-ban-- (śrī-pūrva-śāstre), Ő (sā) (az Úrnő) úgy van meghatározva (varṇitā), mint a tapasztaló/tudó valódi léte/létezője (mātṛ-sat-bhāvatvena). Az (tad) Éberség (pratyavamarśanam), aki eme egyesülésben (született) (saṅghaṭṭe asmin), lévén Annak természete a Tudatosság (cid-ātmatvāt), (úgy ismert, mint) az Akarat Ereje (icchā-śaktiḥ). Ő --az Akarat Ereje-- (sā) a Hatalmas (prabhuḥ) Parā-ja --szó szerint a Legfőbb-- (parā) az Aghora erőknek (aghorāṇām śaktīnām). Ő Maga (sā eva), ha (ced) zavart (prakṣubdha-rūpā), a hatalommal bíró --az 'ī' betű-- (īśitrī) létrejön (samprajāyate) .

Majd (tadā) a legfőbb (parā) úrnők (devyaḥ), Ghora-k (ghorāḥ) születnek (jātāḥ), amik mutatják Śiva útját --vagyis ők a tanítók Śiva útján-- (śaiva-adhva-daiśikāḥ). Az Egyedülálló Hős (eka-vīrakaḥ), (ki úgy ismert, mint) az egyén saját Énjének Ébersége (sva-ātma-pratyavamarśaḥ) -ami (yaḥ) létezett (abhūt) ezelőtt (prāk) -, (és) ami az Unmeṣa-ja --az 'u' betű-- az univerzumnak, ami megismerendő (sthitaḥ), megmarad (sthitaḥ), mint a Tudás Ereje (jñāna-śaktitayā) .

Eme (iyam) úrnő (devī) Parāparā (parā-aparā), ami (yā) folytonosan (aviratam) kiárasztja (sṛjati) a Ghora anyák körét (ghorām mātṛ-maṇḍalīm), az egyetlen fény a tiszta-tisztátalan úton (śuddha-aśuddha-mārga-eka-dīpikām). Amikor (yadā) a tudható része --vagyis az 'idam' vagy 'ez'-- (jñeya-aṁśaḥ) feltárul (pronmiṣan), a zavar (kṣobham) nagyon felerősödik (eti balavattvataḥ), (és) ezután (tadā) az Ūnatā --az 'ū' betű-- megnyilvánulása (ūnatā-bhāsanam) születik (jāyate) abban, ami csupán Tudatosság (saṁvid-mātratve). Amikor ez megállapodott (rūḍham tad), úgymond (ucyate) akkor kezdődik a stabilitás (sthiti-prārambhaḥ) a tudható útjának esetében (jñeya-vargasya) .

Ez (eṣā) a stabilitás (vagy megállapodás) (rūḍhiḥ), a Tudatosság Óceánjának esetében (vibodha-abdheḥ), a formák felöltésével kapcsolatos (citra-ākāra-parigrahaḥ). Ezért (tad) a yogī-k (yoginaḥ) (úgy) tapasztalják (cinvanti) ezt (idam) mint egy magot, ami magok egy csoportja --vagyis mint oka a duális realitások egy csoportjának (bīja-sandarbha-bījam) ||69-77||

Jelenleg még kifejtések nélkül


इच्छाशक्तिर्द्विरूपोक्ता क्षुभिताक्षुभिता च या।
इष्यमाणं हि सा वस्तु द्वैरूप्येणात्मनि श्रयेत्॥७८॥

Icchāśaktirdvirūpoktā kṣubhitākṣubhitā ca yā|
Iṣyamāṇaṁ hi sā vastu dvairūpyeṇātmani śrayet||78||

Az Akarat Ereje (icchā-śaktiḥ), aminek (yā) úgymond két formája van (dvi-rūpa-uktā) -zavart (kṣubhitā) és (ca) zavartalan (akṣubhitā) -, birtokba veszi (sā... śrayet) -Önmagában (ātmani) (és) két féle módon (dvairūpyeṇa) - az (ismerni) vágyott objektumot (vastu) ||78||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अचिरद्युतिभासिन्या शक्त्या ज्वलनरूपया।
इष्यमाणसमापत्तिः स्थैर्येणाथ धरात्मना॥७९॥

Aciradyutibhāsinyā śaktyā jvalanarūpayā|
Iṣyamāṇasamāpattiḥ sthairyeṇātha dharātmanā||79||

Az (objektumban való) elmerülés, ami (ismerni) vágyott (iṣyamāṇa-samāpattiḥ) (létrejön) az (Akarat) Ereje által, (ami vagy) csilloggóan felragyog egy pillanatra egy láng formájában --vagyis a 'ṛ' és 'ṝ' betűk-- (acira-dyuti-bhāsinyā śaktyā jvalana-rūpayā), vagy (atha) (az), stabilitással --vagyis nem egy pillanatra-- (sthairyeṇa), felölti a föld elem természetét --vagyis az 'ḷ' és 'ḹ' betűk (dharā-ātmanā) ||79||

Jelenleg még kifejtések nélkül


उन्मेषशक्तावस्त्येतज्ज्ञेयं यद्यपि भूयसा।
तथापि विभवस्थानं सा न तु प्राच्यजन्मभूः॥८०॥

Unmeṣaśaktāvastyetajjñeyaṁ yadyapi bhūyasā|
Tathāpi vibhavasthānaṁ sā na tu prācyajanmabhūḥ||80||

Bár (yadi api) ez (etad) a tudható (jñeyam) létezik (asti), az Unmeṣa Erejében --vagyis az 'u' betűben vagy Akṣubdhajñānaśakti-ban, vagyis a Tudás Zavartalan Erejében-- (unmeṣa-śaktau) nagy mértékben (bhūyasā), így (tathā api) Ő --az említett Unmeṣa Ereje-- (sā) a hely, ahol a tudható egy túlfűtött helyzetet ér el (vibhava-sthānam), ám (tu) nem (na) korábbi születésének helye (prācya-janma-bhūḥ) ||80||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 81 - 90

इच्छाशक्तेरतः प्राहुश्चातूरूप्यं परामृतम्।
क्षोभान्तरस्यासद्भावान्नेदं बीजं च कस्यचित्॥८१॥

Icchāśakterataḥ prāhuścātūrūpyaṁ parāmṛtam|
Kṣobhāntarasyāsadbhāvānnedaṁ bījaṁ ca kasyacit||81||

Ezért (atas), (a bölcsek) azt mondták (prāhuḥ), hogy a négyrétű formája --vagyis ṛ, ṝ, ḷ és ḹ-- (cātūrūpyam) az Akarat Erejének, (icchā-śakteḥ) Parāmṛta --Legfőbb Nektár-- (para-amṛtam). És (ca) egy másik zavar (kṣobha-antarasya) hiánya miatt (asadbhāvāt), ez --a fentebb említett négy betű-- (idam) semminek sem (na... kasyacid) magja (bījam) --vagyis lévén ők nem hoznak létre új betűket, úgy nevezzük őket, mint ṣaṇḍa-k vagy terméketlenek, meddők--||81||

Jelenleg még kifejtések nélkül


प्रक्षोभकत्वं बीजत्वं क्षोभाधारश्च योनिता।
क्षोभकं संविदो रूपं क्षुभ्यति क्षोभयत्यपि॥८२॥

क्षोभः स्याज्ज्ञेयधर्मत्वं क्षोभणा तद्बहिष्कृतिः।
अन्तःस्थविश्वाभिन्नैकबीजांशविसिसृक्षुता॥८३॥

क्षोभोऽतदिच्छे तत्त्वेच्छाभासनं क्षोभणां विदुः।
यदैक्यापत्तिमासाद्य तदिच्छा कृतिनी भवेत्॥८४॥

क्षोभाधारमिमं प्राहुः श्रीसोमानन्दपुत्रकाः।
संविदामीषणादीनामनुद्भिन्नविशेषकम्॥८५॥

यज्ज्ञेयमात्रं तद्बीजं यद्योगाद्बीजता स्वरे।
तस्य बीजस्य सैवोक्ता विसिसृक्षा य उद्भवः।
यतो ग्राह्यमिदं भास्यद्भिन्नकल्पं चिदात्मनः॥८६॥

एष क्षोभः क्षोभणा तु तूष्णीम्भूतान्यमातृगम्।
हठाद्यदौदासीन्यांशच्यावनं संविदो बलात्॥८७॥

Prakṣobhakatvaṁ bījatvaṁ kṣobhādhāraśca yonitā|
Kṣobhakaṁ saṁvido rūpaṁ kṣubhyati kṣobhayatyapi||82||
Kṣobhaḥ syājjñeyadharmatvaṁ kṣobhaṇā tadbahiṣkṛtiḥ|
Antaḥsthaviśvābhinnaikabījāṁśavisisṛkṣutā||83||
Kṣobho'tadicche tattvecchābhāsanaṁ kṣobhaṇāṁ viduḥ|
Yadaikyāpattimāsādya tadicchā kṛtinī bhavet||84||
Kṣobhādhāramimaṁ prāhuḥ śrīsomānandaputrakāḥ|
Saṁvidāmīṣaṇādīnāmanudbhinnaviśeṣakam||85||
Yajjñeyamātraṁ tadbījaṁ yadyogādbījatā svare|
Tasya bījasya saivoktā visisṛkṣā ya udbhavaḥ|
Yato grāhyamidaṁ bhāsyadbhinnakalpaṁ cidātmanaḥ||86||
Eṣa kṣobhaḥ kṣobhaṇā tu tūṣṇīmbhūtānyamātṛgam|
Haṭhādyadaudāsīnyāṁśacyāvanaṁ saṁvido balāt||87||

A zavar alanyának levés állapota (prakṣobhakatvam) a magnak levés állapota (bījatvam) és (ca) a zavar támasza (kṣobha-ādhāraḥ) a méhnek levés állapota (yonitā). A zavar alanya (kṣobhakam) --a Tudatosság (saṁvidaḥ) formája (rūpam) -- zavart (kṣubhyati) és emellett (api) zavar (kṣobhayati) .

A zavar (kṣobhaḥ) a (syāt) tudható egyik minősége (jñeya-dharmatvam). Annak --a tudhatónak-- (tad-bahiṣkṛtiḥ) külsővé válása a zavar aktusából származik (kṣobhaṇā). (A Zavar nem más, mint) vágya a rész kiárasztásának (ami úgy ismert, mint) az egyetlen Mag, ami egységben van az univerzummal, mely Benne tartózkodik --a Magban-- (antar-stha-viśva-abhinna-eka-bīja-aṁśa-visisṛkṣutā) .

A zavar (kṣobhaḥ) (ez: A bölcsek) tudják (viduḥ), hogy a zavar (kṣobhaṇām) (nem más, mint) megnyilvánulása az Akaratnak, hogy egy valóságot (generáljon) (tattva-icchā-ābhāsanam), amiben ez a vágy nincs meg (a-tad-icche). Amikor (yadā) ez az Akarat (tad-icchā) belép az egységbe (āsādya-aikya-āpattim), elérte a célját (kṛtinī bhavet) .

A tiszteletreméltó Somānanda spirituális fiai (śrī-somānanda-putrakāḥ) úgy nevezik (prāhuḥ) ezt --vagyis a Saṁvitsvātantrya-t = A Tudatosság Abszolút Szabadsága-- (imam), (mint) a zavar tartálya (kṣobha-ādhāram). A Mag (tad-bījam), ami (yad) kizárólag a tudható (jñeya-mātram), az által megkülönböztetett (anudbhinna-viśeṣakam), hogy nem különbözik a tudatosság típusaitól, mint uralom, stb (saṁvidām īṣaṇā-ādīnām) .

A Mag állapota (bījatā) egy magánhangzóban van (svare) az Azzal --lévén a magánhangzó egy a Maggal-- való egysége miatt (yad-yogāt). A fent említett Mag-kiárasztás vágya (tasya bījasya-sā eva uktā visisṛkṣā) a forrás (yaḥ udbhavaḥ), amiből (yatas) ez (idam) a tudható (grāhyam) megnyilvánul (bhāsyat), mint ami majdnem különbözik (bhinna-kalpam) a tudatos Éntől (cit-ātmanaḥ) .

Ez (eṣaḥ) a zavar (kṣobhaḥ). (És) a zavar aktusa (kṣobhaṇā tu) (belül) (balāt), a Tudatosság Ereje által (saṁvidaḥ), erővel rávesz más szubjektumokat, akik némaságban vannak --vagyis ők inaktívak--, hogy elhagyják közömbös kondíciójukat (tūṣṇīm bhūta-anya-mātṛ-gam haṭhāt yad audāsīnya-aṁśa-cyāvanam) ||82-87||

Jelenleg még kifejtések nélkül


जातापि विसिसृक्षासौ यद्विमर्शान्तरैक्यतः।
कृतार्था जायते क्षोभाधारोऽत्रैतत्प्रकीर्तितम्॥८८॥

Jātāpi visisṛkṣāsau yadvimarśāntaraikyataḥ|
Kṛtārthā jāyate kṣobhādhāro'traitatprakīrtitam||88||

A zavar tartálya (kṣobha-ādhāraḥ) feltárul (jāyate) (amikor) a (asau) kiárasztás vágya (visisṛkṣā), ami megszületett (jātā api), eléri célját (kṛta-arthā), (annak), a másik tudatossággal (való) egysége által (yad-vimarśa-antara-aikyataḥ). Ez (etad) (már eleve) ki lett fejtve (prakīrtitam) itt --a 84. stanzában-- (atra) ||88||

Jelenleg még kifejtések nélkül


ततस्तदान्तरं ज्ञेयं भिन्नकल्पत्वमिच्छति।
विश्वबीजादतः सर्वं बाह्यं बिम्बं विवर्त्स्यति॥८९॥

Tatastadāntaraṁ jñeyaṁ bhinnakalpatvamicchati|
Viśvabījādataḥ sarvaṁ bāhyaṁ bimbaṁ vivartsyati||89||

Eme (zavarból), (tatas) a tudható (jñeyam) a Szubjektumban --Śiva-- (tad-āntaram) vágyik arra (icchati), hogy képes legyen különbözővé válni (bhinna-kalpatvam icchati). Minden (sarvam) külső (bāhyam) tükrözött kép (bimbam) eme Univerzális Magból (viśva-bījāt ataḥ) tárul fel --fejlődik ki-- (vivartsyati) ||89||

Jelenleg még kifejtések nélkül


क्षोभ्यक्षोभकभावस्य सतत्त्वं दर्शितं मया।
श्रीमन्महेश्वरेणोक्तं गुरुणा यत्प्रसादतः॥९०॥

Kṣobhyakṣobhakabhāvasya satattvaṁ darśitaṁ mayā|
Śrīmanmaheśvareṇoktaṁ guruṇā yatprasādataḥ||90||

A valódi természete (satattvam) a zavar állapotának és a zavar alanyának (kṣobhya-kṣobhaka-bhāvasya), ahogy azt bemutattam (darśitam mayā), a Guru-m által (guruṇā) -a tiszteletreméltó Maheśvara (śrīmat-maheśvareṇa) - lett (számomra) kifejtve (uktam), áldásként (yad-prasādataḥ) ||90||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 91 - 110

प्रकृतं ब्रूमहे नेदं बीजं वर्णचतुष्टयम्।
नापि योनिर्यतो नैतत्क्षोभाधारत्वमृच्छति॥९१॥

Prakṛtaṁ brūmahe nedaṁ bījaṁ varṇacatuṣṭayam|
Nāpi yoniryato naitatkṣobhādhāratvamṛcchati||91||

(De) beszéljünk (brūmahe) a témakörről, amit korábban elkezdtünk (prakṛtam): A betűk (idam) eme csoportja, vagyis ṛ, ṝ, ḷ és ḹ-- (varṇa-catuṣṭayam) nem (na) egy mag (bījam). Még csak nem is (na api) méh (yoniḥ), mert (yatas) eme (csoportja a négy karakternek) (etad) nem (na) válik a zavar tartályává (kṣobha-ādhāratvam ṛcchati) ||91||

Jelenleg még kifejtések nélkül


आत्मन्येव च विश्रान्त्या तत्प्रोक्तममृतात्मकम्।
इत्थं प्रागुदितं यत्तत्पञ्चकं तत्परस्परम्॥९२॥

उच्छलद्विविधाकारमन्योन्यव्यतिमिश्रणात्।
योऽनुत्तरः परः स्पन्दो यश्चानन्दः समुच्छलन्॥९३॥

ताविच्छोन्मेषसङ्घट्टाद्गच्छतोऽतिविचित्रताम्।
अनुत्तरानन्दचिती इच्छाशक्तौ नियोजिते॥९४॥

त्रिकोणमिति तत्प्राहुर्विसर्गामोदसुन्दरम्।
अनुत्तरानन्दशक्ती तत्र रूढिमुपागते॥९५॥

त्रिकोणद्वित्वयोगेन व्रजतः षडरस्थितिम्।
त एवोन्मेषयोगेऽपि पुनस्तन्मयतां गते॥९६॥

क्रियाशक्तेः स्फुटं रूपमभिव्यङ्क्तः परस्परम्।
इच्छोन्मेषगतः क्षोभो यः प्रोक्तस्तद्गतेरपि॥९७॥

ते एव शक्ती ताद्रूप्यभागिन्यौ नान्यथास्थिते।
नन्वनुत्तरतानन्दौ स्वात्मना भेदवर्जितौ॥९८॥

कथमेतावतीमेनां वैचित्रीं स्वात्मनि श्रितौ।
शृणु तावदयं संविन्नाथोऽपरिमितात्मकः॥९९॥

अनन्तशक्तिवैचित्र्यलयोदयकलेश्वरः।
अस्थास्यदेकरूपेण वपुषा चेन्महेश्वरः॥१००॥

महेश्वरत्वं संवित्त्वं तदत्यक्ष्यद्घटादिवत्।
परिच्छिन्नप्रकाशत्वं जडस्य किल लक्षणम्॥१०१॥

जडाद्विलक्षणो बोधो यतो न परिमीयते।
तेन बोधमहासिन्धोरुल्लासिन्यः स्वशक्तयः॥१०२॥

आश्रयन्त्यूर्मय इव स्वात्मसङ्घट्टचित्रताम्।
स्वात्मसङ्घट्टवैचित्र्यं शक्तीनां यत्परस्परम्॥१०३॥

एतदेव परं प्राहुः क्रियाशक्तेः स्फुटं वपुः।
अस्मिंश्चतुर्दशे धाम्नि स्फुटीभूतत्रिशक्तिके॥१०४॥

त्रिशूलत्वमतः प्राह शास्ता श्रीपूर्वशासने।
निरञ्जनमिदं चोक्तं गुरुभिस्तत्त्वदर्शिभिः॥१०५॥

शक्तिमानञ्ज्यते यस्मान्न शक्तिर्जातु केनचित्।
इच्छा ज्ञानं क्रिया चेति यत्पृथक्पृथगञ्ज्यते॥१०६॥

तदेव शक्तिमत्स्वैः स्वैरिष्यमाणादिकैः स्फुटम्।
एतत्त्रितयमैक्येन यदा तु प्रस्फुरेत्तदा॥१०७॥

न केनचिदुपाधेयं स्वस्वविप्रतिषेधतः।
लोलीभूतमतः शक्तित्रितयं तत्त्रिशूलकम्।
यस्मिन्नाशु समावेशाद्भवेद्योगी निरञ्जनः॥१०८॥

Ātmanyeva ca viśrāntyā tatproktamamṛtātmakam|
Itthaṁ prāguditaṁ yattatpañcakaṁ tatparasparam||92||
Ucchaladvividhākāramanyonyavyatimiśraṇāt|
Yo'nuttaraḥ paraḥ spando yaścānandaḥ samucchalan||93||
Tāvicchonmeṣasaṅghaṭṭādgacchato'tivicitratām|
Anuttarānandacitī icchāśaktau niyojite||94||
Trikoṇamiti tatprāhurvisargāmodasundaram|
Anuttarānandaśaktī tatra rūḍhimupāgate||95||
Trikoṇadvitvayogena vrajataḥ ṣaḍarasthitim|
Ta evonmeṣayoge'pi punastanmayatāṁ gate||96||
Kriyāśakteḥ sphuṭaṁ rūpamabhivyaṅktaḥ parasparam|
Icchonmeṣagataḥ kṣobho yaḥ proktastadgaterapi||97||
Te eva śaktī tādrūpyabhāginyau nānyathāsthite|
Nanvanuttaratānandau svātmanā bhedavarjitau||98||
Kathametāvatīmenāṁ vaicitrīṁ svātmani śritau|
Śṛṇu tāvadayaṁ saṁvinnātho'parimitātmakaḥ||99||
Anantaśaktivaicitryalayodayakaleśvaraḥ|
Asthāsyadekarūpeṇa vapuṣā cenmaheśvaraḥ||100||
Maheśvaratvaṁ saṁvittvaṁ tadatyakṣyadghaṭādivat|
Paricchinnaprakāśatvaṁ jaḍasya kila lakṣaṇam||101||
Jaḍādvilakṣaṇo bodho yato na parimīyate|
Tena bodhamahāsindhorullāsinyaḥ svaśaktayaḥ||102||
Āśrayantyūrmaya iva svātmasaṅghaṭṭacitratām|
Svātmasaṅghaṭṭavaicitryaṁ śaktīnāṁ yatparasparam||103||
Etadeva paraṁ prāhuḥ kriyāśakteḥ sphuṭaṁ vapuḥ|
Asmiṁścaturdaśe dhāmni sphuṭībhūtatriśaktike||104||
Triśūlatvamataḥ prāha śāstā śrīpūrvaśāsane|
Nirañjanamidaṁ coktaṁ gurubhistattvadarśibhiḥ||105||
Śaktimānañjyate yasmānna śaktirjātu kenacit|
Icchā jñānaṁ kriyā ceti yatpṛthakpṛthagañjyate||106||
Tadeva śaktimatsvaiḥ svairiṣyamāṇādikaiḥ sphuṭam|
Etattritayamaikyena yadā tu prasphurettadā||107||
Na kenacidupādheyaṁ svasvavipratiṣedhataḥ|
Lolībhūtamataḥ śaktitritayaṁ tattriśūlakam|
Yasminnāśu samāveśādbhavedyogī nirañjanaḥ||108||

És (ca) egy magán való (ātmani eva) megnyugvás által (viśrāntyā), az --vagyis a négy karakter csoportja-- (tad) úgymond (uktam) Nektárból áll (amṛta-ātmakam) .

Így (ittham), az (tad) öt (magánhangzó) csoportja --vagyis 'a', 'i', 'ī', 'u' és 'ū'- és 'ā' (minek neve Ānanda vagy Gyönyör) nincs külön számlálva, mert a Gyönyör Brahma természete-- (pañcakam), ami (yad) korábban kifejtésre került (prāk-uditam) megnyilvánít (ucchalat), egy közöt módon --vagyis nem egyenként-- (tad-parasparam), különböző formákat --vagyis más betűket-- (vividha-ākāram), az által, hogy összekeveri azokat egymással (anyonya-vyatimiśraṇāt) .

Anuttara --az 'a' betű-- (anuttaraḥ), ami (yaḥ) a Legfőbb (paraḥ), feltárul (samucchalan) (együtt az) Ānanda-val --az 'ā' betű-- (ānandaḥ), ami (yaḥ) egy Vibráció (spandaḥ). A kettő 'a' és 'ā' (tau), egyesülvén Icchā-val --az 'i' betű-- és Unmeṣa-val --az 'u' betű-- (icchā-unmeṣa-saṅghaṭṭāt), rendkívül sokszorossá válik (gacchataḥ ati-vicitratām) .

Amikor a Tudatosság két aspektusa, (miknek neve) Anuttara --az 'ā' betű-- és Ānanda --az 'ā' betű-- egyesül (anuttara-ānanda-citī... niyojite) az Akarat Erejével --'i'-vel--, (icchā-śaktau) a Háromszöggé (válik) --az 'e' betű-- (trikoṇam iti). (A bölcsek) úgy nevezik (prāhuḥ) ezt --az 'e' betűt-- (tad): 'szép, a Kiárasztás Illata/Gyönyöre miatt (visarga-āmoda-sundaram) '.

Az Anuttara és Ānanda betűk --'a' és 'ā' magánhangzók-- (anuttara-ānanda-śaktī), megalapozódván magukban (rūḍhim upāgate) ott --a Háromszögben, vagy 'e' betűben-- (tatra), a két háromszög egyesülése által (trikoṇa-dvitva-yogena), elérik a hat-élű állapotát --vagyis a Ṣaṭkoṇa (Hatszög), az 'ai' magánhangzó-- (vrajataḥ ṣaḍ-ara-sthitim) .

Ez a két (magánhangzó) --'a' és 'ā'-- (te eva), Unmeṣa-val --az 'u' magánhangzó-- való egységük miatt (unmeṣa-yoge api), (az 'o' magánhangzó jön létre, majd,) elérvén azonosságot azzal --az 'o'-val-- (tad-mayatāṁ gate), újra (punar), ők, --'a' és 'ā'-- közösen megnyilvánítja (abhivyaṅktaḥ parasparam) a nyilvánvaló (sphuṭam) formáját (rūpam) a Cselekvés Erejének (kriyā-śakteḥ) --vagyis az 'au' magánhangzónak, ami Szigony néven is ismert--.

Még (api) az ezzel való egyesülésen keresztül is (tad-gateḥ) -vagyis az említett (proktaḥ) zavarral (kṣobhaḥ), ami (yaḥ) kapcsolódva van Icchā-val és Unmeṣa-val --'i'-vel és 'u'-val-- (icchā-unmeṣagataḥ) --az 'i' és 'u' magánhangzó---, azok az erők --'a' és 'ā'-- (te eva śaktī) megtartják ugyanazt a formát (tādrūpya-bhāginyau), (röviden,) azok nem maradnak (na... asthite) máshogy (anyathā) --vagyis 'a' or 'ā' + 'i' or 'ī' = 'e' és 'a' or 'ā' + 'u' or 'ū' = 'o', egyáltalán nincs változás akár 'i' vagy 'ī'-vel történik a kapcsolódás, akár 'u' vagy 'ū'-val--.

Egy felvetés (nanu): Anuttara és Ānanda --'a' és 'ā'-- (anuttaratā-ānandau) maguk, híján vannak a dualitásnak/különbözőségnek (sva-ātmanā bheda-varjitau). (Akkor,) hogyan (katham) öltik fel (śritau) magukban (sva-ātmani) ezt a csodálatos szépséget (melynek neve változatosság) ilyen mértékben (etāvatīm enāṁ vaicitrīṁ)?

Figyelj (śṛṇu)! Eme (ayam) tudatos Úr (saṁvid-nāthaḥ), bizonyosan (tāvat) korlátlan (aparimita-ātmakaḥ), (és) a (Legfőbb) Erő Mestere, kiben jelen van az erők egy végtelen variációinak feltárulása és feloldódása (ananta-śakti-vaicitrya-laya-udaya-kalā-īśvaraḥ). Ha (ced) a Nagy Úrnak (mahā-īśvaraḥ) lett volna teste (asthāsyat... vapuṣā), csupán egyetlen formával (ekarūpeṇa), akkor Ő eldobta volna (atyakṣyat) eme (tad) Hatalmát (mahā-īśvaratvam) (és) Tudatos Állapotát (saṁvittvam), (majd olyanná vált volna), mint egy edény és így tovább (ghaṭ-ādi-vat) .

A korlátolt ragyogás (paricchinna-prakāśatvam) bizonyosan (kila) az élettelenség (jaḍasya) karakterisztikája (lakṣaṇam), (míg) a Tudatosság (bodhaḥ) különbözik (vilakṣaṇaḥ) az élettelenségtől (jaḍāt), mert (yatas) Az nem limitált (na parimīyate). Ezért (tena), a Tudatosság Nagy Óceánjának (bodha-maha-sindhoḥ) ragyogó erői (ullāsinyaḥ sva-śaktayaḥ) részt vesznek (āśrayanti), mint (iva) a hullámok (ūrmayaḥ), a változatosságban, ami egyesülve van saját Énjével (sva-ātma-saṅghaṭṭa-citratām) .

((A bölcsek) nevezik (prāhuḥ) 'eme (etad eva) legfőbb (param) diverzitását az erőknek, ami ellentétes és egyégben van saját Énjével (sva-ātma-saṅghaṭṭa-vaicitryam śaktīnām yad parasparam) a 'Cselekvés Ereje (kriyā-śakteḥ) evidens (sphuṭam) formájának (vapus) .

Ezért (atas), lévén eme ('au') -ami a tizennegyedik helyen van (a magánhangzók csoportjában)- birtokolja a három Erőt --Akarat, Tudás és Cselekvés--, tisztán megnyilvánul (asmin caturdaśe dhāmni sphuṭī-bhūta-tri-śaktike), a Tanító --Śiva-- (śāstā) úgy nevezi (azt) (prāha): Szigony --szó szerint a Szigonynak levés állapota-- (triśūlatvam), a tiszteletreméltó szövegben, (mely úgy ismert, mint) Pūrva --vagyis a Mālinīvijayottaratantra-ban-- (śrī-pūrva-śāsane) .

Ez az ('au') (idam) úgy is nevezett (ca uktam), mint 'Nirañjana' --szó szerint Makulátlan, színektől mentes-- (nirañjanam) a Guru-k által, akik már látták a Legfőbb Princípiumot (gurubhiḥ tattva-darśibhiḥ). Śakti Birtoklója --vagyis Śiva-- (śaktimān) tisztán látszik --vagyis színezett-- (añjyate), mert (yasmāt) Śakti (śaktiḥ) nem (színezett vagy látható) (na) egyáltalán semmi által (na jātu kenacid) .

(Úgy mondják, hogy létezik egy csokra az) 'Akaratnak (icchā), Tudásnak (jñānam) és (ca) Cselekvésnek (kriyā... iti) ', ami (yad) elkülönülve látszik/látható vagy színezett (pṛthak pṛthak añjyate). (Bár, ez nem így van, mert tény,) hogy (tad eva) Śakti Birtoklója (śaktimat), (az, aki) tiszta és evidens (sphuṭam), minden vágyott dolgon, stb. keresztül (svaiḥ svaiḥ iṣyamāṇa-ādikaiḥ) .

De (tu) amikor (yadā) ez a hármas (etad-tritayam) felragyog (prasphuret) egységben (aikyena), akkor (tadā) semmi sem jön létre semmi által (na kenacid upādheyam), a közös érvénytelenítés miatt (sva-sva-vipratiṣedhataḥ). Ezért (atas), az (tad) erők hármasa (śakti-tritayam), ami nyughatatlan (lolī-bhūtam), a Szigony --az 'au' magánhangzó-- (triśūlakam). Gyorsan elmerülvén abban (āśu samāveśāt), a (yasmin) Yogī (yogī) Nirañjana-vá vagy Makulátlanná (nirañjanaḥ) válik (bhavet) ||92-108||

Jelenleg még kifejtések nélkül


इत्थं परामृतपदादारभ्याष्टकमीदृशम्।
ब्राह्म्यादिरूपसम्भेदाद्यात्यष्टाष्टकतां स्फुटम्॥१०९॥

Itthaṁ parāmṛtapadādārabhyāṣṭakamīdṛśam|
Brāhmyādirūpasambhedādyātyaṣṭāṣṭakatāṁ sphuṭam||109||

Így (ittham), a (magánhangzók) egy ilyen nyolcas csoportja (īdṛśam-aṣṭakam), kezdve a Legfőbb Nektár állapotával --vagyis a 'ṛ', 'ṝ', 'ḷ' és 'ḹ' magánhangzókkal-- (para-amṛta-padāt ārabhya) (és befejezve e', 'ai', 'o' és 'au'-val,) kapcsolatba kerülve Brāhmī, stb. formáival (brāhmī-ādi-rūpa-sambhedāt), tisztán (sphuṭam) hatvannégyet eredményez --vagyis 8 magánhangzó x 8 úrnő-- (yāti aṣṭa-aṣṭakatāṁ) ||109||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अत्रानुत्तरशक्तिः सा स्वं वपुः प्रकटस्थितम्।
कुर्वन्त्यपि ज्ञेयकलाकालुष्याद्विन्दुरूपिणी॥११०॥

Atrānuttaraśaktiḥ sā svaṁ vapuḥ prakaṭasthitam|
Kurvantyapi jñeyakalākāluṣyādvindurūpiṇī||110||

Itt (atra), Anuttara Ereje (anuttara-śaktiḥ sā), tisztán megnyilvánítván (kurvantī api-prakaṭasthitam) Saját (svam) Formáját (vapus), felölti a Vindu formáját --vagy Bindu-t, azaz 'aṁ', a tizenötödik magánhangzó-- (vindu-rūpiṇī), a zavarodottság miatt, amit a tudható hibája (okoz) (jñeya-kalā-kāluṣyāt) ||110||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 111 - 120

उदितायां क्रियाशक्तौ सोमसूर्याग्निधामनि।
अविभागः प्रकाशो यः स बिन्दुः परमो हि नः॥१११॥

Uditāyāṁ kriyāśaktau somasūryāgnidhāmani|
Avibhāgaḥ prakāśo yaḥ sa binduḥ paramo hi naḥ||111||

Számomra (nas), a Legfőbb (paramaḥ hi) Bindu (binduḥ) ez az (saḥ) osztatlan (avibhāgaḥ) Fény (prakāśaḥ), ami (yaḥ) (ragyog), amikor a Cselekvés Ereje feltárul (uditāyām kriyā-śaktau) a Hold --prameya vagy tudható--, a Nap --pramāṇa vagy tudás/a tudás módja-- és a tűz --pramātā vagy tudó-- állapotában (soma-sūrya-agni-dhāmani) ||111||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तत्त्वरक्षाविधाने च तदुक्तं परमेशिना।
हृत्पद्ममण्डलान्तःस्थो नरशक्तिशिवात्मकः॥११२॥

बोद्धव्यो लयभेदेन विन्दुर्विमलतारकः।
योऽसौ नादात्मकः शब्दः सर्वप्राणिष्ववस्थितः॥११३॥

अधऊर्ध्वविभागेन निष्क्रियेणावतिष्ठते।
ह्लादतैक्ष्ण्यादि वैचित्र्यं सितरक्तादिकं च यत्॥११४॥

स्वयं तन्निरपेक्षोऽसौ प्रकाशो गुरुराह च।
यन्न सूर्यो न वा सोमो नाग्निर्भासयतेऽपि च॥११५॥

न चार्कसोमवह्नीनां तत्प्रकाशाद्विना महः।
किमप्यस्ति निजं किं तु संविदित्थं प्रकाशते॥११६॥

Tattvarakṣāvidhāne ca taduktaṁ parameśinā|
Hṛtpadmamaṇḍalāntaḥstho naraśaktiśivātmakaḥ||112||
Boddhavyo layabhedena vindurvimalatārakaḥ|
Yo'sau nādātmakaḥ śabdaḥ sarvaprāṇiṣvavasthitaḥ||113||
Adhaūrdhvavibhāgena niṣkriyeṇāvatiṣṭhate|
Hlādataikṣṇyādi vaicitryaṁ sitaraktādikaṁ ca yat||114||
Svayaṁ tannirapekṣo'sau prakāśo gururāha ca|
Yanna sūryo na vā somo nāgnirbhāsayate'pi ca||115||
Na cārkasomavahnīnāṁ tatprakāśādvinā mahaḥ|
Kimapyasti nijaṁ kiṁ tu saṁviditthaṁ prakāśate||116||

A Tattvarakṣāvidhāna-ban (tattvarakṣāvidhāne ca) ez (tad) (szintén) ki lett mondva (uktam) a Legfőbb Úr által (parama-īśinā): 'Vindu (vinduḥ), a makulátlan megmentő (vimala-tārakaḥ), a szív-lótusz körében honol (hṛt-padma-maṇḍala-antar-sthaḥ), úgy ismerendő (boddhavyaḥ), egy felosztott feloldódás által (laya-bhedena), mint ami Śiva-ból, Śakti-ból és Nara-ból áll (nara-śakti-śiva-ātmakaḥ) .

Eme (Vindu) (asau) egy hang (śabdaḥ), ami (yaḥ) Nāda-ból áll (nāda-ātmakaḥ) (és) megmarad (avasthitaḥ) minden létezőben (sarva-prāṇiṣu). Felfelé és lefelé osztva --vagyis Visarga, vagy 'aḥ'-- (adhas-ūrdhva-vibhāgena), megmarad (avatiṣṭhate) aktivitás nélkül (niṣkriyeṇa) .

Ez (asau) a Fény (prakāśaḥ) Maga független attól (svayam tad-nirapekṣaḥ) -vagyis attól (yad) a különbözőségtől (vaicitryam), ami (yad) megelégedésből, keménységből, stb. (hlāda-taikṣṇya-ādi), valamint (ca) fehérből, vörösből, stb. (áll) (sita-rakta-ādikam) —.

A Guru --Kṛṣṇa-- (guruḥ) azt mondta (āha ca): Bár (kim tu), létezik (asti) a bizonyos (kimapi) belső (nijam) Tudatosság (saṁvid), (ami) megvilágít (prakāśate) ilyen módon (ittham): 'Az (yad), amit sem (na) Nap (sūryaḥ), sem (na vā) Hold (somaḥ), sem (na) tűz (agniḥ), nem világít meg (bhāsayate) és (api ca) (aminek) Fénye (tad-prakāśāt) nélkül (vinā) nem létezik (na ca) ragyogása (mahas) Napnak, Holdnak és Tűznek (arka-soma-vahnīnām) '||112-116||

Jelenleg még kifejtések nélkül


स्वस्वातन्त्र्यप्रभावोद्यद्विचित्रोपाधिसङ्गतः।
प्रकाशो याति तैक्ष्ण्यादिमवान्तरविचित्रताम्॥११७॥

Svasvātantryaprabhāvodyadvicitropādhisaṅgataḥ|
Prakāśo yāti taikṣṇyādimavāntaravicitratām||117||

Az Ő Abszolút Szabadságának Hatalmából feltáruló számos korlátozó jellemzővel való kapcsolódás miatt (sva-svātantrya-prabhāva-udyat-vicitra-upādhi-saṅgataḥ), a Fény (prakāśaḥ), a szóban forgó diverzitássá válik (yāti avāntara-vicitratām), (mely megjelenik, mint) keménység, stb. (taikṣṇya-ādim) ||117||

Jelenleg még kifejtések nélkül


दुर्दर्शनोऽपि घर्मांशुः पतितः पाथसां पथि।
नेत्रानन्दत्वमभ्येति पश्योपाधेः प्रभाविताम्॥११८॥

Durdarśano'pi gharmāṁśuḥ patitaḥ pāthasāṁ pathi|
Netrānandatvamabhyeti paśyopādheḥ prabhāvitām||118||

A nap (fényébe) (gharmāṁśuḥ), bár (api) nehéz nézni (dus-darśanaḥ), ha az alászáll (patitaḥ) a folyó (pathi) vízre (pāthasām), a szemben gyönyört generál (netra-ānandatvam abhyeti). Lásd (paśya) egy korlátozó jellemző (upādheḥ) erejét (prabhāvitām)! ||118||

Jelenleg még kifejtések nélkül


सूर्यादिषु प्रकाशोऽसावुपाधिकलुषीकृतः।
संवित्प्रकाशं माहेशमत एव ह्यपेक्षते॥११९॥

Sūryādiṣu prakāśo'sāvupādhikaluṣīkṛtaḥ|
Saṁvitprakāśaṁ māheśamata eva hyapekṣate||119||

Ezért (atas eva), a napban, stb. (sūrya-ādiṣu), e (asau) fény (prakāśaḥ), amit megzavartak a korlátozó jellemzők (upādhi-kaluṣī-kṛtaḥ), kétségtelenül (eva hi) igényli (apekṣate) a Tudatosság Fényét (saṁvid-prakāśam), ami a Nagy Úrhoz tartozik (māheśam) ||119||

Jelenleg még kifejtések nélkül


प्रकाशमात्रं सुव्यक्तं सूर्य इत्युच्यते स्फुटम्।
प्रकाश्यवस्तुसारांशवर्षि तत्सोम उच्यते॥१२०॥

Prakāśamātraṁ suvyaktaṁ sūrya ityucyate sphuṭam|
Prakāśyavastusārāṁśavarṣi tatsoma ucyate||120||

Az, ami csupán tisztán megnyilvánult fény (prakāśa-mātraṁ su-vyaktam), nyilvánvalóan úgy ismert (ucyate sphuṭam), (mint) 'a Nap (sūryaḥ iti) '. Az (tad), ami úgy nevezett (ucyate), (mint) 'Hold (somaḥ) ', az öntözi a megvilágított objektumok esszenciális részét (prakāśya-vastu-sāra-aṁśa-varṣi) ||120||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 121 - 141

सूर्यं प्रमाणमित्याहुः सोमं मेयं प्रचक्षते।
अन्योन्यमवियुक्तौ तौ स्वतन्त्रावप्युभौ स्थितौ॥१२१॥

भोक्तृभोग्योभयात्मैतदन्योन्योन्मुखतां गतम्।
ततो ज्वलनचिद्रूपं चित्रभानुः प्रकीर्तितः॥१२२॥

योऽयं वह्नेः परं तत्त्वं प्रमातुरिदमेव तत्।
संविदेव तु विज्ञेयतादात्म्यादनपेक्षिणी॥१२३॥

स्वतन्त्रत्वात्प्रमातोक्ता विचित्रो ज्ञेयभेदतः।
सोमांशदाह्यवस्तूत्थवैचित्र्याभासबृंहितः॥१२४॥

तत एवाग्निरुदितश्चित्रभानुर्महेशिना।
ज्ञेयाद्युपायसङ्घातनिरपेक्षैव संविदः॥१२५॥

स्थितिर्माताहमस्मीति ज्ञाता शास्त्रज्ञवद्यतः।
अज्ञ एव यतो ज्ञातानुभवात्मा न रूपतः॥१२६॥

न तु सा ज्ञातृता यस्यां शुद्धज्ञेयाद्यपेक्षते।
तस्यां दशायां ज्ञातृत्वमुच्यते योग्यतावशात्॥१२७॥

मानतैव तु सा प्राच्यप्रमातृपरिकल्पिता।
उच्छलन्त्यपि संवित्तिः कालक्रमविवर्जनात्॥१२८॥

उदितैव सती पूर्णा मातृमेयादिरूपिणी।
पाकादिस्तु क्रिया कालपरिच्छेदात्क्रमोचिता॥१२९॥

मतान्त्यक्षणवन्ध्यापि न पाकत्वं प्रपद्यते।
इत्थं प्रकाशतत्त्वस्य सोमसूर्याग्निता स्थिता॥१३०॥

अपि मुख्यं तत्प्रकाशमात्रत्वं न व्यपोह्यते।
एषां यत्प्रथमं रूपं ह्रस्वं तत्सूर्य उच्यते॥१३१॥

क्षोभानन्दवशाद्दीर्घविश्रान्त्या सोम उच्यते।
यत्तत्परं प्लुतं नाम सोमानन्दात्परं स्थितम्॥१३२॥

प्रकाशरूपं तत्प्राहुराग्नेयं शास्त्रकोविदाः।
अत्र प्रकाशमात्रं यत्स्थिते धामत्रये सति॥१३३॥

उक्तं विन्दुतया शास्त्रे शिवविन्दुरसौ मतः।
मकारादन्य एवायं तच्छायामात्रधृद्यथा॥१३४॥

रलहाः षण्डवैसर्गवर्णरूपत्वसंस्थिताः।
इकार एव रेफांशच्छाययान्यो यथा स्वरः॥१३५॥

तथैव महलेशादः सोऽन्यो द्वेधास्वरोऽपि सन्।
अस्यान्तर्विसिसृक्षासौ या प्रोक्ता कौलिकी परा॥१३६॥

सैव क्षोभवशादेति विसर्गात्मकतां ध्रुवम्।
उक्तं च त्रिशिरःशास्त्रे कलाव्याप्त्यन्तचर्चने॥१३७॥

कला सप्तदशी तस्मादमृताकाररूपिणी।
परापरस्वस्वरूपबिन्दुगत्या विसर्पिता॥१३८॥

प्रकाश्यं सर्ववस्तूनां विसर्गरहिता तु सा।
शक्तिकुण्डलिका चैव प्राणकुण्डलिका तथा॥१३९॥

विसर्गप्रान्तदेशे तु परा कुण्डलिनीति च।
शिवव्योमेति परमं ब्रह्मात्मस्थानमुच्यते॥१४०॥

विसर्गमात्रं नाथस्य सृष्टिसंहारविभ्रमाः।
स्वात्मनः स्वात्मनि स्वात्मक्षेपो वैसर्गिकी स्थितिः॥१४१॥

Sūryaṁ pramāṇamityāhuḥ somaṁ meyaṁ pracakṣate|
Anyonyamaviyuktau tau svatantrāvapyubhau sthitau||121||
Bhoktṛbhogyobhayātmaitadanyonyonmukhatāṁ gatam|
Tato jvalanacidrūpaṁ citrabhānuḥ prakīrtitaḥ||122||
Yo'yaṁ vahneḥ paraṁ tattvaṁ pramāturidameva tat|
Saṁvideva tu vijñeyatādātmyādanapekṣiṇī||123||
Svatantratvātpramātoktā vicitro jñeyabhedataḥ|
Somāṁśadāhyavastūtthavaicitryābhāsabṛṁhitaḥ||124||
Tata evāgniruditaścitrabhānurmaheśinā|
Jñeyādyupāyasaṅghātanirapekṣaiva saṁvidaḥ||125||
Sthitirmātāhamasmīti jñātā śāstrajñavadyataḥ|
Ajña eva yato jñātānubhavātmā na rūpataḥ||126||
Na tu sā jñātṛtā yasyāṁ śuddhajñeyādyapekṣate|
Tasyāṁ daśāyāṁ jñātṛtvamucyate yogyatāvaśāt||127||
Mānataiva tu sā prācyapramātṛparikalpitā|
Ucchalantyapi saṁvittiḥ kālakramavivarjanāt||128||
Uditaiva satī pūrṇā mātṛmeyādirūpiṇī|
Pākādistu kriyā kālaparicchedātkramocitā||129||
Matāntyakṣaṇavandhyāpi na pākatvaṁ prapadyate|
Itthaṁ prakāśatattvasya somasūryāgnitā sthitā||130||
Api mukhyaṁ tatprakāśamātratvaṁ na vyapohyate|
Eṣāṁ yatprathamaṁ rūpaṁ hrasvaṁ tatsūrya ucyate||131||
Kṣobhānandavaśāddīrghaviśrāntyā soma ucyate|
Yattatparaṁ plutaṁ nāma somānandātparaṁ sthitam||132||
Prakāśarūpaṁ tatprāhurāgneyaṁ śāstrakovidāḥ|
Atra prakāśamātraṁ yatsthite dhāmatraye sati||133||
Uktaṁ vindutayā śāstre śivavindurasau mataḥ|
Makārādanya evāyaṁ tacchāyāmātradhṛdyathā||134||
Ralahāḥ ṣaṇḍavaisargavarṇarūpatvasaṁsthitāḥ|
Ikāra eva rephāṁśacchāyayānyo yathā svaraḥ||135||
Tathaiva mahaleśādaḥ so'nyo dvedhāsvaro'pi san|
Asyāntarvisisṛkṣāsau yā proktā kaulikī parā||136||
Saiva kṣobhavaśādeti visargātmakatāṁ dhruvam|
Uktaṁ ca triśiraḥśāstre kalāvyāptyantacarcane||137||
Kalā saptadaśī tasmādamṛtākārarūpiṇī|
Parāparasvasvarūpabindugatyā visarpitā||138||
Prakāśyaṁ sarvavastūnāṁ visargarahitā tu sā|
Śaktikuṇḍalikā caiva prāṇakuṇḍalikā tathā||139||
Visargaprāntadeśe tu parā kuṇḍalinīti ca|
Śivavyometi paramaṁ brahmātmasthānamucyate||140||
Visargamātraṁ nāthasya sṛṣṭisaṁhāravibhramāḥ|
Svātmanaḥ svātmani svātmakṣepo vaisargikī sthitiḥ||141||

(A bölcsek) úgy nevezik (āhuḥ) a Napot (sūryam), (mint)  'pramāṇa' --tudás/a tudás módja-- (pramāṇam iti). Úgy nevezik (pracakṣate) a Holdat (somam), (mint)  'meya' --vagy 'prameya', vagyis tudható-- (meyam). Mindkettő (tau... ubhau), bár (api) független (svatantrau), megmarad (sthitau) egymástól nem elkülönülten (anyonyam aviyuktau). Ez (etad), ami párosa a szubjektumnak és objektumnak --szó szerint élvező és élvezett-- (bhoktṛ-bhogya-ubhaya-ātma), eléri az állapotot, ahol egymással találkoznak (anyonya-unmukhatām gatam) .

Ezután (tatas), ez (ayam), ami (yaḥ) változatos ragyogás --vagyis tűz-- (citra-bhānuḥ) úgy ismert (prakīrtitaḥ), mint a lángoló/ragyogó formája a Tudatosságnak (jvalana-cit-rūpam). Ez (idam) a legfőbb (param) természete (tattva) a pramātā-nak vagy tudónak (pramātuḥ), a (tad) tűz (vahneḥ) .

A Független (anapekṣiṇī) Tudatosság (saṁvid) Maga (eva) valójában (tu), (Saját) tudhatóval való önazonosításán keresztül (vijñeya-tādātmyāt) -lévén Az Szabad (svatantratvāt) -, úgy mond (uktā) a pramātā vagy tudó (pramātā). (Ez a tudó válik) sokrétűvé (vicitraḥ), a tudhatók változatossága szerint (jñeya-bhedataḥ). Ezért (tatas eva), a tűz (agniḥ) az elégetendő dolgokból --amik a Hold részből származnak-- feltáruló változatosság megnyilvánulása által táplálva (soma-aṁśa-dāhya-vastu-uttha-vaicitrya-ābhāsa-bṛṁhitaḥ), úgy nevezett (uditaḥ) a Nagy Úr által (mahā-īśinā), mint 'változatos ragyogás' (citra-bhānuḥ) .

A pramātā vagy tudó (mātā), a Tudatosság (saṁvidaḥ) állapota (sthitiḥ) -ami, --vagyis az állapot-- függetlenség a tudhatókhoz, stb. kapcsolódó módszerekkel való bármilyen kapcsolattól- (jñeya-ādi-upāya-saṅghāta-nirapekṣā eva), (mi) úgy ismert (jñātā), (mint) 'Én (aham) vagyok (asmi iti) ', mert (yatas) (ő --a tudó-- olyan,) mint a szövegek egy ismerője (śāstra-jña-vat). Mert (yatas) valaki, aki nem egy ismerő (ajñaḥ eva), tapasztalás által (anubhava-ātmā) tud/észlel (jñātā), (de) nem (na) természete által (rūpataḥ) --vagyis ő függ a tudhatóval való kapcsolattól, azért, hogy tudhasson, tapasztalhasson--.

Alkalmassága miatt (yogyatā-vaśāt), a tudónak levés (valódi) állapota (jñātṛtvam) úgy mond (ucyate) (létezik) abban az állapotban (tasyām daśāyām), ahol (yasyām) a tudóság (vagyis a tudónak levés állapota) (sā jñātṛtā) egyáltalán nem (na tu) igényel (apekṣate) tiszta tudhatót, stb. (śuddha-jñeya-ādi). Mindazonáltal (tu) a pramāṇa --tudás/tudás módja-- (mānatā eva... sā), az azt megelőző Pramātā vagy Tudó által létrehozott, (aki a Legfőbb) --vagyis Śiva által, aki a Parapramātā-- (prācya-pramātṛ-parikalpitā) .

A Tudatosság (saṁvittiḥ), táruljon fel (ucchalantī) akár (api) a tudó, tudható, stb. formájában (mātṛ-meya-ādi-rūpiṇī), az (satī) (mindig) aktív (uditā eva) (és) teljes/tökéletes (pūrṇā), mert Az híján van az idő fokozatosságának (kāla-krama-vivarjanāt). Ám (tu) egy aktivitás (kriyā), mint (például) a főzés, stb. (pāka-ādiḥ), az idő korlátja miatt (kāla-paricchedāt), a fokozatossággal kapcsolódik --szó szerint megfelelő a fokozatosságnak-- (krama-ucitā). (Például) még (ha csak) képzelt is, hogy az utolsó pillanatban nem sikerül (mata-antya-kṣaṇa-vandhyā api), a főzés (pākatvam) nem (na) jelenik meg (teljesen) --az nincs megfelelően befejezve-- (prapadyate) .

Így (ittham), bár (api) a Hold, Nap és Tűz állapota (soma-sūrya-agnitā) megmarad (sthitā) a Fény Princípiuma esetén (prakāśa-tattvasya), ami sem több, sem kevesebb, az Ő fő Fénye (mukhyam tad-prakāśa-mātratvam) nem (na) szűnik meg (vyapohyate) .

Az (tad), ami (yad) az első (prathamam) rövid (hrasvam) formája (rūpam) ezeknek (a magánhangzóknak) (eṣām), az úgymond (ucyate) a Nap (sūryaḥ). A Hold (somaḥ), úgy mond (megjelenik) (ucyate) (az ezen magánhangzók) hosszú (formáján) való megpihenés által (dīrgha-viśrāntyā), a zavar és a Gyönyör miatt (kṣobha-ānanda-vaśāt). Ezután (param), az (tad), aminek (yad) neve (nāma) az elnyújtott (aspektusa ezeknek a magánhangzóknak) (plutam), megmarad (sthitam) egy fénylő formával (prakāśa-rūpam), a Hold ragyogása (soma-ānandāt) után (param). Azok, akik jártasak a szövegekben (śāstra-kovidāḥ), úgy nevezik (prāhuḥ) azt (tad), (mint) tüzes --vagyis a tűz-- (āgneyam) .

Itt (atra), a három állapot --Nap, Hold és Tűz-- megmarad abban, ami csupán Fény (prakāśa-mātram yad-sthite dhāma-traye sati), (az) úgymond (uktam) fel van ruházva a Vindu állapotával --az 'ṁ' magánhangzó-- (vindutayā). A szövegekben (śāstre), ez (asau) úgy van tekintve (mataḥ), mint ami Śiva Vindu-ja (śiva-vinduḥ). Ez (a Vindu) (ayam) különbözik (anyaḥ eva) a 'ma' betűtől (ma-kārāt), (lévén) az csupán árnyéka annak --a 'ma'-nak-- (tad-chāyā-mātra-dhṛt), ahogy (ez a helyzet a többi betűvel is, mint) (yathā) 'ra', 'la' és 'ha' (ra-la-hāḥ), amik megjelennek a meddő vagy terméketlen és a visarga betűk formájában --vagyis a 'ṛ', 'ṝ', 'ḷ', 'ḹ' és 'ḥ' magánhangzók-- (ṣaṇḍa-vaisarga-varṇa-rūpatva-saṁsthitāḥ) .

JMiképp (yathā), az 'i' betű maga (i-kāra eva), a repha rész --a 'ra' betű-- árnyéka által egy (repha-aṁśa-chāyayā) másik (anyaḥ) magánhangzóvá (svaraḥ) '--a 'ṛ' magánhangzó-- (válik), emellett (tathā eva) az 'a' (magánhangzó) (aḥ saḥ) megjelenik még (api) --szó szerint 'van'-- (sa), mint két másik magánhangzó (anyaḥ dvedhā-svaraḥ), a 'ma' és 'ha' részeken keresztül (ma-ha-leśāt) --vagyis az 'aṁ' és 'aḥ' magánhangzók--.

Annak --'a'-nak-- (asya) belső, megnyilvánításra való vágya (antar-visisṛkṣā) az (asau), ami (yā) (korábban) említve volt (proktā), mint a Legfőbb (parā) Kaulikī (kaulikī). Ő Maga --vagyis a Legfőbb Kaulikī-- (sā eva), a zavar miatt (kṣobha-vaśāt), bizonyosan Visarga-vá vagy Kiáradássá válik (eti visarga-ātmakatām dhruvam). Emellett (ca), ki van mondva (uktam) a Triśirobhairavatantra-ban (triśiraḥśāstre) -a Kalā behatolásáról szóló utolsó elemzésben (kalā-vyāpti-anta-carcane) --:

'Ezért (tasmāt), a tizenhetedik (saptadaśī) Kalā (kalā) felölti a Nektár formáját (amṛta-ākāra-rūpiṇī) (és) kiterjed (visarpitā) egy Bindu-ban való mozgás által --az két ponttá válik--, minek saját esszenciális természete a Parāparā --Legfőbb-nemLegfőbb-- (para-apara-sva-sva-rūpa-bindu-gatyā). Ő (sā) a Fénye (prakāśyam) minden dolognak --pramātā-nak, pramāṇa-nak és prameya-nak-- (sarva-vastūnām), de (tu) amikor Ő (Parāparā) híján van a Kiáradásnak (visarga-rahitā), (Ő) Śaktikuṇḍalinī-vé válik (śaktikuṇḍalikā), valamint (ca eva... tathā) Prāṇakuṇḍalinī-vé (prāṇakuṇḍalikā). Ám (tu) (tu) a Kiáradás csúcsán --vagyis a végén-- (visarga-prānta-deśe), (Ő) 'Parākuṇḍalinī'-vé (válik) (parā kuṇḍalinī iti) és (ca) Ő úgy nevezett (ucyate), (mint) «Śiva Étere (śiva-vyomā iti) », vagyis az Brahma Énjének Legfőbb Székhelye (paramam brahma-ātma-sthānam). A megnyilvánulás és visszavonódás/feloldódás (sṛṣṭi-saṁhāra-vibhramāḥ) mozzanatai csupán az Úr Kiáradása (nāthasya-visarga-mātram) '.

A Kiáradás Állapota (vaisargikī sthitiḥ) az Én projekciója --Ő dobja Magát-- (svātma-kṣepaḥ) az Énbe (sva-ātmani), az Énen keresztül (sva-ātmanaḥ) ||121-141||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 142 - 150

विसर्ग एवमुत्सृष्ट आश्यानत्वमुपागतः।
हंसः प्राणो व्यञ्जनं च स्पर्शश्च परिभाष्यते॥१४२॥

Visarga evamutsṛṣṭa āśyānatvamupāgataḥ|
Haṁsaḥ prāṇo vyañjanaṁ ca sparśaśca paribhāṣyate||142||

Így (evam) kiárasztván (utsṛṣṭaḥ), a Kiáradás (visargaḥ) belép egy alvadt állapotba (āśyānatvam upāgataḥ) (és) úgy ismert, mint (paribhāṣyate): A zöngés mássalhangzó (melynek neve,) 'ha' --de úgy is ismert, mint 'prāṇabīja'-- (haṁsaḥ prāṇaḥ vyañjanam) és (ca... ca) sparśa --szó szerint érintés, kontakt-- (sparśaḥ) ||142||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अनुत्तरं परं धाम तदेवाकुलमुच्यते।
विसर्गस्तस्य नाथस्य कौलिकी शक्तिरुच्यते॥१४३॥

Anuttaraṁ paraṁ dhāma tadevākulamucyate|
Visargastasya nāthasya kaulikī śaktirucyate||143||

Anuttara --az 'a' magánhangzó, vagyis Śiva-- (anuttaram), a Legfőbb Állapot (param dhāma tad eva), ami úgy ismert (ucyate), mint Akula (akulam). A Kiáradás (visargaḥ) úgymond (ucyate) az Úr (tasya nāthasya) Kaulikī (kaulikī) Ereje (śakti) ||143||

Jelenleg még kifejtések nélkül


विसर्गता च सैवास्या यदानन्दोदयक्रमात्।
स्पष्टीभूतक्रियाशक्तिपर्यन्ता प्रोच्छलत्स्थितिः॥१४४॥

Visargatā ca saivāsyā yadānandodayakramāt|
Spaṣṭībhūtakriyāśaktiparyantā procchalatsthitiḥ||144||

És (ca) a Kiárasztó Állapota Maga (visargatā... sā eva) az Állapota (sthitiḥ) eme (Kaulikī Erőnek) (asyāḥ), az Ő Ānanda-jának --az 'ā' magánhangzó-- fokozatos emelésétől (yad-ānanda-udaya-kramāt), le egészen a Cselekvés Erejének legmegnyilvánultabb (aspektusáig) (spaṣṭībhūta-kriyā-śakti-paryantā) ||144||

Jelenleg még kifejtések nélkül


विसर्ग एव तावान्यदाक्षिप्तैतावदात्मकः।
इयद्रूपं सागरस्य यदनन्तोर्मिसन्ततिः॥१४५॥

Visarga eva tāvānyadākṣiptaitāvadātmakaḥ|
Iyadrūpaṁ sāgarasya yadanantormisantatiḥ||145||

(A) Visarga vagy Kiáradás/Emisszió (visargaḥ eva) olyan, mint ez (tāvān), vagyis annak természete mindabból áll, amit Az --a Visarga-- létrehoz (yad-ākṣipta-etāvat-ātmakaḥ). Ilyen a természete (iyat-rūpam) az óceánnak (sāgarasya), ami egy végtelen sora saját hullámainak (yad-ananta-ūrmi-santatiḥ) ||145||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अत एव विसर्गोऽयमव्यक्तहकलात्मकः।
कामतत्त्वमिति श्रीमत्कुलगुह्वर उच्यते॥१४६॥

Ata eva visargo'yamavyaktahakalātmakaḥ|
Kāmatattvamiti śrīmatkulaguhvara ucyate||146||

Ez okból kifolyólag (atas eva), ez (ayam) az Emisszió vagy Kiáradás (visargaḥ) a megnyilvánulatlan 'ha' Kalā-ból áll (avyaktahakalātmakaḥ), úgy nevezett, mint (ucyate) 'Kāmatattva' (kāmatattvam iti) a tiszteletreméltó Kulaguhvaratantra-ban (śrīmat-kulaguhvare) ||146||

Jelenleg még kifejtések nélkül


यत्तदक्षरमव्यक्तं कान्ताकण्ठे व्यवस्थितम्।
ध्वनिरूपमनिच्छं तु ध्यानधारणवर्जितम्॥१४७॥

तत्र चित्तं समाधाय वशयेद्युगपज्जगत्।
अत एव विसर्गस्य हंसे यद्वत्स्फुटा स्थितिः॥१४८॥

तद्वत्सानुत्तरादीनां कादिसान्ततया स्थितिः।
अनुत्तरात्कवर्गस्य सूतिः पञ्चात्मनः स्फुटम्॥१४९॥

पञ्चशक्त्यात्मतावेश एकैकत्र यथा स्फुटः।
इच्छाशक्तेः स्वस्वरूपसंस्थाया एकरूपतः॥१५०॥

Yattadakṣaramavyaktaṁ kāntākaṇṭhe vyavasthitam|
Dhvanirūpamanicchaṁ tu dhyānadhāraṇavarjitam||147||
Tatra cittaṁ samādhāya vaśayedyugapajjagat|
Ata eva visargasya haṁse yadvatsphuṭā sthitiḥ||148||
Tadvatsānuttarādīnāṁ kādisāntatayā sthitiḥ|
Anuttarātkavargasya sūtiḥ pañcātmanaḥ sphuṭam||149||
Pañcaśaktyātmatāveśa ekaikatra yathā sphuṭaḥ|
Icchāśakteḥ svasvarūpasaṁsthāyā ekarūpataḥ||150||

(Így olvasható:)

''A megnyilvánulatlan magánhangzó/szótag (akṣaram avyaktam), ami (yad) a (vyavasthitam) Szeretett Úr --vagyis Śiva-- torkában van (kāntā-kaṇṭhe), birtokol egy hang formát (dhvani-rūpam), valójában (tu) híján van akaratnak (aniccham) (és) bármiféle meditáció vagy koncentráció nélkül való (dhyāna-dhāraṇa-varjitam). Koncentrálva (samādhāya) az elmét (cittam) Azon (tatra), a (koncentráló) az (egész) univerzumot (jagat) ragadja meg (vaśayet), egyetlen pillanatban (yugapad) '.

Ezért (atas eva), miképp (yadvat) a 'ha' betűben (haṁse) (jelen van) az Emisszió (visargasya) legmegnyilvánultabb (sphuṭā) állapota (sthitiḥ), így (tadvat), (jelen van) Anuttara Állapota (sā... sthitiḥ) --vagyis az 'a'--, stb. (anuttara-ādīnām) a 'ka'-val kezdődő és 'sa'-val végződő (mássalhangzók) formájában (ka-ādi-sa-antatayā) .

Anuttara-ból --az 'a' magánhangzó-- (anuttarāt), bizonyosan (sphuṭam) megszületik (sūtiḥ) a 'ka' csoport, mely öt (mássalhangzót) tartalmaz --'ka', 'kha', 'ga', 'gha' és 'ṅa'-- (ka-vargasya pañca-ātmanaḥ). Minden (mássalhangzóban) --Anuttara, Icchā, stb.-- (eka-ekatra) (jelen van) ennek megfelelően (yathā) egy nyilvánvaló (sphuṭaḥ) behatolás az öt Erő természetébe --vagy 'egy behatolása az öt Erőnek', összességében, ez az öt Erő jelen van minden magánhangzóban-- (pañca-śakti-ātmatā-āveśaḥ) .

Az Akarat Erejéből --az 'i' magánhangzó-- (icchā-śakteḥ) -ami egy (eka-rūpataḥ) (és) megmarad Saját esszenciális természetében (sva-sva-rūpa-saṁsthāyāḥ) - [ (feltárul) a 'ca' csoport --mely 'ca', 'cha', 'ja, 'jha' és 'ña' betűkből áll-- -minek esszenciája (szintén) az öt Erő-, ami fokozatosan nyilvánvalóvá vagy megnyilvánulttá válik] --Hozzá kellett adnom szögletes zárójelben a 151. stanza első felét, hogy a jelentést érthetővé tegyem-- ||147-150||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 További Információ

Gabriel Pradīpaka

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.



Vissza 2. 1-50 Fel  Folytatás 3. 151-294

Írj kommentet

A kommentáláshoz regisztrálj, és jelentkezz be.