Sanskrit & Trika Shaivism (Magyar-Főoldal)

JavaScript letiltva! Ellenőrizd ezt a linket!


 Spandakārikā (Spanda Karikak) - Nem duális kashmiri Shaivizmus

A Śivasūtra-k gyakorlati kommentárja


  Bevezetés

Üdv, ez itt Gabriel Pradīpaka --rosszul írva Pradipaka-- újra. A Vasugupta által felfedezett Śivasūtra-k--rosszul írva Shiva Sutra-k-- elindították a Trika rendszert (más néven "Nem-duális Kashmiri Shaivizmus"), legalábbis formálisan. A Śivasūtra-kra alapszik ez az egész filozófiai rendszer (a Trika szövegeinek áttekintése). Továbbá, a Śivasūtra-kat Vasugupta fedezte fel és terjesztette el, majd úgy érezte, hogy valamiképp írnia kell egy olyan kommentárt, ami együtt működik velük. Ezt meg is tette és e kommentárt Spandakārikā-knak --rosszul írva Spandakarika-k vagy Spanda Karika-k (e tömör összefoglaló, stanzákat -- kārikā-k-- tartalmaz az Elsődleges Vibrációról vagy Lüktetésről --Spanda--) nevezzük. A Spanda, Śakti --rosszul írva Shakti vagy Sakti-- avagy Én-tudatosság szinonimája. A Spanda Śiva --rosszul írva Shiva vagy Siva-- Ereje, melyen keresztül Ő tudatos Önmagáról. Emellett, Spanda teszi lehetővé Számára az egész univerzum megnyilvánítását, fenntartását és visszavonását. A Spanda egy Isteni Dobogás vagy Lüktetés, de nem fizikai értelemben. Egyáltalán nem. Ez egyfajta mozgás a Tudatosság terében. Śiva nem mozog, de valamiképp valami mozog Benne és ez a Spanda. Nos, ezt nehéz kifejteni korlátolt fogalmakkal, mert ez egy Isteni Valóság, mely a szavak mögött nyugszik. Négy kommentár létezik a Spandakārikā-khoz:

Vṛtti (amit Kallaṭa írt --Vasugupta egyik tanítványa--)

Spandapradīpikā (amit Bhaṭṭotpala szerzett)

Vivṛti (ez Rāmakaṇṭha munkája)

Spandanirṇaya --rosszul írva Spanda Nirnaya-- (melynek szerzője Kṣemarāja --rosszul írva Kshemaraja vagy Ksemaraja--)*

*Meg kell jegyezni, hogy Kṣemarāja-nak létezik egy másik kommentárja is, amit "Spandasandoha"-nak neveznek, de ez csak a Spandakārikā-k első aforizmáját kommentálja.

A Spandanirṇaya Kṣemarāja-tól prózai formában íródott és a leghitelesebbnek tartott a négy közül. Nagyon hosszú kommentár valójában, tele tudományos szintű és kilométeres hosszúságú összetételekkel (hosszú és bonyolult összetételek), amiknek Kṣemarāja, úgy látszik függője. Másrészt, Kallaṭa Vṛtti-je a kārikā-k egyszerű kifejtését adja. Bhaṭṭotpala írt egy kommentárt, ami valójában más könyvekből kiemelt idézetek gyűjteménye. Habár Rāmakaṇṭha kommentárja (Vivṛti) szorosan követi Kallaṭa Vṛtti-jét. Ahogy látod, csupán Kallaṭa és Kṣemarāja írt eredeti kommentárt.

Itt most csak a Spandakārikā-k stanzáinak fordítását adom közre. Ha szeretnél mélyebb kifejtéseket, a menj a kārikā-k vagy aforizmák jelentéséről, menj a "Scriptures (study)/Spandanirṇaya"részhez a Trika szekcióban.

Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.

fel


  Első Fejezet: Svarūpaspanda

(Spanda, mint az individuum saját természete)

यस्योन्मेषनिमेषाभ्यां जगतः प्रलयोदयौ।
तं शक्तिचक्रविभवप्रभवं शङ्करं स्तुमः॥१॥

Yasyonmeṣanimeṣābhyāṁ jagataḥ pralayodayau|
Taṁ śakticakravibhavaprabhavaṁ śaṅkaraṁ stumaḥ||1||

Dicsőítjük (stumaḥ) e (tam) Śaṇkara-t --Śiva egy jelzője-- (śaṅkaram), ki az erők (śakti) ragyogó (vibhava) csoportjának (cakra) forrása vagy oka (prabhavam), (és) ki (yasya) szemét kinyitván és becsukván (unmeṣa-nimeṣābhyām), az univerzum (jagataḥ) kiárad és eltűnik (pralaya-udayau)||1||


यत्र स्थितमिदं सर्वं कार्यं यस्माच्च निर्गतम्।
तस्यानावृतरूपत्वान्न निरोधोऽस्ति कुत्रचित्॥२॥

Yatra sthitamidaṁ sarvaṁ kāryaṁ yasmācca nirgatam|
Tasyānāvṛtarūpatvānna nirodho'sti kutracit||2||

Miután Ő fedetlen (anāvṛta) természetű --rūpa-- (rūpatvāt), akadály (nirodhaḥ) Számára (tasya) nincs (na.. asti) sehol (kutracid), abban (yatra), akiben ez az (idam) egész (sarvam) univerzum (kāryam)1 nyugszik (sthitam) és (ca) akiből (yasmāt) kiárad (nirgatam)||2||

1 Szó szerint "okozat", vagyis az univerzum az okozat, míg Spanda az ok.


जाग्रदादिविभेदेऽपि तदभिन्ने प्रसर्पति।
निवर्तते निजान्नैव स्वभावादुपलब्धृतः॥३॥

Jāgradādivibhede'pi tadabhinne prasarpati|
Nivartate nijānnaiva svabhāvādupalabdhṛtaḥ||3||

Még (api) az (állapotok) sokaságában (vibhede) (is), (mint,) ébrenlét (jāgrat), stb. (ādi), mik --azaz "az állapotok sokasága"-- nem különböznek (abhinne) tőle (Spanda-tól) (tad), (a Spanda princípium) továbbra is folyik (prasarpati). (A Spanda) sohasem (na eva) különül el (nivartate) Saját (nijāt) esszenciális természetétől (sva-bhāvāt), mint a Tapasztaló vagy Szemlélő --upalabdhṛ-- (upalabdhṛtaḥ)||3||


अहं सुखी च दुःखी च रक्तश्चेत्यादिसंविदः।
सुखाद्यवस्थानुस्यूते वर्तन्तेऽन्यत्र ताः स्फुटम्॥४॥

Ahaṁ sukhī ca duḥkhī ca raktaścetyādisaṁvidaḥ|
Sukhādyavasthānusyūte vartante'nyatra tāḥ sphuṭam||4||

"Én (aham) boldog vagyok (sukhī ca), én (aham) szenvedek (duḥkhī ca), én (aham) ragaszkodok (raktaḥ ca)", stb. (iti-ādi). Ezek (tāḥ) a tapasztalások (saṁvidaḥ) egyértelműen (sphuṭam) megmaradnak (vartante) egy másikban (anyatra), amiben a boldogság (sukha), stb. (ādi) állapotai (avasthā) össze vannak fűzve (mint szemek a nyakláncon) (anusyūte)||4||


न दुःखं न सुखं यत्र न ग्राह्यं ग्राहकं न च।
न चास्ति मूढभावोऽपि तदस्ति परमार्थतः॥५॥

Na duḥkhaṁ na sukhaṁ yatra na grāhyaṁ grāhakaṁ na ca|
Na cāsti mūḍhabhāvo'pi tadasti paramārthataḥ||5||

Ahol (yatra) nincs sem (na) fájdalom (duḥkham), sem (na) öröm (sukham), sem (na) objektum (grāhyam), sem (na ca) szubjektum (grāhakam), (ahol) még (asti) az élettelenség (az éberség hiánya) (mūḍha) állapota (bhāvaḥ) sem (na ca) létezik (api), …az (tad) a (asti) legmagasabb értelemben (paramārthatas) (a Spanda princípium)||5||


  यतः करणवर्गोऽयं विमूढोऽमूढवत्स्वयम्।
सहान्तरेण चक्रेण प्रवृत्तिस्थितिसंहृतीः॥६॥
लभते तत्प्रयत्नेन परीक्ष्यं तत्त्वमादरात्।
यतः स्वतन्त्रता तस्य सर्वत्रेयमकृत्रिमा॥७॥

Yataḥ karaṇavargo'yaṁ vimūḍho'mūḍhavatsvayam|
Sahāntareṇa cakreṇa pravṛttisthitisaṁhṛtīḥ||6||

Labhate tatprayatnena parīkṣyaṁ tattvamādarāt|
Yataḥ svatantratā tasya sarvatreyamakṛtrimā||7||

E (tad) (Spanda) princípiumot (tattvam) figyelemmel (prayatnena) (és) tisztelettel (ādarāt) kell kutatni (parīkṣyam), mely által (yatas) eme (ayam) érzékszervek (karaṇa) csoportja (vargaḥ) (intellektus, egó, elme, a tapasztalás és cselekvés erői)1,(habár) élettelen (vimūḍhaḥ), (ám mégis) mintha (vat) élne (amūḍha) magától (svayam), (és) a belső (āntareṇa) csoporttal (cakreṇa) (Karaṇeśvarī-k avagy az érzékszervek istennői ) együtt (saha) belép (labhate) a "Pravṛtti" --azaz külső dolgok felé való fordulás-- (pravṛtti), a "Sthiti" --azaz e külső dolgok fenntartása egy ideig-- (sthiti) (és) a "Saṁhṛti" --azaz ezen külső dolgok feloldása az egyén saját Énjében-- (saṁhṛtīḥ) állapotaiba, mert (yatas) e (iyam) természetes (akṛtrimā) Szabadsága (tasya-svatantratā) (létezik) mindenhol (sarvatra)||6-7||

1 Más szavakkal az 5 Jñānendriya (tapasztalás, észlelés Erői), az 5 Karmendriya (a cselekvés Erői), elme, egó és intellektus.


न हीच्छानोदनस्यायं प्रेरकत्वेन वर्तते।
अपि त्वात्मबलस्पर्शात्पुरुषस्तत्समो भवेत्॥८॥

Na hīcchānodanasyāyaṁ prerakatvena vartate|
Api tvātmabalasparśātpuruṣastatsamo bhavet||8||

E (korlátolt individuum) (ayam) nem (na hi) irányítja (prerakatvena vartate) a vágyak (icchā) ösztökéjét (nodanasya). De amint (api tu) érintkezésbe kerül (sparśāt) az Én (ātma) Erejével (bala), (e) személy (puruṣaḥ) egyenlővé (samaḥ) válik (bhavet) Azzal (tad)||8||


निजाशुद्ध्यासमर्थस्य कर्तव्येष्वभिलाषिणः।
यदा क्षोभः प्रलीयेत तदा स्यात्परमं पदम्॥९॥

Nijāśuddhyāsamarthasya kartavyeṣvabhilāṣiṇaḥ|
Yadā kṣobhaḥ pralīyeta tadā syātparamaṁ padam||9||

Amikor (yadā) a (korlátolt individuum), aki tehetetlen (asamarthasya) saját (nija) tisztátalansága --aśuddhi-- (aśuddhyā) miatt (és) aki tettek megtételére --azaz cselekvésre-- (kartavyeṣu) vágyik --abhilāṣī-- (abhilāṣiṇaḥ) zavarodottsága (kṣobhaḥ), teljesen feloldódik (pralīyeta), akkor (tadā) a Legmagasabb (paramam) Állapot (padam) jelenik meg (syāt)||9||


तदास्याकृत्रिमो धर्मो ज्ञत्वकर्तृत्वलक्षणः।
यतस्तदेप्सितं सर्वं जानाति च करोति च॥१०॥

Tadāsyākṛtrimo dharmo jñatvakartṛtvalakṣaṇaḥ|
Yatastadepsitaṁ sarvaṁ jānāti ca karoti ca||10||

Ebben az esetben (tadā), az ő (asya) belső (akṛtrimaḥ) természete (dharmaḥ), melynek jellege (lakṣaṇaḥ) tudás (jñatva) (és) aktivitás (kartṛtva)  (megjelenik), mely által (yatas) (e személy) immáron (tadā) tud (jānāti) és (ca... ca) tesz (karoti) mindent (sarvam), amire vágyott (īpsitam)||10||


  तमधिष्ठातृभावेन स्वभावमवलोकयन्।
स्मयमान इवास्ते यस्तस्येयं कुसृतिः कुतः॥११॥

Tamadhiṣṭhātṛbhāvena svabhāvamavalokayan|
Smayamāna ivāste yastasyeyaṁ kusṛtiḥ kutaḥ||11||

Hogyan (kutas) (lehetne) e (iyam) hitvány (ku) újjászülető létezés (sṛtiḥ) az övé (tasya), ki (yaḥ) úgymond (iva) lenyűgözve (smayamānaḥ) áll (āste), miközben látja (avalokayan) eme (tam) esszenciális természetet (vagy Spanda-t) (sva-bhāvam), mint ami uralkodik (az egész univerzum) felett? (adhiṣṭhātṛ)?||11||


नाभावो भाव्यतामेति न च तत्रास्त्यमूढता।
यतोऽभियोगसंस्पर्शात्तदासीदिति निश्चयः॥१२॥

Nābhāvo bhāvyatāmeti na ca tatrāstyamūḍhatā|
Yato'bhiyogasaṁsparśāttadāsīditi niścayaḥ||12||

A nem-létezés (abhāvaḥ) nem lehet (na) kontempláció (tárgya) (bhāvyatām eti), és (ca) nem (na... asti) hiányzik a káprázat (amūḍhatā) ebből (az állapotból sem) (tatra), mert (yatas) kapcsolatba kerülve (saṁsparśāt) az "abhiyoga-val" --azaz hallva egy olyan ember beszámolóját, aki ebből az állapotból tért vissza-- (abhiyogaḥ)1, igaz (iti niścayaḥ), hogy az --azaz a káprázat állapota-- (tad) (valójában) jelen volt (āsīt)||12||

1Habár az "abhiyoga" szó szerint azt jelenti "alkalmazás", itt úgy kell fordítani, mint "a személy beszámolója, aki visszatért a Samādhi-ból vagy tökéletes koncentrációból. Ez nem az én találmányom, mivel a bölcs Kṣemarāja teszi ezt a pontot érthetővé az ő Spandanirṇaya-jában (a Spandakārikā-k leghitelesebb kommentárja).


अतस्तत्कृत्रिमं ज्ञेयं सौषुप्तपदवत्सदा।
न त्वेवं स्मर्यमाणत्वं तत्तत्त्वं प्रतिपद्यते॥१३॥

Atastatkṛtrimaṁ jñeyaṁ sauṣuptapadavatsadā|
Na tvevaṁ smaryamāṇatvaṁ tattattvaṁ pratipadyate||13||

Ez okból kifolyólag (atas), ez a (tad)(képzelt) (kṛtrimam) tudás (jñeyam)1mindig olyan (sadā), mint (vat) a mély-alvás (sauṣupta) állapota (pada). Mindazonáltal (tu) e (tad) (Spanda) princípium (tattvam) így (evam) nem (na) tapasztalható vagy realizálható (pratipadyate), (azaz), mint emlékezés tárgya (smaryamāṇatvam)||13||

1 Röviden, "nem-létezés", mely az előző stanzára utal.


अवस्थायुगलं चात्र कार्यकर्तृत्वशब्दितम्।
कार्यता क्षयिणी तत्र कर्तृत्वं पुनरक्षयम्॥१४॥

Avasthāyugalaṁ cātra kāryakartṛtvaśabditam|
Kāryatā kṣayiṇī tatra kartṛtvaṁ punarakṣayam||14||

Úgymond (śabditam) két (yugalam) állapot (avasthā) létezik e (Spanda princípiumban) (ca atra), (vagyis) a tett állapota (kārya... tva) (és) a tevő állapota (kartṛtva). Ezek közül (tatra) a tett állapota (kāryatā) múlandó (kṣayiṇī), de (punar) a tevő állapota (kartṛtvam) múlhatatlan (akṣayam)||14||


कार्योन्मुखः प्रयत्नो यः केवलं सोऽत्र लुप्यते।
तस्मिँल्लुप्ते विलुप्तोऽस्मीत्यबुधः प्रतिपद्यते॥१५॥

Kāryonmukhaḥ prayatno yaḥ kevalaṁ so'tra lupyate|
Tasmim̐llupte vilupto'smītyabudhaḥ pratipadyate||15||

Csupán (kevalam) az az erőfeszítés (prayatnaḥ... saḥ), ami (yaḥ) a tett (kārya) megragadására irányul (unmukhaḥ), tűnik el (lupyate) ebben (a Samādhi állapotban) (atra)1. Amikor ez (az erőfeszítés) eltűnik (tasmin lupte), (csupán) egy bolond (abudhaḥ) gondolja (pratipadyate), hogy "Én eltűntem"(viluptaḥ asmi iti)||15||

1 A szerző az üresség Samādhi-ja utal.


  न तु योऽन्तर्मुखो भावः सर्वज्ञत्वगुणास्पदम्।
तस्य लोपः कदाचित्स्यादन्यस्यानुपलम्भनात्॥१६॥

Na tu yo'ntarmukho bhāvaḥ sarvajñatvaguṇāspadam|
Tasya lopaḥ kadācitsyādanyasyānupalambhanāt||16||

Sohasem (na tu... kadācid) lehet jelen (syāt) e (tasya) belső (antarmukhaḥ) állapot vagy természet (bhāvaḥ) megszűnése (lopaḥ), ami (yaḥ) a mindentudás (sarvajñatva) jellegének (guṇa) székhelye (āspadam), valami más (anyasya) tapasztalásának hiánya (anupalambhanāt) esetén1||16||

1Kizárólag Śiva a szubjektum vagy tapasztaló, senki más. Ha létezne valaki, aki tapasztalja az Ő megszűnését, akkor e személy szintén Śiva lenne, így Ő egyáltalán nem tűnik el. Ha pedig nincs senki más, aki tapasztalhatja az Ő eltűnését, akkor hogyan beszélhetünk bármiféle eltűnésről? Śiva örök és az egyetlen szubjektum és nem létezik az Ő megszűnése vagy eltűnése.


तस्योपलब्धिः सततं त्रिपदाव्यभिचारिणी।
नित्यं स्यात्सुप्रबुद्धस्य तदाद्यन्ते परस्य तु॥१७॥

Tasyopalabdhiḥ satataṁ tripadāvyabhicāriṇī|
Nityaṁ syātsuprabuddhasya tadādyante parasya tu||17||

A teljesen felébredett számára (suprabuddhasya), Annak --azaz az Énnek-- (tasya) tapasztalása (upalabdhiḥ) mindig (nityam) (és) állandóan (satatam) jelen van (syāt), (és az Én e tapasztalása) megmarad (avyabhicāriṇī) (a tudatosság) három (tri) állapota (pada) (közben is). Mindazonáltal (tu), a másiknak --azaz annak, aki nem teljesen felébredett-- (parasya), az --vagyis az Én tapasztalása-- (tad) (csupán) (minden állapot) elején (ādi) (és) végén (ante) (van jelen)||17||


ज्ञानज्ञेयस्वरूपिण्या शक्त्या परमया युतः।
पदद्वये विभुर्भाति तदन्यत्र तु चिन्मयः॥१८॥

Jñānajñeyasvarūpiṇyā śaktyā paramayā yutaḥ|
Padadvaye vibhurbhāti tadanyatra tu cinmayaḥ||18||

A mindent-átható (Én) (vibhuḥ) ragyog (bhāti) (az ébrenlét és álom) két (dvaye) állapotában (pada), karöltve (yutaḥ) az (Ő) Legmagasabb --parama--  (paramayā) Erejével --Śakti-- (śaktyā), kinek természete (sva-rūpiṇyā) a tudás (jñāna) (és) a tudás tárgya (jñeya). Mindazonáltal (tu), e (kettőn) (tad) kívül (anyatra)1, (Ő csupán) Tudatosságként (látszik) (cit-mayaḥ)||18||

1 Ez a mély-alvás.


गुणादिस्पन्दनिष्यन्दाः सामान्यस्पन्दसंश्रयात्।
लब्धात्मलाभाः सततं स्युर्ज्ञस्यापरिपन्थिनः॥१९॥

Guṇādispandaniṣyandāḥ sāmānyaspandasaṁśrayāt|
Labdhātmalābhāḥ satataṁ syurjñasyāparipanthinaḥ||19||

A Spanda (spanda) megnyilvánulásai (niṣyandāḥ), melyek a "Prakṛti" minőségeivel (guṇa) kezdődnek (ādi), (és) amik saját (ātma) létüket (lābhāḥ) a forrás (sāmānya) Spanda-hoz (spanda) folyamodván (saṁśrayāt) nyerik (labdha), sohasem állhatnak annak útjában (satatam syuḥ... aparipanthinaḥ), aki birtokolja (az Én ismeretét) (jñāsya)||19||


अप्रबुद्धधियस्त्वेते स्वस्थितिस्थगनोद्यताः।
पातयन्ति दुरुत्तारे घोरे संसारवर्त्मनि॥२०॥

Aprabuddhadhiyastvete svasthitisthaganodyatāḥ|
Pātayanti duruttāre ghore saṁsāravartmani||20||

Mindazonáltal (tu), ezek (a Spanda megnyilvánulásai) (ete), szorgalmasan és szüntelen azon munkálkodnak (udyatāḥ), hogy elfedjék (sthagana) azok --vagyis a fejletlen intellektusú emberek-- (sva) (valódi) állapotát vagy természetét (sthiti), (és) behajítsák a fejletlen intellektusú embereket (aprabuddha-dhiyaḥ... pātayanti) az újjászületés (saṁsāra) rettenetes (ghore) útjába (vartmani), ahonnan kijönni nagyon nehéz (duruttāre)||20||


  अतः सततमुद्युक्तः स्पन्दतत्त्वविविक्तये।
जाग्रदेव निजं भावमचिरेणाधिगच्छति॥२१॥

Ataḥ satatamudyuktaḥ spandatattvaviviktaye|
Jāgradeva nijaṁ bhāvamacireṇādhigacchati||21||

Ezért (atas), az, aki szüntelen (satatam) készen áll (udyuktaḥ), hogy megragadja (viviktaye) a Spanda (spanda) princípiumot (tattva), eléri (adhigacchati) saját (nijam) (esszenciális) természetét vagy állapotát (bhāvam) hamar (acireṇa), (még) az ébrenlét állapotában (is) (jāgrat eva)||21||


अतिक्रुद्धः प्रहृष्टो वा किं करोमीति वा मृशन्।
धावन्वा यत्पदं गच्छेत्तत्र स्पन्दः प्रतिष्ठितः॥२२॥

Atikruddhaḥ prahṛṣṭo vā kiṁ karomīti vā mṛśan|
Dhāvanvā yatpadaṁ gacchettatra spandaḥ pratiṣṭhitaḥ||22||

A Spanda (spandaḥ) szilárdan áll (pratiṣṭhitaḥ) abban (tatra) az állapotban vagy kondícióban (padam) amibe (yad) (egy személy) belép (gacchet) (amikor ő) rendkívül mérges (atikruddhaḥ), mérhetetlenül elégedett (prahṛṣṭaḥ), arra reflektál (mṛśan)"mit (kim) csináljak (karomi iti)?", vagy (vā.. vā... vā) az (életéért) fut (dhāvan)||22||


यामवस्थां समालम्ब्य यदयं मम वक्ष्यति।
तदवश्यं करिष्येऽहमिति सङ्कल्प्य तिष्ठति॥२३॥

Yāmavasthāṁ samālambya yadayaṁ mama vakṣyati|
Tadavaśyaṁ kariṣye'hamiti saṅkalpya tiṣṭhati||23||

Megragadva (samālambya) e (yām) (Spanda) (legmagasabb) állapotát (avasthām), (a nagy Yogī) szilárd marad (tiṣṭhati) és elhatározott (saṅkalpya) (ebben a formában): "Bármit is (yad) mondjon (vakṣyati) nekem (mama) ez az (Én) (ayam), azt (tad) bizonyosan (avaśyam... iti) meg fogom tenni (kariṣye-aham)"||23||


तामाश्रित्योर्ध्वमार्गेण चन्द्रसूर्यावुभावपि।
सौषुम्नेऽध्वन्यस्तमितो हित्वा ब्रह्माण्डगोचरम्॥२४॥

Tāmāśrityordhvamārgeṇa candrasūryāvubhāvapi|
Sauṣumne'dhvanyastamito hitvā brahmāṇḍagocaram||24||

Menedéket véve (āśritya) eme (Spanda legmagasabb állapotában) (tām), mind (ubhau) a hold --azaz apāna-- (candra)1(és) a nap --azaz prāṇa-- (sūryau api)2, (találkozik) a Suṣumnā (sauṣumne) folyamában (adhvani) (, felemelkedvén) a felfelé szálló (ūrdhva) úton (mārgeṇa) (és) eldobva (még) (hitvā) Brahmā tojásának (brahmāṇḍa) körét (is) (gocaram) (végül) mindkettő feloldódik --véget ér-- (astam itaḥ)3||24||

1"Apāna" a specifikus életerő, amit belép a teste a belégzés által.

2"Prāṇa" ebben az esetben a specifikus életerő, ami kilép a testből a kilégzés által.

3Brahmāṇḍa vagy "Brahmā tojása" általában csupán a "makrokozmosz" szimbóluma, de ebben a kontextusban, ez úgy értendő, mint a "test és a Brahmarandhra". A Brahmarandhra "Brahmā lyuka", és a Sahasrāracakra-ban található a fej koronájának tetején.


तदा तस्मिन्महाव्योम्नि प्रलीनशशिभास्करे।
सौषुप्तपदवन्मूढः प्रबुद्धः स्यादनावृतः॥२५॥

Tadā tasminmahāvyomni pralīnaśaśibhāskare|
Sauṣuptapadavanmūḍhaḥ prabuddhaḥ syādanāvṛtaḥ||25||

Majd (tadā), a hold --azaz apāna-- (śaśi) (és) a nap --azaz prāṇa-- (bhāskare) újra feloldódik (pralīna) e (tasmin) Nagy (mahā) Éterben (vyomni). (A részlegesen felébredett számára, ez az állapot olyan,) mint (vat) a mély-alvás (sauṣupta) állapota (pada), (és így) káprázatban (mūḍhaḥ) marad (syāt). (Habár a Yogī, aki) nem fedett (a tudatlanság sötétségével) (anāvṛtaḥ) megmarad (syāt) felébredve és megvilágosodva (prabuddhaḥ) (ebben a bizonyos állapotban)||25||

fel


  II. Fejezet: Sahajavidyodaya

(A természetes Tudás feltárulása)

तदाक्रम्य बलं मन्त्राः सर्वज्ञबलशालिनः।
प्रवर्तन्तेऽधिकाराय करणानीव देहिनाम्॥१॥

Tadākramya balaṁ mantrāḥ sarvajñabalaśālinaḥ|
Pravartante'dhikārāya karaṇānīva dehinām||1||

Megragadván (ākramya) ezt az (tad) Erőt (balam), a Mantra-k (mantrāḥ), csordultig tele (śālinaḥ) a mindentudó (sarvajña) erővel (bala), önmaguk, saját funkcióikkal való kitöltéséhez (adhikārāya) folyamodnak (pravartante) (a testet öltött létező felé), csak úgy, mint  (iva) a tapasztalás és cselekvés erői (karaṇāni) (eme bizonyos) testet öltött létezőknek (dehinām) (önmaguk, saját funkcióikkal való kitöltéséhez folyamodnak, ugyancsak eme Erő megragadása által)||1||


तत्रैव सम्प्रलीयन्ते शान्तरूपा निरञ्जनाः।
सहाराधकचित्तेन तेनैते शिवधर्मिणः॥२॥

Tatraiva sampralīyante śāntarūpā nirañjanāḥ|
Sahārādhakacittena tenaite śivadharmiṇaḥ||2||

A Mantra-k), kiknek megítélése (mint bizonyos istenek) megszűnnek (śāntarūpāḥ), (és) kik mentesek minden korlátozástól (nirañjanāḥ), feloldódnak (sampralīyante) eme (Erőben vagy Spanda-ban) (tatra eva) imádójuk (ārādhaka) elméjével (cittena) együtt (saha). Ezért (tena), ezek (a Mantra-k) (ete) Śiva (śiva) természete (dharmiṇaḥ)||2||


यस्मात्सर्वमयो जीवः सर्वभावसमुद्भवात्।
तत्संवेदनरूपेण तादात्म्यप्रतिपत्तितः॥३॥
तस्माच्छब्दार्थचिन्तासु न सावस्था न या शिवः।
भोक्तैव भोग्यभावेन सदा सर्वत्र संस्थितः॥४॥

Yasmātsarvamayo jīvaḥ sarvabhāvasamudbhavāt|
Tatsaṁvedanarūpeṇa tādātmyapratipattitaḥ||3||

Tasmācchabdārthacintāsu na sāvasthā na yā śivaḥ|
Bhoktaiva bhogyabhāvena sadā sarvatra saṁsthitaḥ||4||

Mivel (yasmāt) az individuális én (jīvaḥ) azonosításra kerül (mayaḥ) mindennel (sarva), hiszen minden entitás (belőle) árad ki (sarva-bhāva-samudbhavāt), (és) mivel az a tapasztalása vagy érzése (pratipattitaḥ), hogy azonos (tādātmya) (minden entitással), mindegyikük (tad) tudása miatt (saṁvedanarūpeṇa)1, ezért (tasmāt) nincs (na) állapot (sā avasthā), mely (yā) ne lenne (na) Śiva (śivaḥ), (akár) szóban (śabda), objektumban (artha) (vagy) gondolatban --cintā-- (cintāsu). A tapasztaló (bhoktā) maga (eva), mindig (sadā) (és) mindenhol (sarvatra) megmarad (saṁsthitaḥ) a tapasztalt (bhogya) formájában (bhāvena)||3-4||

1 Más szavakkal, "mert az individuális létező ismeri az összes többi létezőt is, hiszen tudja, hogy mind ő maga".


इति वा यस्य संवित्तिः क्रीडात्वेनाखिलं जगत्।
स पश्यन्सततं युक्तो जीवन्मुक्तो न संशयः॥५॥

Iti vā yasya saṁvittiḥ krīḍātvenākhilaṁ jagat|
Sa paśyansatataṁ yukto jīvanmukto na saṁśayaḥ||5||

Vagy (iti vā) aki (saḥ) birtokolja (yasya) e tudást vagy realizációt (saṁvitti) (és) szüntelen (satatam) egyesülve van (a Legmagasabb Énnel) (yuktaḥ), úgy látja (paśyan) az egész (akhilam) világot (jagat), mint (isteni) játék (krīḍātvena). Az életében felszabadult (jīvanmuktaḥ), nincs (na) kétség (saṁśayaḥ) (efelől)||5||


अयमेवोदयस्तस्य ध्येयस्य ध्यायिचेतसि।
तदात्मतासमापत्तिरिच्छतः साधकस्य या॥६॥

Ayamevodayastasya dhyeyasya dhyāyicetasi|
Tadātmatāsamāpattiricchataḥ sādhakasya yā||6||

Kizárólag (eva) ez (ayam) a (tasya) meditáció tárgyának (dhyeyasya) feltárulása (udayaḥ) a meditáló (dhyāyi) elméjében (cetasi). (Röviden,) egy szilárd akarattal bíró (icchataḥ) spirituális törekvő vagy sādhaka számára (sādhakasya), jelen van (önmaga) azonosításának (tadātmatā) realizációja (a dhyeya-val vagy a meditáció tárgyával) (samāpattiḥ... yā)||6||


इयमेवामृतप्राप्तिरयमेवात्मनो ग्रहः।
इयं निर्वाणदीक्षा च शिवसद्भावदायिनी॥७॥

Iyamevāmṛtaprāptirayamevātmano grahaḥ|
Iyaṁ nirvāṇadīkṣā ca śivasadbhāvadāyinī||7||

Kizárólag (eva) ez (iyam) a Halhatatlansághoz vezető Nektár (amṛta) elérése (prāptiḥ), kizárólag (eva) ez (ayam) az Én (ātmanaḥ) tapasztalása (grahaḥ). És (ca) e (iyam) beavatás (dīkṣā) a Nirvāṇa-ba vagy Végső Felszabadulásba (nirvāṇa), adományozza (dāyinī) Śiva (śiva) valódi (sat) állapotát (bhāva)||7||

fel


  III. Fejezet: Vibhūtispanda

(A Spanda-ból származó természetfeletti erők)

यथेच्छाभ्यर्थितो धाता जाग्रतोऽर्थान् हृदि स्थितान्।
सोमसूर्योदयं कृत्वा सम्पादयति देहिनः॥१॥
तथा स्वप्नेऽप्यभीष्टार्थान्प्रणयस्यानतिक्रमात्।
नित्यं स्फुटतरं मध्ये स्थितोऽवश्यं प्रकाशयेत्॥२॥

Yathecchābhyarthito dhātā jāgrato'rthān hṛdi sthitān|
Somasūryodayaṁ kṛtvā sampādayati dehinaḥ||1||

Tathā svapne'pyabhīṣṭārthānpraṇayasyānatikramāt|
Nityaṁ sphuṭataraṁ madhye sthito'vaśyaṁ prakāśayet||2||

Miképp (yathā) e (világ) Fenntartója (dhātā), ha kérve van (abhyarthitaḥ), vággyal (icchā), megnyilvánít (sampādayati) (minden) dolgot (arthān), mi a hold (soma) (és) a nap (sūrya) feltárulása (udayam) után (kṛtvā) éber (jāgrataḥ) testet öltött (dehinaḥ) szívében (hṛdi) nyugszik (sthitān), úgy (tathā) álomban (svapne) szintén (api), szilárdan állva (sthitah) a középső csatornában (madhye), (Ő) bizonyosan (avaśyam) feltárja (prakāśayet) mindig (nityam) (és) még világosabban (sphuṭataram) (az ő) vágyott (abhīṣṭa) dolgát (arthān) annak, ki nem szünteti (anatikramāt) könyörgését (praṇayasya)||1-2||


अन्यथा तु स्वतन्त्रा स्यात्सृष्टिस्तद्धर्मकत्वतः।
सततं लौकिकस्येव जाग्रत्स्वप्नपदद्वये॥३॥

Anyathā tu svatantrā syātsṛṣṭistaddharmakatvataḥ|
Satataṁ laukikasyeva jāgratsvapnapadadvaye||3||

Ezen kívül (anyathā tu), a megnyilvánító erő (sṛṣṭiḥ), karaktere (dharmakatvataḥ) szerint (tad), mindig (syāt-satatam) szabadon (svatantrā)  (működik), mint (iva) a közönséges emberek esetében (laukikasya), az ébrenlét (jāgrat) (és) álom (svapna) két (dvaye) állapotában (pada)||3||


यथा ह्यर्थोऽस्फुटो दृष्टः सावधानेऽपि चेतसि।
भूयः स्फुटतरो भाति स्वबलोद्योगभावितः॥४॥
तथा यत्परमार्थेन येन यत्र यथा स्थितम्।
तत्तथा बलमाक्रम्य न चिरात्सम्प्रवर्तते॥५॥

Yathā hyartho'sphuṭo dṛṣṭaḥ sāvadhāne'pi cetasi|
Bhūyaḥ sphuṭataro bhāti svabalodyogabhāvitaḥ||4||

Tathā yatparamārthena yena yatra yathā sthitam|
Tattathā balamākramya na cirātsampravartate||5||

Kétségtelen (hi), miképp (yathā) egy dolog (arthaḥ) (először) homályosan (asphuṭam) tapasztalt (dṛṣṭaḥ), még akkor is ha (api) (rendkívül) figyelmes (sa-avadhāne) elme (cetasi) (vesz részt a tapasztalás folyamatában), majd (bhūyas) megjelenik (bhāti) még tisztábban (sphuṭataraḥ), amikor élénk erőfeszítés útján (udyoga) látszik az, (bhāvitaḥ) az egyén saját (sva) ereje által (bala)1, úgy (tathā) megragadván (ākramya) e (Kozmikus) Erőt (balam), bármilyen dolog (yad), ami valójában (paramārthena) létezik (sthitam) akármilyen formában (yena), akármilyen helyen (yatra), akármilyen kondícióban (yathā), az (a bizonyos dolog) (tad) azonnal (na cirāt) megnyilvánul (sampravartate) ezen a módon (tathā)||4-5||

1 Ez a Cakṣurindriya-ra vonatkozik vagy a látás erejére. Ez az erő teszi alkalmassá a szemet a látásra, de ez nem egy szerv, hanem egy energia.


दुर्बलोऽपि तदाक्रम्य यतः कार्ये प्रवर्तते।
आच्छादयेद्बुभुक्षां च तथा योऽतिबुभुक्षितः॥६॥

Durbalo'pi tadākramya yataḥ kārye pravartate|
Ācchādayedbubhukṣāṁ ca tathā yo'tibubhukṣitaḥ||6||

Még (api) egy gyenge ember is (durbalaḥ), (ki) elkötelezett (pravartate)  (megtevésében annak), amit meg kell tenni (kārye), megragadván (ākramya) ezt (a Spanda-t vagy Kozmikus Erőt) (tad), (később sikerrel jár) eme bizonyos Princípiumon keresztül (yatas). Így (ca tathā), az, aki (yaḥ) nagyon éhes (ati-bubhukṣitaḥ), (képes) elfedni (āchādayet)1 vágyát az evésre (bubhukṣām)||6||

1 A "meghaladás" értelmében.


अनेनाधिष्ठिते देहे यथा सर्वज्ञतादयः।
तथा स्वात्मन्यधिष्ठानात्सर्वत्रैवं भविष्यति॥७॥

Anenādhiṣṭhite dehe yathā sarvajñatādayaḥ|
Tathā svātmanyadhiṣṭhānātsarvatraivaṁ bhaviṣyati||7||

Miképp (yathā) mindentudás (sarvajñatā), stb. (ādayaḥ) (van jelen) a test tekintetében (dehe), amennyiben azt uralja (adhiṣṭhite) eme (Spanda princípium) (anena), úgy (szintén) (tathā) az egyén saját (sva) Énjében (ātmani) való megszilárduláson keresztül (adhiṣṭhānāt), jelen lesz (bhaviṣyati) így (evam) mindenhol (sarvatra)||7||


ग्लानिर्विलुण्ठिका देहे तस्याश्चाज्ञानतः सृतिः।
तदुन्मेषविलुप्तं चेत्कुतः सा स्यादहेतुका॥८॥

Glānirviluṇṭhikā dehe tasyāścājñānataḥ sṛtiḥ|
Tadunmeṣaviluptaṁ cetkutaḥ sā syādahetukā||8||

A depresszió (glāniḥ) (olyan), mint rabló (viluṇṭhikā) a testben (dehe). A tudatlanságból (ajñānataḥ) kúszik elő (tasyāḥ ca... sṛtiḥ)1 Ha (ced) ez el van pusztítva (viluptam) eme (tad) Unmeṣa --lásd a következő aforizmát-- (unmeṣa) által, hogyan (kutas) létezhetne (a depresszió) (sā syāt), (annak) oka nélkül (ahetukā)?||8||

1 Szó szerint: "annak siklása" vagy "siklik", vagyis ez a glāni vagy depresszió siklása, megjelenése.


एकचिन्ताप्रसक्तस्य यतः स्यादपरोदयः।
उन्मेषः स तु विज्ञेयः स्वयं तमुपलक्षयेत्॥९॥

Ekacintāprasaktasya yataḥ syādaparodayaḥ|
Unmeṣaḥ sa tu vijñeyaḥ svayaṁ tamupalakṣayet||9||

Ezt (saḥ) Unmeṣa-ként (unmeṣaḥ) kell tudni valójában (tu vijñeyaḥ), amiből (yatas) egy másik (éberség --Kṣemarāja szerint-- vagy gondolat --mások szerint--) (apara) tárul fel (syāt- udayaḥ), egy (személyben), aki (immáron) egyetlen (eka) gondolattal (cintā) van kitöltve (prasaktasya). Mindenkinek saját magának (svayam) kell tapasztalnia (upalakṣayet) eme (Unmeṣa)-t (tam)||9||


अतो विन्दुरतो नादो रूपमस्मादतो रसः।
प्रवर्तन्तेऽचिरेणैव क्षोभकत्वेन देहिनः॥१०॥

Ato vindurato nādo rūpamasmādato rasaḥ|
Pravartante'cireṇaiva kṣobhakatvena dehinaḥ||10||

Eme (Unmeṣa-ból) (atas... atas... asmāt atas), Vindu --isteni fény-- (vinduḥ), Nāda --isteni hang-- (nādaḥ), Rūpa --isteni forma-- (rūpam) (és) Rasa --isteni íz-- (rasaḥ) jelenik meg (pravartante) hamar (acireṇa eva) a testet öltött számára (dehinaḥ), mint zavaró tényező (kṣobhakatvena)||10||

1 Ez írható "Bindu" formában is.


  दिदृक्षयेव सर्वार्थान्यदा व्याप्यावतिष्ठते।
तदा किं बहुनोक्तेन स्वयमेवावभोत्स्यते॥११॥

Didṛkṣayeva sarvārthānyadā vyāpyāvatiṣṭhate|
Tadā kiṁ bahunoktena svayamevāvabhotsyate||11||

Amikor (yadā) (egy Yogī), úgymond (iva), vágyik arra, hogy lásson (didṛkṣayā) minden (sarva) dolgot (arthān), megmaradva (avatiṣṭhate) általa áthatottan (vyāpya) (mind), akkor (tadā), mi (értelme van) (kim) (erről) többet (bahunā) mondani (uktena)? Meg fogja tapasztalni (azt) (avabhotsyate) saját maga! (svayam eva)||11||


प्रबुद्धः सर्वदा तिष्ठेज्ज्ञानेनालोक्य गोचरम्।
एकत्रारोपयेत्सर्वं ततोऽन्येन न पीड्यते॥१२॥

Prabuddhaḥ sarvadā tiṣṭhejjñānenālokya gocaram|
Ekatrāropayetsarvaṁ tato'nyena na pīḍyate||12||

Látván (ālokya) tudás által (jñānena), mindazt mi az egyén saját tapasztalásában van (gocaram), ébernek (prabuddhaḥ) kell maradnia az egyénnek (sarvadā tiṣṭhet) (és) mindent (sarvam) egy helyre (ekatra) tennie (āropayet) --a Spanda-ba--. Következésképpen (tatas), nem (na) árthat neki (pīḍyate) más (anyena)||12||


शब्दराशिसमुत्थस्य शक्तिवर्गस्य भोग्यताम्।
कलाविलुप्तविभवो गतः सन्स पशुः स्मृतः॥१३॥

Śabdarāśisamutthasya śaktivargasya bhogyatām|
Kalāviluptavibhavo gataḥ sansa paśuḥ smṛtaḥ||13||

Az, kinek ragyogását (vibhavaḥ) elvette (vilupta) Kalā (kalā), az (gataḥ san) élvezett vagy használt --azaz imába zuhant-- (bhogyatām) az erők (śakti) csoportja által (vargasya), melyek a szavak (śabda) sokaságából (rāśi) származnak (samutthasya). (Ezért,) ő (saḥ) úgy nevezett (smṛtaḥ), mint paśu vagy korlátolt létező (paśuḥ)||13||


परामृतरसापायस्तस्य यः प्रत्ययोद्भवः।
तेनास्वतन्त्रतामेति स च तन्मात्रगोचरः॥१४॥

Parāmṛtarasāpāyastasya yaḥ pratyayodbhavaḥ|
Tenāsvatantratāmeti sa ca tanmātragocaraḥ||14||

Az ideák (pratyaya) feltárulása (udbhavaḥ), melyek (yaḥ) e (paśu-ban vagy korlátolt létezőben) (tasya) (jelennek meg), (jelzik) a Legmagasabb (para) Halhatatlanság Nektárja (amṛta) ízének (rasa) eltűnését (apāyaḥ). Ebből (tena), (a korlátolt létező) függővé válik (asvatantratām eti). Ezen (ideák feltárulása) (saḥ ca) a Tanmātra-k --minden dolog finom aspektusa-- (tanmātra) körében működik (gocaraḥ)||14||


स्वरूपावरणे चास्य शक्तयः सततोत्थिताः।
यतः शब्दानुवेधेन न विना प्रत्ययोद्भवः॥१५॥

Svarūpāvaraṇe cāsya śaktayaḥ satatotthitāḥ|
Yataḥ śabdānuvedhena na vinā pratyayodbhavaḥ||15||

Az erők (śaktayaḥ)1szüntelen (satata) készek (utthitāḥ), hogy elfedjék vagy eltakarják (āvaraṇe) az esszenciális természetét (sva-rūpa) eme (korlátolt létezőnek) (ca asya), mert (yatas) nem létezik (na) az ideák (pratyaya) feltárulása (udbhavaḥ) a szavak (śabda) belső keveredése (anuvedhena) nélkül (vinā)||15||

1 Brāhmī, Yogīśvarī, Māheśvarī, stb. (azaz a varga-k vagy betűcsoportok felett uralkodó erők --pl.: Brāhmī a Kavarga vagy Ka csoport felett uralkodik, melyek a "ka, kha, ga, gha és ṅa" betűkből állnak; lásd Szanszkrit ABC--).


सेयं क्रियात्मिका शक्तिः शिवस्य पशुवर्तिनी।
बन्धयित्री स्वमार्गस्था ज्ञाता सिद्ध्युपपादिका॥१६॥

Seyaṁ kriyātmikā śaktiḥ śivasya paśuvartinī|
Bandhayitrī svamārgasthā jñātā siddhyupapādikā||16||

E (iyam) bizonyos (sā) Ereje vagy Śakti-ja (śaktiḥ) Śiva-nak (śivasya), minek természete (ātmikā) az aktivitás (kriyā), a paśu-ban vagy kondicionált létezőben (paśu) áll (vartinī) (és) megköti (őt) (bandhayitrī). (Habár, amikor Śakti) ismert vagy realizált (jñātā), maradva (az említett paśu-ban) (sthā) útként (mārga) az egyén saját Énje felé (sva), (akkor) sikert (siddhi) eredményez (upapādikā)||16||


तन्मात्रोदयरूपेण मनोऽहम्बुद्धिवर्तिना।
पुर्यष्टकेन संरुद्धस्तदुत्थं प्रत्ययोद्भवम्॥१७॥

भुङ्क्ते परवशो भोगं तद्भावात्संसरेदतः।
संसृतिप्रलयस्यास्य कारणं सम्प्रचक्ष्महे॥१८॥

Tanmātrodayarūpeṇa mano'hambuddhivartinā|
Puryaṣṭakena saṁruddhastadutthaṁ pratyayodbhavam||17||

Bhuṅkte paravaśo bhogaṁ tadbhāvātsaṁsaredataḥ|
Saṁsṛtipralayasyāsya kāraṇaṁ sampracakṣmahe||18||

Teljesen megállítva és leigázva (saṁruddhaḥ) a Puryaṣṭaka (puryaṣṭakena)1 által, ami az (öt) Tanmātra-ból --azaz finom elemek-- (tanmātra) tárul fel (udaya-rūpeṇa) (és) az elmében (manas), egóban (aham) (és) intellektusban (buddhi) honol (vartinā), az alárendelt (korlátolt létező vagy paśu) (paravaśaḥ) az ideák (pratyaya) feltárulását (udbhavam) tapasztalja, melyek abból (Puryaṣṭaka-ból) (tad) származnak (uttham), (ezen ideákból származó öröm és fájdalom) élvezetével (együtt) (bhogam). Ő születésről születésre vándorol (saṁsaret), a (Puryaṣṭaka) (tad) folytonossága miatt (bhāvāt). Ezért (atas), (megtesszük) a kifejtését (sampracakṣmahe) e (asya) transzmigrációt (saṁsṛti) feloldó (pralayasya) oknak (kāraṇam)||17-18||

1Szó szerint "a nyolc városa", a Puryaṣṭaka a finom test jelzője (sūkṣmaśarīra vagy liṅgaśarīra), ami "buddhi-ból (intellektus), ahaṅkāra-ból (egó), manas-ból (elme) és az öt Tanmātra-ból vagy finom elemekből áll. Ez tisztázódik a szerző későbbi kifejtéséből.


यदा त्वेकत्र संरूढस्तदा तस्य लयोदयौ।
नियच्छन्भोक्तृतामेति ततश्चक्रेश्वरो भवेत्॥१९॥

Yadā tvekatra saṁrūḍhastadā tasya layodayau|
Niyacchanbhoktṛtāmeti tataścakreśvaro bhavet||19||

De (tu), amikor (yadā) szilárdan áll (saṁrūḍhaḥ) egy helyben --azaz a Spanda princípiumban-- (ekatra), akkor (tadā) irányítva (niyacchan) az eltűnését és megjelenését (laya-udayau) ennek (a Puryaṣṭaka-nak) (tasya), (az ex-korlátolt létező) a (valódi) élvezővé válik (bhoktṛtām eti) (és) következésképpen (tatas), ő (ugyancsak) a (Śakti-k vagy erők) csoportjának (cakra) Urává (īśvaraḥ) lesz (bhavet)||19||

fel


  IV. Fejezet: Epilógus

(Két stanza, mely konklúzióként szolgál)

अगाधसंशयाम्भोधिसमुत्तरणतारिणीम्।
वन्दे विचित्रार्थपदां चित्रां तां गुरुभारतीम्॥१॥

Agādhasaṁśayāmbhodhisamuttaraṇatāriṇīm|
Vande vicitrārthapadāṁ citrāṁ tāṁ gurubhāratīm||1||

Hódolatom (vande) a (tām) Guru (guru) csodálatos (citrām) beszédének (bhāratīm), ami (csordultig tele van) változatos (vicitra) szavakkal --pada-- (padām) (és azok megfelelő) jelentésével (artha), (és) lehetőséget ad (tāriṇīm) a kétségek (saṁśaya) kifürkészhetetlen (agādha)  óceánján (ambhodhi) való biztonságos átkelésre (samuttaraṇa)||1||


लब्ध्वाप्यलभ्यमेतज्ज्ञानधनं हृद्गुहान्तकृतनिहितेः।
वसुगुप्तवच्छिवाय हि भवति सदा सर्वलोकस्य॥२॥

Labdhvāpyalabhyametajjñānadhanaṁ hṛdguhāntakṛtanihiteḥ|
Vasuguptavacchivāya hi bhavati sadā sarvalokasya||2||

Emellett (api), e (etad) tudás (jñāna) kincse (dhanam) elérésének (aktusa) (labdhvā), melyet igen nehéz (elérni) (alabhyam), megőrzésének (aktusával együtt) (nihiteḥ), jól (kṛta) a szív (hṛd) barlangjának (guha) mélyén (anta), kétségtelenül (hi) mindig (sadā) az egész (sarva) világ (lokasya) javára (śivāya) válik (bhavati), ahogy (vat) (így volt ez) Vasugupta-val (is) (vasugupta)||2||

fel


  További Információ

Gabriel Pradīpaka

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.

Írj kommentet

A kommentáláshoz regisztrálj, és jelentkezz be.