Sanskrit & Trika Shaivism (Magyar-Főoldal)

JavaScript letiltva! Ellenőrizd ezt a linket!


 Tantrāloka (Tantraloka): Fejezet 1 - stanzák 1-150 - Nem duális kashmiri Shaivizmus

Vijñānabhit - Normál fordítás


 Bevezetés

photo 23 - shrine on the mountainsEz az első fejezet stanzáit tartalmazó első oldal (az 1. stanzától a 150-ig) (melynek neve Vijñānabhit).

Ez a munka a nagy Mester Abhinavagupta tollából származik és a Tantra összefoglalása, annak minden aspektusát érintően. A Tantrāloka a legfontosabb és legterjedelmesebb munkája a legnagyobb Trika Mesternek. Abhinavagupta emellett Kṣemarāja tanítója is volt és körülbelül Kr.u. 975-1025-ig élt.

Ez az értekezés, melynek neve Tantrāloka, a Tantra egy teljes enciklopédiája. Mivel ez a Trika Shaivizmusban egy nagyon magasszintű szöveg, nem meglepő, hogy egy kezdő, neofita nehezen érthetőnek találja. A megértés első lépéseihez, az olvasó szintje legalább a Trika Shaivizmusban egy valódi tanítvány szintjét kell, hogy elérje. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor sok zavar és állandó csalódás üti fel a fejét. Annak ellenére, hogy minden tőlem telhetőt megteszek a dolgok kifejtésére a lehető legkönnyebb formában, az értekezés tanulmányozása bizonyos spirituális kalibert igényel. Ebben a rendszerben, néha nem lehetséges még írni sem bizonyos témakörökről a szavak rendkívüli limitáltsága miatt. Mert a végén, mindez a tudás végül 'állapotokkal' kapcsolatos és meglehetősen nehéz írni az 'állapotokkal' kapcsolatos tudásról, precíz módon. Abhinavagupta megtesz minden tőle telhetőt, hogy ezt a végrehajthatatlan feladatot elvégezze, melyben ír arról, ami felsőbbrendű és megfoghatatlan. Mindenesetre elképesztő képességei ellenére, mellyel mindezt eléri, nem tár fel mindent. Nem azért, mert ő mindig elrejti a dolgokat az olvasó elől, hanem azért, mert olykor elrejti, máskor pedig egyszerűen nem tud írni ilyen nagyon mély témákról a szavak korlátozottsága miatt.

Az élet célja a Felszabadulás. Az ember folyamatosan kereste a szabadságot az egész történelem során, de a Trika Shaivizmus szerint, az nem valódi Felszabadulás. A Valódi Felszabadulás nem azt jelenti, hogy a testednek szabadnak kell lennie börtöntől vagy hasonló dolgoktól. A Valódi Felszabadulás nem más, mint az Ő Abszolút Szabadságának vagy Svātantrya-jának elérése. Amikor a Nagy Úr Svātantrya-ja eléretik, akkor minden dolgot egységben látsz, vagyis nem tapasztalsz többé dualitást, mint korábban. Minden végérvényesen azonosításra kerül Svātantrya-val, Vele, és ez a vége a történetnek, melynek neve 'te, kötöttségben'. Ettől a ponttól kezdve semmi sem állhat az utadba, mert ha valami látszólag az utadba is áll, az szintén Svātantrya. Ez a szüntelen ébersége az egységnek mindenben, a valódi Szabadság. Nincs más elérhető, mi ennél magasabb!

Észben tartva ezt, most olvasd a Tantrāloka-t és tapasztald meg a Legfőbb Gyönyört, kedves Śiva.

Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) ha sonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.

fel


 Stanzák 1 - 11

अथ श्रीतन्त्रालोके प्रथममाह्निकम्।
Atha śrītantrāloke prathamamāhnikam|

Itt kezdődik (atha) a tiszteletreméltó Tantrāloka (śrī-tantrāloke) első (prathamam) fejezete (āhnikam)|

Jelenleg még kifejtések nélkül

विमलकलाश्रयाभिनवसृष्टिमहा जननी भरिततनुश्च पञ्चमुखगुप्तरुचिर्जनकः।
तदुभययामलस्फुरितभावविसर्गमयं हृदयमनुत्तरामृतकुलं मम संस्फुरतात्॥१॥

Vimalakalāśrayābhinavasṛṣṭimahā jananī bharitatanuśca pañcamukhaguptarucirjanakaḥ|
Tadubhayayāmalasphuritabhāvavisargamayaṁ hṛdayamanuttarāmṛtakulaṁ mama saṁsphuratāt||1||

Az Anya --vagyis Śakti-- (jananī) Az, kinek Hatalma (mahā) (megnyilvánítja magát), mint örökkön új (abhinava) megnyilvánulás (sṛṣṭi), mi a Tiszta (vimala) Abszolút Szabadságon (kalā) nyugszik (āśraya), és (ca) az Apa --vagyis Śiva-- (janakaḥ) Az, akinek Teste (tanuḥ) Teljes (bharita) (és) kinek van egy titkos (gupta) vágya (ruciḥ) (az említett örökkön új megnyilvánulásra, amit létrehoz) az Ő öt (pañca) Arca (mukha) --a Tudatosság, Gyönyör, Akarat, Tudás és Cselekvés öt ereje--. terjedjen ki (saṁsphuratāt) Szívem (mama-hṛdayam) --az univerzum Énként való tapasztalásából származó Gyönyör--, ami telve van (mayam) eme (isteni) Pár által (tad-ubhaya-yāmala) megvilágított (sphurita) Állapot (bhāva) Kiterjedésével (visarga) (és) ami Székhelye (kulam) Anuttara Nektárjának --a Legfőbb Valóságnak-- (anuttara-amṛta)! -- van egy másik interpretációja eme első versszak néhány fogalmának, amiket majd kifejtek, amikor hozzáadom a kommentjeimet--||1||

Jelenleg még kifejtések nélkül


नौमि चित्प्रतिभां देवीं परां भैरवयोगिनीम्।
मातृमानप्रमेयांशशूलाम्बुजकृतास्पदां॥२॥

Naumi citpratibhāṁ devīṁ parāṁ bhairavayoginīm|
Mātṛmānaprameyāṁśaśūlāmbujakṛtāspadāṁ||2||

Hódolok (naumi) a Tudatosság Ragyogásának (cit-pratibhām), a Legfőbb Úrnőnek (devīm parām), Bhairava Yoginī-jének (bhairava-yoginīm), Aki helyet foglal a lótuszon, minek (három) hegye a pramātā --ismerő--, pramāna --kognitív folyamat/kogníció-- és a prameya --ismert-- részeit (jelenti) (mātṛ-māna-prameya-aṁśa-śūla-ambuja-kṛtāspadām)||2||

Jelenleg még kifejtések nélkül


नौमि देवीं शरीरस्थां नृत्यतो भैरवाकृतेः।
प्रावृण्मेघघनव्योमविद्युल्लेखाविलासिनीम्॥३॥

Naumi devīṁ śarīrasthāṁ nṛtyato bhairavākṛteḥ|
Prāvṛṇmeghaghanavyomavidyullekhāvilāsinīm||3||

Hódolok (naumi) a (nemLegfőbb) Úrnőnek (devīm), aki megmarad a Táncos Testében (nṛtyataḥ-śarīra-sthām) --vagyis Bhairava Testében-- (bhairava-ākṛteḥ), aki ragyog (vilāsinīm), mint egy villámlás (vidyullekhā) az égen (vyoma) (mely telve van) felhők (megha) tömegével (ghana) az elsős évszak során (prāvṛṣ)||3||

Jelenleg még kifejtések nélkül


दीप्तज्योतिश्छटाप्लुष्टभेदबन्धत्रयं स्फुरत्।
स्ताज्ज्ञानशूलं सत्पक्षविपक्षोत्कर्तनक्षमम्॥४॥

Dīptajyotiśchaṭāpluṣṭabhedabandhatrayaṁ sphurat|
Stājjñānaśūlaṁ satpakṣavipakṣotkartanakṣamam||4||

Vibráljon és ragyogjon (sphurat) továbbra is a Tudás Szigonya --vagyis a Parāparā vagy Legfőbb nemLegfőbb Úrnő-- (stāt jñānaśūlam) a három dualisztikus (jellegű) kötöttséggel, mit megégetett a Annak ragyogó Fénye (dīpta-jyotis-chaṭā-pluṣṭa-bheda-bandha-trayam), (és legyen Az) képes a Jagadānanda --a Gyönyöre annak a realizációnak, melyben az egész univerzum a Legfőbb Śiva-- ellenségeinek darabokra vágására (satpakṣa-vipakṣa-utkartana-kṣamam)!||4||

Jelenleg még kifejtések nélkül


स्वातन्त्र्यशक्तिः क्रमसंसिसृक्षा क्रमात्मता चेति विभोर्विभूतिः।
तदेव देवीत्रयमन्तरास्तामनुत्तरं मे प्रथयत्स्वरूपम्॥५॥

Svātantryaśaktiḥ kramasaṁsisṛkṣā kramātmatā ceti vibhorvibhūtiḥ|
Tadeva devītrayamantarāstāmanuttaraṁ me prathayatsvarūpam||5||

A Mindent átható (Śiva) (vibhoḥ) Ereje (vibhūtiḥ) (hármas:) 'Az Abszolút Szabadság Ereje --Parā aspektus-- (svātantrya-śaktiḥ), Erős Vágy a fokozatosság megnyilvánítására --Parāparā aspektus-- (krama-saṁsisṛkṣā) és (ca) Felruházva fokozatossággal --Aparā aspektus-- (krama-ātmatā... iti) '. Létezzen hát eme Úrnők hármas csoportja (tadeva devītrayam... āstām), hogy feloldják belül (antar... prathayat) esszenciális természetemet (me-sva-rūpam), ami Anuttara --szó szerint magasabb, mint ahol semmi sincs, vagyis Śiva-- (anuttaram)!||5||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तद्देवताविभवभाविमहामरीचिचक्रेश्वरायितनिजस्थितिरेक एव।
देवीसुतो गणपतिः स्फुरदिन्दुकान्तिः सम्यक्समुच्छलयतान्मम संविदब्धिम्॥६॥

Taddevatāvibhavabhāvimahāmarīcicakreśvarāyitanijasthitireka eva|
Devīsuto gaṇapatiḥ sphuradindukāntiḥ samyaksamucchalayatānmama saṁvidabdhim||6||

Gaṇapati (gaṇapatiḥ) -az Úrnő fia (devī-sutaḥ) -, aki ragyog (sphurat) a hold szépségével (indu-kāntiḥ), aki egy (ekaḥ eva). Ő --vagyis Gaṇapati-- megmarad saját (esszenciális természetében), az érzékszervek úrnőinek csoportja uraként, amik azon Istenségek dicsősége --vagyis Parā, Parāparā és Aparā-- (tad-devatā-vibhava-bhāvi-mahā-marīci-cakra-īśvara-āyita-nija-sthitiḥ). Mozdítsa és tárja ő fel maradéktalanul (samyak samucchalayatāt) Tiszta Tudatosságom Óceánját (mama-saṁvid-abdhim)!||6||

Jelenleg még kifejtések nélkül


रागारुणं ग्रन्थिबिलावकीर्णं यो जालमातानवितानवृत्ति।
कलोम्भितं बाह्यपथे चकार स्तान्मे स मच्छन्दविभुः प्रसन्नः॥७॥

Rāgāruṇaṁ granthibilāvakīrṇaṁ yo jālamātānavitānavṛtti|
Kalombhitaṁ bāhyapathe cakāra stānme sa macchandavibhuḥ prasannaḥ||7||

Legyen eme Macchandavibhu (stāt... saḥ macchanda-vibhuḥ) elégedett (prasannaḥ) velem (me) !; (eme Macchandavibhu), ki (yaḥ) (Māyā) hálóját (jāla) --ami vörös a Rāga jelenléte miatt (rāga-aruṇam), ami telve van lyukakkal és csomókkal (granthi-bila-avakīrṇam), amik kiterjednek minden irányban (ātāna-vitāna-vṛtti) (és) amit tartalmaz (minden kategória) Kalā-tól --a 7. kategória-- (kalā-umbhitam) - valami külsővé teszi --, vagyi Ő tette Māyā-t valami külsővé, azaz Ő elvetette azt-- (bāhya-pathe-cakāra)||7||

Jelenleg még kifejtések nélkül


त्रैयम्बकाभिहितसन्ततिताम्रपर्णीसन्मौक्तिकप्रकरकान्तिविशेषभाजः।
पूर्वे जयन्ति गुरवो गुरुशास्त्रसिन्धुकल्लोलकेलिकलनामलकर्णधाराः॥८॥

Traiyambakābhihitasantatitāmraparṇīsanmauktikaprakarakāntiviśeṣabhājaḥ|
Pūrve jayanti guravo guruśāstrasindhukallolakelikalanāmalakarṇadhārāḥ||8||

Dicsőség (jayanti) a hajdani (pūrve) Guru-knak (guravaḥ), a tiszta (amala) kormányosoknak (karṇadhārāḥ) a kalana-ban --szó szerint 'az irodalmi produktumokban', vagyis számos teóriában, iskolában, stb.--, vagyis a csodálatos időtöltésben (mely úgy ismert, mint) a szövegek kavargó óceánjának hullámai (guru-śāstra-sindhu-kallola-keli-kalana-amala-karṇadhārāḥ), kik megszerezték a Tāmraparṇī folyóból -vagyis (a Guru-k/tanítványok,) Tryambaka-tól --Durvāsās elme-szülte fia, aki elterjesztette a 64 nem-duális Tantra-t-- eredő szakadatlan láncolatából- származó különböző szépségek és ragyogások igazgyöngyeinek sokaságát (traiyambaka-abhihita-santati-tāmraparṇī-sat-mauktika-prakara-kānti-viśeṣa-bhājaḥ)!||8||

Jelenleg még kifejtések nélkül


जयति गुरुरेक एव श्रीश्रीकण्ठो भुवि प्रथितः।
तदपरमूर्तिर्भगवान्महेश्वरो भूतिराजश्च॥९॥

Jayati gurureka eva śrīśrīkaṇṭho bhuvi prathitaḥ|
Tadaparamūrtirbhagavānmaheśvaro bhūtirājaśca||9||

Dicsőség (jayati) az egyetlen (ekaḥ eva) Guru-nak (guruḥ) -a tiszteletreméltó Śrīkaṇṭhanātha-nak --Śiva inkarnációja Maga-- (śrī-śrīkaṇṭhaḥ) ,- aki megnyilvánult --Ő nyilvánította meg Magát-- (prathitaḥ) a Földön (bhuvi) ! (Dicsőség még) Bhagavān Maheśvara-nak (is) (bhagavān maheśvaraḥ) -aki az Ő másik formája (tad-apara-mūrtiḥ) - és (ca) emellett Bhūtirāja-nak (is) (bhūtirājaḥ)!||9||

Jelenleg még kifejtések nélkül


श्रीसोमानन्दबोधश्रीमदुत्पलविनिःसृताः।
जयन्ति संविदामोदसन्दर्भा दिक्प्रसर्पिणः॥१०॥
तदास्वादभरावेशबृंहितां मतिषट्पदीम्।
गुरोर्लक्ष्मणगुप्तस्य नादसम्मोहिनीं नुमः॥११॥

Śrīsomānandabodhaśrīmadutpalaviniḥsṛtāḥ|
Jayanti saṁvidāmodasandarbhā dikprasarpiṇaḥ||10||
Tadāsvādabharāveśabṛṁhitāṁ matiṣaṭpadīm|
Gurorlakṣmaṇaguptasya nādasammohinīṁ numaḥ||11||

Dicsőség (jayanti) az irodalmi munkáknak - (telve) a tiszta Tudatosság illatával- (saṁvid-āmoda-sandarbhāḥ), ami kiterjed minden irányban (dik-prasarpiṇaḥ) (és) amit a kiváló Utpaladeva alkotott --szó szerint előugrott belőle--, -a tiszteletreméltó Somānanda megvilágosult tudatossága- (śrī-somānanda-bodha-śrīmat-utpala-viniḥsṛtāḥ) ! Hódolatom (numaḥ) Guru Lakṣmaṇagupta (guroḥ lakṣmaṇaguptasya) intellektusa méhének (mati-ṣaṭpadīm), ami, megerősödvén ezen (irodalmi munkák) Nektárja --szó szerint íz, aroma-- zuhatagába való belépés miatt (tad-āsvāda-bhara-āveśa-bṛṁhitām), (mindenkit) lenyűgöz hangjával (nāda-sammohinīm)||10-11||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 12 - 20

यः पूर्णानन्दविश्रान्तसर्वशास्त्रार्थपारगः।
स श्रीचुखुलको दिश्यादिष्टं मे गुरुरुत्तमः॥१२॥

Yaḥ pūrṇānandaviśrāntasarvaśāstrārthapāragaḥ|
Sa śrīcukhulako diśyādiṣṭaṁ me gururuttamaḥ||12||

A tiszteletreméltó Cukhulaka --Abhinavagupta apja-- volt az (śrī-cukhulakaḥ), aki (yaḥ... saḥ) maradéktalan szakértője volt minden szöveg jelentésének és (aki az, aki) elért egy megnyugvást a Tökéletes/Teljes Gyönyörben (pūrṇa-ānanda-viśrānta-sarva-śāstra-artha-pāragaḥ). Adományozza (nekem) a legemelkedettebb Guru (diśyāt... guruḥ uttamaḥ) vágyot objektumomat --vagyis a Legfőbb Śiva-t--!||12||

Jelenleg még kifejtések nélkül


जयताज्जगदुद्धृतिक्षमोऽसौ भगवत्या सह शम्भुनाथ एकः।
यदुदीरितशासनांशुभिर्मे प्रकटोऽयं गहनोऽपि शास्त्रमार्गः॥१३॥

Jayatājjagaduddhṛtikṣamo'sau bhagavatyā saha śambhunātha ekaḥ|
Yadudīritaśāsanāṁśubhirme prakaṭo'yaṁ gahano'pi śāstramārgaḥ||13||

Dicsőség (jayatāt) az egyetlen (ekaḥ) Śambhunātha-nak (śambhunāthaḥ), együtt az ő tiszteletreméltó nőjével (ki egyfajta asszisztensként tevékenykedik) (bhagavatyā saha). Ő (asau) meg tudta menteni (az egész) világot (jagat-uddhṛti-kṣamaḥ) ! Az általa kifejtett tanítások sugarai révén (yad-udīrita-śāsana-aṁśubhiḥ), eme (ayam) ösvénye a szövegeknek (śāstra-mārgaḥ), bár (api) nehezen érthető (gahanaḥ), tisztává vált (prakaṭaḥ) számomra (me)||13||

Jelenleg még kifejtések nélkül


सन्ति पद्धतयश्चित्राः स्रोतोभेदेषु भूयसा।
अनुत्तरषडर्धार्थक्रमे त्वेकापि नेक्ष्यते॥१४॥

Santi paddhatayaścitrāḥ srotobhedeṣu bhūyasā|
Anuttaraṣaḍardhārthakrame tvekāpi nekṣyate||14||

(Bár) a (Trika rendszer) különböző ágaiban létezik --szó szerint vannak-- (srotas-bhedeṣu-santi) a csodálatos utaknak vagy ösvényeknek egy jókora száma (citrāḥ... bhūyasā-paddhatayaḥ), (most) nincs még egy sem (tu ekā api na īkṣyate) a Trika rendszer Legfőbb Céljának elérésére (anuttara-ṣaḍardha-artha-krame) --vagyis az ilyen utak elvesztek-- ||14||

Jelenleg még kifejtések nélkül


इत्यहं बहुशः सद्भिः शिष्यसब्रह्मचारिभिः।
अर्थितो रचये स्पष्टां पूर्णार्थां प्रक्रियामिमाम्॥१५॥

Ityahaṁ bahuśaḥ sadbhiḥ śiṣyasabrahmacāribhiḥ|
Arthito racaye spaṣṭāṁ pūrṇārthāṁ prakriyāmimām||15||

Így (iti), sokadjára kérve (bahuśaḥ... arthitaḥ) jó tanítványok és kollégák által (sadbhiḥ śiṣya-sabrahmacāribhiḥ), megalkottam (racaye) eme (imām) tiszta (spaṣṭām) munkát (prakriyām), mely a teljes jelentéseket tartalmazza (pūrṇa-arthām)||15||

Jelenleg még kifejtések nélkül


श्रीभट्टनाथचरणाब्जयुगात्तथा श्रीभट्टारिकाङ्घ्रियुगलाद्गुरुसन्ततिर्या।
बोधान्यपाशविषनुत्तदुपासनोत्थबोधोज्ज्वलोऽभिनवगुप्त इदं करोति॥१६॥

Śrībhaṭṭanāthacaraṇābjayugāttathā śrībhaṭṭārikāṅghriyugalādgurusantatiryā|
Bodhānyapāśaviṣanuttadupāsanotthabodhojjvalo'bhinavagupta idaṁ karoti||16||

A Guru-k szakadatlan sora (guru-santatiḥ), ami (yā) (eljött) a tiszteletreméltó Bhaṭṭanātha --vagyis Śambhunātha-- két lótuszlábán keresztül (śrī-bhaṭṭanātha-caraṇa-abja-yugāt), valamint (tathā) az (ő) tiszteletreméltó asszonyának két lábán keresztül (ki asszisztensként szerepel) (śrī-bhaṭṭārikā-aṅghri-yugalāt), szétoszlatja a mérget a kötöttségek formájában, ami más (fajta) tudásból származik (bodha-anya-pāśa-viṣanut). Abhinavagupta (abhinavaguptaḥ), aki a Realizáció Fénye, mely feltárul eme (Guru szakadatlan láncolatából vagy sorából elnyert Tudás) imádatából (tad-upāsana-uttha-bodha-ujjvalaḥ), teszi (karoti) ezt (idam) --vagyis ő nem saját maga által teszi, hanem a Śambhunātha-tól származó Guru-t vonala teszi ezt rajta keresztül; ez a jelentés--||16||

Jelenleg még kifejtések nélkül


न तदस्तीह यन्न श्रीमालिनीविजयोत्तरे।
देवदेवेन निर्दिष्टं स्वशब्देनाथ लिङ्गतः॥१७॥

Na tadastīha yanna śrīmālinīvijayottare|
Devadevena nirdiṣṭaṁ svaśabdenātha liṅgataḥ||17||

Nincs semmi --szó szerint nincs az, hogy-- (na tad asti) itt (iha), ami nem lett volna (yad na) jelezve (nirdiṣṭam) az istenek Istene által --vagyis Śiva által-- (deva-devena) a tiszteletreméltó Mālinīvijayottaratantra-ban (śrī-mālinīvijayottare), akár az Ő Saját szavai által vagy jeleken keresztül --pl.: sugallatok, javaslatok-- (sva-śabdena atha liṅgataḥ) --más szóval közvetlenül vagy közvetetten--||17||

Jelenleg még kifejtések nélkül


दशाष्टादशवस्वष्टभिन्नं यच्छासनं विभोः।
तत्सारं त्रिकशास्त्रं हि तत्सारं मालिनीमतम्॥१८॥

Daśāṣṭādaśavasvaṣṭabhinnaṁ yacchāsanaṁ vibhoḥ|
Tatsāraṁ trikaśāstraṁ hi tatsāraṁ mālinīmatam||18||

A Trika szöveg (rendszere) (trika-śāstram) az esszenciája (tad-sāram) a Mindent-átható Úr --az Úr Śiva-- (vibhoḥ) szöveg (rendszerének) (śāsanam), ami fel van osztva tíz, tizennyolc és hatvannégy (Tantra-ra) (daśa-aṣṭādaśa-vasu-aṣṭa-bhinnam). (És) az esszenciája annak --vagyis a Trika szövegrendszerének-- (tad-sāram) kétségtelenül (hi) a Mālinī --vagyis a Mālinīvijayottaratantra-- doktrínája (mālinī-matam)||18||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अतोऽत्रान्तर्गतं सर्वं सम्प्रदायोज्झितैर्बुधैः।
अदृष्टं प्रकटीकुर्मो गुरुनाथाज्ञया वयम्॥१९॥

Ato'trāntargataṁ sarvaṁ sampradāyojjhitairbudhaiḥ|
Adṛṣṭaṁ prakaṭīkurmo gurunāthājñayā vayam||19||

Így (atas) Guru-m parancsára (guru-nātha-ājñayā), bemutatom (prakaṭī-kurmaḥ... vayam) mindazt (sarvam) ami belül van (a 92 Tantra-ban) (atra antargatam), (ám) nem tapasztalt (adṛṣṭam) a budha-k --ebben a kontextusban skolasztikusok, valódi realizáció nélkül-- által (budhaiḥ), akik megtagadták a szent tradíciót (sampradāya-ujjhitaiḥ)||19||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अभिनवगुप्तस्य कृतिः सेयं यस्योदिता गुरुभिराख्या।
त्रिनयनचरणसरोरुहचिन्तनलब्धप्रसिद्धिरिति॥२०॥

Abhinavaguptasya kṛtiḥ seyaṁ yasyoditā gurubhirākhyā|
Trinayanacaraṇasaroruhacintanalabdhaprasiddhiriti||20||

Eme bizonyos (könyv) (sā iyam) Abhinavagupta (abhinavaguptasya) munkája (kṛtiḥ), akinek (yasya) nevét (ākhyā) az (ő) Guru-i (gurubhiḥ) adták (számára) (uditā). Az Ő 'sikere' (mindennek véghezvitelében) szintén a Három-szemű --vagyis Śiva-- lótuszlábán való kontemplációból származik (tri-nayana-caraṇa-saroruha-cintana-labdha-prasiddhiḥ iti)||20||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 21 - 30

श्रीशम्भुनाथभास्करचरणनिपातप्रभापगतसङ्कोचम्।
अभिनवगुप्तहृदम्बुजमेतद्विचिनुत महेशपूजनहेतोः॥२१॥

Śrīśambhunāthabhāskaracaraṇanipātaprabhāpagatasaṅkocam|
Abhinavaguptahṛdambujametadvicinuta maheśapūjanahetoḥ||21||

Maheśa --szó szerint a Nagy Úr, Śiva-- imádata miatt (mahā-īśa-pūjana-hetoḥ), szakítsd (vicinuta) (egyenként szirmait) eme (etad) lótusznak (, ami) Abhinavagupta Szíve --vagyis a Tantrāloka-- (abhinavagupta-hṛd-ambujam), amiben a korlátozottság eltűnt --vagyis az nyitva van immáron-- a tiszteletreméltó Śambhunātha-ként ismert nap sugarainak formájában alászálló fény miatt (śrī-śambhunātha-bhāskara-caraṇa-nipāta-prabhā-apagata-saṅkocam)||21||

Jelenleg még kifejtések nélkül


इह तावत्समस्तेषु शास्त्रेषु परिगीयते।
अज्ञानं संसृतेर्हेतुर्ज्ञानं मोक्षैककारणम्॥२२॥

Iha tāvatsamasteṣu śāstreṣu parigīyate|
Ajñānaṁ saṁsṛterheturjñānaṁ mokṣaikakāraṇam||22||

Itt --ebben a világban-- (iha), valójában (tāvat) ki van mondva --szó szerint meg lett énekelve-- (parigīyate) minden szövegben (samasteṣu śāstreṣu), (hogy) a tudatlanság (ajñānam) a Transzmigráció --egyik gondolatról a másikra, egyik testből a másikba, stb.-- (saṁsṛteḥ) oka (hetuḥ), (míg) a Tudás (jñānam) a Felszabadulás oka (mokṣa-eka-kāraṇam)||22||

Jelenleg még kifejtések nélkül


मलमज्ञानमिच्छन्ति संसाराङ्कुरकारणम्।
इति प्रोक्तं तथा च श्रीमालिनीविजयोत्तरे॥२३॥

Malamajñānamicchanti saṁsārāṅkurakāraṇam|
Iti proktaṁ tathā ca śrīmālinīvijayottare||23||

Ki van mondva (proktam) tehát (tathā ca) a tiszteletreméltó Mālinīvijayottaratantra-ban --az 1.23 stanza második felében-- (śrī-mālinīvijayottare) : 'Ők --a bölcsek-- úgy tartják (icchanti), hogy mala (malam) a tudatlanság ( (ajñānam) (és) a Saṁsāra --nyomorúsággal teli Transzmigráció-- (saṁsāra-aṅkura-kāraṇam iti) kiterjedését okozza' --és eme tudatlanság neve az Āṇavamala--||23||

Jelenleg még kifejtések nélkül


विशेषणेन बुद्धिस्थे संसारोत्तरकालिके।
सम्भावनां निरस्यैतदभावे मोक्षमब्रवीत्॥२४॥

Viśeṣaṇena buddhisthe saṁsārottarakālike|
Sambhāvanāṁ nirasyaitadabhāve mokṣamabravīt||24||

Miután elvetette (nirasya) a véleményt vagy állítást (sambhāvanām), miszerint (a tudatlanság, mely) megmarad az intellektusban (buddhi-sthe) -ami megjelenik a Transzmigráció után (saṁsāra-uttara-kālike) - fel van ruházva ezzel a jellemzővel --vagyis, hogy a bauddhājñāna vagy intellektuális tudatlanság az oka a Transzmigráció kiterjedésének-- (viśeṣaṇena), (Śiva) azt mondta (abravīt), (hogy) a Felszabadulás (mokṣam) (akkor történik meg) ha hiányzik az --a paruṣājñāna (tudatlanság az Énről), ami a Transzmigráció kiterjedésének valódi oka-- (tad-abhāve)||24||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अज्ञानमिति न ज्ञानाभावश्चातिप्रसङ्गतः।
स हि लोष्टादिकेऽप्यस्ति न च तस्यास्ति संसृतिः॥२५॥

Ajñānamiti na jñānābhāvaścātiprasaṅgataḥ|
Sa hi loṣṭādike'pyasti na ca tasyāsti saṁsṛtiḥ||25||

A 'Tudatlanság' --vagyis Āṇavamala-- (ajñānam iti) nem (teljesen) a tudás hiánya (jñāna-abhāvaḥ ca), (mert ha így volna), akkor létezne egy menthetetlen hibája ennek a szabálynak --vagyis az általánosítás túlzás volna-- (atiprasaṅgataḥ). Mert (hi) a (teljes tudatlanság) (saḥ) jelen van (asti) egy marék földben, stb. (loṣṭa-ādike) valójában (api), ám nincs jelen (na ca... asti) Transzmigráció (saṁsṛtiḥ) az esetükben --a marék föld, stb. esetében (tasya)||25||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अतो ज्ञेयस्य तत्त्वस्य सामस्त्येनाप्रथात्मकम्।
ज्ञानमेव तदज्ञानं शिवसूत्रेषु भाषितम्॥२६॥

Ato jñeyasya tattvasya sāmastyenāprathātmakam|
Jñānameva tadajñānaṁ śivasūtreṣu bhāṣitam||26||

Ezért (atas), a Śivasūtra-kban (śiva-sūtreṣu), ez a tudatlanság (tad-ajñānam) (úgy van) említve (bhāṣitam), (mint ami) csupán (eva) nem teljes --szó szerint ami nem terjed ki teljesen-- (sāmastyena aprathātmakam) tudás (jñānam) a Princípiumról, amit ismerni kell --vagyis Śiva-- (jñeyasya tattvasya)||26||

Jelenleg még kifejtések nélkül


चैतन्यमात्मा ज्ञानं च बन्ध इत्यत्र सूत्रयोः।
संश्लेषेतरयोगाभ्यामयमर्थः प्रदर्शितः॥२७॥

Caitanyamātmā jñānaṁ ca bandha ityatra sūtrayoḥ|
Saṁśleṣetarayogābhyāmayamarthaḥ pradarśitaḥ||27||

Ez (ayam) a jelentés (arthaḥ) a módszerből származik (pradarśitaḥ), mely összekapcsolja és szétválasztja (saṁśleṣa-itara-yogābhyām) az (első két) aforizmát (sūtrayoḥ) itt --a Śivasūtra-kban-- (atra), vagyis 'A Tudatosság Abszolút Szabadsággal, mely tud és tesz mindent (caitanyam) az Én vagy az Valóság igazi természete (ātmā) ' és (ca) 'A (korlátolt vagy limitált) tudás (jñānam) kötöttség (bandhaḥ iti)'||27||

Jelenleg még kifejtések nélkül


चैतन्यमिति भावान्तः शब्दः स्वातन्त्र्यमात्रकम्।
अनाक्षिप्तविशेषं सदाह सूत्रे पुरातने॥२८॥

Caitanyamiti bhāvāntaḥ śabdaḥ svātantryamātrakam|
Anākṣiptaviśeṣaṁ sadāha sūtre purātane||28||

Ő --Śiva-- azt mondta (āha) az ősi aforizmában (sūtre purātane), (hogy) az elvont főnév (bhāvāntaḥ śabdaḥ) 'Caitanya' (caitanyam iti) (jelzi) csupán az Abszolút Szabadságot (svātantrya-mātrakam), mindig (sadā) híján kísérő különzőségnek (anākṣipta-viśeṣam)||28||

Jelenleg még kifejtések nélkül


द्वितीयेन तु सूत्रेण क्रियां वा करणं च वा।
ब्रुवता तस्य चिन्मात्ररूपस्य द्वैतमुच्यते॥२९॥

Dvitīyena tu sūtreṇa kriyāṁ vā karaṇaṁ ca vā|
Bruvatā tasya cinmātrarūpasya dvaitamucyate||29||

Ám (tu) a második aforizma szerint (dvitīyena tu sūtreṇa... bruvatā), mely akár 'kriyā-ról' vagy 'karaṇa' szól (kriyām vā karaṇam ca vā), úgy mond (ucyate) létezik (egyfajta) dualizmus (dvaitam) Annak esetében, akinek természete csupán Tudatosság --vagyis Paramaśiva, a Legfőbb Śiva esetében-- (tasya cit-mātra-rūpasya)||29||

Jelenleg még kifejtések nélkül


द्वैतप्रथा तदज्ञानं तुच्छत्वाद्बन्ध उच्यते।
तत एव समुच्छेद्यमित्यावृत्त्या निरूपितम्॥३०॥

Dvaitaprathā tadajñānaṁ tucchatvādbandha ucyate|
Tata eva samucchedyamityāvṛttyā nirūpitam||30||

A tudatlanság --vagyis Āṇavamala-- (tad-ajñānam) a kiterjedése (eme) dualizmusnak (dvaita-prathā), (és) lévén értéktelen (tucchatvāt), úgy mond (ucyate) kötöttség (bandhaḥ). Ezért (tatas eva), azt teljesen el kell pusztítani (samucchedyam). Ez volt meghatározva (nirūpitam) az ismétlés által --azaz a Śivasūtra első két aforizmájának összekapcsolása által vagy azok elkülönülten való értelmezése által-- (āvṛttyā)||30||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 31 - 40

स्वतन्त्रात्मातिरिक्तस्तु तुच्छोऽतुच्छोऽपि कश्चन।
न मोक्षो नाम तन्नास्य पृथङ्नामापि गृह्यते॥३१॥

Svatantrātmātiriktastu tuccho'tuccho'pi kaścana|
Na mokṣo nāma tannāsya pṛthaṅnāmāpi gṛhyate||31||

Bár (tu), valami (kaścana), ami különbözik a Szabad Létezőtől --vagyis Paramaśiva-tól-- (svatantra-ātma-atiriktaḥ), akár értékes az akár értéktelen (tucchaḥ atucchaḥ api), nem nevezhető (na... nāma) Felszabadulásnak (mokṣaḥ). Ezért (tad), nincs (más) jel (na... nāmā api), mi ettől --Paramaśiva Abszolút Szabadságának elérésétől-- (asya) különbözik (pṛthak), (mi) elfogadható (gṛhyate) (Felszabadulásként)||31||

Jelenleg még kifejtések nélkül


यत्तु ज्ञेयसतत्त्वस्य पूर्णपूर्णप्रथात्मकम्।
तदुत्तरोत्तरं ज्ञानं तत्तत्संसारशान्तिदम्॥३२॥

Yattu jñeyasatattvasya pūrṇapūrṇaprathātmakam|
Taduttarottaraṁ jñānaṁ tattatsaṁsāraśāntidam||32||

Mindazonáltal (tu), a (tad) tudhatók esszenciájának --vagyis Śiva-nak-- (jñeya-satattvasya) ismerete (jñānam), ami (yad) egy egyre teljesebbé és teljesebbé váló kiterjedésen alapszik (pūrṇa-pūrṇa-prathātmakam) (és ami) szüntelen növekszik (uttara-uttaram), hoz békét a különböző Transzmigrációkba (tad-tad-saṁsāra-śāntidam)||32||

Jelenleg még kifejtések nélkül


रागाद्यकलुषोऽस्म्यन्तःशून्योऽहं कर्तृतोज्झितः।
इत्थं समासव्यासाभ्यां ज्ञानं मुञ्चति तावतः॥३३॥

Rāgādyakaluṣo'smyantaḥśūnyo'haṁ kartṛtojjhitaḥ|
Itthaṁ samāsavyāsābhyāṁ jñānaṁ muñcati tāvataḥ||33||

'Szabad vagyok a Rāga kavargásától, stb. (rāga-ādi-akaluṣaḥ asmi) ', 'Én (vagyok) a belső üresség (antar-śūnyaḥ aham) ', 'Szabad vagyok a tevéstől (kartṛtā-ujjhitaḥ) '. Így (ittham), a tudás (jñānam) felszabadít (muñcati) egyesítésben vagy elkülönítésben (samāsa-vyāsābhyām), egy bizonyos szintig (tāvatas)||33||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तस्मान्मुक्तोऽप्यवच्छेदादवच्छेदान्तरस्थितेः।
अमुक्त एव मुक्तस्तु सर्वावच्छेदवर्जितः॥३४॥

Tasmānmukto'pyavacchedādavacchedāntarasthiteḥ|
Amukta eva muktastu sarvāvacchedavarjitaḥ||34||

Ezért (tasmāt), bár (api) ő szabad (muktaḥ) egy limitációtól (avacchedāt), mivel egy másik limitáció megmarad (avaccheda-antara-sthiteḥ), ő valójában nem felszabadult (amuktaḥ eva). Ám (tu), (ha) ő szabad minden limitációtól (sarva-avaccheda-varjitaḥ), (akkor) ő (valójában) felszabadult (muktaḥ)||34||

Jelenleg még kifejtések nélkül


यत्तु ज्ञेयसतत्त्वस्य ज्ञानं सर्वात्मनोज्झितम्।
अवच्छेदैर्न तत्कुत्राप्यज्ञानं सत्यमुक्तिदम्॥३५॥

Yattu jñeyasatattvasya jñānaṁ sarvātmanojjhitam|
Avacchedairna tatkutrāpyajñānaṁ satyamuktidam||35||

Mindazonáltal (tu), a (tad) tudhatók esszenciális természetének --vagyis Śiva-nak-- (jñeya-satattvasya) Ismerete (jñānam), ami (yad) teljes mértékben (sarvātmanā) híján van (ujjhitam) a limitációknak (avacchedaiḥ), sehol (kutra-api) sem (na) tudatlanság (ajñānam), (hanem) a valódi Felszabadulás adományozója (satya-mukti-dam)||35||

Jelenleg még kifejtések nélkül


ज्ञानाज्ञानस्वरूपं यदुक्तं प्रत्येकमप्यदः।
द्विधा पौरुषबौद्धत्वभिदोक्तं शिवशासने॥३६॥

Jñānājñānasvarūpaṁ yaduktaṁ pratyekamapyadaḥ|
Dvidhā pauruṣabauddhatvabhidoktaṁ śivaśāsane||36||

A (adas) tudás és tudatlanság természete (jñāna-ajñāna-svarūpam), ami (yad) említve lett (uktam), valójában (api) kettős (dvidhā), mindkét esetben --a tudás és a tudatlanság esetében is-- (pratyekam). Śiva szövegeiben (śiva-śāsane), ez a pauruṣa és bauddha --az Énhez tartozó és az intellektushoz tartozó-- nevekkel van leírva (pauruṣa-bauddhatva-bhidā-uktam) --vagyis két fajta tudatlanság létezik (pauruṣājñāna és bauddhājñāna - tudatlanság az Énről és intellektuális tudatlanság) és két fajta tudás (pauruṣajñāna és bauddhajñāna -tudás az Énről és intellektuális tudás)--||36||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तत्र पुंसो यदज्ञानं मलाख्यं तज्जमप्यथ।
स्वपूर्णचित्क्रियारूपशिवतावरणात्मकम्॥३७॥
सङ्कोचिदृक्क्रियारूपं तत्पशोरविकल्पितम्।
तदज्ञानं न बुद्ध्यंशोऽध्यवसायाद्यभावतः॥३८॥

Tatra puṁso yadajñānaṁ malākhyaṁ tajjamapyatha|
Svapūrṇacitkriyārūpaśivatāvaraṇātmakam||37||
Saṅkocidṛkkriyārūpaṁ tatpaśoravikalpitam|
Tadajñānaṁ na buddhyaṁśo'dhyavasāyādyabhāvataḥ||38||

Abban --vagyis a négy féle tudásban és tudatlanságban-- (tatra), a tudatlanság (ajñānam) úgy nevezett, mint (Āṇava) mala (mala-ākhyam), ami (yad) a korlátolt létezőhöz --a Puruṣa-hoz-- tartozik (puṁsaḥ), bár (api atha) Abból --Śiva-ból-- születik (tad-jam), elfedi Śiva Állapotát, ami Tudatosság és Aktivitás -amik önmagukban tökéletesek- (sva-pūrṇa-cit-kriyā-rūpa-śivatā-āvaraṇa-ātmakam). Ez korlátozza a tapsztalást és aktivitást (saṅkoci-dṛk-kriyā-rūpam), híján van bármilyen vikalpa-nak --vagyis az nem kétséges-- (avikalpitam) (és) a korlátolt létezőhöz tartozik (tad-paśoḥ). Ez a tudatlanság (tad-ajñānam) nem (na) az intellektus részben van (buddhi-aṁśaḥ) --vagyis az nem az intellektushoz tartozik--, a meghatározás, stb. funkciójának hiánya miatt (adhyavasāya-ādi-abhāvataḥ)||37-38||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अहमित्थमिदं वेद्मीत्येवमध्यवसायिनी।
षट्कञ्चुकाबिलाणूत्थप्रतिबिम्बनतो यदा॥३९॥
धीर्जायते तदा तादृग्ज्ञानमज्ञानशब्दितम्।
बौद्धं तस्य च तत्पौंस्नं पोषणीयं च पोष्टृ च॥४०॥

Ahamitthamidaṁ vedmītyevamadhyavasāyinī|
Ṣaṭkañcukābilāṇūtthapratibimbanato yadā||39||
Dhīrjāyate tadā tādṛgjñānamajñānaśabditam|
Bauddhaṁ tasya ca tatpauṁsnaṁ poṣaṇīyaṁ ca poṣṭṛ ca||40||

Mikor (yadā) jön létre (jāyate) egy intellektus (dhīḥ), ami így (evam) határoz (adhyavasāyinī) : 'Én (aham) ezt (idam) ilyen módon (ittham... iti) ismerem (vedmi) ', egy Puruṣa-ból --12. kategória-- feltáruló tükröződés miatt, karöltve a hat burokkal --Māyā, Kalā, Vidyā, Rāga, Kāla és Niyati, kategóriák 6-11-ig-- (ṣaṭ-kañcuka-ābila-aṇu-uttha-pratibimbanataḥ), majd (tadā) egy ilyen tudás (tādṛk-jñānam) úgy nevezett, mint az intellektushoz tartozó tudatlanság (ajñāna-śabditam-bauddham) --vagyis bauddhājñāna--. És (ca) ez (a bauddhājñāna) (tasya) táplált (a pauruṣājñāna által) és táplálja a pauruṣājñāna-t (tad-pauṁsnaṁ poṣaṇīyaṁ ca poṣṭṛ ca)||39-40||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 41 - 50

क्षीणे तु पशुसंस्कारे पुंसः प्राप्तपरस्थितेः।
विकस्वरं तद्विज्ञानं पौरुषं निर्विकल्पकम्॥४१॥
विकस्वराविकल्पात्मज्ञानौचित्येन यावता।
तद्बौद्धं यस्य तत्पौंस्नं प्राग्वत्पोष्यं च पोष्टृ च॥४२॥

Kṣīṇe tu paśusaṁskāre puṁsaḥ prāptaparasthiteḥ|
Vikasvaraṁ tadvijñānaṁ pauruṣaṁ nirvikalpakam||41||
Vikasvarāvikalpātmajñānaucityena yāvatā|
Tadbauddhaṁ yasya tatpauṁsnaṁ prāgvatpoṣyaṁ ca poṣṭṛ ca||42||

De (tu) amikor a korlátolt létező (minden) felhalmozódott benyomása megszűnik (kṣīṇe... paśu-saṁskāre), lévén a Puruṣa elérte a Legfőbb Állapotot (puṁsaḥ prāpta-para-sthiteḥ), eme tudás (tad-vijñānam) (úgy ismert, mint) pauruṣajñāna --tudás az Énről-- (pauruṣam), ami (teljesen) kiterjedt (vikasvaram) (és) híján van a vikalpa-knak (nirvikalpakam). (És) a (tudás egy ilyen intellektusban) (tad) úgy nevezett, mint bauddhajñāna --intellektuális tudás-- (bauddham), mivel (yāvatā) az alkalmas --vagyis megfelel-- az (említett) tudásnak, ami (teljesen) kiterjedt és híján van vikalpa-knak (vikasvara-avikalpa-ātma-jñāna-aucityena). (És) mint az előbb --mint a pauruṣājñāna és bauddhājñāna esetében-- (prāk-vat) ez a (bauddhajñāna) (yasya) táplált (a pauruṣajñāna) által és táplálja a pauruṣajñāna-t (tad-pauṁsnam... poṣyaṁ ca poṣṭṛ ca)||41-42||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तत्र दीक्षादिना पौंस्नमज्ञानं ध्वंसि यद्यपि।
तथापि तच्छरीरान्ते तज्ज्ञानं व्यज्यते स्फुटम्॥४३॥

Tatra dīkṣādinā pauṁsnamajñānaṁ dhvaṁsi yadyapi|
Tathāpi taccharīrānte tajjñānaṁ vyajyate sphuṭam||43||

Az ilyen (típusú tudatlanságokkal) kapcsolatosan (tatra), bár (yadi api) a pauruṣājñāna --tudatlanság az Énről-- (pauṁsnam ajñānam) megszűnik (dhvaṁsi) a beavatás, stb. által (dīkṣā-ādinā), így (tathā api) ez a tudás (tad-jñānam) tisztán megnyilvánul (vyajyate sphuṭam) (fizikai) testének elhullásakor (tad-śarīra-ante)||43||

Jelenleg még kifejtések nélkül


बौद्धज्ञानेन तु यदा बौद्धमज्ञानजृम्भितम्।
विलीयते तदा जीवन्मुक्तिः करतले स्थिता॥४४॥

Bauddhajñānena tu yadā bauddhamajñānajṛmbhitam|
Vilīyate tadā jīvanmuktiḥ karatale sthitā||44||

Ám (tu), amikor (yadā) a bauddhājñāna --intellektuális tudatlanság-- (bauddham ajñāna-jṛmbhitam) kiterjedése teljesen eltűnik (vilīyate) a bauddhajñāna --intellektuális tudás-- által (bauddha-jñānena), akkor (tadā) az életben való Felszabadulás (jīvat-muktiḥ) az (sthitā) egyén markába hullik (kara-tale)||44||

Jelenleg még kifejtések nélkül


दीक्षापि बौद्धविज्ञानपूर्वा सत्यं विमोचिका।
तेन तत्रापि बौद्धस्य ज्ञानस्यास्ति प्रधानता॥४५॥

Dīkṣāpi bauddhavijñānapūrvā satyaṁ vimocikā|
Tena tatrāpi bauddhasya jñānasyāsti pradhānatā||45||

A beavatás (dīkṣā) szintén (api) valódi (satyam) adományozója a Felszabadulásnak (vimocikā), ha azt megelőzi a bauddhajñāna --intellektuális tudás-- (bauddha-vijñāna-pūrvā). Ezért (tena), még (api) ebben az esetben is (tatra) jelen van (asti) felsőbbrendűsége (pradhānatā) a bauddhajñāna-nak (bauddhasya jñānasya) --vagyis a bauddhajñāna a tanítványban fontosabb a pauruṣajñāna-nál a beavatás pillanatában--||45||

Jelenleg még kifejtések nélkül


ज्ञानाज्ञानगतं चैतद्द्वित्वं स्वायम्भुवे रुरौ।
मतङ्गादौ कृतं श्रीमत्खेटपालादिदैशिकैः॥४६॥

Jñānājñānagataṁ caitaddvitvaṁ svāyambhuve rurau|
Mataṅgādau kṛtaṁ śrīmatkheṭapālādidaiśikaiḥ||46||

Ez a dualitás (etad-dvitvam), mely a tudáshoz és a tudatlansághoz tartozik (jñāna-ajñāna-gatam ca), le lett írva (kṛtam) az eminens Kheṭapāla és más tanítók által (śrīmat-kheṭapāla-ādi-daiśikaiḥ) (olyan szövegekben, mint) Svāyambhuva, Ruru, Mataṅga, stb. (svāyambhuve rurau mataṅga-ādau)||46||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तथाविधावसायात्मबौद्धविज्ञानसम्पदे।
शास्त्रमेव प्रधानं यज्ज्ञेयतत्त्वप्रदर्शकम्॥४७॥

Tathāvidhāvasāyātmabauddhavijñānasampade|
Śāstrameva pradhānaṁ yajjñeyatattvapradarśakam||47||

A bauddhajñāna --intellektuális tudás-- elérésével kapcsolatosan, ami egy ilyen konklúziót eredményez --vagyis ami elhozza, ahogy korábban el lett mondva, a Felszabadulást a pauruṣajñāna jelenléte esetén-- (tathāvidha-avasāya-ātma-bauddha-vijñāna-sampade), a fő szöveg (śāstram... pradhānam) kizárólag (eva) az, ami (yad) megmutatja a Princípiumot, amit ismerni kell --vagyis Śiva-t-- (jñeya-tattva-pradarśakam)||47||

Jelenleg még kifejtések nélkül


दीक्षया गलितेऽप्यन्तरज्ञाने पौरुषात्मनि।
धीगतस्यानिवृत्तत्वाद्विकल्पोऽपि हि सम्भवेत्॥४८॥

Dīkṣayā galite'pyantarajñāne pauruṣātmani|
Dhīgatasyānivṛttatvādvikalpo'pi hi sambhavet||48||

Bár a belső pauruṣājñāna --tudatlanság az Énről-- eltűnik (galite api antar-ajñāne pauruṣa-ātmani) a beavatás által (dīkṣayā), mivel nincs jelen megszűnése a bauddhājñāna-nak --intellektuális tudatlanság-- (dhīgatasya anivṛttatvāt), vikalpa (vikalpaḥ api) kétségtelenül feltárul (hi sambhavet)||48||

Jelenleg még kifejtések nélkül


देहसद्भावपर्यन्तमात्मभावो यतो धियि।
देहान्तेऽपि न मोक्षः स्यात्पौरुषाज्ञानहानितः॥४९॥

Dehasadbhāvaparyantamātmabhāvo yato dhiyi|
Dehānte'pi na mokṣaḥ syātpauruṣājñānahānitaḥ||49||

Így (yatas), (még a beavatás elnyerése esetén is) amíg a (fizikai) test létezik (deha-sadbhāva-paryantam), (jelen van) az Én-ség az intellektus (körében) --ez a bauddhājñāna-- (ātma-bhāvaḥ... dhiyi) --ez egy lehetséges eset, amennyiben a tanítvány nem fejleszti a bauddhajñāna-t vagy az intellektuális tudást Śiva nem-duális szövegeinek tanulmányozásával--. (De, még ebben az esetben) sem (marad meg a bauddhājñāna) (na), amikor a (fizikai) test véget ér --vagyis a halál pillanatában-- (deha-ante api), (és ekkor) jelen van (syāt) a Felszabadulás (mokṣaḥ) a pauruṣājñāna --tudatlanság az Énről-- eltűnése miatt (pauruṣa-ajñāna-hānitaḥ)||49||
--Létezik egy másik fordítása ennek az aforizmának, amiről majd beszélek, a későbbi kifejtő megjegyzések hozzáadásakor--

Jelenleg még kifejtések nélkül


बौद्धाज्ञाननिवृत्तौ तु विकल्पोन्मूलनाद्ध्रुवम्।
तदैव मोक्ष इत्युक्तं धात्रा श्रीमन्निशाटने॥५०॥

Bauddhājñānanivṛttau tu vikalponmūlanāddhruvam|
Tadaiva mokṣa ityuktaṁ dhātrā śrīmanniśāṭane||50||

Bár (tu), amikor a bauddhājñāna megszűnik --vagyis az eltűnt, miközben a test még él-- (bauddha-ajñāna-nivṛttau), mivel a vikalpa határozottan kigyomlálásra került --és a pauruṣājñāna szintén megszűnt-- (vikalpa-unmūlanāt dhruvam), akkor (tadā eva) (létre jön) a Felszabadulás (mokṣaḥ). Ez ki lett mondva (iti uktam) a Teremtő --Śiva-- (dhātrā) által a tiszteletreméltó Niśāṭanatantra-ban (śrīmat-niśāṭane)||50||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 51 - 61

विकल्पयुक्तचित्तस्तु पिण्डपाताच्छिवं व्रजेत्।
इतरस्तु तदैवेति शास्त्रस्यात्र प्रधानतः॥५१॥

Vikalpayuktacittastu piṇḍapātācchivaṁ vrajet|
Itarastu tadaiveti śāstrasyātra pradhānataḥ||51||

Mindazonáltal (tu), az, akinek elméje elmerül a vikalpa-ban --pl.: kövér vagyok, beteg vagyok, egészséges vagyok, gazdag vagyok, stb.-- (vikalpa-yukta-cittaḥ) (még ha beavatott is és a pauruṣājñāna-ja eltűnt,) eléri (vrajet) Śiva-t (śivam), amikor a fizikai teste elhull --a halál pillanatában-- (piṇḍa-pātāt). Ám (tu), a másik --az, aki birtokolja mind az intellektuális tudást mind az Én ismeretét, vagyis a bauddhajñāna-tés pauruṣajñāna-t-- (itaraḥ), (eléri a Felszabadulást) abban a pillanatban (és pontosan abban a pillanatban) -vagyis nem kell várnia a fizikai test halálára-- (tadā eva). Így (iti), itt (atra) dominanciája van jelen (pradhānataḥ) a szövegnek (śāstrasya) (az egyén saját tapasztalatával szemben a samādhi-ban vagy transzban)||51||

Jelenleg még kifejtések nélkül


ज्ञेयस्य हि परं तत्त्वं यः प्रकाशात्मकः शिवः।
नह्यप्रकाशरूपस्य प्राकाश्यं वस्तुतापि वा॥५२॥

Jñeyasya hi paraṁ tattvaṁ yaḥ prakāśātmakaḥ śivaḥ|
Nahyaprakāśarūpasya prākāśyaṁ vastutāpi vā||52||

A Legfőbb (param) Princípiuma (tattvam) a tudhatónak --az univerzumnak-- (jñeyasya) kétségtelenül (hi) Śiva (śivaḥ), aki (yaḥ) (tudatos) Fény (prakāśa-ātmakaḥ). Ha Ő híján volna (tudatos) Fénynek (aprakāśa-rūpasya), egyáltalán nem létezne (nahi) semmi megvilágított (prākāśyam) vagy (vā) bármi (api) valódi --szó szerint valóság-- (vastutā)||52||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अवस्तुतापि भावानां चमत्कारैकगोचरा।
यत्कुड्यसदृशी नेयं धीरवस्त्वेतदित्यपि॥५३॥

Avastutāpi bhāvānāṁ camatkāraikagocarā|
Yatkuḍyasadṛśī neyaṁ dhīravastvetadityapi||53||

Még (api) a valótlansága --vagyis nem-létezése-- (avastutā) az objektumoknak (bhāvānām) --vagyis amikor valaki azt mondja: 'ez nem létezik'-- (is) csupán a Csodálat --vagyis a legfőbb Én-tudatosság-- körében létezik (camatkāra-eka-gocarā). Ezért (yad), (amikor az van kimondva,) hogy 'ez nem létezik' --szó szerint valótlan-- (avastu etad iti api), ez (iyam) az idea vagy gondolat (az intellektusban) --vagyis 'ez nem létezik'-- (dhīḥ) nem (na) olyan, mint egy fal --vagyis nem élettelen-- (kuḍya-sadṛśī)||53||

Jelenleg még kifejtések nélkül


प्रकाशो नाम यश्चायं सर्वत्रैव प्रकाशते।
अनपह्नवनीयत्वात् किं तस्मिन्मानकल्पनैः॥५४॥

Prakāśo nāma yaścāyaṁ sarvatraiva prakāśate|
Anapahnavanīyatvāt kiṁ tasminmānakalpanaiḥ||54||

És (ca) ez (ayam), minek (yaḥ) neve (nāma) (tudatos) Fény (prakāśaḥ) evidens (prakāśate) mindenhol (sarvatra eva). Mivel Az nem megtagadható (anapahnavanīyatvāt), miféle (kim) mentális kitaláció vagy vélemény (māna-kalpanaiḥ) (volna alkalmas) Azzal kapcsolatosan (tasmin) --vagyis miféle mentális kitaláció volna képes bizonyítani vagy tagadni Azt--?||54||

Jelenleg még kifejtések nélkül


प्रमाणान्यपि वस्तूनां जीवितं यानि तन्वते।
तेषामपि परो जीवः स एव परमेश्वरः॥५५॥

Pramāṇānyapi vastūnāṁ jīvitaṁ yāni tanvate|
Teṣāmapi paro jīvaḥ sa eva parameśvaraḥ||55||

A Legfőbb Úr --vagyis Śiva-- (saḥ eva parama-īśvaraḥ) a legfőbb élete (paraḥ jīvaḥ) még azoknak (teṣām api) a bizonyítékoknak is --vagy szintén 'a Pramā (helyes tudás) elérése módjainak is'-- (pramāṇāni api), amik (yāni) kiterjednek (tanvate), mint az objektumok (vastūnām) élete (jīvitam)||55||

Jelenleg még kifejtések nélkül


सर्वापह्नवहेवाकधर्माप्येवं हि वर्तते।
ज्ञानमात्मार्थमित्येतन्नेति मां प्रति भासते॥५६॥

Sarvāpahnavahevākadharmāpyevaṁ hi vartate|
Jñānamātmārthamityetanneti māṁ prati bhāsate||56||

Még (api) az is, akinek jellemzője a minden tagadásának mohó vágya --vagyis egy Buddhista-- (sarva-apahnava-hevāka-dharmā), (aki) így (evam hi) tartja (vartate) : 'Tudás (jñānam), tudó --a szubjektum-- (ātmā) (és) a tudható --az objektum-- (artham) ', úgy látszik számomra (mām prati bhāsate), hogy (mindez) nem létezik (etad na iti) ' --ugyanaz az 'én' marad meg egy ilyen negáció közben is, mint ez; és ez az 'én' megint csak Śiva; így, negációjával mindannak, ami kiterjed a tudatos Fényből, ő rámutat a tudatos Fény --vagyis a Legfőbb Úr-- létezésére||56||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अपह्नुतौ साधने वा वस्तूनांआद्यमीदृशम्।
यत्तत्र के प्रमाणानामुपपत्त्युपयोगिते॥५७॥

Apahnutau sādhane vā vastūnāṁādyamīdṛśam|
Yattatra ke pramāṇānāmupapattyupayogite||57||

Egy ilyen (Legfőbb Valóság) --mint Śiva-- (īdṛśam) elsődleges --vagyis Az bizonyítva van az első pillanatban-- (ādyam), akár negációjában, akár megerősítésében --szó szerint bizonyíték-- (apahnutau sādhane vā) a dolgoknak --vagyis a tudásnak, tudónak és tudhatónak-- (vastūnām). Ezért (yad), Azzal --a Legfőbb Valósággal-- kapcsolatosan (tatra), miféle (ke) pramāṇa-k (pramāṇānām) hasznosak bizonyítékként (upapatti-upayogite) (Annak létezésére, vagyis Śiva létezésére)?||57||

Jelenleg még kifejtések nélkül


कामिके तत एवोक्तं हेतुवादविवर्जितम्।
तस्य देवातिदेवस्य परापेक्षा न विद्यते॥५८॥

Kāmike tata evoktaṁ hetuvādavivarjitam|
Tasya devātidevasya parāpekṣā na vidyate||58||

Ezért (tatas eva), a Kāmikatantra-ban (kāmike) (a Legfőbb Valóság) úgy van meghatározva (uktam), mint ami híján van az ok teóriájának --vagyis nincs mód ismerni Annak okát-- (hetu-vāda-vivarjitam). (Miért? Mert) az istenek Legfőbb Istene számára (tasya deva-atidevasya) nem létezik (na vidyate) mástól való függőség (para-apekṣā)||58||

Jelenleg még kifejtések nélkül


परस्य तदपेक्षत्वात्स्वतन्त्रोऽयमतः स्थितः।
अनपेक्षस्य वशिनो देशकालाकृतिक्रमाः॥५९॥
नियता नेति स विभुर्नित्यो विश्वाकृइतिः शिवः।
विभुत्वात्सर्वगो नित्यभावादाद्यन्तवर्जितः॥६०॥
विश्वाकृतित्वाच्चिदचित्तद्वैचित्र्यावभासकः।
ततोऽस्य बहुरूपत्वमुक्तं दीक्षोत्तरादिके॥६१॥

Parasya tadapekṣatvātsvatantro'yamataḥ sthitaḥ|
Anapekṣasya vaśino deśakālākṛtikramāḥ||59||
Niyatā neti sa vibhurnityo viśvākṛitiḥ śivaḥ|
Vibhutvātsarvago nityabhāvādādyantavarjitaḥ||60||
Viśvākṛtitvāccidacittadvaicitryāvabhāsakaḥ|
Tato'sya bahurūpatvamuktaṁ dīkṣottarādike||61||

(Tény, hogy ennek ellenkezője igaz: 'A más függ Tőle'. És) mivel a más függ Tőle (parasya tad-apekṣatvāt), ezért (atas) meg van határozva (sthitaḥ), hogy Ő (ayam) Szabad (svatantraḥ). A Erőteljes Létező számára, aki (maradéktalanul) független (anapekṣasya vaśinaḥ), a tér, idő és forma fokozatossága (deśa-kāla-ākṛti-kramāḥ) nem létezik --szó szerint nem kapcsolódik Vele-- (niyatāḥ na iti). (Ez az, amiért) Ő (saḥ) -vagyis Śiva- (śivaḥ) (úgy mond) Mindenütt Jelenlévő (vibhuḥ), Örök (nityaḥ) (és) Univerzális (viśvākṛitiḥ). Az (Ő) Mindenütt Jelenlévősége miatt (vibhutvāt), Ő mindenhol jelen van (sarvagaḥ) ; az (Ő) örökkévalósága miatt (nityabhāvāt), Neki nincs sem kezdete, sem vége (ādi-anta-varjitaḥ) ; az (Ő) univerzalitása miatt (viśvākṛtitvāt), Ő feltárja a cit-ből és acit-ből --tudatosság és tudatlanság, vagyis élő és élettelen-- álló változatosságot (cit-acit-tad-vaicitrya-avabhāsakaḥ). Ezért (tatas), a Dīkṣottaratantra-ban, stb. (dīkṣottara-ādike) Ő úgy nevezett (asya... uktam), mint több-formájú (bahu-rūpatvam)||59-61||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 62 - 70

भुवनं विग्रहो ज्योतिः खं शब्दो मन्त्र एव च।
बिन्दुनादादिसम्भिन्नः षड्विधः शिव उच्यते॥६२॥

Bhuvanaṁ vigraho jyotiḥ khaṁ śabdo mantra eva ca|
Bindunādādisambhinnaḥ ṣaḍvidhaḥ śiva ucyate||62||

Śiva (śivaḥ) úgy mond (ucyate) hatrétű (ṣaḍvidhaḥ) : (1) a világok --szó szerint világ-- (Ura) (bhuvanam), (2) a legfőbb Rudra-k --vagyis Brahmā, Viṣṇu, Rudra, stb.-- --szó szerint body-- (vigrahaḥ), (3) Turya az univerzum minden résében --szó szerint fény-- (jyotiḥ), (4) állapotok, melyek teljes ürességek --vagyis śakti, vyāpinī és samanā-- --szó szerint vyoma, vagyis tér, éter-- (kham), (5) a Legfőbb Nāda --szó szerint hang-- (śabdaḥ) és (eva ca) (6) a három praṇava (mantraḥ) ; (mindegyikük) kapcsolatban van a Bindu-val --Vimarśa--, Nāda-val --Prakāśa--, stb. (bindu-nāda-ādi-sambhinnaḥ)||62||

Jelenleg még kifejtések nélkül


यो यदात्मकतानिष्ठस्तद्भावं स प्रपद्यते।
व्योमादिशब्दविज्ञानात्परो मोक्षो न संशयः॥६३॥

Yo yadātmakatāniṣṭhastadbhāvaṁ sa prapadyate|
Vyomādiśabdavijñānātparo mokṣo na saṁśayaḥ||63||

Az, aki (yaḥ... saḥ) elhivatott Śiva bármelyik formája iránt eme hatból --szó szerint elhivatott az ilyen természetűek felé-- (yad-ātmakatā-niṣṭhaḥ), eléri (prapadyate) azt az állapotot (tad-bhāvam). A Legfőbb Vimarśa tapasztalásán keresztül a Kha-ban --vagyis śakti, vyāpinī és samanā--, stb. --vagyis annak realizációja által, hogy Śiva eme hat formája csupán Śiva Maga-- (vyoma-ādi-śabda-vijñānāt), (történik meg) kétségtelenül (na saṁśayaḥ) a legfőbb (paraḥ) Felszabadulás (mokṣaḥ)||63||

Jelenleg még kifejtések nélkül


विश्वाकृतित्वे देवस्य तदेतच्चोपलक्षणम्।
अनवच्छिन्नतारूढाववच्छेदलयेऽस्य च॥६४॥

Viśvākṛtitve devasya tadetaccopalakṣaṇam|
Anavacchinnatārūḍhāvavacchedalaye'sya ca||64||

Univerzalitása miatt (viśvākṛtitve), ez a bizonyos (köre a hat formának) (tad etad ca) úgy van kifejtve, mint) Isten --Śiva-- (devasya) egy szünekdokhé-ja (upalakṣaṇam), a Teljes Egység Állapotának elérésével kapcsolatosan (anavacchinnatā-rūḍhau), amikor az Ő (minden) korlátoltsága feloldódott (avaccheda-laye asya ca)||64||

Jelenleg még kifejtések nélkül


उक्तं च कामिके देवः सर्वाकृतिर्निराकृतिः।
जलदर्पणवत्तेन सर्वं व्याप्तं चराचरम्॥६५॥

Uktaṁ ca kāmike devaḥ sarvākṛtirnirākṛtiḥ|
Jaladarpaṇavattena sarvaṁ vyāptaṁ carācaram||65||

A Kāmikatantra-ban (kāmike) ki van mondva (uktam ca), hogy Istené --Śiva-- (devaḥ) minden forma és nem-forma (sarva-ākṛtiḥ nis-ākṛtiḥ). Mint víz vagy egy tükör (jala-darpaṇa-vat), az egész (sarvam) univerzumot (carācaram) áthatja (vyāptam) Ő (tena) --Ő tükrözi az egész univerzumot, mint a víz vagy egy tükör--||65||

Jelenleg még kifejtések nélkül


न चास्य विभुताद्योऽयं धर्मोऽन्योन्यं विभिद्यते।
एक एवास्य धर्मोऽसौ सर्वाक्षेपेण वर्तते॥६६॥

Na cāsya vibhutādyo'yaṁ dharmo'nyonyaṁ vibhidyate|
Eka evāsya dharmo'sau sarvākṣepeṇa vartate||66||

És (ca) ezek --szó szerint ez-- (ayam) a minőségek --szó szerint minőség-- (dharmaḥ) (úgy ismertek, mint) az Ő (asya) mindent-áthatása, stb. (vibhutā-ādyaḥ), nem (na) különböznek (vibhidyate) egymástól (anyonyam). (Mindenesetre,) csupán ez (asau) az Ő (asya) egyetlen (ekaḥ eva) kvalitása (dharmaḥ) jelzi (a többi kvalitást is) (sarva-ākṣepeṇa vartate) --és az a speciális kvalitás az Ő Abszolút Szabadságának Ereje, ami említve lesz a következő aforizmában--||66||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तेन स्वातन्त्र्यशक्त्यैव युक्त इत्याञ्जसो विधिः।
बहुशक्तित्वमप्यस्य तच्छक्त्यैवावियुक्तता॥६७॥

Tena svātantryaśaktyaiva yukta ityāñjaso vidhiḥ|
Bahuśaktitvamapyasya tacchaktyaivāviyuktatā||67||

Ezért (tena), a közvetlen (āñjasaḥ) módja (vidhiḥ) (annak hogy kifejtsük Śiva-t, nem más, mint annak megerősítése,) hogy (iti) (Ő) valójában (eva) fel van ruházva (yuktaḥ) az Abszolút Szabadság Erejével (svātantrya-śaktyā). Bár (api), létezik (Benne) számos erőnek csoportja (bahu-śaktitvam), teljes egység --vagyis nincs különbözőség-- (aviyuktatā) (van jelen) eme (asya) (számos erő csoportja) és az Erő --vagyis az Ő Abszolút Szabadságának Ereje-- között (tad-śaktyā eva)||67||

Jelenleg még kifejtések nélkül


शक्तिश्च नाम भावस्य स्वं रूपं मातृकल्पितम्।
तेनाद्वयः स एवापि शक्तिमत्परिकल्पने॥६८॥

Śaktiśca nāma bhāvasya svaṁ rūpaṁ mātṛkalpitam|
Tenādvayaḥ sa evāpi śaktimatparikalpane||68||

És (ca) (eme Egyetlen Létező), kinek neve Śakti --az Abszolút Szabadság Ereje-- (śaktiḥ... nāma) az esszenciális természet (svam rūpam) -ahogy azt tételezik (a különböző) pramātā-i vagy ismerői (mātṛ-kalpitam) - az Énnek --vagyis Śiva-nak-- (bhāvasya). Ezért (tena), bár (api) Ő Maga --Śiva-- (saḥ eva) egy (advayaḥ), Ő úgy képzelt, mint Śakti Birtoklója (śakti-mat-parikalpane)||68||

Jelenleg még kifejtések nélkül


मातृकॢप्ते हि देवस्य तत्र तत्र वपुष्यलम्।
को भेदो वस्तुतो वह्नेर्दग्धृपक्तृत्वयोरिव॥६९॥

Mātṛkḷpte hi devasya tatra tatra vapuṣyalam|
Ko bhedo vastuto vahnerdagdhṛpaktṛtvayoriva||69||

Az Isten --Śiva-- (devasya) formájával kapcsolatosan (vapuṣi), ami kitalált itt és ott a pramātā-k vagy ismerők által (mātṛ-kḷpte hi... tatra tatra) ... elég (ebből) (alam) ! (Mert), mi (kaḥ) lehetne (iva) a különbség (bhedaḥ) a tűz, ami éget és a tűz, ami főz között (vahneḥ dagdhṛ-paktṛtvayoḥ)?||69||

Jelenleg még kifejtések nélkül


न चासौ परमार्थेन न किञ्चिद्भासनादृते।
नह्यस्ति किञ्चित्तच्छक्तितद्वद्भेदोऽपि वास्तवः॥७०॥

Na cāsau paramārthena na kiñcidbhāsanādṛte|
Nahyasti kiñcittacchaktitadvadbhedo'pi vāstavaḥ||70||

Eme (csoportja a számos erőknek) (asau) valójában nem más (na... paramārthena na kiñcid), mint (ṛte) (Śiva) megnyilvánulása (bhāsanāt). (így,) nincs (na hi asti kiñcid) valódi különbség Śakti és az Ő Birtoklója között --szó szerint az Egyik birtokolja/tartalmazza Azt; más szavakkal, Śiva-- (tad-śakti-tadvat-bhedaḥ api vāstavaḥ)||70||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 71 - 80

स्वशक्त्युद्रेकजनकं तादात्म्याद्वस्तुनो हि यत्।
शक्तिस्तदपि देव्येवं भान्त्यप्यन्यस्वरूपिणी॥७१॥

Svaśaktyudrekajanakaṁ tādātmyādvastuno hi yat|
Śaktistadapi devyevaṁ bhāntyapyanyasvarūpiṇī||71||

Az, ami (yad... tad api) túlsúlyt generált az Ő (egyik) erejében (sva-śakti-udreka-janakam), a Valósággal --Śiva-- való azonossága --vagyis egysége-- miatt (tādātmyāt vastunaḥ), az Úrnő (devī) Śakti (śaktiḥ), bár (api) Ő úgy látszik (bhāntī), mint valami más természete --vagyis bár Ő valami más dolognak látszik-- (anya-svarūpiṇī)||71||

Jelenleg még kifejtések nélkül


शिवश्चालुप्तविभवस्तथा सृष्टोऽवभासते।
स्वसंविन्मातृमकुरे स्वातन्त्र्याद्भावनादिषु॥७२॥

Śivaścāluptavibhavastathā sṛṣṭo'vabhāsate|
Svasaṁvinmātṛmakure svātantryādbhāvanādiṣu||72||

És (ca) a kontemplációban, stb. (bhāvanā-ādiṣu), (az Ő) Abszolút Szabadságán keresztül (svātantryāt), Śiva (śivaḥ), kinek Ragyogása soha nem csökken --vagyis Ő mindig a Legfőbb Szubjektum-- (alupta-vibhava), válik ilyen módon megnyilvánulttá (, mint egy objektum) (tathā sṛṣṭaḥ avabhāsate), az Ő tiszta Tudatosságának egyetlen tükrében (sva-saṁvid-mātṛ-makure)||72||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तस्माद्येन मुखेनैष भात्यनंशोऽपि तत्तथा।
शक्तिरित्येष वस्त्वेव शक्तितद्वत्क्रमः स्फुटः॥७३॥

Tasmādyena mukhenaiṣa bhātyanaṁśo'pi tattathā|
Śaktirityeṣa vastveva śaktitadvatkramaḥ sphuṭaḥ||73||

Ezért (tasmāt), bármilyen arccal --vagyis bármilyen részekkel felruházott jellemzővel; vagy akár 'bármilyen módszeren keresztül', ugyanis a mukha jelzi mind az 'arcot', mind a 'módszert'-- (yena mukhena) Ő (eṣaḥ) -bár (api) részektől mentes (anaṁśaḥ) - mutatja Magát (bhāti), az 'Śakti' (śaktiḥ iti) ebben az értelemben (tathā). (Így,) ez (eṣaḥ) az evidens (sphuṭaḥ) fokozatossága Śakti-nak és az Ő Birtoklójának --vagyis Śiva-nak-- (śakti-tadvat-kramaḥ) a (Legfőbb) Valóság (vastu eva)||73||

Jelenleg még kifejtések nélkül


श्रीमत्किरणशास्त्रे च तत्प्रश्नोत्तरपूर्वकम्।
अनुभावो विकल्पोऽपि मानसो न मनः शिवे॥७४॥
अविज्ञाय शिवं दीक्षा कथमित्यत्र चोत्तरम्।
क्षुधाद्यनुभवो नैव विकल्पो नहि मानसः॥७५॥

Śrīmatkiraṇaśāstre ca tatpraśnottarapūrvakam|
Anubhāvo vikalpo'pi mānaso na manaḥ śive||74||
Avijñāya śivaṁ dīkṣā kathamityatra cottaram|
Kṣudhādyanubhavo naiva vikalpo nahi mānasaḥ||75||

Emellett (ca) a tiszteletreméltó Kiraṇatantra-ban (śrīmat-kiraṇa-śāstre) ez (tad) (kifejtésre került) a kérdésekkel és a válaszokkal kapcsolatosan --vagyis ugyanez a témakör lett kifejtve kérdéseken és válaszokon keresztül-- (praśna-uttara-pūrvakam). (Itt van egy kérdés Garuḍa-tól:) ' (Śiva) tapasztalása --egy másik gyakori jelentése ennek a kifejezésnek a következő: 'külső mozdulat vagy gesztus, ami egy belső érzésből származik'-- (anubhāvaḥ) egy mentális szinten (mānasaḥ), szintén (api) vikalpa (vikalpaḥ), (ám) Śiva-ban (śive) nem létezik elme (na manas) --senki sem érheti el Śiva-t az elméjén keresztül--. Ha Śiva-ról nincs tudás (avijñāya śivam), hogyan (létezhetne) (katham) beavatás (egyáltalán) (dīkṣā... iti) ?'. A választ (uttaram) erre a (kérdésre) (atra ca) (amit most Hara ad meg, a következő:) 'Az éhség, stb. tapasztalata (kṣudh-ādi-anubhavaḥ) egyáltalán nem (na eva) vikalpa (vikalpaḥ), az nem (nahi) mentális (mānasaḥ)'||75||

Jelenleg még kifejtések nélkül


रसाद्यनध्यक्षत्वेऽपि रूपादेव यथा तरुम्।
विकल्पो वेत्ति तद्वत्तु नादबिन्द्वादिना शिवम्॥७६॥

Rasādyanadhyakṣatve'pi rūpādeva yathā tarum|
Vikalpo vetti tadvattu nādabindvādinā śivam||76||

Miképp (yathā) a vikalpa (vikalpaḥ) ismer (vetti) egy fát (tarum) annak (formájáról) --vagy (annak) gyümölcse formájáról-- (rūpāt eva), még akkor is ha nincs jelen közvetlen tapasztalás (a gyümölcs) ízéről, stb. (rasa-ādi-anadhyakṣatve api), ezért (tad-vat tu) (a vikalpa ismeri) Śiva-t (śivam) a Nāda, Bindu, stb. --vagyis Prakāśa, Vimarśa, stb.-- által (nāda-bindu-ādinā)||76||

Jelenleg még kifejtések nélkül


बहुशक्तित्वमस्योक्तं शिवस्य यदतो महान्।
कलातत्त्वपुराणाणुपदादिर्भेदविस्तरः॥७७॥

सृष्टिस्थितितिरोधानसंहारानुग्रहादि च।
तुर्यमित्यपि देवस्य बहुशक्तित्वजृम्भितम्॥७८॥
जाग्रत्स्वप्नसुषुप्तान्यतदतीतानि यान्यपि।
तान्यप्यमुष्य नाथस्य स्वातन्त्र्यलहरीभरः॥७९॥

महामन्त्रेशमन्त्रेशमन्त्राः शिवपुरोगमाः।
अकलौ सकलश्चेति शिवस्यैव विभूतयः॥८०॥

Bahuśaktitvamasyoktaṁ śivasya yadato mahān|
Kalātattvapurāṇāṇupadādirbhedavistaraḥ||77||
Sṛṣṭisthititirodhānasaṁhārānugrahādi ca|
Turyamityapi devasya bahuśaktitvajṛmbhitam||78||
Jāgratsvapnasuṣuptānyatadatītāni yānyapi|
Tānyapyamuṣya nāthasya svātantryalaharībharaḥ||79||
Mahāmantreśamantreśamantrāḥ śivapurogamāḥ|
Akalau sakalaśceti śivasyaiva vibhūtayaḥ||80||

Úgy mond (uktam) sok erő tartozik (bahu-śaktitvam) ehhez a Śiva-hoz (asya... śivasya). Ezért (asya... śivasya) (Ő ennyire) Hatalmas (mahān). (Emellett, szintén az) az osztályok vagy divíziók kiterjedése (bheda-vistaraḥ), (mint) kalā-k --elsődleges erők--, tattva-k --kategóriák--, bhuvana-k --világok--, varṇa-k --betűk--, mantra-k --szavak--, pada-k --mondatok-- (kalā-tattva-pura-aṇa-aṇu-pada-ādiḥ bheda-vistaraḥ). És (ca) az univerzum megnyilvánítása és fenntartása (együtt) az egyén saját esszenciális természetének, stb. elfedésével és feltárásával (sṛṣṭi-sthiti-tirodhāna-saṁhāra-anugraha-ādi) (és) még (api) a Turya --a Tudatosság Negyedik Állapota-- (turyam), az Isten --Śiva-- (devasya) számos erejének megnyilvánulása (bahu-śaktitva-jṛmbhitam). Még (api) az az (tāni) (öt állapot) is, amik (úgy ismertek, mint) az ébrenlét, álom és mély alvás, a Negyedik Állapot --szó szerint a másik, azaz Turya-- és az, ami túl van a Negyediken --szó szerint ami túl van azon, vagyis Turyātīta-- (jāgrat-svapna-suṣupta-anya-tad-atītāni) eme Úr (amuṣya nāthasya) Svātantrya-jának --Abszolút Szabadságának-- sokrétű hulláma (svātantrya-laharī-bharaḥ). (Továbbá,) Śiva (Állapota) által megelőzvén (śiva-purogamāḥ), a Mantramaheśvara, Mantreśvara és Mantra (állapotai, valamint) (mahā-mantra-īśa-mantra-īśa-mantrāḥ) a Vijñānākala és Pralayākala (állapotai) (akalau), együtt --szó szerint és-- a (ca) Sakala (állapotával) (sakalaḥ), valójában (eva) Śiva (śivasya) nagy erői (vibhūtayaḥ)||77-80||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 81 - 90

तत्त्वग्रामस्य सर्वस्य धर्मः स्यादनपायवान्।
आत्मैव हि स्वभावात्मेत्युक्तं श्रीत्रिशिरोमते॥८१॥

Tattvagrāmasya sarvasya dharmaḥ syādanapāyavān|
Ātmaiva hi svabhāvātmetyuktaṁ śrītriśiromate||81||

A tiszteletreméltó Triśirobhairavatantra-ban (śrī-triśiromate) meg van határozva (uktam), hogy (iti) : 'A tattva-k teljes körének (tattva-grāmasya sarvasya) fő minősége vagy kvalitása (dharmaḥ) kizárólag (eva) a (syāt) halhatatlan (anapāyavān) Én (ātmā), mert (hi) Ő az esszenciális természete (mindnek --vagyis minden tattva-nak) -- (sva-bhāva-ātmā)||81||

Jelenleg még kifejtések nélkül


हृदिस्थं सर्वदेहस्थं स्वभावस्थं सुसूक्ष्मकम्।
सामूह्यं चैव तत्त्वानां ग्रामशब्देन कीर्तितम्॥८२॥

Hṛdisthaṁ sarvadehasthaṁ svabhāvasthaṁ susūkṣmakam|
Sāmūhyaṁ caiva tattvānāṁ grāmaśabdena kīrtitam||82||

A tattva-k (tattvānām) köre (sāmūhyam ca eva), ami megmarad a Szívben (hṛdi-stham), ami megmarad minden testben (sarva-deha-stham), ami megmarad az egyén saját esszenciális természetében (sva-bhāva-stham) (és) ami nagyon finom --vagyis amit nagyon nehéz kifürkészni vagy megérteni-- (su-sūkṣmakam) említve lett (kīrtitam) a 'grāma' --csoport-- szóval (grāma-śabdena)||82||

Jelenleg még kifejtések nélkül


आत्मैव धर्म इत्युक्तः शिवामृतपरिप्लुतः।
प्रकाशावस्थितं ज्ञानं भावाभावादिमध्यतः॥८३॥
स्वस्थाने वर्तनं ज्ञेयं द्रष्टृत्वं विगतावृति।
विविक्तवस्तुकथितशुद्धविज्ञाननिर्मलः॥८४॥
ग्रामधर्मवृत्तिरुक्तस्तस्य सर्वं प्रसिद्ध्यति।
ऊर्ध्वं त्यक्त्वाधो विशेत्स रामस्थो मध्यदेशगः॥८५॥

Ātmaiva dharma ityuktaḥ śivāmṛtapariplutaḥ|
Prakāśāvasthitaṁ jñānaṁ bhāvābhāvādimadhyataḥ||83||
Svasthāne vartanaṁ jñeyaṁ draṣṭṛtvaṁ vigatāvṛti|
Viviktavastukathitaśuddhavijñānanirmalaḥ||84||
Grāmadharmavṛttiruktastasya sarvaṁ prasiddhyati|
Ūrdhvaṁ tyaktvādho viśetsa rāmastho madhyadeśagaḥ||85||

(Így,) kizárólag az Én (ātmā eva), elmerülvén Śiva Nektárjában (śiva-amṛta-pariplutaḥ), tekinthető (uktaḥ) (minden tattva) 'fő kvalitásának' (dharmaḥ iti). (Ez) a Tudás (jñānam) a (tudatos) Fényben nyugszik (prakāśa-avasthitam) az objektumok között, amik léteznek és nem léteznek --szó szerint létezés és nem létezés között, vagyis két dolog között, mint pl.: egy gondolat között, ami éppen létezik és egy másik között, ami csak készül létezni--, stb (bhāva-abhāva-ādi-madhyataḥ). (Ez a) mindig fedetlen Állapota a Szubjektumnak az (draṣṭṛtvam vigatāvṛti), ami úgy ismert (jñeyam), mint ami az Énben --szó szerint az egyén saját helyén-- (sva-sthāne) nyugszik (vartanam). Az, aki teljesen makulátlan a tiszta Tudás miatt, ami azon Valóságként van meghatározva, mi elkülönül mindentől (vivikta-vastu-kathita-śuddha-vijñāna-nirmalaḥ), van megalapozva a 'grāma' --vagyis a tattva-k csoportja-- fő kvalitásában (grāma-dharma-vṛttiḥ). Számára (tasya) minden (sarvam) sikerül (prasiddhyati) --vagyis ő mindenben sikeres--. Miután elhagyja (tyaktvā) a sikereket és kudarcokat --magasabb és alacsonyabb állapotokat-- (ūrdhvam... adhas), ő (saḥ) belép (viśet) (a középső állapotba --vagyis a szent Śiva-ba, és mivel immáron) a középső állapotban van (madhya-deśa-gaḥ), ő (úgy mond) az, aki a 'rāma'-ban honol --ez természetesen nem Rāmacandra, hanem szó szerint 'ragyogás' vagy 'a ragyogást adó'; Abhinavagupta ki fogja ezt fejteni hamarosan-- (rāma-sthaḥ)||83-85||

Jelenleg még kifejtések nélkül


गतिः स्थानं स्वप्नजाग्रदुन्मेषणनिमेषणे।
धावनं प्लवनं चैव आयासः शक्तिवेदनम्॥८६॥
बुद्धिभेदास्तथा भावाः सञ्ज्ञाः कर्माण्यनेकशः।
एष रामो व्यापकोऽत्र शिवः परमकारणम्॥८७॥

Gatiḥ sthānaṁ svapnajāgradunmeṣaṇanimeṣaṇe|
Dhāvanaṁ plavanaṁ caiva āyāsaḥ śaktivedanam||86||
Buddhibhedāstathā bhāvāḥ sañjñāḥ karmāṇyanekaśaḥ|
Eṣa rāmo vyāpako'tra śivaḥ paramakāraṇam||87||

(Mind) ez (eṣaḥ) 'rāma' (rāmaḥ) : (1)Mozgás (gatiḥ), (2)maradás (sthānam), (3,4,5,6)álomban vagy ébrenlétben levés, nyitott vagy csukott szemmel levés (svapna-jāgrat-unmeṣa-ṇanimeṣaṇe), (7)futás (dhāvanam), és (ca eva) (8)ugrás (plavanam), (9)nem tudás (āyāsaḥ), (10)ébernek levés az érzékekről (śakti-vedanam), (11)az intellektus nyolc különböző állapota (buddhi-bhedāḥ), valamint (tathā) (12)az érzések (bhāvāḥ), (13)a nevek (sañjñāḥ) (és) (14) számtalan cselekvés (karmāṇi anekaśaḥ). Ebben a kotextusban (atra), (rāma) a (Mindent-) átható (vyāpakaḥ) Śiva (śivaḥ), (aki) a Legfőbb Ok (parama-kāraṇam)||86-87||

Jelenleg még kifejtések nélkül


कल्मषक्षीणमनसा स्मृतिमात्रनिरोधनात्।
ध्यायते परमं ध्येयं गमागमपदे स्थितम्॥८८॥
परं शिवं तु व्रजति भैरवाख्यं जपादपि।
तत्स्वरूपं जपः प्रोक्तो भावाभावपदच्युतः॥८९॥

Kalmaṣakṣīṇamanasā smṛtimātranirodhanāt|
Dhyāyate paramaṁ dhyeyaṁ gamāgamapade sthitam||88||
Paraṁ śivaṁ tu vrajati bhairavākhyaṁ japādapi|
Tatsvarūpaṁ japaḥ prokto bhāvābhāvapadacyutaḥ||89||

(Az, aki először,) elnyomván a gondolatokat (smṛti-mātra-nirodhanāt) egy elmén keresztül, amiben minden tisztátalanság megsemmisült (kalmaṣa-kṣīṇa-manasā), meditál (dhyāyate) a meditáció legfőbb tárgyán (paramam dhyeyam), ami a menés és jövés --vagyis Prakāśa és Vimarśa, Tudás és Cselekvés, együtt a prāṇa-val és apāna-val-- (gama-āgama-pade), állapotában nyugszik (sthitam), bizonyosan (tu) eléri (vrajati) Paramaśiva-t --a Legfőbb Śiva-t-- (param śivam), (ki szintén) ismert Bhairava-ként (is) (bhairava-ākhyam) a japa --szó szerint ismétlés-- útján (japāt api). Annak --vagyis Paramaśiva-nak vagy Bhairava-nak-- természete (tad-svarūpam), úgy mond (proktaḥ) japa (japaḥ), ami híján van a létező és nem létező --szó szerint ami két dolog között ragyog, mint pl.: egy gondolat között, ami éppen létezik és egy másik között, ami csak készül létezni-- (bhāva-abhāva-pada-cyutaḥ)||88-89||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तदत्रापि तदीयेन स्वातन्त्र्येणोपकल्पितः।
दूरासन्नादिको भेदश्चित्स्वातन्त्र्यव्यपेक्षया॥९०॥

Tadatrāpi tadīyena svātantryeṇopakalpitaḥ|
Dūrāsannādiko bhedaścitsvātantryavyapekṣayā||90||

Ezért (tad), itt (atra) szintén (api) a különbség (bhedaḥ), mely messziből, közeliből, stb. áll --vagyis ez a módszer Śiva eléréséhez távolabbi, mint ez a másik módszer, stb. vagyis a módszer az Āṇavopāya-ban messzebb van az Úrtól összehasonlítva a Śāktopāya-val és így tovább és tovább-- (dūra-āsanna-ādikaḥ) fel lett építve/sorba lett rendezve (upakalpitaḥ) az Abszolút Szabadság által (tadīyena svātantryeṇa) a Tudatosság Függetlenségének megfelelően (cit-svātantrya-vyapekṣayā)||90||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 91 - 103

एवं स्वातन्त्र्यपूर्णत्वादतिदुर्घटकार्ययम्।
केन नाम न रूपेण भासते परमेश्वरः॥९१॥

Evaṁ svātantryapūrṇatvādatidurghaṭakāryayam|
Kena nāma na rūpeṇa bhāsate parameśvaraḥ||91||

Így (evam), az (Ő) Abszolút Szabadságának Teljessége miatt (svātantrya-pūrṇatvāt), Ő (ayam) a Tevője annak, amit nagyon nehéz végrehajtani (atidurghaṭa-kārī). Milyen formában (kena nāma... rūpeṇa) ne (na) nyilvánulna meg (bhāsate) a Legfőbb Úr (parama-īśvaraḥ) ? --röviden, Ő megnyilvánul minden formában--||91||

Jelenleg még kifejtések nélkül


निरावरणमाभाति भात्यावृतनिजामकः।
आवृतानावृतो भाति बहुधा भात्याबृतनिजात्मकः॥९२॥
इति शक्तित्रयं नाथे स्वातन्त्र्यापरनामकम्।
इच्छादिभिरभिख्याभिर्गुरुभिः प्रकटीकृतम्॥९३॥

Nirāvaraṇamābhāti bhātyāvṛtanijātmakaḥ|
Āvṛtānāvṛto bhāti bahudhā bhedasaṅgamāt||92||
Iti śaktitrayaṁ nāthe svātantryāparanāmakam|
Icchādibhirabhikhyābhirgurubhiḥ prakaṭīkṛtam||93||

Az (Ő) számos (bahudhā), dualitással való kapcsolata miatt (bheda-saṅgamāt), (Ő) megnyilvánul (ābhāti) (a Śāmbhavopāya-ban) bármiféle fátyol vagy elfedés nélkül (nirāvaraṇam) --a Parā szint--, (míg Āṇavopāya-ban) Ő Saját esszenciális természetét elvedvén (āvṛta-nija-ātmakaḥ) jelenik meg (bhāti) --az Aparā szint--. (Mindenesetre a Śāktopāya-ban) Ő megmutatja Magát (bhāti) elfedve vagy feltárva (āvṛta-anāvṛtaḥ) --a Parāparā szint--. Így (iti), az Erők hármasa --mint Parā, Parāparā és Aparā-- (śakti-trayam) egy másik neve az (Ő) Abszolút Szabadságának (svātantrya-apara-nāmakam), az Úr (Állapota) --a Legfőbb Śiva Állapota-- eléréséhez (nāthe). (És az Erők eme hármasa) említve van (prakaṭīkṛtam) a Guru-k által (gurubhiḥ) az (olyan) nevekkel, (mint) Akarat, stb. --vagyis Akarat, Tudás és Cselekvés-- (icchā-ādibhiḥ)||93||

Jelenleg még kifejtések nélkül


देवो ह्यन्वर्थशास्त्रोक्तैः शब्दैः समुपदिश्यते।
महाभैरवदेवोऽयं पतिर्यः परमः शिवः॥९४॥

Devo hyanvarthaśāstroktaiḥ śabdaiḥ samupadiśyate|
Mahābhairavadevo'yaṁ patiryaḥ paramaḥ śivaḥ||94||

Deva --szó szerint Úr-- (devaḥ) valójában jelzett (hi... samupadiśyate) az etimológiával foglalkozó szövegekben megtalálható szavak által (anvartha-śāstra-uktaiḥ śabdaiḥ). Eme Egyetlen (ayam) Mahābhairavadeva (mahā-bhairava-devaḥ), aki (yaḥ) Pati (patiḥ) (nem egyéb, mint) Paramaśiva (paramaḥ śivaḥ) --ezek a nevek ki lesznek fejtve a következő stanzákban--||94||

Jelenleg még kifejtések nélkül


विश्वं बिभर्ति पूरणधारणयोगेन तेन च श्रियते।
सविमर्शतया रव रूपतश्च संसारभीरुहितकृच्च॥९५॥
संसारभीतिजनिताद्रवात्परामर्शतोऽपि हृदि जातः।
प्रकटीभूतं भवभयविमर्शनं शक्तिपाततो येन॥९६॥
नक्षत्रप्रेरककालतत्त्वसंशोषकारिणो ये च।
कालग्राससमाधानरसिकमनःसु तेषु च प्रकटः॥९७॥
सङ्कोचिपशुजनभिये यासां रवणं स्वकरणदेवीनाम्।
अन्तर्बहिश्चतुर्विधखेचर्यादिकगणस्यापि॥९८॥
तस्य स्वामी संसारवृत्तिविघटनमहाभीमः।
भैरव इति गुरुभिरिमैरन्वर्थैः संस्तुतः शास्त्रे॥९९॥

Viśvaṁ bibharti pūraṇadhāraṇayogena tena ca śriyate|
Savimarśatayā rava rūpataśca saṁsārabhīruhitakṛcca||95||
Saṁsārabhītijanitādravātparāmarśato'pi hṛdi jātaḥ|
Prakaṭībhūtaṁ bhavabhayavimarśanaṁ śaktipātato yena||96||
Nakṣatraprerakakālatattvasaṁśoṣakāriṇo ye ca|
Kālagrāsasamādhānarasikamanaḥsu teṣu ca prakaṭaḥ||97||
Saṅkocipaśujanabhiye yāsāṁ ravaṇaṁ svakaraṇadevīnām|
Antarbahiścaturvidhakhecaryādikagaṇasyāpi||98||
Tasya svāmī saṁsāravṛttivighaṭanamahābhīmaḥ|
Bhairava iti gurubhirimairanvarthaiḥ saṁstutaḥ śāstre||99||

A 'Bhairava' (név) (bhairavaḥ iti) dicsőített (saṁstutaḥ) a Guru-k által (gurubhiḥ) a szövegekben (śāstre), a következő etimológiai jelentéseken keresztül (imaiḥ anvarthaiḥ) : (1) (Ő úgy nevezett, mint Bhairava, mert) Ő fenntartja (bibharti) az univerzumot (viśvam) az által, hogy (azt Tudatosságban) tartja és (Tudatosságal) tölti meg (pūraṇa-dhāraṇa-yogena), valamint (mivel) (ca) Őt az --az univerzum-- (tena) támogatja (śriyate).

(2) (Ő úgy nevezett, mint Bhairava, mert Ő) a 'rava' vagy tudatossággal felruházott hang (rava-sa-vimarśatayā) formájában (jelenik meg) (rūpataḥ), és (ca... ca) (3) (mert Ő) a jótevője azoknak, akik félnek a Transzmigrációtól (saṁsāra-bhīru-hitakṛt).

(4) (Ő úgy nevezett, mint Bhairava, mert) Ő megjelenik (jātaḥ) a szívben (hṛdi), a Transzmigráció terrorja által produkált (saṁsāra-bhīti-janitāt) hanggal társuló (ravāt) intenzív éberség miatt (parāmarśataḥ).

(5) (Ő úgy nevezett, mint Bhairava, mert) Általa -az Erő alászállásán keresztül (śakti-pātataḥ) - a Transzmigrációtól való félelem természetéről való éberség (bhava-bhaya-vimarśanam) megnyilvánul (prakaṭībhūtam).

(6) (Vannak Yogī-k), akik (ye ca) kiszárítják az Idő princípiumát, ami a mennyei testeket mozgásba hozza (nakṣatra-preraka-kāla-tattva-saṁśośakāriṇaḥ). (Ő úgy nevezett, mint Bhairava, mert) Ő tisztán megnyilvánul (prakaṭaḥ) ezeknek (a Yogī-knak) (teṣu ca), kiknek elméje ragyog az elmerülésben, mely elnyeli az Időt (kāla-grāsa-samādhāna-rasika-manaḥsu).

(7) (Ő úgy nevezett, mint Bhairava, mert Ő) a Mestere (svāmī) az egyén saját érzékszervei úrnőinek (sva-karaṇa-devīnām), kiknek (yāsām) bömbölése (ravaṇam) megrémíti a kötött létezőket (saṅkoci-paśujana-bhiye) (8) (és mivel Ő) emellett (api) (a Mestere) a Khecarī-val kezdődő négy (erő) belső és külső csoportjának (antar-bahis-caturvidha-khecarī-ādika-gaṇasya).

(9)És végül, Ő úgy nevezett, mint Bhairava, mert) rendkívül félelmetesnek látszik a Transzmigráció minden formájának elpusztítása miatt (saṁsāra-vṛtti-vighaṭana-mahā-bhīmaḥ)||95-99||

Jelenleg még kifejtések nélkül


हेयोपादेयकथाविरहे स्वानन्दघनतयोच्छलनम्।
क्रीडा सर्वोत्कर्षेण वर्तनेच्छा तथा स्वतन्त्रत्वम्॥१००॥
व्यवहरणमभिन्नेऽपि स्वात्मनि भेदेन सञ्जल्पः।
निखिलावभासनाच्च द्योतनमस्य स्तुतिर्यतः सकलम्॥१०१॥
तत्प्रवणमात्मलाभात्प्रभृति समस्तेऽपि कर्तव्ये।
बोधात्मकः समस्तक्रियामयो दृक्क्रियागुणश्च गतिः॥१०२॥
इति निर्वचनैः शिवतनुशास्त्रे गुरुभिः स्मृतो देवः।
शासनरोधनपालनपाचनयोगात्स सर्वमुपकुरुते।
तेन पतिः श्रेयोमय एव शिवो नाशिवं किमपि तत्र॥१०३॥

Heyopādeyakathāvirahe svānandaghanatayocchalanam|
Krīḍā sarvotkarṣeṇa vartanecchā tathā svatantratvam||100||
Vyavaharaṇamabhinne'pi svātmani bhedena sañjalpaḥ|
Nikhilāvabhāsanācca dyotanamasya stutiryataḥ sakalam||101||
Tatpravaṇamātmalābhātprabhṛti samaste'pi kartavye|
Bodhātmakaḥ samastakriyāmayo dṛkkriyāguṇaśca gatiḥ||102||
Iti nirvacanaiḥ śivatanuśāstre gurubhiḥ smṛto devaḥ|
Śāsanarodhanapālanapācanayogātsa sarvamupakurute|
Tena patiḥ śreyomaya eva śivo nāśivaṁ kimapi tatra||103||

(Ő) úgy nevezett, mint (smṛta) Deva --szó szerint Isten-- (devaḥ) Guru (Bṛhaspati) által (gurubhiḥ) -az etimológiának megfelelően (nirvacanaiḥ) - a szövegben, minek neve Śivatanu (śivatanu-śāstre):

(1) (Ő úgy nevezett, mint Deva, mert) annak megfontolása híján mi elfogadandó és mi elvetendő (heya-upādeya-kathā-virahe), (Benne csupán) ugrás van (ucchalanam) Saját Gyönyörének összetett egységével (su-ānanda-ghanatayā) --vagyis Ő ugrál Gyönyörrel, mint egy gyerek, bármiféle vélemény nélkül arról mi elfogadandó és mi elvetendő--.

(2) (Ő úgy nevezett, mint Deva, mert létezik) a 'krīḍā' --szó szerint játék-- (krīḍā) -vagyis Akarata annak (vartana-icchā), hogy minden felett álljon (sarva-utkarṣeṇa) -; (és) így (tathā) (létezik Benne) az Abszolút Szabadság (svatantratvam).

(3) (Ő úgy nevezett, mint Deva, mert Benne,) bár az Ő saját természete nem-duális (abhinne api sva-ātmani), (van egy) szokás (vyavaharaṇam) (, mely kapcsolódik) egyfajta dualisztikus (bhedena) fogalmazással (sañjalpaḥ).

(4) (Ő úgy nevezett, mint Deva, mert,) lévén maradéktalanul fénylő (nikhila-avabhāsanāt ca), (Ő) Ragyogás (dyotanam), (és) (5) (mivel jelen van) az imádat (stutiḥ) Iránta (asya), mivel (yatas) minden (sakalam) Felé fordul (tad-pravaṇam), mióta (prabhṛti) létezésbe lépett --vagyis mióta minden létezesbe lépett-- (ātma-lābhāt) még (api) a sok teendő közepette is (samaste... kartavye).

(6) (Végül, Ő úgy nevezett, mint Deva, mert,) lévén Tudatosság (bodha-ātmakaḥ), (és) felruházott minden aktivitással (samasta-kriyā-mayaḥ) és (ca) birtokolja a Tudás és Cselekvés kvalitásait (dṛk-kriyā-guṇaḥ), (Ő) mozog --vagyis Ő ragyog mindenhol, Ő tud mindent és Ő áthat mindent, mindenhol (gatiḥ).

A tanítás/büntetés, megrekesztés, védelmezés és (a cselekedetek gyümölcseinek) megérlelése által (śāsana-rodhana-pālana-pācana-yogāt), Ő (saḥ) kedvez (upakurute) mindenkinek (sarvam). Ezért (tena), (Ő úgy nevezett, mint) Pati (patiḥ) -Az, akinek esszenciális természete a legfőbb nem-dualitás --szó szerint kiváló, legjobb-- (śreyas-mayaḥ eva) - (és emellett) Śiva (śivaḥ), (lévén) nincs dualitás --szó szerint nincs szerencsétlenség-- (na aśivam kim api) Benne (tatra)||100-103||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 104 - 110

ईदृग्रूपं कियदपि रुद्रोपेन्द्रादिषु स्फुरेद्येन।
तेनावच्छेदनुदे परममहत्पदविशेषणमुपात्तम्॥१०४॥

Īdṛgrūpaṁ kiyadapi rudropendrādiṣu sphuredyena|
Tenāvacchedanude paramamahatpadaviśeṣaṇamupāttam||104||

Lévén (yena), egy ilyen természet (īdṛk-rūpam) jelenik meg (sphuret), még ha csak kis mértékben is (kiyat api) (olyan istenekben, mint) Rudra, Upendra, stb. (rudra-upendra-ādiṣu), ezért (tena), hogy feloldjuk a limitációkat --mert Rudra, Upendara, stb., nem teljesen Śiva, csupán az Ő korlátolt verziója-- (avaccheda-nude), a 'Legfőbb' és 'Legnagyobb' melléknevek (parama-mahat-pada-viśeṣaṇam) használatosak (upāttam) ||104||

Jelenleg még kifejtések nélkül


इति यज्ज्ञेयसतत्त्वं दर्श्यते तच्छिवाज्ञाया।
मया स्वसंवित्सत्तर्कपतिशास्त्रत्रिकक्रमात्॥१०५॥

Iti yajjñeyasatattvaṁ darśyate tacchivājñāyā|
Mayā svasaṁvitsattarkapatiśāstratrikakramāt||105||

Így (iti), Śiva parancsa által (śiva-ājñāyā), az (tad), ami (yad) (alkotja) a valódi természetet vagy esszenciát, amit ismerni kell (jñeya-satattvam), (most) bemutatásra kerül (darśyate) általam (mayā) --Abhinavagupta által--, saját tapasztalatomon, érvelésen, a Śivāgama-kon, a Rudrāgama-kon, Bhairavāgama-kon és Krama-n keresztül (sva-saṁvit-sat-tarka-pati-śāstra-trika-kramāt)||105||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तस्य शक्तय एवैतास्तिस्रो भान्ति परादिकाः।
सृष्टौ स्थितौ लये तुर्ये तेनैता द्वादशोदिताः॥१०६॥

Tasya śaktaya evaitāstisro bhānti parādikāḥ|
Sṛṣṭau sthitau laye turye tenaitā dvādaśoditāḥ||106||

A Legfőbb, stb. --vagyis Legfőbb (Parā), Legfőbb NemLegfőbb (Parāparā) és nemLegfőbb (Aparā) -- (parā-ādikāḥ) - Ez (etāḥ) a három (tisraḥ) Erő (śaktayaḥ eva) ragyog (bhānti) az univerzum megnyilvánításában, fenntartásában és visszavonásában (sṛṣṭau sthitau laye), (valamint) a tudatosság Negyedik Állapotában --vagyis Turya-ban-- (turye). Ezért (tena), azok (etāḥ), úgy mond 12 --vagyis 3x4-- (dvādaśa-uditāḥ) ||106||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तावान्पूर्णस्वभावोऽसौ परमः शिव उच्यते।
तेनात्रोपासकाः साक्षात्तत्रैव परिनिष्ठिताः॥१०७॥

Tāvānpūrṇasvabhāvo'sau paramaḥ śiva ucyate|
Tenātropāsakāḥ sākṣāttatraiva pariniṣṭhitāḥ||107||

Ő (asau) úgy mond (ucyate) a Legfőbb Śiva (paramaḥ śivaḥ), (ki) Az, aki ilyen --vagyis Akinek mértéke az Erők tizenkettes csoportja-- (tāvān), (más szavakkal,) Az, kinek esszenciális természete Teljes (pūrṇa-svabhāvaḥ). Ezért (tena), itt --az említett erők tizenkettes csoportjában-- (atra), az imádók (upāsakāḥ) maradéktalanul (pariniṣṭhitāḥ) (és) közvetlenül (sākṣāt) Benne --a Legfőbb Śiva-ban-- állnak (tatra eva)||107||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तासामपि च भेदांशन्यूनाधिक्यादियोजनम्।
तत्स्वातन्त्र्यबलादेव शास्त्रेषु परिभाषितम्॥१०८॥

Tāsāmapi ca bhedāṁśanyūnādhikyādiyojanam|
Tatsvātantryabalādeva śāstreṣu paribhāṣitam||108||

És (ca) eme (tizenkét Erővel) kapcsolatosan (tāsām api), a szövegekben (śāstreṣu) ki van fejtve (paribhāṣitam), (hogy) a dualitás terepén, (ezen Erők) sorrendje csökkenhet, növekedhet, stb. számokban (bheda-aṁśa-nyūna-ādhikya-ādi-yojanam), az Ő Abszolút Szabadságának ereje által (tad-svātantrya-balāt eva)||108||

Jelenleg még kifejtések nélkül


एकवीरो यामलोऽथ त्रिशक्तिश्चतुरात्मकः।
पञ्चमूर्तिः षडात्मायं सप्तकोऽष्टकभूषितः॥१०९॥
नवात्मा दशदिक्छक्तिरेकादशकलात्मकः।
द्वादशारमहाचक्रनायको भैरवस्त्विति॥११०॥

Ekavīro yāmalo'tha triśaktiścaturātmakaḥ|
Pañcamūrtiḥ ṣaḍātmāyaṁ saptako'ṣṭakabhūṣitaḥ||109||
Navātmā daśadikchaktirekādaśakalātmakaḥ|
Dvādaśāramahācakranāyako bhairavastviti||110||

Most (atha), Ő (ayam) egy --kizárólag Paramaśiva létezik-- (eka-vīraḥ), egy pár --vagyis Śiva és Śakti-- (yāmalaḥ), három Erő --Parā, Parāparā és Aparā-- (tri-śaktiḥ), négyrétű --a tudatosság négy állapota-- (catur-ātmakaḥ), felruházva az öt formával --Paramaśiva öt arcával, mint 'Īśāna, Tatpuruṣa, Sadyojāta, Vāmadeva és Aghora' (pañca-mūrtiḥ), hatrétű --az úrnők, mint 'Viśvā, Viśveśā, Raudrī, Vīrakā, Tryambikā és Gurvī'-- (ṣaṭ-ātmā), hétből áll --vagyis tartalmazza a hét úrnőt, mint 'Brāhmī, Māheśvarī, Kaumārī, Vaiṣṇavī, Vārāhī, Indrāṇī és Cāmuṇḍā' (saptakaḥ), díszített a nyolc --vagyis a korábbi nyolc úrnővel, kiegészülve Aghorā-val-- (aṣṭaka-bhūṣitaḥ), kilencrétű, vagyis a korábbi nyolc úrnő Vele mindennek közepén-- (nava-ātmā), a tíz irány --az úrnői, keletnek, nyugatnak... északnak, délnek, vagyis Umā, Durgā, Bhadrakālī, Svasti, Svāhā, Śubhaṅkarī, Śrīḥ, Gaurī, Lokadhātrī és Vāgīśī-- (daśa-dik-śaktiḥ) a kilenc Kalā (ekādaśa-kalā-ātmakaḥ) ; (és végül Ő) Bhairava (bhairavaḥ tu iti), a Vezetője --vagyis a tizenharmadik-- a szóban forgó tizenként erő nagy csoportjának --a Vezetője a tizenként Kālī-nak, melyek nevei: Sṛṣṭikālī, Raktākālī, Sthitināśakālī és Yamakālī (a tudhatók) ; Saṁhārakālī, Mṛtyukālī, Bhadrakālī (vagy Rudrakālī) vagy Mārtaṇḍakālī (a tudás vagy a tudás módjai) ; Paramārkakālī, Kālāgnirudrakālī, Mahākālakālī és Mahābhairavaghoracaṇḍakālī (vagy) (Mahābhairavacaṇḍograghorakālī) (a tudó) -- (dvādaśa-ara-mahā-cakra-nāyakaḥ)||109-110||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 111 - 121

एवं यावत्सहस्रारे निःसङ्ख्यारेऽपि वा प्रभुः।
विश्वचक्रे महेशानो विश्वशक्तिर्विजृम्भते॥१११॥

Evaṁ yāvatsahasrāre niḥsaṅkhyāre'pi vā prabhuḥ|
Viśvacakre maheśāno viśvaśaktirvijṛmbhate||111||

Így (evam), amint (yāvat) az Úr (prabhuḥ) (eléri az abszolút hatalmat) az ezerküllőjű (kerék) -ben --vagyis a Sahasrāracakra-ban a fej tetején-- (sahasra-are) vagy (vā) akár (api) az univerzális kerékben, mely számtalan küllőt tartalmaz (niḥsaṅkhya-are... viśva-cakre), (válik) a Nagy Úrrá (mahā-īśāna) (és) jelenik meg (vijṛmbhate) univerzális erőkként (viśva-śaktiḥ)||111||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तेषामपि च चक्राणां स्ववर्गानुगमात्मना।
ऐक्येन चक्रगो भेदस्तत्र तत्र निरूपितः॥११२॥

Teṣāmapi ca cakrāṇāṁ svavargānugamātmanā|
Aikyena cakrago bhedastatra tatra nirūpitaḥ||112||

És (ca) azon kerekek esetében (teṣām api... cakrāṇām), a (minden) cakra-hoz tartozó (cakra-gaḥ) különbözőség (bhedaḥ) meg van határozva (nirūpitaḥ) itt és ott --számos szövegben-- (tatra tatra), mint egy homogén egész --mint egy egység-- (aikyena), ami összhangban van a csoporttal, amihez tartozik (sva-varga-anugama-ātmanā)||112||

Jelenleg még kifejtések nélkül


चतुष्षड्द्विर्द्विगणनायोगात्त्रैशिरसे मते।
षट्चक्रेश्वरता नाथस्योक्ता चित्रनिजाकृतेः॥११३॥

Catuṣṣaḍdvirdvigaṇanāyogāttraiśirase mate|
Ṣaṭcakreśvaratā nāthasyoktā citranijākṛteḥ||113||

A Triśirobhairava-ban (traiśirase mate), a kalkulációk szerint négyszer-hatszor-kétszer-kettő, (aminek az eredménye négy, hat, nyolc, tizenkettő és huszonnégy erők) --erők, amik jelen vannak mind a hat cakra-ban (nem a híres Mūlādhāra-ban, Svādhiṣṭhāna-ban, stb., amik alacsony cakra-k) -- (catur-ṣaṭ-dvis-dvi-gaṇanā-yogāt), a felsőbbrendűség a hat cakra-ban (ṣaṭ-cakra-īśvaratā) úgy mond (uktā) az Úrhoz tartozik (nāthasya), lévén az Ő formái sokrétűek (citra-nija-ākṛteḥ)||113||

Jelenleg még kifejtések nélkül


नामानि चक्रदेवीनां तत्र कृत्यविभेदतः।
सौम्यरौद्राकृतिध्यानयोगीन्यन्वर्थकल्पनात्॥११४॥

Nāmāni cakradevīnāṁ tatra kṛtyavibhedataḥ|
Saumyaraudrākṛtidhyānayogīnyanvarthakalpanāt||114||

Ott (tatra), a cakra-k úrnőinek (cakra-devīnām) nevei (nāmāni) -amik --a nevek-- kapcsolatban vannak a kedvező és a kedvezőtlen aspektusokon való meditációval (saumya-raudra-ākṛti-dhyāna-yogīni) - megfelelő és lényeges mentális koncepciókon keresztül (születtek) (anvartha-kalpanāt), megfelelően a (sādhaka vagy gyakorló) különböző céljainak/szükségleteinek (kṛtya-vibhedataḥ)||114||

Jelenleg még kifejtések nélkül


एकस्य संविन्नाथस्य ह्यान्तरी प्रतिभा तनुः।
सौम्यं वान्यन्मितं संविदूर्मिचक्रमुपास्यते॥११५॥

Ekasya saṁvinnāthasya hyāntarī pratibhā tanuḥ|
Saumyaṁ vānyanmitaṁ saṁvidūrmicakramupāsyate||115||

A belső Pratibhā --a belső Tudás, ami független a szövegekben és a külső Guru szájában található tudástól, vagyis az Ő Abszolút Szabadsága-- (āntarī pratibhā) kétségtelenül (hi) a Teste (tanuḥ) az egyetlen Úrnak, aki Tudatosság (ekasya saṁvid-nāthasya). A tiszta tudatosság hullámainak kereke --mindezek az erőcsoportok-- (saṁvid-ūrmi-cakram) egy korlátolt módon (mitam) imádott (upāsyate), mint kedvező (saumyam) vagy (vā) más --vagyis 'raudra' vagy 'kedvezőtlen'-- (anyat)||115||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अस्य स्यात्पुष्टिरित्येषा संविद्देवी तयोदितात्।
ध्यानात्सञ्जल्पसम्मिश्राद्व्यापाराच्चापि बाह्यतः॥११६॥
स्फुटीभूता सती भाति तस्य तादृक्फलप्रदा।
पुष्टिः शुष्कस्य सरसीभावो जलमतः सितम्॥११७॥
अनुगम्य ततो ध्यानं तत्प्रधानं प्रतन्यते।
ये च स्वभावतो वर्णा रसनिःष्यन्दिनो यथा॥११८॥
दन्त्यौष्ठ्यदन्त्यप्रायास्ते कैश्चिद्वर्णैः कृताः सह।
तं बीजभावमागत्य संविदं स्फुटयन्ति ताम्॥११९॥
पुष्टिं कुरु रसेनैनमाप्याययतरामिति।
सञ्जल्पोऽपि विकल्पात्मा किं तामेव न पूरयेत्॥१२०॥
अमृतेयमिदं क्षीरमिदं सर्पिर्बलावहम्।
तेनास्य बीजं पुष्णीयामित्येनां पूरयेत्क्रियाम्॥१२१॥

Asya syātpuṣṭirityeṣā saṁviddevī tayoditāt|
Dhyānātsañjalpasammiśrādvyāpārāccāpi bāhyataḥ||116||
Sphuṭībhūtā satī bhāti tasya tādṛkphalapradā|
Puṣṭiḥ śuṣkasya sarasībhāvo jalamataḥ sitam||117||
Anugamya tato dhyānaṁ tatpradhānaṁ pratanyate|
Ye ca svabhāvato varṇā rasaniḥṣyandino yathā||118||
Dantyauṣṭhyadantyaprāyāste kaiścidvarṇaiḥ kṛtāḥ saha|
Taṁ bījabhāvamāgatya saṁvidaṁ sphuṭayanti tām||119||
Puṣṭiṁ kuru rasenainamāpyāyayatarāmiti|
Sañjalpo'pi vikalpātmā kiṁ tāmeva na pūrayet||120||
Amṛteyamidaṁ kṣīramidaṁ sarpirbalāvaham|
Tenāsya bījaṁ puṣṇīyāmityenāṁ pūrayetkriyām||121||

Egy (belső) diskurzussal --vagyis mantra ismétléssel-- felruházott meditáción keresztül (dhyānāt sañjalpa-sammiśrāt), (mely) a Tudatosság Úrnőjéből (eṣā saṁvid-devī tayā) tárul fel (uditāt), (amikor Ő felölti ezt a formát:) 'Legyen benne erő (asya syāt puṣṭiḥ iti) !' --a Guru erre gondol, amikor realizálja, hogy tanítványa valamilyen okból gyenge--, és még (ca api) a külső aktivitásokon keresztül is (vyāpārāt... bāhyataḥ), amikor Ő --a Tudatosság Úrnője megjelenvén abban a formában-- evidenssé válik (sphuṭī-bhūtā satī), Ő ragyog (bhāti) számára (tasya), mint Adományozója egy ilyen gyümölcsnek (tādṛk-phala-pradā). Az ereje --védelme-- (puṣṭiḥ) valakinek, aki gyenge, (śuṣkasya) (a rendszerében) gyarapodó ízzel kapcsolatos (sarasī-bhāvaḥ) -ezért (atas), a víz (jalam) (bizonyosan) tiszta --szó szerint fehér-- (sitam).

Megértvén végül (ezt) --vagyis hogy a víz biztosan fehér vagy tiszta-- (anugamya), így (tatas) a meditáció (dhyānam), minek fő része --minek magja-- az --vagyis az, hogy a víz biztosan fehér-- (tat-pradhānam) terjed --vagyis folytatódik-- (pratanyate). És (ca) a betűk (varṇāḥ), amik (ye), saját természetüknél fogva (sva-bhāvataḥ), ízt hoznak létre (rasa-niḥṣyandinaḥ) -például (yathā), főként azok, amik fog-ajak hangok vagy csupán foghangok (dantya-oṣṭhya-dantya-prāyāḥ te), kombinálva (kṛtāḥ saha) más betűkkel (kaiścit varṇaiḥ) -, a mantra állapotának elérése után --a betűk teljes kombinációja teljes mantra-vá válik-- (tam bīja-bhāvam āgatya), megnyilvánítják --vagyis a betűk megnyilvánítják-- (sphuṭayanti) a tudatosságot --vagyis azt a formát, amit a Tudatosság Úrnője felöltött, hogy legyen benne erő-- (saṁvidam... tām)

Miért (kim) nem képes beteljesedést adni (na pūrayet) még (api) egy (ilyen) vikalpa-kból álló (vikalpa-ātmā) (belső) diskurzus --vagyis mantra ismétlés-- (sem) (sañjalpaḥ), eme tudatosságnak --vagyis Legyen benne erő!-- (tāmeva) ?: 'Az ő (enam) ízzel való (rasena) táplálása (puṣṭim kuru) erősíti meg (āpyāyayatarām) őt (enam... iti)!'.

(De a Guru képes végrehajtani ugyanezt egy rituálén keresztül, azt mondván:) 'Ez (iyam) az amṛtā --egyfajta gyógynövény-- (amṛtā), ez (idam) joghurt (kṣīram), (ez) tisztított vaj (sarpis), mely erőt ad (bala-āvaham) --ezek az elemek azok, amiket a Guru használ ebben a speciális rítusban--. Táplálom (puṣṇīyām) az ő --a tanítvány-- (asya) magját (bījam) azokkal --azokkal a felajánlásokkal-- (tena... iti) '. (Ez a módszer) beteljesedést ad (pūrayet) ennek a rituálénak (enām... kriyām)||116-121||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 122 - 130

तस्माद्विश्वेश्वरो बोधभैरवः समुपास्यते।
अवच्छेदानवच्छिद्भ्यां भोगमोक्षार्थिभिः क्रमात्॥१२२॥

Tasmādviśveśvaro bodhabhairavaḥ samupāsyate|
Avacchedānavacchidbhyāṁ bhogamokṣārthibhiḥ kramāt||122||

Ezért (tasmāt), az univerzum Ura (viśva-īśvaraḥ) -vagyis a tudatos Bhairava (bodha-bhairavaḥ) - imádott (samupāsyate) egy limitált vagy nem limitált módon (avaccheda-anavacchidbhyām) azok által, aki vágynak a világi élvezetre és a Felszabadulásra (bhoga-mokṣa-arthibhiḥ), rendre (kramāt)||122||

Jelenleg még kifejtések nélkül


येऽप्यन्यदेवताभक्ता इत्यतो गुरुरादिशत्।
ये बोधाद्व्यतिरिक्तं हि किञ्चिद्याज्यतया विदुः॥१२३॥
तेऽपि वेद्यं विविञ्चाना बोधाभेदेन मन्वते।
तेनाविच्छिन्नतामर्शरूपाहन्ताप्रथात्मनः॥१२४॥
स्वयम्प्रथस्य न विधिः सृष्ट्यात्मास्य च पूर्वगः।
वेद्या हि देवतासृष्टिः शक्तेर्हेतोः समुत्थिता॥१२५॥
अहंरूपा तु संवित्तिर्नित्या स्वप्रथनात्मिका।
विधिर्नियोगस्त्र्यंशा च भावना चोदनात्मिका॥१२६॥

Ye'pyanyadevatābhaktā ityato gururādiśat|
Ye bodhādvyatiriktaṁ hi kiñcidyājyatayā viduḥ||123||
Te'pi vedyaṁ viviñcānā bodhābhedena manvate|
Tenāvicchinnatāmarśarūpāhantāprathātmanaḥ||124||
Svayamprathasya na vidhiḥ sṛṣṭyātmāsya ca pūrvagaḥ|
Vedyā hi devatāsṛṣṭiḥ śakterhetoḥ samutthitā||125||
Ahaṁrūpā tu saṁvittirnityā svaprathanātmikā|
Vidhirniyogastryaṁśā ca bhāvanā codanātmikā||126||

'Még (api) más istenségek követői is-- (anya-devatā-bhaktāḥ iti) ...' --Bhagavadgītā IX.23--, ezért (atas), (ezen stanzán keresztül) a Guru --az Úr Kṛṣṇa-- (guruḥ) rámutatott (ādiśat), (hogy ha) azok (te), akik (ye) mást (kiñcid) tekintenek (viduḥ) egy áldozat során imádandónak (yājyatayā), (ám az) elkülönült (vyatiriktam hi) a Tudatosságtól (bodhāt), (aprólékosan) elemezvén (viviñcānāḥ) (imádatuk) tárgyát (vedyam), ráébrednének (manvate), (hogy imádatuk tárgya) egy a Tudatossággal (bodha-abhedena).

Ezért (tena), nincs szabály (na vidhiḥ) -ami egy megnyilvánulás (sṛṣṭi-ātmā) és (ca) valami megelőző (asya... pūrvagaḥ) - annak esetében, Aki Önmagától tárul fel --spontán-- (svayam-prathasya) (és) akinek természete az Én-tudatosság kiterjedése, ami (nem egyéb, mint) a zavartalan Ön-éberség (avicchinnata-āmarśa-rūpa-ahantā-prathā-ātmanaḥ).

Mert (hi), az istenség megnyilvánulása (devatā-sṛṣṭiḥ) egy tudható (vedyā), ami feltárult (samutthitā) Śakti (śakteḥ) miatt (hetoḥ), ám (tu) az 'Én' természete (ahaṁ-rūpā) (a) végtelen Tudatosság (saṁvittiḥ nityā), ami feltárul/kitárul Önmagától (sva-prathana-ātmikā). Egy szabály (vidhiḥ) (nem más, mint) egy parancs (niyogaḥ) és (ca) egy kontempláció vagy reflexió (bhāvanā) - (ez a kontempláció vagy reflexió) három aspektussal bír (tri-aṁśā) (és) annak természete az ösztökéléssel kapcsolatos (codana-ātmikā)||123-126||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तदेकसिद्धा इन्द्राद्या विधिपूर्वा हि देवताः।
अहंबोधस्तु न तथा ते तु संवेद्यरूपताम्॥१२७॥
उन्मग्नामेव पश्यन्तस्तं विदन्तोऽपि नो विदुः।
तदुक्तं न विदुर्मां तु तत्त्वेनातश्चलन्ति ते॥१२८॥

Tadekasiddhā indrādyā vidhipūrvā hi devatāḥ|
Ahaṁbodhastu na tathā te tu saṁvedyarūpatām||127||
Unmagnāmeva paśyantastaṁ vidanto'pi no viduḥ|
Taduktaṁ na vidurmāṁ tu tattvenātaścalanti te||128||

Az istenségeket (devatāḥ), mint Indra, stb. (indra-ādyāḥ), (kik) kizárólag eme (vidhi vagy szabály) által bizonyítottak (tad-eka-siddhāḥ), kétségtelenül megelőzi (egy ilyen) vidhi (vidhi-pūrvāḥ). Bár (tu), az Én-tudatosság (aham-bodhaḥ) nem (na) ilyen (tathā). A (más istenségek) imádói (te) tapasztalják (paśyantaḥ), hogy a tudható formája (saṁvedya-rūpatām) feltárult (unmagnāmeva) --vagyis csupán a Legfőbb Valóság objektív aspektusát realizálják--, (és) bár (api) ismerik (vidantaḥ) Azt --Tudatosságot-- (tam), --mert a Tudatosság felölti a tudható formáját--, nem értik (no viduḥ). Ez (that) ki van mondva (uktam) (Bhagavadgītā IX.24-ben:) 'Ők (te) nem (na) ismernek (viduḥ) Engem (mām) valójában --aki Én valójában vagyok-- (tu tattvena) (és) ezért (atas) tovatűnnek (calanti)'||127-128||

Jelenleg még kifejtések nélkül


चलनं तु व्यवच्छिन्नरूपतापत्तिरेव या।
देवान्देवयजो यान्तीत्यादि तेन न्यरूप्यत॥१२९॥

Calanaṁ tu vyavacchinnarūpatāpattireva yā|
Devāndevayajo yāntītyādi tena nyarūpyata||129||

Tovatűnni (calanam tu) (azt jelenti) csupán limitált természetet vagy formát ölteni (vyavacchinna-rūpatā-āpattiḥ eva yā). Ezért (tena), (az Úr Kṛṣṇa) kimondta (nyarūpyata) (a Bhagavadgītā VII.23:) 'Azok, akik isteneket imádnak áldozatokkal (deva-yajaḥ), azok az istenekhez (devān) mennek (yānti) ', stb. (iti-ādi)||129||

Jelenleg még kifejtések nélkül


निमज्ज्य वेद्यतां ये तु तत्र संविन्मयीं स्थितिम्।
विदुस्ते ह्यनवच्छिन्नं तद्भक्ता अपि यान्ति माम्॥१३०॥

Nimajjya vedyatāṁ ye tu tatra saṁvinmayīṁ sthitim|
Viduste hyanavacchinnaṁ tadbhaktā api yānti mām||130||

Mindazonáltal (tu) azok (ye), akik elmerülvén (nimajjya) az objektivitásban (vedyatām), ismerik (viduḥ) ott --az objektív formában, amit imádnak-- (tatra), az Állapotot (sthitim), ami (csupán) tiszta Tudatosság (saṁvin-mayīm), ők (te) kétségtelenül (hi) Hozzám (mām) jönnek (yānti), még ha (api) más istenek követői is (tad-bhaktāḥ)||130||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 131 - 140

सर्वत्रात्र ह्यहंशब्दो बोधमात्रैकवाचकः।
स भोक्तृप्रभुशब्दाभ्यां याज्ययष्ट्टतयोदितः॥१३१॥

Sarvatrātra hyahaṁśabdo bodhamātraikavācakaḥ|
Sa bhoktṛprabhuśabdābhyāṁ yājyayaṣṭṭatayoditaḥ||131||

Itt (atra hi), mindenhol (sarvatra) (a Bhagavadgītā mindezen stanzáiban) az 'Aham' --szó szerint Én-- (ahaṁ-śabdaḥ) egy kifejezés, mely kizárólag a Tudatosságot jelzi (bodha-mātra-eka-vācakaḥ). Ő --az Úr-- (saḥ), az 'élvező' és 'Úr' szavak által (bhoktṛ-prabhu-śabdābhyām), úgy mond (uditaḥ) imádó és imádott --szó szerint imádott és imádó-- (yājya-yaṣṭṭatayā)||131||

Jelenleg még kifejtések nélkül


याजमानी संविदेव याज्या नान्येति चोदितम्।
नान्याकृतिः कुतोऽप्यन्या देवता न हि सोचिता॥१३२॥

Yājamānī saṁvideva yājyā nānyeti coditam|
Nānyākṛtiḥ kuto'pyanyā devatā na hi socitā||132||

(Korábban) ki lett mondva (ca uditam), hogy (iti) 'Imádó (yājamānī) Tudatosság (saṁvid eva) nem más (na anyā), mint az imádott (Tudatosság) (yājyā) '. (Ha ez így van,) akkor nincs más (na anyā) forma (ākṛtiḥ). (Akkor,) honnan (kutas api) (származik ideája) egy másik (anyā) istenségnek (devatā) ? Ez (a másik forma) (sā) nem (na hi) elfogadható (ucitā)||132||

Jelenleg még kifejtések nélkül


विधिश्च नोक्तः कोऽप्यत्र मन्त्रादि वृत्तिधाम वा।
सोऽयमात्मानमावृत्य स्थितो जडपदं गतः॥१३३॥
आवृतानावृतात्मा तु देवादिस्थावरान्तगः।
जडाजडस्याप्येतस्य द्वैरूप्यस्यास्ति चित्रता॥१३४॥

Vidhiśca noktaḥ ko'pyatra mantrādi vṛttidhāma vā|
So'yamātmānamāvṛtya sthito jaḍapadaṁ gataḥ||133||
Āvṛtānāvṛtātmā tu devādisthāvarāntagaḥ|
Jaḍājaḍasyāpyetasya dvairūpyasyāsti citratā||134||

És (ca) (Ő --Śiva, aki Tudatosság--) itt (atra), nincs (na) valami (kaḥ api) szabálynak --előírásnak-- (vidhiḥ) vagy (vā) az aktivitás székhelyének tekintve (uktaḥ), (mely) azoknak a szabályoknak alkalmazásából áll (vṛtti-dhāma), mint mantravākya, stb. (mantra-ādi).

Eme bizonyos (Śiva) (saḥ ayam), Önmaga elfedésének folytonos aktusa miatt (āvṛtya sthitaḥ), az érzéketlen állapottá válik (gataḥ) --vagyis Ő áthatja az univerzum minden élettelen dolgát-- (jaḍa-padam). Ám (tu) felöltvén egy elfedett és nem fedett természetet (āvṛta-anāvṛta-ātmā), Ő válik (minden létezővé) az istenektől le a növényekig (deva-ādi-sthāvara-anta-gaḥ). (És) tekintve eme kettős formáját az élettelennek-élőnek (jaḍa-ajaḍasya api etasya dvairūpyasya), létezik (asti) egy variáció (citratā)||133-134||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तस्य स्वतन्त्रभावो हि किं किं यन्न विचित्रयेत्।
तदुक्तं त्रिशिरःशास्त्रे सम्बुद्ध इति वेत्ति यः।
ज्ञेयभावो हि चिद्धर्मस्तच्छायाच्छादयेन्न ताम्॥१३५॥

Tasya svatantrabhāvo hi kiṁ kiṁ yanna vicitrayet|
Taduktaṁ triśiraḥśāstre sambuddha iti vetti yaḥ|
Jñeyabhāvo hi ciddharmastacchāyācchādayenna tām||135||

Mi az (kim kim), amit (yad) az Ő (tasya) Abszolút Szabadságának Állapota (svatantra-bhāvaḥ hi) nem tud (na) felosztani (vicitrayet) !? Az (tad), említve lett (uktam) a Triśirobhairavatantra-ban (triśiraḥ-śāstre) : ' (Ő) maradéktalanul felébredett (sambuddhaḥ), aki (yaḥ) így (iti) ismer és tapasztal (vetti) '. Az objektív állapota --az objektumnak levés állapota-- (jñeya-bhāvaḥ) kétségtelenül (szintén) a Tudatosság természete (hi cid-dharmaḥ). Annak árnyéka --vagyis eme objektív állapot egy árnyéka a Tudatosságnak-- (tad-chāyā) nem (na) fedi el (ācchādayet) Azt (tām) --az objektumok nem fedik el a Tudatosságot--||135||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तेनाजडस्य भागस्य पुद्गलाण्वादिसञ्ज्ञिनः।
अनावरणभागांशे वैचित्र्यं बहुधा स्थितम्॥१३६॥

Tenājaḍasya bhāgasya pudgalāṇvādisañjñinaḥ|
Anāvaraṇabhāgāṁśe vaicitryaṁ bahudhā sthitam||136||

Ezért (tena), változatosság (vaicitryam) van jelen (sthitam) sok féle módon (bahudhā) az élettel teli rész (ajaḍasya bhāgasya) feltáró részében (anāvaraṇa-bhāga-aṁśe), minek neve pudgala, aṇu, stb. (pudgala-aṇu-ādi-sañjñinaḥ)||136||

Jelenleg még kifejtések nélkül


संविद्रूपे न भेदोऽस्ति वास्तवो यद्यपि ध्रुवे।
तथाप्यावृतिनिर्ह्रासतारतम्यात्स लक्ष्यते॥१३७॥

Saṁvidrūpe na bhedo'sti vāstavo yadyapi dhruve|
Tathāpyāvṛtinirhrāsatāratamyātsa lakṣyate||137||

Bár (yadi api), valójában nincs (na... asti vāstavas) dualitás (bhedaḥ) a Tudatosság állandó formájában (saṁvid-rūpe... dhruve), még akkor sem (tathā api), ha Ő (saḥ) egyfajta fokozatosságon keresztül tapasztalt (lakṣyate) (mely) a fedettség vagy fátyol --vagyis mala vagy tisztátalanság-- csökkenéséből (áll) (āvṛti-nirhrāsa-tāratamyāt)||137||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तद्विस्तरेण वक्ष्यामः शक्तिपातविनिर्णये।
समाप्य परतां स्थौल्यप्रसङ्गे चर्चयिष्यते॥१३८॥

Tadvistareṇa vakṣyāmaḥ śaktipātavinirṇaye|
Samāpya paratāṁ sthaulyaprasaṅge carcayiṣyate||138||

Az --az előző stanzában említett fokozatosság-- (tad) szóba kerül később (vakṣyāmaḥ) részletesen (vistareṇa) -az Erő alászállásáról szóló értekezésben --vagyis a tizenharmadik fejezetben-- (śakti-pāta-vinirṇaye) -. (Egy ilyen fokozatosságról) (itt -az első fejezetben-) bevezető jelleggel (samāpya paratām) tárgyalunk (carcayiṣyate) --szó szerint elérvén a para vagy uddeśa állapotát, vagyis a bevezető jellegű állítást-- nehogy ez a könyv túl terjedelmes legyen --szó szerint a terjedelmesség eshetőségében-- (sthaulya-prasaṅge)||138||

Jelenleg még kifejtések nélkül


अतः कञ्चित्प्रमातारं प्रति प्रथयते विभुः।
पूर्णमेव निजं रूपं कञ्चिदंशांशिकाक्रमात्॥१३९॥

Ataḥ kañcitpramātāraṁ prati prathayate vibhuḥ|
Pūrṇameva nijaṁ rūpaṁ kañcidaṁśāṁśikākramāt||139||

Ezért (atas), a Mindent Átható (vibhuḥ) (azonnal) bemutatja (prathayate) a tökéletes (pūrṇam eva) belső természetet (nijam rūpam) néhány ismerőnek --vagyis néhány tapasztalónak-- (prati-kañcid-pramātāram), (míg Ő bemutatja ugyanazt a tökéletes belső természetet) valaki (másnak) (kañcid), (ám) egy fokozatos módon --szó szerint egy részről részre történő módon-- (aṁśa-aṁśikā-kramāt)||139||

Jelenleg még kifejtések nélkül


विश्वभावैकभावात्मस्वरूपप्रथनं हि यत्।
अणूनां तत्परं ज्ञानं तदन्यदपरं बहु॥१४०॥

Viśvabhāvaikabhāvātmasvarūpaprathanaṁ hi yat|
Aṇūnāṁ tatparaṁ jñānaṁ tadanyadaparaṁ bahu||140||

Az aṇu vagy korlátolt létezők számára (aṇūnām), ez (tad) a Tudás (jñānam) a Legfőbb (param), ami (yad) egy (azonnali) feltárása az egyén saját természetének, kinek természete egy univerzális Létező (viśva-bhāva-eka-bhāva-ātma-sva-rūpa-prathanam). A másik (tudás) az (tad-anyat), ami alacsony (aparam) (és) sokrétű (bahu)||140||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 Stanzák 141 - 150

तच्च साक्षादुपायेन तदुपायादिनापि वा।
प्रथमानं विचित्राभिर्भङ्गीभिरिह भिद्यते॥१४१॥

Tacca sākṣādupāyena tadupāyādināpi vā|
Prathamānaṁ vicitrābhirbhaṅgībhiriha bhidyate||141||

És (ca) az (alacsony és sokrétű tudás) (tad), (akár) egy közvetlen módszeren keresztül (sākṣāt-upāyena) vagy akár (api vā) eme (közvetlen módszerhez) vezető módszereken, stb. keresztül (tad-upāya-ādinā api), feltárja magát (prathamānam) számos módon (vicitrābhiḥ bhaṅgībhiḥ), itt felosztott (iha bhidyate)||141||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तत्रापि स्वपरद्वारद्वारित्वात्सर्वशोंऽशशः।
व्यवधानाव्यवधिना भूयान्भेदः प्रवर्तते॥१४२॥

Tatrāpi svaparadvāradvāritvātsarvaśo'ṁśaśaḥ|
Vyavadhānāvyavadhinā bhūyānbhedaḥ pravartate||142||

Ebben --az alacsony és sokrétű tudásban, ami felosztott-- (tatra api), a különbözőség (bhedaḥ) bőséges (bhūyān... pravartate), lévén az elérhető az egyén saját belépésén keresztül vagy más belépésen keresztül (sva-para-dvāra-dvāritvāt). (Emellett, a belépés lehet) teljes vagy részleges (sarvaśa-aṁśaśaḥ), zavart vagy zavartalan (vyavadhāna-avyavadhinā)||142||

Jelenleg még kifejtések nélkül


ज्ञानस्य चाभ्युपायो यो न तदज्ञानमुच्यते।
ज्ञानमेव तु तत्सूक्ष्मं परं त्विच्छात्मकं मतम्॥१४३॥

Jñānasya cābhyupāyo yo na tadajñānamucyate|
Jñānameva tu tatsūkṣmaṁ paraṁ tvicchātmakaṁ matam||143||

És (ca) a (Legfőbb) Tudáshoz (vezető) (jñānasya) módszerek (abhyupāyaḥ yaḥ) nem úgy ismertek (na... ucyate), (mint ami) tudatlanság Arról --a Legfőbb Valóságról-- (tad-ajñānam). (A Magasabb) Tudás (jñānam eva) bizonyosan úgy tekintett (tu... matam), mint ami finom aspektusa annak --vagyis a tudásnak-- (tad-sūkṣmam), ám (tu) telve a Legfőbb Akarattal (param... icchā-ātmakam)||143||

Jelenleg még kifejtések nélkül


उपायोपेयभावस्तु ज्ञानस्य स्थौल्यविश्रमः।
एषैव च क्रियाशक्तिर्बन्धमोक्षैककारणम्॥१४४॥

Upāyopeyabhāvastu jñānasya sthaulyaviśramaḥ|
Eṣaiva ca kriyāśaktirbandhamokṣaikakāraṇam||144||

A módszer és cél --vagyis a cél elérésének módszere és a cél maga-- állapota (upāya-upeya-bhāvaḥ tu) a (Legfőbb) Tudás --vagyis a Legfőbb Akarat-- (jñānasya) alacsony (szintjének) kiterjedése (sthaulya-viśramaḥ). És (ca) ez (eṣā eva) a Kriyāśakti --szó szerint a Cselekvés Ereje, vagyis a Legfőbb Tudás alacsony (szintjének) kiterjedése-- (kriyā-śaktiḥ) az egyedüli oka a kötöttségnek és felszabadulásnak (bandha-mokṣa-eka-kāraṇam)||144||

Jelenleg még kifejtések nélkül


तत्राद्ये स्वपरामर्शे निर्विकल्पैकधामनि।
यत्स्फुरेत्प्रकटं साक्षात्तदिच्छाख्यं प्रकीर्तितम्॥१४५॥

Tatrādye svaparāmarśe nirvikalpaikadhāmani|
Yatsphuretprakaṭaṁ sākṣāttadicchākhyaṁ prakīrtitam||145||

Ott (tatra), az Én első tapasztalásában, ami egyedüli székhelye a vikalpa-któl mentes állapotnak (ādye sva-parāmarśe nis-vikalpa-eka-dhāmani), az (tad), ami (yad) tisztán (prakaṭam) megnyilvánul (sphuret) azonnal (sākṣāt), úgy nevezett, mint "Akarat" (icchā-ākhyam prakīrtitam)||145||

Jelenleg még kifejtések nélkül


यथा विस्फुरितदृशामनुसन्धिं विनाप्यलम्।
भाति भावः स्फुटस्तद्वत्केषामपि शिवात्मता॥१४६॥

Yathā visphuritadṛśāmanusandhiṁ vināpyalam|
Bhāti bhāvaḥ sphuṭastadvatkeṣāmapi śivātmatā||146||

Miképp (yathā), annak esetében, kinek víziója tiszta (visphurita-dṛśām), az objektum (bhāvaḥ) tisztán (sphuṭaḥ) megjelenik (bhāti) anélkül (api-vinā), hogy azt egyáltalán (alam) fel kellene deríteni (anusandhim), így szintén (tadvat), Śiva Esszenciája (śiva-ātmatā) (tisztán megjelenik, bármiféle további felfedezés vagy elemzés nélkül) néhány (yogī) esetében (keṣām api)||146||

Jelenleg még kifejtések nélkül


भूयो भूयो विकल्पांशनिश्चयक्रमचर्चनात्।
यत्परामर्शमभ्येति ज्ञानोपायं तु तद्विदुः॥१४७॥

Bhūyo bhūyo vikalpāṁśaniścayakramacarcanāt|
Yatparāmarśamabhyeti jñānopāyaṁ tu tadviduḥ||147||

(Bár, a bölcsek) tudják (viduḥ), hogy a tudás Módszere --vagyis a Śāktopāya-- (jñāna-upāyam), ami (tad-yat), egy repetitív (intellektuális) elemzés, mely a vikalpa-kon alapuló megfigyelés fokozatosságából áll (bhūyas bhūyas vikalpa-aṁśa-niścaya-krama-carcanāt), eljut (abhyeti) a parāmarśa (állapotába) --egy intenzív ébersége a Tudatosságnak, két realitás között-- (parāmarśam)||147||

Jelenleg még kifejtések nélkül


यत्तु तत्कल्पनाकॢप्तबहिर्भूतार्थसाधनम्।
क्रियोपायं तदाम्नातं भेदो नात्रापवर्गगः॥१४८॥

Yattu tatkalpanākḷptabahirbhūtārthasādhanam|
Kriyopāyaṁ tadāmnātaṁ bhedo nātrāpavargagaḥ||148||

De (tu) az, ami (tad) úgy ismert (āmnātam), mint a cselekvés Módszere -- Āṇavopāya-- (kriyā-upāyam), ami (yad) külső módszereket használ, amiket az Ő Akarata dolgozott ki --szó szerint képzelt el-- a cél eléréséhez (tad-kalpanā-kḷpta-bahis-bhūta-arthasādhanam). A különbségek (a különböző upāya-k vagy módszerek között) (bhedaḥ) nincsenek hatással/nem érintik a Felszabadulást --vagyis a Felszabadulás mindig egy, a módszerek különbözősége ellenére-- (na atra apavargagaḥ)||148||

Jelenleg még kifejtések nélkül


यतो नान्या क्रिया नाम ज्ञानमेव हि तत्तथा।
रूढेर्योगान्ततां प्राप्तमिति श्रीगमशासने॥१४९॥

Yato nānyā kriyā nāma jñānameva hi tattathā|
Rūḍheryogāntatāṁ prāptamiti śrīgamaśāsane||149||

A tiszteletreméltó Gamatantra-ban (śrī-gama-śāsane) (ki van mondva:) 'Mivel (yatas) az, aminek neve (nāma) Kriyā --Cselekvés-- (kriyā) valójában (eva hi) nem más (na anyā), mint Jñāna --Tudás-- (jñānam), (és) az --a Tudás-- (tad), amikor kifejlődik (rūḍheḥ) ilyen módon (tathā), a Yoga-ba kulminál (yoga-antatām prāptam iti)'||149||

Jelenleg még kifejtések nélkül


योगो नान्यः क्रिया नान्या तत्त्वारूढा हि या मतिः।
स्वचित्तवासनाशान्तौ सा क्रियेत्यभिधीयते॥१५०॥

Yogo nānyaḥ kriyā nānyā tattvārūḍhā hi yā matiḥ|
Svacittavāsanāśāntau sā kriyetyabhidhīyate||150||

--A Gamatantra folytatódik-- 'A Yoga (yogaḥ) nem egyéb, mint (na anyaḥ) Kriyā --Cselekvés-- (kriyā), (és Kriyā) nem más, mint (na anyā) (a Yoga. És) a (sā) mati --kogníció-- (matiḥ) -ami (yā) a (Legfőbb) Princípiumban nyugszik (tattva-ārūḍhā hi) -, hogy lenyugtassa az egyén elméjében a lenyomatokat (sva-citta-vāsanā-śāntau) - úgy nevezett (abhidhīyate), mint Kriyā (kriyā iti)'||150||

Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 További Információ

Gabriel Pradīpaka

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.



Vissza Bevezetés Fel  Folytatás 1. 151-300

Írj kommentet

A kommentáláshoz regisztrálj, és jelentkezz be.