Sanskrit & Trika Shaivism (Magyar-Főoldal)

JavaScript letiltva! Ellenőrizd ezt a linket!


 Tantrāloka (Tantraloka): Fejezet 2 - stanzák 1-50 - Nem duális kashmiri Shaivizmus

Gatopāyaḥ - «Nincsenek eszközök [Anupāya]» - Normál fordítás


 Bevezetés

Ez az egyetlen stanza csoport (1-től 50-ig ) a második fejezetből (melynek neve Gatopāyaḥ).

Ez a munka a nagy Mester Abhinavagupta tollából származik és a Tantra összefoglalása, annak minden aspektusát érintően. A Tantrāloka a legfontosabb és legterjedelmesebb munkája a legnagyobb Trika Mesternek. Abhinavagupta emellett Kṣemarāja tanítója is volt és körülbelül Kr.u. 975-1025-ig élt.

Ez az értekezés, melynek neve Tantrāloka, a Tantra egy teljes enciklopédiája. Mivel ez a Trika Shaivizmusban egy nagyon magasszintű szöveg, nem meglepő, hogy egy kezdő, neofita nehezen érthetőnek találja. A megértés első lépéseihez, az olvasó szintje legalább a Trika Shaivizmusban egy valódi tanítvány szintjét kell, hogy elérje. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor sok zavar és állandó csalódás üti fel a fejét. Annak ellenére, hogy minden tőlem telhetőt megteszek a dolgok kifejtésére a lehető legkönnyebb formában, az értekezés tanulmányozása bizonyos spirituális kalibert igényel. Ebben a rendszerben, néha nem lehetséges még írni sem bizonyos témakörökről a szavak rendkívüli limitáltsága miatt. Mert a végén, mindez a tudás végül' állapotokkal' kapcsolatos és meglehetősen nehéz írni az' állapotokkal' kapcsolatos tudásról, precíz módon. Abhinavagupta megtesz minden tőle telhetőt, hogy ezt a végrehajthatatlan feladatot elvégezze, melyben ír arról, ami felsőbbrendű és megfoghatatlan. Mindenesetre elképesztő képességei ellenére, mellyel mindezt eléri, nem tár fel mindent. Nem azért, mert ő mindig elrejti a dolgokat az olvasó elől, hanem azért, mert olykor elrejti, máskor pedig egyszerűen nem tud írni ilyen nagyon mély témákról a szavak korlátozottsága miatt.

Az élet célja a Felszabadulás. Az ember folyamatosan kereste a szabadságot az egész történelem során, de a Trika Shaivizmus szerint, az nem valódi Felszabadulás. A Valódi Felszabadulás nem azt jelenti, hogy a testednek szabadnak kell lennie börtöntől vagy hasonló dolgoktól. A Valódi Felszabadulás nem más, mint az Ő Abszolút Szabadságának vagy Svātantrya-jának elérése. Amikor a Nagy Úr Svātantrya-ja eléretik, akkor minden dolgot egységben látsz, vagyis nem tapasztalsz többé dualitást, mint korábban. Minden végérvényesen azonosításra kerül Svātantrya-val, Vele, és ez a vége a történetnek, melynek neve' te, kötöttségben'. Ettől a ponttól kezdve semmi sem állhat az utadba, mert ha valami látszólag az utadba is áll, az szintén Svātantrya. Ez a szüntelen ébersége az egységnek mindenben, a valódi Szabadság. Nincs más elérhető, mi ennél magasabb!

Észben tartva ezt, most olvasd a Tantrāloka-t és tapasztald meg a Legfőbb Gyönyört, kedves Śiva.

Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) ha sonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.

fel


 Stanzák 1 - 10

अथ श्रीतन्त्रालोके द्वितीयमाह्निकम्।
Atha śrītantrāloke dvitīyamāhnikam|

Itt kezdődik (atha) a második (dvitīyam) fejezet (āhnikam) a tiszteletreméltó Tantrāloka-ban (śrī-tantrāloke)|

Jelenleg még kifejtések nélkül

यत्तत्राद्यं पदमविरतानुत्तरज्ञप्तिरूपं।
तन्निर्णेतुं प्रकरणमिदमारभेऽहं द्वितीयम्॥१॥

Yattatrādyaṁ padamaviratānuttarajñaptirūpaṁ|
Tannirṇetuṁ prakaraṇamidamārabhe'haṁ dvitīyam||1||

Hogy meghatározzuk/elemezzük (nirṇetum) azt (tad), ami (yad) a legfőbb (ādyam) szint (padam) -minek természete Anuttara zavartalan Tudása --vagyis Paramaśiva-é, vagy 'zavartalan Tudás, ami mindennél magasabb'-- (avirata-anuttara-jñapti-rūpam) - Abban --a Legfőbb Valóságban-- (tatra), (most) elkezdem (aham-ārabhe) eme (idam) második (dvitīyam) fejezetet (prakaraṇam)||1||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अनुपायं हि यद्रूपं कोऽर्थो देशनयात्र वै।
सकृत्स्याद्देशना पश्चादनुपायत्वमुच्यते॥२॥

Anupāyaṁ hi yadrūpaṁ ko'rtho deśanayātra vai|
Sakṛtsyāddeśanā paścādanupāyatvamucyate||2||

Mi (kaḥ) célja (arthaḥ) az Anupāya (anupāyam hi) tanításának (deśanayā), ami (olyan, amire rá lett mutatva az előző aforizmában) (yad-rūpam) ? Itt (atra) valójában (vai) a tanítás (deśanā) egyszer jelenik meg (sakṛt syāt), (és) ez után (paścāt) nincs említve semmilyen (más) módszern (anupāyatvam ucyate)||2||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अनुपायमिदं तत्त्वमित्युपायं विना कुतः।
स्वयं तु तेषां तत्तादृक् किं ब्रूमः किल तान्प्रति॥३॥

Anupāyamidaṁ tattvamityupāyaṁ vinā kutaḥ|
Svayaṁ tu teṣāṁ tattādṛk kiṁ brūmaḥ kila tānprati||3||

Hogyan (kutas) (képes) 'ez (idam) a valóság (tattvam) (, minek neve) Anupāya (anupāyam... iti) ' (létezni) bármilyen módszer (upāyam) nélkül (vinā) ? (És) azoknak esetében (teṣām) (akikben) egy ilyen (realitás) (tad) (előretör) ilyen módon (tādṛk) Magától (tādṛk), mit (kim) fogok --szó szerint mit fogunk-- mondani (brūmaḥ) nekik (kila tān prati)?||3||

Jelenleg még kifejtések nélkül


यच्चतुर्धोदितं रूपं विज्ञानस्य विभोरसौ।
स्वभाव एव मन्तव्यः स हि नित्योदितो विभुः॥४॥

Yaccaturdhoditaṁ rūpaṁ vijñānasya vibhorasau|
Svabhāva eva mantavyaḥ sa hi nityodito vibhuḥ||4||

Az esszenciális természete maga (asau sva-bhāvaḥ eva) a minden átható Tudásnak/Tudatosságnak (vijñānasya vibhoḥ), úgy tekintendő (mantavyaḥ), mint ami (yad... rūpam) feltárult --vagy 'megnyilvánul' (uditam) négy módon (caturdhā). (Miért?) Mert (hi) az --az esszenciális természet-- (saḥ) mindenütt jelenlévő (vibhuḥ) (és) örökkön feltárult (nitya-uditaḥ)||4||

Jelenleg még kifejtések nélkül


एतावद्भिरसङ्ख्यातैः स्वभावैर्यत्प्रकाशते।
केऽप्यंशांशिकया तेन विशन्त्यन्ये निरंशतः॥५॥

Etāvadbhirasaṅkhyātaiḥ svabhāvairyatprakāśate|
Ke'pyaṁśāṁśikayā tena viśantyanye niraṁśataḥ||5||

Lévén (yad) (a minden átható Tudás/Tudatosság) megnyilvánul (prakāśate) számtalan esszenciális természet formájában, mint ezek (etāvadbhiḥ asaṅkhyātaiḥ sva-bhāvaiḥ), így (te), néhányan (ke api) belépnek (egy ilyen Tudásba/Tudatosságba) (viśanti), apránként (aṁśāṁśikayā), (míg) mások (anye) (belépnek) azonnal --szó szerint nem apránként-- (nis-aṁśataḥ)||5||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तत्रापि चाभ्युपायादिसापेक्षान्यत्वयोगतः।
उपायस्यापि नो वार्या तदन्यत्वाद्विचित्रता॥६॥

Tatrāpi cābhyupāyādisāpekṣānyatvayogataḥ|
Upāyasyāpi no vāryā tadanyatvādvicitratā||6||

Azzal --vagyis a Tudásba/Tudatosságba való belépéssel-- kapcsolatosan (tatra api ca), az módszerektől, stb. függ, vagy megtörténhet más dolog által (abhyupāya-ādi-sāpekṣa-anyatva-yogataḥ). Még (api) a módszerek (upāyasya) sokfélesége (vicitratā) sem (no) korlátozott (vāryā), hiszen az nem más, mint Az (no... tad-anyatvāt)||6||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तत्र ये निर्मलात्मानो भैरवीयां स्वसंविदम्।
निरुपायामुपासीनास्तद्विधिः प्रणिगद्यते॥७॥

Tatra ye nirmalātmāno bhairavīyāṁ svasaṁvidam|
Nirupāyāmupāsīnāstadvidhiḥ praṇigadyate||7||

Ebben a kontextusban (tatra), (léteznek) makulátlan létezők (nirmalātmānaḥ), akik (ye) szolgálják (upāsīnāḥ), bármiféle módszer nélkül (nis-upāyām), Bhairava --azaz Śiva-- belső Tudatosságát (bhairavīyām sva-saṁvidam). (Ebben a fejezetben) az ő módszerük vagy útjuk (tad-vidhiḥ) kerül (most) kifejtésre (praṇigadyate)||7||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तत्र तावत्क्रियायोगो नाभ्युपायत्वमर्हति।
स हि तस्मात्समुद्भूतः प्रत्युत प्रविभाव्यते॥८॥

Tatra tāvatkriyāyogo nābhyupāyatvamarhati|
Sa hi tasmātsamudbhūtaḥ pratyuta pravibhāvyate||8||

Olyan körülmények között (tatra), a Kriyāyoga --szó szerint az aktivitás Yoga-ja-- (kriyā-yogaḥ), valójában nem (tāvat... na) úgy jelzett (arhati), mint egy módszer (abhyupāyatvam), mert (hi), ezzel ellentétben (pratyuta), az --vagyis a Kriyāyoga-- (saḥ) úgy tekintett (pravibhāvyate), mint ami feltárul (samudbhūtaḥ) Abból --vagyis a Tudásból/Tudatosságból-- (tasmāt)||8||

Jelenleg még kifejtések nélkül


ज्ञप्तावुपाय एव स्यादिति चेज्ज्ञप्तिरुच्यते।
प्रकाशत्वं स्वप्रकाशे तच्च तत्रान्यतः कथम्॥९॥

Jñaptāvupāya eva syāditi cejjñaptirucyate|
Prakāśatvaṁ svaprakāśe tacca tatrānyataḥ katham||9||

Ha (ced) 'valójában (eva... iti) létezik (syāt) egy módszer (upāyaḥ eva) a Tudáshoz (jñaptau) ', (akkor az a módszer) úgy mond (ucyate) Tudás (jñaptiḥ). Hogyan (katham) (jöhet) abban a esetben (tatra) a Ragyogás (prakāśatvam... tad ca) (melyet tartalmaz) az Ön-ragyogó (Tudás) (sva-prakāśe) máshonnan (anyatas)?||9||

Jelenleg még kifejtések nélkül


संवित्तत्त्वं स्वप्रकाशमित्यस्मिन्कं नु युक्तिभिः।
तदभावे भवेद्विश्वं जडत्वादप्रकाशकम्॥१०॥

Saṁvittattvaṁ svaprakāśamityasminkaṁ nu yuktibhiḥ|
Tadabhāve bhavedviśvaṁ jaḍatvādaprakāśakam||10||

Ezzel (az igazsággal) kapcsolatosan (asmin): 'A Tudatosság Valósága (saṁvid-tattvam) Önmagától Ragyogó (sva-prakāśam iti) '; mi (célt szolgálnak) (kam nu) a különböző típusú érvelések (yuktibhiḥ) ? Annak --a Tudatosság Valósága-- hiánya esetén (tad-abhāve), az univerzum (viśvam), élettelensége miatt (jaḍatvāt), olyanná válna, ami (bhavet) híján van a Fénynek (aprakāśakam)||10||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 11 - 21

यावानुपायो बाह्यः स्यादान्तरो वापि कश्चन।
स सर्वस्तन्मुखप्रेक्षी तत्रोपायत्वभाक्कथम्॥११॥

Yāvānupāyo bāhyaḥ syādāntaro vāpi kaścana|
Sa sarvastanmukhaprekṣī tatropāyatvabhākkatham||11||

Bármilyen (kaścana) módszer (upāyaḥ), amit a különböző szövegek tanítanak (yāvān), külső (bāhyaḥ) vagy (vā api) belső (āntaraḥ-syāt). (Ha) mindegyik --szó szerint azok mindegyike-- (saḥ sarvaḥ) sikere a Tudatosságtól függ --szó szerint Annak fényében látva-- (tad-mukha-prekṣī), akkor (tatra) miképp (katham) (lehetséges,) hogy azok --szó szerint az-- módszerek (upāyatva-bhāk)?||11||

Jelenleg még kifejtések nélkül


त्यजावधानानि ननु क्व नाम धत्सेऽवधानं विचिनु स्वयं तत्।
पूर्णेऽवधानं न हि नाम युक्तं नापूर्णमभ्येति च सत्यभावम्॥१२॥

Tyajāvadhānāni nanu kva nāma dhatse'vadhānaṁ vicinu svayaṁ tat|
Pūrṇe'vadhānaṁ na hi nāma yuktaṁ nāpūrṇamabhyeti ca satyabhāvam||12||

Dobd el (tyaja) a figyelem folyamatát (avadhānāni). Bizonyosan (nanu), milyen lehetséges (kva nāma) (helyre vagy képes) összpontosítani (dhatse) a figyelmedet (avadhānam) ? Elemezd/találd meg (vicinu) azt (tad) magad (svayam) ! Figyelem (avadhānam) Azon, ami Teljes (pūrṇe), kétségtelenül nem (na hi nāma) érvényes (yuktam) --mert lehetetlen koncentrálni a Teljességre-- és (ca) ami nem teljes (apūrṇam), az nem (na) érhet el (abhyeti) igazi valóságot (satya-bhāvam)||12||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तेनावधानप्राणस्य भावनादेः परे पथि।
भैरवीये कथङ्कारं भवेत्साक्षादुपायता॥१३॥

Tenāvadhānaprāṇasya bhāvanādeḥ pare pathi|
Bhairavīye kathaṅkāraṁ bhavetsākṣādupāyatā||13||

Ezért (tena), milyen módon (kathaṅkāram) lehetne (bhavet) a kontempláció, stb. (bhāvanā-ādeḥ), minek élete a figyelem --vagyis ami a figyelmen alapszik-- (avadhāna-prāṇasya) egy közvetlen eszköz (sākṣāt-upāyatā) Bhairava --Śiva-- legfőbb útjához (pare pathi bhairavīye)?||13||

Jelenleg még kifejtések nélkül


येऽपि साक्षादुपायेन तद्रूपं प्रविविञ्चते।
नूनं ते सूर्यसंवित्त्यै खद्योताधित्सवो जडाः॥१४॥

Ye'pi sākṣādupāyena tadrūpaṁ praviviñcate|
Nūnaṁ te sūryasaṁvittyai khadyotādhitsavo jaḍāḥ||14||

(És) azok (te), akik (ye api) vágyják megvizsgálni (praviviñcate) Annak --a Tudatosságnak-- természetét (tad-rūpam) közvetlen módszer által (sākṣāt-upāyena), bizonyosan (olyanok, mint) az ostoba emberek (nūnam... jaḍāḥ), akik szentjánosbogarat akarnak fogni (khadyota-ādhitsavaḥ), hogy lássák a napot (sūrya-saṁvittyai)||14||

Jelenleg még kifejtések nélkül


किं च यावदिदं बाह्यमान्तरोपायसम्मतम्।
तत्प्रकाशात्मतामात्रं शिवस्यैव निजं वपुः॥१५॥

Kiṁ ca yāvadidaṁ bāhyamāntaropāyasammatam|
Tatprakāśātmatāmātraṁ śivasyaiva nijaṁ vapuḥ||15||

Továbbá (kim ca), mindez --szó szerint ez, ami ilyen mértékű-- (yāvat idam), ami külső (bāhyam), (ám) ami úgy tekintett, mint egy belső módszer (āntara-upāya-sammatam) csupán az Ő Fényének esszenciája (tad-prakāśa-ātmatā-mātra), vagyis valójában (eva) Śiva (śivasya) belső (nijam) természete (vapus)||15||

Jelenleg még kifejtések nélkül


नीलं पीतं सुखमिति प्रकाशः केवलः शिवः।
अमुष्मिन्परमाद्वैते प्रकाशात्मनि कोऽपरः॥१६॥

उपायोपेयभावः स्यात्प्रकाशः केवलं हि सः॥१७॥
Nīlaṁ pītaṁ sukhamiti prakāśaḥ kevalaḥ śivaḥ|
Amuṣminparamādvaite prakāśātmani ko'paraḥ||16||
Upāyopeyabhāvaḥ syātprakāśaḥ kevalaṁ hi saḥ||17||

''Kék (nīlam), sárga (pītam), öröm (sukham iti) ', (mindezek) csupán (kevalaḥ) Fény (prakāśaḥ), vagyis Śiva (śivaḥ). Mi (kaḥ) egyéb dolog (aparaḥ) (nyilvánulhatna meg) ebben a legfőbb nem-duális Fényben (amuṣmin... parama-advaite prakāśa-ātmani) ? A módszer és a cél állapota (upāya-upeya-bhāvaḥ... saḥ) kétségtelenül (syāt-hi) csupán (kevalam) Fény (prakāśaḥ)||16-17||

Jelenleg még kifejtések nélkül


इदं द्वैतमयं भेद इदमद्वैतमित्यपि।
प्रकाशवपुरेवायं भासते परमेश्वरः॥१८॥

Idaṁ dvaitamayaṁ bheda idamadvaitamityapi|
Prakāśavapurevāyaṁ bhāsate parameśvaraḥ||18||

'Ez (idam) a dualitás (dvaitam) ', 'ez (ayam) a különbözőség (bhedaḥ) ', (és) még (api) 'ez (idam) a nem-dualitás (is) (advaitam iti) ', ez (ayam) a Legfőbb Úr (parama-īśvaraḥ), kinek természete Fény (prakāśa-vapus eva), jelenik meg (bhāsate) (mindezen ideák formájában)||18||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अस्यां भूमौ सुखं दुःखं बन्धो मोक्षश्चितिर्जडः।
घटकुम्भवदेकार्थाः शब्दास्तेऽप्येकमेव च॥१९॥

Asyāṁ bhūmau sukhaṁ duḥkhaṁ bandho mokṣaścitirjaḍaḥ|
Ghaṭakumbhavadekārthāḥ śabdāste'pyekameva ca||19||

Ezen a szinten --vagyis a teljes nem-dualitás szintjén-- (asyām bhūmau), öröm (sukham), bánat (duḥkham), kötöttség (bandhaḥ), Felszabadulás (mokṣaḥ), Tudatosság (citiḥ) (és) élettelenség (jaḍaḥ), ezek --szó szerint azok-- (te) a szavak (śabdāḥ... api), lévén szinonimák (ekārthāḥ), mint 'ghaṭa' és 'kumbha' --szó szerint edény-- (ghaṭa-kumbha-vat), csupán (eva ca) egy valóságot (ekam) (jeleznek)||19||

Jelenleg még kifejtések nélkül


प्रकाशे ह्यप्रकाशांशः कथं नाम प्रकाशताम्।
प्रकाशमाने तस्मिन्वा तद्द्वैतास्तस्य लोपिताः॥२०॥

अप्रकाशेऽथ तस्मिन्वा वस्तुता कथमुच्यते।
न प्रकाशविशेषत्वमत एवोपपद्यते॥२१॥

Prakāśe hyaprakāśāṁśaḥ kathaṁ nāma prakāśatām|
Prakāśamāne tasminvā taddvaitāstasya lopitāḥ||20||
Aprakāśe'tha tasminvā vastutā kathamucyate|
Na prakāśaviśeṣatvamata evopapadyate||21||

A Fényben (prakāśe hi), (hogyan) lehetséges (katham nāma), hogy ragyog (prakāśatām) egy része a nem-Fénynek --szó szerint (ér el) fényességet vagy a Fény létét-- (aprakāśa-aṁśaḥ) ? Ha az ragyog (prakāśamāne tasmin), akkor (tad), annak --a Fénynek és nem-Fénynek-- (tasya) dualitása (dvaitāḥ) megtörik (lopitāḥ) vagy (vā... atha... vā) ha az nem ragyog (aprakāśe... tasmin), miképp (katham) állítható (ucyate), hogy fel van ruházva valósággal (vastutā) ? Ez okból kifolyólag (atas eva), különbség a Fényben (prakāśa-viśeṣatvam) nem (na) történik (upapadyate) --vagyis különbözőség a Fényben nem lehetséges--||20-21||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 22 - 30

अत एकप्रकाशोऽयमिति वादेऽत्र सुस्थिते।
दूरादावारिताः सत्यं विभिन्नज्ञानवादिनः॥२२॥

Ata ekaprakāśo'yamiti vāde'tra susthite|
Dūrādāvāritāḥ satyaṁ vibhinnajñānavādinaḥ||22||

Ezért (atas), szilárdan megalapozván itt a doktrínát (vāde atra susthite) (mi szerint) 'ez (ayam) csupán egyetlen Fény (eka-prakāśaḥ... iti) ', azok, akik hirdetik a különböző tudások doktrínáját --a tudásról, mely különböző típusokra oszlik-- (vibhinna-jñāna-vādinaḥ) ténylegesen távol vannak tartva (dūrāt āvāritāḥ satyam)||22||

Jelenleg még kifejtések nélkül


प्रकाशमात्रमुदितमप्रकाशनिषेधनात्।
एकशब्दस्य न त्वर्थः सङ्ख्या चिद्व्यक्तिभेदभाक्॥२३॥

Prakāśamātramuditamaprakāśaniṣedhanāt|
Ekaśabdasya na tvarthaḥ saṅkhyā cidvyaktibhedabhāk||23||

(Így itt a léte) csupán egyetlen Fénynek (prakāśa-mātram), meg lett határozva (uditam) a nem-Fény tagadása által (aprakāśa-niṣedhanāt). Az 'egy' szó (eka-śabdasya) jelentése (arthaḥ) egyáltalán nem (na tu) számbeli (saṅkhyā) -ami felosztottságot jelezne a Tudatosság valódi természetében (cid-vyakti-bheda-bhāk)||23||

Jelenleg még kifejtések nélkül


नैष शक्तिर्महादेवी न परत्राश्रितो यतः।
न चैष शक्तिमान्देवो न कस्याप्याश्रयो यतः॥२४॥

नैष ध्येयो ध्यात्रभावान्न ध्याता ध्येयवर्जनात्।
न पूज्यः पूजकाभावात्पूज्याभावान्न पूजकः॥२५॥

न मन्त्रो न च मन्त्र्योऽसौ न च मन्त्रयिता प्रभुः।
न दीक्षा दीक्षको वापि न दीक्षावान्महेश्वरः॥२६॥

Naiṣa śaktirmahādevī na paratrāśrito yataḥ|
Na caiṣa śaktimāndevo na kasyāpyāśrayo yataḥ||24||
Naiṣa dhyeyo dhyātrabhāvānna dhyātā dhyeyavarjanāt|
Na pūjyaḥ pūjakābhāvātpūjyābhāvānna pūjakaḥ||25||
Na mantro na ca mantryo'sau na ca mantrayitā prabhuḥ|
Na dīkṣā dīkṣako vāpi na dīkṣāvānmaheśvaraḥ||26||

Ez (a Fény) (eṣaḥ) nem (na) Śakti (śaktiḥ) -a Nagy Úrnő (mahā-devī) -, mert (yatas) Az nem vesz menedéket --vagyis Az nem tárgya valaminek-- (na... āśritaḥ) másban (paratra). És (ca) ez a (Fény) (eṣaḥ) nem (na) Śakti Mestere (śaktimān) -az Úr --vagyis Śiva-- (devaḥ) -, mert (yatas) Az nem menedéke (na... āśrayaḥ) senkinek (kasyāpi).

Ez (a Fény) (eṣaḥ) nem (na) egy tárgya a meditációnak (dhyeyaḥ), egy meditáló hiánya miatt (dhyātṛ-abhāvāt). (És) Az nem (na) egy meditáló (dhyātā), lévén nincs tárgya a meditációnak (Benne) (dhyeya-varjanāt). Az nem (na) tárgya az imádatnak (pūjyaḥ), az imádó hiánya miatt (pūjaka-abhāvāt), (és) Az nem (na) egy imádó (pūjakaḥ), az imádat tárgyának hiánya miatt (pūjya-abhāvāt).

A (asau) Hatalmas/Mindenütt Jelenlévő (prabhuḥ) nem (na) egy mantra (mantraḥ) (és) nem (na ca) az, amit szállít egy mantra (mantryaḥ), (és) az sem (na ca), aki kiejt egy mantra-t (mantrayitā). A Nagy Úr (mahā-īśvaraḥ) nem (na) a beavatás (dīkṣā), (nem az), aki végzi a beavatást (dīkṣakaḥ) és nem az (vā api na), akit beavatnak (dīkṣāvān)||24-26||

Jelenleg még kifejtések nélkül


स्थानासननिरोधार्घसन्धानावाहनादिकम्।
विसर्जनान्तं नास्त्यत्र कर्तृकर्मक्रियोज्झिते॥२७॥

Sthānāsananirodhārghasandhānāvāhanādikam|
Visarjanāntaṁ nāstyatra kartṛkarmakriyojjhite||27||

Itt (atra) a (Fényben), mely híján van kartṛ-nak, karma-nak és kriyā-nak (kartṛ-karma-kriyā-ujjhite), nem léteznek (na asti) (ezek a ritualisztikus aktivitások), kezdve így: sthāna, āsana, nirodha, argha, sandhāna (és) avāhana (sthāna-āsana-nirodha-argha-sandhāna-avāhana-ādikam) (és) befejezve visarjana-val (visarjana-antam)||27||

Jelenleg még kifejtések nélkül


न सन्न चासत्सदसन्न च तन्नोभयोज्झितम्।
दुर्विज्ञेया हि सावस्था किमप्येतदनुत्तरम्॥२८॥

अयमित्यवभासो हि यो भावोऽवच्छिन्नात्मकः।
स एव घटवल्लोके संस्तथा नैष भैरवः॥२९॥

Na sanna cāsatsadasanna ca tannobhayojjhitam|
Durvijñeyā hi sāvasthā kimapyetadanuttaram||28||
Ayamityavabhāso hi yo bhāvo'vacchinnātmakaḥ|
Sa eva ghaṭavalloke saṁstathā naiṣa bhairavaḥ||29||

Az (tad) nem (na) az Én (sat) és nem (na ca) a nem-Én (asat), és nem (na) az Én/nem-Én (egyszerre) (sat-asat), és nem (na) azok hiánya --az Énnek és a nem-Énnek-- (ubhaya-ujjhitam). Ezt (sā) az Állapotot (avasthā) nehéz elképzelni (dus-vijñeyā). Ez (etad) teljességgel (kimapi) Anuttara --szó szerint magasabb annál, amiben nincs semmi-- (anuttaram).

Az (saḥ) az elkülönült/részletezett (avacchinna-ātmakaḥ) dolog (bhāvaḥ), ami (yaḥ) megnyilvánul (avabhāsaḥ), valójában (hi) mint 'ez' (ayam iti) -mint egy edény (ghaṭa-vat) -, 'az' (san) a világban (loke). (Mindazonáltal,) eme (eṣaḥ) Bhairava (bhairavaḥ) nem (na) ilyen (tathā)||28-29||

Jelenleg még kifejtések nélkül


असत्त्वं चाप्रकाशत्वं न कुत्राप्युपयोगिता।
विश्वस्य जीवितं सत्यं प्रकाशैकात्मकश्च सः॥३०॥

Asattvaṁ cāprakāśatvaṁ na kutrāpyupayogitā|
Viśvasya jīvitaṁ satyaṁ prakāśaikātmakaśca saḥ||30||

A nem-létezés (asattvam) és (ca) a nem-Fény (aprakāśatvam) nem (na) okozati hatékonyságok (upayogitā) sehol (kutra api). Ő (saḥ), aki egy a Fénnyel (prakāśa-eka-ātmakaḥ ca), az Igazsága (satyam) (és) Élete (jīvitam) az univerzumnak (viśvasya)||30||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 31 - 40

आभ्यामेव तु हेतुभ्यां न द्व्यात्मा न द्वयोज्झितः।
सर्वात्मना हि भात्येष केन रूपेण मन्त्र्यताम्॥३१॥

Ābhyāmeva tu hetubhyāṁ na dvyātmā na dvayojjhitaḥ|
Sarvātmanā hi bhātyeṣa kena rūpeṇa mantryatām||31||

E két okból kifolyólag (ābhyām eva tu hetubhyām), Ő nem (na) dupla-természetű --vagyis Énből és nem-Énből álló-- (dvi-ātmā), és nincs (na) híján e két aspektusnak (sem) (dvaya-ujjhitaḥ). Lévén (hi) Ő (eṣaḥ) ragyog (bhāti) mindennek Énjeként (sarva-ātmanā), miféle formában (kena rūpeṇa) beszélhetnénk Róla? (mantryatām)?||31||

Jelenleg még kifejtések nélkül


श्रीमत्त्रिशिरसि प्रोक्तं परज्ञानस्वरूपकम्।
शक्त्या गर्भान्तर्वर्तिन्या शक्तिगर्भं परं पदम्॥३२॥

Śrīmattriśirasi proktaṁ parajñānasvarūpakam|
Śaktyā garbhāntarvartinyā śaktigarbhaṁ paraṁ padam||32||

Ahogy az ki lett mondva (proktam) a Triśirobhairavatantra-ban (śrīmat-tri-śirasi): 'A Legfőbb Állapot (param padam) az Erő egy Embriója (śakti-garbham) (és) Annak természete a Legfőbb Tudás (para-jñāna-sva-rūpakam), az Erő miatt, ami belül lakozik, (mint egy) Embrió (śaktyā garbha-antar-vartinyā)'||32||

Jelenleg még kifejtések nélkül


न भावो नाप्यभावो न द्वयं वाचामगोचरात्।
अकथ्यपदवीरूढं शक्तिस्थं शक्तिवर्जितम्॥३३॥

Na bhāvo nāpyabhāvo na dvayaṁ vācāmagocarāt|
Akathyapadavīrūḍhaṁ śaktisthaṁ śaktivarjitam||33||

(Eme Legfőbb Állapot) sem (na) létező (bhāvaḥ), sem (na api) nem-létező (abhāvaḥ) és nem (na) mindkettő (egyszerre) --vagyis létezés és nem-létezés egy időben-- (dvayam), mert Az nincs a szavak körében (vācām-agocarāt). Az a kimondhatatlan útján alapozódik meg (akathya-padavī-rūḍham), Az az Erőben lakozik (śakti-stham), (de ezzel egy időben) Az híján van az Erőnek (śakti-varjitam)||33||

Jelenleg még kifejtések nélkül


इति ये रूढसंवित्तिपरमार्थपवित्रिताः।
अनुत्तरपथे रूढास्तेऽभ्युपायानियन्त्रिताः॥३४॥

Iti ye rūḍhasaṁvittiparamārthapavitritāḥ|
Anuttarapathe rūḍhāste'bhyupāyāniyantritāḥ||34||

Így (iti), azok (te), akik (ye) megtisztultak a Legfőbb Valóság vagy Tudatosság által, amiben nyugszanak (rūḍha-saṁvitti-parama-artha-pavitritāḥ), megszilárdulnak (rūḍhāḥ) Anuttara --szó szerint magasabb, mint az, amiben nincs semmi-- útján (anuttara-pathe) (és) nem korlátozottak (semmilyen) útra/ösvényre/módszerre (abhyupāya-aniyantritāḥ)||34||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तेषामिदं समाभाति सर्वतो भावमण्डलम्।
पुरःस्थमेव संवित्तिभैरवाग्निविलापितम्॥३५॥

Teṣāmidaṁ samābhāti sarvato bhāvamaṇḍalam|
Puraḥsthameva saṁvittibhairavāgnivilāpitam||35||

Számukra (teṣām), eme (idam) köre a létezőknek/objektumoknak (bhāva-maṇḍalam), amik tisztán láthatóak (puraḥstham eva) mindenütt (sarvatas), olvadtnak látszanak Bhairava Tüze által, aki Tudatosság (samābhāti-saṁvitti-bhairava-agni-vilāpitam)||35||

Jelenleg még kifejtések nélkül


एतेषां सुखदुःखांशशङ्कातङ्कविकल्पनाः।
निर्विकल्पपरावेशमात्रशेषत्वमागताः॥३६॥

एषां न मन्त्रो न ध्यानं न पूजा नापि कल्पना।
न समय्यादिकाचार्यपर्यन्तः कोऽपि विभ्रमः॥३७॥

Eteṣāṁ sukhaduḥkhāṁśaśaṅkātaṅkavikalpanāḥ|
Nirvikalpaparāveśamātraśeṣatvamāgatāḥ||36||
Eṣāṁ na mantro na dhyānaṁ na pūjā nāpi kalpanā|
Na samayyādikācāryaparyantaḥ ko'pi vibhramaḥ||37||

Számukra (eteṣām), öröm és fájdalom osztályai együtt a kétséggel, félelemmel, mentális fluktuációval (sukha-duḥkha-aṁśa-śaṅkā-taṅka-vikalpanāḥ) csupán egy maradéka (azok) legfőbb Nirvikalpa-ban --a gondolatoktól mentes Állapot --való elmerülésének (nis-vikalpa-para-āveśa-mātra-śeṣatvam āgatāḥ).

Számukra (eṣām), nincs (na) mantra (mantraḥ), nincs (na) meditáció (dhyānam), nincs (na) imádat (pūjā), nincs (na api) imagináció (kalpanā) (és) nincs illúzió (na... kaḥ api vibhramaḥ), a kezdő (állapotától) egészen a spirituális tanító (állapotáig) (samayī-ādikā-ācārya-paryantaḥ)||36-37||

Jelenleg még kifejtések nélkül


समस्तयन्त्रणातन्त्रत्रोटनाटङ्कधर्मिणः।
नानुग्रहात्परं किञ्चिच्छेषवृत्तौ प्रयोजनम्॥३८॥

Samastayantraṇātantratroṭanāṭaṅkadharmiṇaḥ|
Nānugrahātparaṁ kiñciccheṣavṛttau prayojanam||38||

Felruházva a szekercének levés minőségével, ami darabokra vágja (, a szövegekben található) összes korlátoltság kötelét (samasta-yantraṇā-tantra-troṭanā-ṭaṅka-dharmiṇaḥ), nincs (na... kiñcid) más (param) célja (prayojanam) hátralévő életüknek (śeṣa-vṛttau), mint a Kegyelem (adományozása) (anugrahāt)||38||

Jelenleg még kifejtések nélkül


स्वं कर्तव्यं किमपि कलयंल्लोक एष प्रयत्नान्नो पारार्थ्यं प्रति घटयते काञ्चन स्वप्रवृत्तिम्।
यस्तु ध्वस्ताखिलभवमलो भैरवीभावपूर्णः कृत्यं तस्य स्फुटमिदमियल्लोककर्तव्यमात्रम्॥३९॥

Svaṁ kartavyaṁ kimapi kalayaṁlloka eṣa prayatnānno pārārthyaṁ prati ghaṭayate kāñcana svapravṛttim|
Yastu dhvastākhilabhavamalo bhairavībhāvapūrṇaḥ kṛtyaṁ tasya sphuṭamidamiyallokakartavyamātram||39||

Az emberek --szó szerint ezek az emberek-- (lokaḥ eṣaḥ), többnyire (kim api) végrehajtják (kalayan) kötelező feladataikat (svam-kartavyam), erőfeszítés útján (prayatnāt). Ők nem viszik véghez (no... ghaṭayate) egyetlen (kāñcana) saját aktivitásukat sem (sva-pravṛttim) alturizmus céljából --szó szerint mások iránti szimpátiából, vagy mások jólétéért-- (prati-pārārthyam). Bár (tu), eme (idam) aktivitása (kṛtyam) annak (tasya), aki (yaḥ) telve van Bhairava Állapotával (bhairavī-bhāva--pūrṇaḥ), (és) kinek teljes transzmigrációs tisztátalansága megszűnt (dhvasta-akhila-bhava-malaḥ), tisztán (sphuṭam), csupán egy feladat (a világ) javára irányulóan (iyat-loka-kartavya-mātram)||39||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तं ये पश्यन्ति ताद्रूप्यक्रमेणामलसंविदः।
तेऽपि तद्रूपिणस्तावत्येवास्यानुग्रहात्मता॥४०॥

Taṁ ye paśyanti tādrūpyakrameṇāmalasaṁvidaḥ|
Te'pi tadrūpiṇastāvatyevāsyānugrahātmatā||40||

Azok (te api), akik egy formája Neki (tad-rūpiṇaḥ), akik (ye) tapasztalják (paśyanti) Őt --Bhairava-t, vagyis a Fényt-- (tam), az önazonosítás módszerével (tādrūpya-krameṇa), kiknek tudatossága tisztátalanságtól mentes (amala-saṁvidaḥ), (olyanok, mint Ő). Az Ő Kegyelmének természete (asya anugraha-ātmatā) ilyen (tāvatī)||40||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 41 - 50

एतत्तत्त्वपरिज्ञानं मुख्यं यागादि कथ्यते।
दीक्षान्तं विभुना श्रीमत्सिद्धयोगीश्वरीमते॥४१॥

Etattattvaparijñānaṁ mukhyaṁ yāgādi kathyate|
Dīkṣāntaṁ vibhunā śrīmatsiddhayogīśvarīmate||41||

A Tiszteletreméltó Siddhayogīśvarīmata-ban (śrīmat-siddhayogīśvarīmate), ez (etad) a legfőbb (mukhyam) Tudás a (Legfőbb) Princípiumról (tattva-parijñānam) ki van nyilvánítva (kathyate), a Mindenható/Mindenütt Jelenlévő Létező --Bhairava-- által (vibhunā), mint ami az (egész ritualisztikus aktivitás) kezdve az áldozattal/felajánlással (yāga-ādi) (és) befejezve a beavatással (dīkṣā-antam)||41||

Jelenleg még kifejtések nélkül


स्थण्डिलादुत्तरं तूरं तूरादुत्तरतः पटः।
पटाद्ध्यानं ततो ध्येयं ततः स्याद्धारणोत्तरा॥४२॥

ततोऽपि योगजं रूपं ततोऽपि ज्ञानमुत्तरम्।
ज्ञानेन हि महासिद्धो भवेद्योगीश्वरस्त्विति॥४३॥

Sthaṇḍilāduttaraṁ tūraṁ tūrāduttarataḥ paṭaḥ|
Paṭāddhyānaṁ tato dhyeyaṁ tataḥ syāddhāraṇottarā||42||
Tato'pi yogajaṁ rūpaṁ tato'pi jñānamuttaram|
Jñānena hi mahāsiddho bhavedyogīśvarastviti||43||

Magasabb (uttaram) a szent talajnál --vagyis 'az áldozati teremnél' (sthaṇḍilāt) a tūra --vagyis a dekorált koponya-- (tūram); magasabb (uttaratas) a tūra-nál (tūrāt) a paṭa --ruha-- (paṭaḥ); (magasabb) a paṭa-nál (paṭāt) a kontempláció (dhyānam); (magasabb) annál --a kontemplációnál-- (tatas) a kontempláció tárgya (dhyeyam); (uttarā) magasabb annál --a kontempláció tárgyánál-- (tatas) a (syāt) koncenctráció (dhāraṇā); (és) még (api) annál --a koncentrációnál-- is (magasabb) (tatas) a forma (rūpam), mi a Yoga-ból születik (yoga-jam); (és végül,) magasabb (uttaram) annál --a Yoga-ból születő formánál-- (tatas api) a Tudás (jñānam). A Tudás által (jñānena), egy nagy, tökéletes létező (mahā-siddhaḥ), valóban (tu iti) a Yogī-k urává (yogī-īśvaraḥ) válik (bhavet)||42-43||

Jelenleg még kifejtések nélkül


सोऽपि स्वातन्त्र्यधाम्ना चेदप्यनिर्मलसंविदाम्।
अनुग्रहं चिकीर्षुस्तद्भाविनं विधिमाश्रयेत्॥४४॥

So'pi svātantryadhāmnā cedapyanirmalasaṁvidām|
Anugrahaṁ cikīrṣustadbhāvinaṁ vidhimāśrayet||44||

Ha ő (ced api) --a Yogī-k ura, aki az Anupāya-ban nyugszik-- (saḥ api), Szabadság-Állapotán keresztül (svātantrya-dhāmnā), vágyik (cikīrṣu) a Kegyelem (adományozására) (anugraham) azok számára, kiknek tudatossága nem tiszta (anirmala-saṁvidām), majd (tad) neki ahhoz a módszerhez (vidhim) kell folyamodnia (āśrayet), ami most kerül (kifejtésre) (bhāvinam)||44||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अनुग्राह्यानुसारेण विचित्रः स च कथ्यते।
परापराद्युपायौघसङ्कीर्णत्वविभेदतः॥४५॥

Anugrāhyānusāreṇa vicitraḥ sa ca kathyate|
Parāparādyupāyaughasaṅkīrṇatvavibhedataḥ||45||

Ez (a módszer) (saḥ ca), összhangban a Kegyelmet kapó (szintjével) (anugrāhya-anusāreṇa), úgy mond (kathyate) sokrétű (vicitraḥ), lévén az módszerek sokaságának kombinációjából áll, amik magasabbak, alacsonyabbak, stb. (para-apara-ādi-upāya-ogha-saṅkīrṇatva-vibhedataḥ)||45||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तदर्थमेव चास्यापि परमेश्वररूपिणः।
तदभ्युपायशास्त्रादिश्रवणाध्ययनादरः॥४६॥

Tadarthameva cāsyāpi parameśvararūpiṇaḥ|
Tadabhyupāyaśāstrādiśravaṇādhyayanādaraḥ||46||

És (ca) véghezvinni azt --vagyis véghezvinni a Kegyelem adományozást egy jelölt számára--, (tad-artham eva) annak esetében, aki a Legfőbb Úr formája (asya api parama-īśvara-rūpiṇaḥ), (a módszer tartalmazza) a szövegek tanulmányozásának és az azokra való figyelem tiszteletét, ami (önmagában) egy módszer Ahhoz --vagyis módszer Bhairava eléréséhez-- (tad-abhyupāya-śāstra-ādi-śravaṇa-adhyayana--ādaraḥ)||46||

Jelenleg még kifejtések nélkül


नहि तस्य स्वतन्त्रस्य कापि कुत्रापि खण्डना।
नानिर्मलचितः पुंसोऽनुग्रहस्त्वनुपायकः॥४७॥

Nahi tasya svatantrasya kāpi kutrāpi khaṇḍanā|
Nānirmalacitaḥ puṁso'nugrahastvanupāyakaḥ||47||

Nem létezik (nahi... kā api) zavar/limitáció (khaṇḍanā) a szabad létező számára --az olyan létező számára, aki Kegyelmet adományoz Saját Szabadsága Állapotából, az Anupāya-ban,-- (tasya svatantrasya) sehol (kutra api), ám (tu) annak a személynek esetében akinek tudatossága nem tiszta (anirmala-citaḥ puṁsaḥ), nem lehet jelen (na) semmiféle Kegyelem (anugrahaḥ), módszer nélkül (an-upāyakaḥ)||47||

Jelenleg még kifejtések nélkül


श्रीमदूर्मिमहाशास्त्रे सिद्धसन्तानरूपके।
इदमुक्तं तथा श्रीमत्सोमानन्दादिदैशिकैः॥४८॥

Śrīmadūrmimahāśāstre siddhasantānarūpake|
Idamuktaṁ tathā śrīmatsomānandādidaiśikaiḥ||48||

(Mind) ez (idam) ami el lett mondva (uktam) (jelen van) a nagy szövegben, (minek neve) a tiszteletreméltó Ūrmikaulatantra, ami a Siddha-k vonalán --szó szerint a Siddha-k zavartalan során-- alapszik (śrīmat-ūrmi-mahā-śāstre siddha-santāna-rūpake) és emellett (tathā) (említve van) spirituális tanítók által, mint az illusztris Somānanda, stb. (śrīmat-somānanda-ādi-daiśikaiḥ)||48||

Jelenleg még kifejtések nélkül


गुरोर्वाक्याद्युक्तिप्रचयरचनोन्मार्जनवशात् समाश्वासाच्छास्त्रं प्रति समुदिताद्वापि कथितात्।
विलीने शङ्काभ्रे हृदयगगनोद्भासिमहसः प्रभोः सूर्यस्येव स्पृशत चरणान्ध्वान्तजयिनः॥४९॥

Gurorvākyādyuktipracayaracanonmārjanavaśāt samāśvāsācchāstraṁ prati samuditādvāpi kathitāt|
Vilīne śaṅkābhre hṛdayagaganodbhāsimahasaḥ prabhoḥ sūryasyeva spṛśata caraṇāndhvāntajayinaḥ||49||

Amikor a kétségek felhői eloszlottak (vilīne śaṅkā-abhre) a Guru (guroḥ) szavai által (vākyāt), a (különböző típusú) érvelésekkel (telt) spirituális szövegek (tanulmányozásából) által (születő) tisztítás által (yukti-pracaya-racana-unmārjana-vaśāt), (vagy) a szövegekben való (śāstram prati) bizalom által (samāśvāsāt), vagy (vā api) minden olyan által együttesen, ami említve lett --vagyis minden korábban említett módszer vagy út együttes használata által-- (samuditāt... kathitāt), (akkor) érintsd meg (spṛśata) --szó szerint 'bennetek'-- az Úr (prabhoḥ) lábát (caraṇān), aki, mint a nap (sūryasya iva), diadalt arat a sötétség felett (dhvānta-jayinaḥ) és kinek ragyogása előretör a Szív Egén (hṛdaya-gagana-udbhāsi-mahasaḥ)!||49||

Jelenleg még kifejtések nélkül


इदमनुत्तरधामविवेचकं विगलितौपयिकं कृतमाह्निकम्॥५०॥
Idamanuttaradhāmavivecakaṁ vigalitaupayikaṁ kṛtamāhnikam||50||

Ez (idam) a fejezet (āhnikam) (, mely) híján van módszereknek (vigalita-aupayikam), (amik) a Legfőbb Állapot elemzésével (foglalkoznak) (anuttara-dhāma-vivecaka), elkészült --szó szerint véget ért-- (kṛtam)||50||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 További Információ

Gabriel Pradīpaka

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.



Vissza 1. 301-332 Fel  Folytatás 3. 1-150

Írj kommentet

A kommentáláshoz regisztrálj, és jelentkezz be.