Abhinavagupta - Paramārthasāra (Paramarthasara) Stanzák 67-70 - Nem-duális kashmiri Shaivizmus - Sanskrit & Trika Shaivism
Sanskrit & Trika Shaivism (Magyar-Főoldal)

JavaScript letiltva! Ellenőrizd ezt a linket!


 Abhinavagupta - Paramārthasāra (Paramarthasara) Stanzák 67-70 - Nem-duális kashmiri Shaivizmus

Normál fordítás


 Bevezetés

A Paramārthasāra folytatódik további négy stanzával. Ez a tizenhetedik stanza-csoport, ami a teljes szöveget alkotó 105 stanzából négyet fed le.

Természetesen, mellékelem az eredeti stanzákat, amiket Yogarāja kommentál. Valamint írni fogok elég sok megjegyzést, hogy az átlagos olvasó számára is annyira érthetővé tegyem a könyvet, amennyire csak lehetséges.

Yogarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg Abhinavagupta eredeti stanzái sötétvörösek. Emellett, a transzliteráción belül, az eredeti stanzák barnák, Yogarāja kommentárja viszont fekete. A fordításban szintén, Abhinavagupta eredeti stanzái, vagyis a Paramārthasāra zöld és fekete betűkkel szerepelnek, míg Yogarāja kommentárja tartalmaz fekete és vörös szavakat is.

Olvasd a Paramārthasāra-t és tapasztald meg a Legfőbb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.

Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.

fel


67. Stanza

एवं स्वात्मप्रत्यवमर्शोपपत्त्या ज्ञानिना विगलितकर्मफलाभिलाषेण कृतमपि कर्म न फलाय — इत्यावेदयन्स्वानुभवसिद्धं लोकदृष्टान्तमाह


इति युक्तिभिरपि सिद्धं यत्कर्म ज्ञानिनो न सफलं तत्।
न ममेदमपि तु तस्येति दार्ढ्यतो नहि फलं लोके॥६७॥


अहमेव चिद्घनः स्वतन्त्रः सर्वप्रमात्रन्तरतमत्वेन सर्वकर्मकारी नाहं वा कर्ता पारमेश्वरी स्वातन्त्र्यशक्तिरित्थं करोति — इति मम शुद्धचैतन्यरूपस्यैतावता किमायातम् — इति युक्तिभिः प्राक्प्रतिपादितस्वरूपाभिरुपपत्तिभिर्व्याख्यातस्वात्मस्वरूपविदः प्रमातुरुभयथा देहाद्यहम्भावाभावाद्धेयोपादेयशून्यत्वेन यत्सिद्धं कर्म निष्पन्नमपि कृतं न सफलं न तत्फलेन युज्यते तस्यात्मज्ञानिनः प्रतिपादितवदुभयथा कृत्रिमत्वाभावात्कृतमपि कर्म कुत्र फलेन योगं कुर्याद्देहादिप्रमातृताभिमानस्वभावाश्रयाभावान्न कुत्रचित् — इति यावत्। कृतस्य कर्मणो या प्रमातुः फलाभिमानरूढिरेष एवाश्रयो ज्ञानिनस्त्वभिमानाभावात्स्वस्मिन्रूप एव प्रक्षीणं कर्म न फलेन सम्बध्यते — इति। नन्वभिमानादेव कर्म फलेन युज्यते — इति कुत्र यथा — इत्याह न ममेदमपि इत्यादि। दृष्टं चैतन्नापूर्वं यथा न ममेदं यज्ञादिकं कर्म अपि तु तस्य कस्याप्यर्थवतो यजमानस्य इति अनया बुद्ध्या कृतमपि यज्ञादिकं कर्म लोके मूल्यार्थितया फलाभिमानाभावान्न यतस्तत्कर्म पारलौकिकेन फलेन युक्तं कल्पते। तथा हि — यजन्ति याजका यजते यजमान इति न्यायेन यजतामृत्विजां यज्ञकर्म स्वयं कृतवतामपीदमश्वमेधादिकं यज्ञकर्म नास्माकं किञ्चिदपि तु दीक्षितस्य पुण्यवतो वयं किलेह यज्ञकर्माणि नियमितमूल्यमात्रार्थिनोऽत्र न केचनैव यजमानः पुनरमुना कर्मणा स्वर्गादिफलभागपीति तेषां कर्मफलाभिमानाभावान्न स्वयं कृतमपि कर्म तदीयेन स्वर्गादिना फलेन युज्यते यजमानस्तु तत्र यज्ञकर्म स्वयमकुर्वाण ऋत्विङ्निर्वर्त्यकर्ममुखप्रेक्ष्यपि ममेदमश्वमेधादिकं यज्ञकर्म मदीयेन धनेनाम्यृत्विजः कर्मणि प्रवृत्ता इति ममैव स्वर्गादिफलं देहपातादवश्यं भावि — इत्यकुर्वाणस्यापि यथा समीहितकर्मफलाभिमानदार्ढ्यात्तत्तस्य कर्म फलेन युज्यते। अत एव कर्त्रभिप्राये क्रियाफल इति दीक्षितात्कर्तुर्यजते यजमान इत्यात्मनेपदं कर्त्रनभिप्राये तु परस्मैपदं यजन्ति याजका इति। इयान्महिमा दुर्लङ्घ्यो विकल्पस्वातन्त्र्यस्य — यत्स्वयं कृतमपि कर्म फलाभिमानाभावात्तत्फलेन न युज्यतेऽन्यैः कृतमपि कर्म ममेदमित्यभिमानदार्ढ्यात्फलयुक्तं स्यात्तस्मादृत्विग्व्यापारवत्क्रियमाणं योगिना कर्म फलाभिमानाभावान्न तत्सफलं भवेत् — इति॥६७॥

Evaṁ svātmapratyavamarśopapattyā jñāninā vigalitakarmaphalābhilāṣeṇa kṛtamapi karma na phalāya — Ityāvedayansvānubhavasiddhaṁ lokadṛṣṭāntamāha


Iti yuktibhirapi siddhaṁ yatkarma jñānino na saphalaṁ tat|
Na mamedamapi tu tasyeti dārḍhyato nahi phalaṁ loke||67||


Ahameva cidghanaḥ svatantraḥ sarvapramātrantaratamatvena sarvakarmakārī nāhaṁ vā kartā pārameśvarī svātantryaśaktiritthaṁ karoti — Iti mama śuddhacaitanyarūpasyaitāvatā kimāyātam — Iti yuktibhiḥ prākpratipāditasvarūpābhirupapattibhirvyākhyātasvātmasvarūpavidaḥ pramāturubhayathā dehādyahambhāvābhāvāddheyopādeyaśūnyatvena yatsiddhaṁ karma niṣpannamapi kṛtaṁ na saphalaṁ na tatphalena yujyate tasyātmajñāninaḥ pratipāditavadubhayathā kṛtrimatvābhāvātkṛtamapi karma kutra phalena yogaṁ kuryāddehādipramātṛtābhimānasvabhāvāśrayābhāvānna kutracit — Iti yāvat| Kṛtasya karmaṇo yā pramātuḥ phalābhimānarūḍhireṣa evāśrayo jñāninastvabhimānābhāvātsvasminrūpa eva prakṣīṇaṁ karma na phalena sambadhyate — Iti| Nanvabhimānādeva karma phalena yujyate — Iti kutra yathā — Ityāha na mamedamapi ityādi| Dṛṣṭaṁ caitannāpūrvaṁ yathā na mamedaṁ yajñādikaṁ karma api tu tasya kasyāpyarthavato yajamānasya iti anayā buddhyā kṛtamapi yajñādikaṁ karma loke mūlyārthitayā phalābhimānābhāvānna yatastatkarma pāralaukikena phalena yuktaṁ kalpate| Tathā hi — Yajanti yājakā yajate yajamāna iti nyāyena yajatāmṛtvijāṁ yajñakarma svayaṁ kṛtavatāmapīdamaśvamedhādikaṁ yajñakarma nāsmākaṁ kiñcidapi tu dīkṣitasya puṇyavato vayaṁ kileha yajñakarmāṇi niyamitamūlyamātrārthino'tra na kecanaiva yajamānaḥ punaramunā karmaṇā svargādiphalabhāgapīti teṣāṁ karmaphalābhimānābhāvānna svayaṁ kṛtamapi karma tadīyena svargādinā phalena yujyate yajamānastu tatra yajñakarma svayamakurvāṇa ṛtviṅnirvartyakarmamukhaprekṣyapi mamedamaśvamedhādikaṁ yajñakarma madīyena dhanenāmyṛtvijaḥ karmaṇi pravṛttā iti mamaiva svargādiphalaṁ dehapātādavaśyaṁ bhāvi — Ityakurvāṇasyāpi yathā samīhitakarmaphalābhimānadārḍhyāttattasya karma phalena yujyate| Ata eva kartrabhiprāye kriyāphala iti dīkṣitātkarturyajate yajamāna ityātmanepadaṁ kartranabhiprāye tu parasmaipadaṁ yajanti yājakā iti| Iyānmahimā durlaṅghyo vikalpasvātantryasya — Yatsvayaṁ kṛtamapi karma phalābhimānābhāvāttatphalena na yujyate'nyaiḥ kṛtamapi karma mamedamityabhimānadārḍhyātphalayuktaṁ syāttasmādṛtvigvyāpāravatkriyamāṇaṁ yoginā karma phalābhimānābhāvānna tatsaphalaṁ bhavet — Iti||67||

Így (evam), (Abhinavagupta) feltárja, hogy (āvedayan) "a tett (karma), amit az (Igazság) Ismerője (jñāninā) harjtott végre (kṛtam api), kiben jelen van saját Énjének felismerése (sva-ātma-pratyavamarśa-upapattyā) (és) kiben a tettei (karma) eredménye (phala) utáni vágyak (abhilāṣeṇa) maradéktalanul feloldódtak (vigalita), nem (na) hoz gyümölcsöt (phalāya)", idézett (āha) egy példát (dṛṣṭāntam) a hétköznapi életből (loka), ami bizonyítást nyer (siddham) mindenki saját (sva) tapasztalatából (anubhava):


A szilárd meggyőződésen keresztül, miszerint (dārḍhyatas) "Ez (idam) nem (na) az egyén (mama), hanem (api tu) az Övé --a Nagy Úré-- (tasya iti)" nem létezik (nahi) (tett-alapú) gyümölcs (phalam) (ebben) a világban (loke). Ebből a fajta (iti) érvelésből (yuktibhiḥ api) bizonyított (siddham), hogy (yat) a tett (karma... tad) nem hoz gyümölcsöt (na sa-phalam), amíg az Én ismert (jñāninaḥ)||67||


"Én Magam (aham eva), egy szabad (svatantraḥ) összetett egysége (ghanaḥ) a Tudatosságnak (cit), (vagyok) a tevője (kārī) minden (sarva) tettnek (karma), az által, hogy benső (Énként) nyugszok (antaratamatvena) minden (sarva) szubjektumban vagy individuumban (pramātṛ) " vagy (vā) "Én (aham) nem (na) (vagyok) a tevő (kartā), a Szabadság Ereje (svātantrya-śaktiḥ), ami a Nagy Úrhoz tartozik (pārameśvarī), (az, ) ami tesz (karoti) valójában (ittham... iti)". "Hogyan (kim) (lehetek) Én (mama), a Tiszta (śuddha) Tudatosság Abszolút Szabadságban (caitanya-rūpasya), hatása alatt (āyātam) ilyen dolognak (etāvatā... iti)?" Ilyen (iti) érvelések által (yuktibhiḥ), azaz olyan kijelentések által (upapattibhiḥ), miknek esszenciája (sva-rūpābhiḥ) korábban tanítva lett (prāk-pratipādita), mindkét esetben (ubhayathā) bizonyított (siddham), hogy (yad) a tett (karma), mely feltárult (niṣpannam api) -azaz téve lett (kṛtam)- egy individuumból (pramātuḥ), aki tudja (vidaḥ), hogy esszenciális természete (sva-rūpa) saját Énje (sva-ātma), olyan módon, ahogy az ki lett fejtve (vyākhyāta), nem terem gyümölcsöt (na sa-phalam), (azaz,) az nem (na) rendelkezik (yujyate) saját gyümölccsel (tad-phalena). (Miért?) Az "Én (aham) (vagyok) a test (deha), stb. (ādi)" állapotának (bhāva) hiánya miatt (abhāvāt). (Az első esetben --amikor az individuum érzi, hogy ő a Legfőbb Úr Maga, ki mindent tesz--, és) mivel nincs mit (śūnyatvena) elfogadni (upādeya) (és nincs mit) elutasítani (heya) (a második esetben --amikor az individuum érzi, hogy a Legfőbb Úr az, aki valójában a tevő és nem ő--). Amíg az Én Ismerője realizált (tasya ātma-jñāninaḥ), miféle esetben (kutra) lehetne a végrehajtott (kṛtam api) tett (karma) produkálója (kuryāt) egy (bizonyos) gyümölccsel való (phalena) kapcsolatnak (yogam) a fiktív én-ség --egó-- (kṛtrimatva) hiányakor (abhāvāt), bármelyik kifejtett szituációban (pratipādita-vat-ubhayathā)? Egy menedékhely --fogadó-- (āśraya) hiányakor (abhāvāt), minek természete (sva-bhāva) a tévképzeten (alapszik) (abhimāna), miszerint a test (deha), stb. (ādi) a (valódi) szubjektivitás --a valódi Szubjektum-- (pramātṛtā), (valaki felvetheti:) Semmilyen esetben (na kutracid)! Ez a jelentés (iti yāvat).

Egy individuumban (pramātuḥ) egy végrehajtott (kṛtasya) tett (karmaṇaḥ) gyümölcsével (phala) kapcsolatos hibás koncepció (abhimāna) születése és fejlődése (yā... rūḍhiḥ) maga--a születés és fejlődés-- (eṣaḥ eva) az (említett) menedékhely vagy fogadó (āśrayaḥ). Bár (tu), (az Én) egy Ismerőjével kapcsolatosan (jñāninaḥ), (egy ilyen) hibás koncepció (abhimāna) hiánya miatt (abhāvāt), a formája (eme menedékhelynek vagy fogadónak megjelenik) (rūpaḥ eva) benne (svasmin), (mint) elpusztított (prakṣīṇam) karma --tettekből származó látens benyomások-- (karma) (és következésképpen) nem képes kapcsolódni (na... sambadhyate) egy gyümöccsel (phalena... iti).

Egy felvetés (nanu): "(Eme) bizonyos hibás koncepcióból (abhimānāt eva), a karma vagy tett (karma) rendelkezik (yujyate) gyümölccsel (phalena... iti) ", (ám) "Milyen esetben (kutra), (láthatja ezt valaki a gyakorlatban) például (yathā... iti)?". (Abhinavagupta) azt mondta (āha): "Na mamedamapi (na mama idam api) ", stb. (iti-ādi). És (ca) ez (etad) egy példa (dṛṣṭam), ami nem (na)  új (apūrva) (egy brāhmaṇa vagy pap tapasztalatai között, aki szakértője a Védikus rítusoknak): "Ez (idam) nem (na) az enyém (mama) " - vagyis (yathā), egy tett (karma), mint egy áldozat (yajña), stb. (ādikam) -"hanem (api tu)  az övé (tasya) " - valakié (kasyāpi) aki egy arra érdemes (arthavataḥ) yajamāna vagy áldozó, aki kifizette az áldozat árát (yajamānasya iti) -, vagyis a tett (karma), mint egy áldozat (yajña), stb. (ādikam), mit végrehajtott (kṛtam api) az intellektus --az áldozat végrehajtó pap intellektusa-- (anayā buddhyā), ami (csupán) vágya (arthitayā) némi pénznek (munkájáért) (mūlya) nem (terem gyümölcsöt számára) (na) (ebben) a világban (loke), a gyümölcsel kapcsolatos (phala) hibás koncepciójának (abhimāna) hiánya miatt (abhāvāt), mert (yatas) ez (tad) a tett (karma) létrehoz (kalpate) egy kapcsolatot (yuktam) valamivel, ami a következő világhoz tartozik (pāralaukikena).

Például (tathā hi), a kijelentés szerint (nyāyena) "A yājaka-k --az áldozatot bemutató papok-- (yājakāḥ) hajtják végre az áldozatot másoknak (yajanti), (míg) a yajamāna --a valódi áldozó, aki kifizeti az áldozat árát-- (yajamānaḥ) hajtja végre önmagáért (bár konkrétan nem vesz részt magában az áldozatban) (yajate... iti)", (két nézőpont van ebben a kontextusban:) (1) Az áldozatot végrehajtó (yajatām) papok esetében (ṛtvijām), vagyis azok (esetében), akik maguk (svayam) végrehajtják (kṛtavatām api) az áldozati rítust (yajña-karma), (így ők ezen a módon gondolkoznak:) "Ez (idam) az áldozati (yajña) aktus (karma), mint az aśvamedha --a ló-áldozat-- (aśva-medha), stb. (ādikam) nem (na) valami (kiñcid) ami a miénk (asmākam), hanem inkább (api tu) egy erényes emberé (puṇyavataḥ), akinek az áldozat ajánlva van-- a yajamāna-- (dīkṣitasya); mi (vayam), valójában (kila) itt (iha) csupán (mātra) némi pénzre (mūlya) vágyunk (arthinaḥ) (és) csupán az áldozat rituális aktusát (yajña-karmāṇi) végezzük (niyamita), ez a mi feladatunk --szó szerint nem vagyunk mások-- (na kecana eva) ebben (atra); de (punar) a yajamāna vagy áldozó --az, aki fizet az áldozatért-- (yajamānaḥ), eme tetten keresztül (amunā karmaṇā), bizonyosan (api) egy fogadója (bhāk) a gyümölcsnek (phala), (mi úgy ismert, mint) menny (svarga), stb (ādi... iti)", bár (api) (egy ilyen) tett (karma) általuk (svayam) lett végrehajtva (kṛtam), nem (na) rendelkeznek (yujyate) annak (tadīyena) gyümölcsével (phalena) a menny és így tovább (formájában) (svarga-ādinā) hiánya miatt (abhāvāt) bennük --a papokban-- (teṣām) a rítus (karma) gyümölcsének (phala) hibás koncepciója miatt (abhimāna)--; (2) Mindazonáltal (tu), a yajamāna vagy áldozó (yajamānaḥ) ott --az rituálén-- (tatra), bár (api) nem hajtja végre (akurvāṇaḥ) az áldozati rítust (yajña-karma) maga (svayam), ő nézi (mindezt) (prekṣī) arcával a rituálé felé fordulva (mukha-karma), amit a papok (ṛtvij) végeznek (nirvartya) (és így gondolják:) "Eme (idam) áldozati rítus (yajñakarma) -(, mint) a ló-áldozat, (aśva-medha) stb. (ādikam).- az enyém (mama) (és) azok (amī) a papok (ṛtvijaḥ), elmerülnek (pravṛttāḥ) a rituáléban (karmaṇi), a pénzem miatt (madīyena dhanena); így (iti), a test (deha) elhullása után (pātāt), kizárólag (eva) enyém (mama) lesz bizonyosan (avaśyam bhāvi) a gyümölcs (phalam) (, mint) menny (svarga), stb. (ādi... iti)". (Majd, ) még (api) egy példaképp (yathā), valakinek esetében, aki nem tesz (egy bizonyos tettet) (akurvāṇasya), (egy ilyen) (tad) tett (karma) a vágyott (samīhita) gyümölcsével (phala) kapcsolatos hibás koncepció (abhimāna) szilárdsága miatt (dārḍhyāt), a (tad) tett (karma) számára (tasya) gyümölcsöt (phala) hozó lesz (yujyate) --a tévképzettel bíró személy számára--.

Ez okból kifolyólag (atas eva), (Pāṇini' szabálya szerint:) "Amikor egy aktivitás (kriyā) --egy tett-- gyümölcse (phale) tartozik (abhiprāye) a tevőhöz (kartṛ... iti), (majd végződések, mik úgy ismertek, mint) "Ātmanepada" (ātmane-padam) (úgy használatos, mint) " A yajamāna --az áldozatot kifizeti valódi áldozó-- (yajamānaḥ) hajtja végre saját maga számára (bár ő nem vesz részt közvetlenül az áldozatban) (yajate... iti)", mivel ő az (kartuḥ), akit (az áldozat) megszentel (dīkṣitāt). De (, amikor az aktivitás --egy tett-- gyümölcse) nem tartozik (anabhiprāye) a tevőhöz (kartṛ), (akkor, a végződések, mik neve) Parasmaipada (parasmai-padam) (úgy használatos, mint) "A yājaka-k --áldozatot végrehajtó papok-- (yājakāḥ) hajtanak végre rítust mások számára (yajanti... iti)".

Nagyságát (mahimā) annak, aki gondolatoktól (vikalpa) szabad (svātantryasya), olyan (iyān) nagyon nehéz meghaladni (durlaṅghyaḥ), hogy (yad) még (api) az általa (svayam) végrehajtott (kṛtam) tett (karma) sem (na) rendelkezik (yujyate) gyümölccsel (tad-phalena), (eme személyben), (saját tettei) gyümölcseivel kapcsolatos (phala) tévképzet (abhimāna) hiánya miatt (abhāvāt). (Mindenesetre,) a mások (kik gondolataikkal kapcsolatos szabadságuk híján vannak) által (anyaiḥ) végrehajtott (kṛtam api) tett (karma), (az említett) tévképzet --téves koncepció-- (abhimāna) ereje miatt (dārḍhyāt), (mi úgy jelenik meg, mint) "Ez (idam) az enyém (mama... iti)", kapcsolódik (yuktam syāt) egy gyümölccsel (phala). Ezért (tasmāt), mint egy pap (ṛtvij) feladatának (vyāpāra) esetében (vat), a tett (karma... tad), mit egy Yogī (yoginā) hajt végre (kriyamāṇam), a gyümölccel kapcsolatos (phala) tévképzet (abhimāna) hiánya miatt (abhāvāt), nincs (na-bhavet) felruházva gyümölccsel (sa-phalam... iti) --azaz az egyáltalán nem terem gyümölcsöt--||67||


Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 68. Stanza

एवं सर्वकर्मसु हेयोपादेयकल्पनाकलङ्कपरित्यक्तबुद्धिर्ज्ञानी दीप्तः स्यात् — इत्याह


इत्थं सकलविकल्पान्प्रतिबुद्धो भावनासमीरणतः।
आत्मज्योतिषि दीप्ते जुह्वज्ज्योतिर्मयो भवति॥६८॥


इत्थं व्याख्यातेन प्रकारेण या भावना अहमेव चैतन्यमहेश्वरः सर्वात्मना सर्वदैवं स्फुरामीति यात्मनि विमर्शरूढिः सैव शनैः प्रसरन्ती समीरणो वायुरिव तेन ज्ञानी प्रतिबुद्धो भस्मच्छन्नो वायुना प्रतिबोधितो वह्निर्यथा सकलविकल्पान् पशुरस्मि कर्मबन्धबद्धो देहरूपी ममेदं पुत्रदाराद्यमुना कर्मणा स्वर्गो निरयो वा भविष्यतीत्यादि सर्वाः कल्पना अहमेवेदं सर्वमिति परामर्शशेषीभूता आत्मज्योतिषि चैतन्यकृशानौ दीप्ते पराहन्ताचमत्कारसारे जुह्वदविकल्पकसंविद्रूपानुप्रवेशेन समर्पयन्स ज्योतिर्मयो भवति दाह्यविकल्पेन्धनपरिक्षयाद्दाहकाकारश्चिदग्निरेव सम्पद्यते परप्रमात्रेकवपुरसाववशिष्यते — इति यावत्॥६८॥

Evaṁ sarvakarmasu heyopādeyakalpanākalaṅkaparityaktabuddhirjñānī dīptaḥ syāt — Ityāha


Itthaṁ sakalavikalpānpratibuddho bhāvanāsamīraṇataḥ|
Ātmajyotiṣi dīpte juhvajjyotirmayo bhavati||68||


Itthaṁ vyākhyātena prakāreṇa yā bhāvanā ahameva caitanyamaheśvaraḥ sarvātmanā sarvadaivaṁ sphurāmīti yātmani vimarśarūḍhiḥ saiva śanaiḥ prasarantī samīraṇo vāyuriva tena jñānī pratibuddho bhasmacchanno vāyunā pratibodhito vahniryathā sakalavikalpān paśurasmi karmabandhabaddho deharūpī mamedaṁ putradārādyamunā karmaṇā svargo nirayo vā bhaviṣyatītyādi sarvāḥ kalpanā ahamevedaṁ sarvamiti parāmarśaśeṣībhūtā ātmajyotiṣi caitanyakṛśānau dīpte parāhantācamatkārasāre juhvadavikalpakasaṁvidrūpānupraveśena samarpayansa jyotirmayo bhavati dāhyavikalpendhanaparikṣayāddāhakākāraścidagnireva sampadyate parapramātrekavapurasāvavaśiṣyate — Iti yāvat||68||

Így (evam), (a 68. versszakban, Abhinavagupta) azt mondta (āha), (hogy) "Az Én Ismerője (jñānī), kinek buddhi-jában vagy intellektusában (buddhiḥ) a folt (kalaṅka) -a hamis gondolat (kalpanā) arról, hogy mit kell elutasítani és elfogadni (heya-upādeya) minden tett tekintetében (sarva-karmasu)- maradéktalanul feloldódott (parityakta), Ragyogó --Fénylő-- (syāt-dīptaḥ... iti)":


Ezen a módon (ittham), A Felébredett (pratibuddhaḥ), (ki olyan, mint egy hamuval borított tűz, ami újjáéledt) a kontempláció (bhāvanā) szele által (samīraṇataḥ), felajánlván (juhvat) minden hamis érzetét (sakala-vikalpān) (mint egy áldozat) az Én (ātma) ragyogó (dīpte) Fényébe (jyotiṣi), Ragyogóvá --eme Fénnyel azonossá, eme Fénnyel telivé-- (jyotis-mayaḥ) válik (bhavati)||68||


["Itthaṁ... bhāvanāsamīraṇataḥ" vagy "Ezen a módon… (ki olyan, mint egy hamuval borított tűz, ami újjáéledt), a kontempláció szele által" kifejtésre kerül Yogarāja által így:] Ezen a módon (ittham) -abban az értelemben (prakāreṇa), ahogy ki lett fejtve (vyākhyātena)-, a "bhāvanā" vagy kontempláció (bhāvanā... sā eva), ami (yā... yā) az Énnel kapcsolatos (ātmani) éberség (vimarśa) kifejlődése (rūḍhiḥ) (mi megjelenik, mint) "Én Magam (aham eva) (vagyok) a Nagy Úr (mahā-īśvaraḥ), aki Tudatosság Abszolút Szabadságban (caitanya) (és) mindig (sarvadā) ragyog (sphurāmi), így (evam), mint mindennek (sarva... iti) Énje (ātmanā)", fokozatosan (śanaiḥ) tör előre és terjed (prasarantī), mint (ha az) (iva) "samīraṇa" (samīraṇaḥ) (vagy) szél volna (vāyuḥ). ["Sakalavikalpānpratibuddho... juhvat" vagy "A Felébredett… felajánlván minden hamis érzetét" a következőképpen módon kerül Yogarāja által kifejtésre:] Eme (folyamaton) keresztül (tena), a "Pratibuddha" --szó szerint Felébredett-- (pratibuddhaḥ) (vagy) az Én Ismerője (jñānī), ki olyan (yathā), mint egy hamuval (bhasma) fedett (channaḥ) tűz (vahniḥ), mely újjáéledt (pratibodhitaḥ) a szél által (vāyunā), felajánlván (juhvat) -bemutatván (samarpayan) a Tiszta Tudatosság (saṁvid), vikalpa-tól szabad --hamis érzetektől szabad-- (avikalpaka) természetébe (rūpa) való belépésen keresztül (anupraveśena)- minden (sarvāḥ) hamis érzetét  (kalpanāḥ) (gondolatát) (sakala-vikalpān)- (, mint) "Én egy korlátolt individuum (paśuḥ) vagyok (asmi), kinek teste van (deha-rūpī) (és) ki kötött (baddhaḥ) a karma --a tettek-- (karma) béklyói által (bandha)", "Ezek (idam) az én (mama) gyermekein, feleségem, stb. (putra-dāra-ādi)", "Eme tett által (amunā karmaṇā), jelen lesz (bhaviṣyati) a menny (svargaḥ) vagy (vā) pokol (nirayaḥ)", stb. (iti-ādi), ami megmaradt (most) (śeṣī-bhūtāḥ) az emlékezés formájában (parāmarśa), mint "Én Magam (aham eva) (vagyok) mindez (sarvam-idam... iti)" -- Minden vikalpa vagy hamis érzet, gondolat, átalakul az "Én Magam vagyok mindez, az egész univerzum" "érzetté", ez a jelentés. (Hol ajánlja fel mindezeket a hamis képzeteket, mint egyfajta áldozat? Abhinavagupta azt mondja: "Ātmajyotiṣi dīpte" vagy "az Én ragyogó Fényében", amit Yogarāja költőien úgy fejez ki, hogy: ) az Én (ātma) ragyogó (dīpte) -abban, aminek esszenciája (sāre) a Legfőbb (parā) Én-tudatosság (ahantā) Gyönyöre (camatkāra)- Fényében (jyotiṣi) -az Abszolút Szabad Tudatosság (caitanya) Tüzében (kṛśānau)-. (Mi a végeredménye ennek a teljes folyamatnak, Abhinavagupta azt mondta:) "jyotirmayo bhavati" vagy "Ragyogóvá válik". Yogarāja kibővíti a koncepciót:) Ő (saḥ) Ragyogóvá  --eme Fénnyel azonossá, eme Fénnyel telivé-- (jyotis-mayaḥ) válik (bhavati), az elégő (dāhya) vikalpa-k vagy téves képzetek, érzetek (néven ismert) (vikalpa) üzemanyag (indana) kimerülése után (parikṣayāt), (amikor) feltárul (sampadyate) a Tudatosság (cit) Tüze (agniḥ eva), minek formája (ākāraḥ) (nem más, mint) az ágens, mely létrehoz egy ilyen égést (dāhaka), (és) Az --A Tudatosság Tüze-- (asau) megmarad (avaśiṣyate) felruházva a Legfőbb Tapasztaló vagy Tudó (para-pramātṛ) csodálatos formájával (eka-vapus). Ez a jelentés (iti yāvat)||68||


Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 69. Stanza

एवं व्याख्यातेन प्रकारेण यः प्रकृष्टज्ञानयोगाभ्यासरतः स शेषवर्तनया कथं कालमतिवाहयति — इत्याह


अश्नन्यद्वा तद्वा संवीतो येन केनचिच्छान्तः।
यत्र क्वचन निवासी विमुच्यते सर्वभूतात्मा॥६९॥


यत्किञ्चित्पुरः पतितमदनयोग्यं पदार्थमश्नंश्चमत्कुर्वन्न पुनर्नियमेनेदं पवित्रमिदमपवित्रमिदं कदन्नमिदं मिष्टान्नमिति हेयोपादेयकल्पनाविरहादयत्नेनापतितं यदपि तदपि समाहरन्। तथा संवीतो येन इत्यादि। कन्थया चर्मणा वल्कलेन वा तूलपटादिना दिव्यात्मवस्त्रैर्वा समाच्छादितः — इत्युभयथोत्कर्षापकर्षाभावाच्छरीराच्छादनार्थक्रियार्थी भूत्वा नापि किञ्चिद्द्वेष्टि नापि स्तौति — इति। कथमेतद्यतः स शान्तः सुखदुःखादिविकल्पनातिक्रान्तः — इति। तथा यत्र क्वचन निवासीति। यत्र क्वचन यादृशे तादृशे स्थाने स्वपरिश्रयमात्रार्थी न पुनस्तस्य क्षेत्रायतनतीर्थादि पवित्रत्वात्स्वीकार्यं भवति नापि श्मशानश्वपचसदनाद्यपवित्रत्वात्परिहार्यं स्यादयत्नेन यद्यत्स्थानमापतितं तत्तदधिवसति पवित्रापवित्रकल्पनाकलङ्कविरहात्। विमुच्यत इत्येवमपि शेषवर्तनया परानुग्रहार्थप्रवृत्तः कालमतिवाहयन् विमुच्यते परमशिवीभवति। उक्तं च

येन केनचिदाच्छन्नो येन केनचिदाशितः।
यत्र क्वचन शायी यस्तं देवा ब्राह्मणं विदुः॥

इति। मोक्षधर्मेष्वपि

अनियतफलभक्ष्यभोज्यपेयं विधिपरिणामविभक्तदेशकालम्।
हृदयसुखमसेवितं कदर्यैर्व्रतमिदमाजगरं शुचिश्चरामि॥

इति। कथमेवमपि कुर्वञ्ज्ञानी स्वयं मुच्येत — इत्याह सर्वभूतात्मेति। यतः स ज्ञानी सर्वभूतात्मा सर्वेषां भूतानामात्मा सर्वाणि च भूतानि तस्यात्मा — इति कृत्वा न किञ्चिद्बन्धकतया भवति सर्वं विमुक्तयेऽस्य सम्पद्यते — इति॥६९॥

Evaṁ vyākhyātena prakāreṇa yaḥ prakṛṣṭajñānayogābhyāsarataḥ sa śeṣavartanayā kathaṁ kālamativāhayati — Ityāha


Aśnanyadvā tadvā saṁvīto yena kenacicchāntaḥ|
Yatra kvacana nivāsī vimucyate sarvabhūtātmā||69||


Yatkiñcitpuraḥ patitamadanayogyaṁ padārthamaśnaṁścamatkurvanna punarniyamenedaṁ pavitramidamapavitramidaṁ kadannamidaṁ miṣṭānnamiti heyopādeyakalpanāvirahādayatnenāpatitaṁ yadapi tadapi samāharan| Tathā saṁvīto yena ityādi| Kanthayā carmaṇā valkalena vā tūlapaṭādinā divyātmavastrairvā samācchāditaḥ — Ityubhayathotkarṣāpakarṣābhāvāccharīrācchādanārthakriyārthī bhūtvā nāpi kiñciddveṣṭi nāpi stauti — Iti| Kathametadyataḥ sa śāntaḥ sukhaduḥkhādivikalpanātikrāntaḥ — Iti| Tathā yatra kvacana nivāsīti| Yatra kvacana yādṛśe tādṛśe sthāne svapariśrayamātrārthī na punastasya kṣetrāyatanatīrthādi pavitratvātsvīkāryaṁ bhavati nāpi śmaśānaśvapacasadanādyapavitratvātparihāryaṁ syādayatnena yadyatsthānamāpatitaṁ tattadadhivasati pavitrāpavitrakalpanākalaṅkavirahāt| Vimucyata ityevamapi śeṣavartanayā parānugrahārthapravṛttaḥ kālamativāhayan vimucyate paramaśivībhavati| Uktaṁ ca

Yena kenacidācchanno yena kenacidāśitaḥ|
Yatra kvacana śāyī yastaṁ devā brāhmaṇaṁ viduḥ||

Iti| Mokṣadharmeṣvapi

Aniyataphalabhakṣyabhojyapeyaṁ vidhipariṇāmavibhaktadeśakālam|
Hṛdayasukhamasevitaṁ kadaryairvratamidamājagaraṁ śuciścarāmi||

Iti| Kathamevamapi kurvañjñānī svayaṁ mucyeta — Ityāha sarvabhūtātmeti| Yataḥ sa jñānī sarvabhūtātmā sarveṣāṁ bhūtānāmātmā sarvāṇi ca bhūtāni tasyātmā — Iti kṛtvā na kiñcidbandhakatayā bhavati sarvaṁ vimuktaye'sya sampadyate — Iti||69||

Így (evam), ilyen módon (prakāreṇa), mint ki lett fejtve (vyākhyātena), hogyan (katham) tölthetné (saḥ-ativāhayati) idejét (kālam) más dolgokkal (vartanayā-śeṣa) az (saḥ), ki (yaḥ) elhivatott (rataḥ) a legfőbb Tudáson (jñāna) alapuló (prakṛṣṭa) Yoga (yoga) gyakorlása iránt (abhyāsa)? (Abhinavagupta) azt mondta (āha) erre (iti) (a 69. versszakban, hogy megválaszolja a kérdést:)


A Békés Létező (śāntaḥ), bármit is (yadvā tadvā) eszik (aśnan), (testét) bármivel is (yena kenacid) fedi (saṁvītaḥ) (és) bárhol is (yatra kvacana) él (nivāsī), lévén (ő) minden (sarva) létező (bhūta) Énje (ātmā), teljesen felszabadulttá válik (vimucyate) (miközben elfoglalt a Kegyelem átadásának céljával, mások számára)||69||


Ő azt eszi (aśnan), miközben kinyilvánítja gyönyörét (camat-kurvan), amilyen (yad kiñcid) ehető dolgot (adana-yogyam-padārtham) csak elé (puras) dobnak (patitam), megkülönböztetés nélkül (na punar niyamena), a hibás képzet (kalpanā) hiánya miatt (virahāt), miszerint mi elfogadható (upādeya) (vagy) elvetendő (heya), (mint) "Ez (idam) tisztít (pavitram), ez (idam) nem tisztít (apavitram), ez (idam) rossz éltel (kadannam), ez (idam) finom étel (miṣṭānnam... iti)". (Összességében, ) ő fogad (samāharan) bármit (yadapi tadapi), ami spontán megjelenik (előtte) (āpatitam) erőfeszítés nélkül (ayatnena)-- Abhinavagupta és Yogarāja természetesen nem olyan ételekről beszél, amik károsak az egészségre (pl.: magas cukortartalmú ételről, miközben a "Békés Létező" fizikai teste cukorbetegségtől szenved), hanem arról, hogy nem tekint bizonyos hitre alapozva egy ételt rossznak, egy másikat pedig jónak, például, hogy a zöldségek tisztítanak, míg a húsevés tisztátalan; a Békés Létező tehát nem egy bolond--.

Hasonlóképpen (tathā), (Abhinavagupta azt mondta:) "(testét) bármivel is (yena) fedi (saṁvītaḥ)", stb. (iti-ādi).

(Bármivel is) takarja ő (samācchāditaḥ) (testét, legyenek azok) rongyok (kanthayā), állat bőre (carmaṇā) vagy (vā) fakéreg (valkalena), (vagy esetleg, lehet ruhája) pamut (tūla-paṭa) és ehhez hasonlók (ādinā), vagy (vā) (öltöztessék akár) isteni nyakékek (divya-ātma-vastraiḥ... iti), minden esetben --szegényesen vagy gazdagon öltözött-- (ubhayathā) a felsőbbrendűség (utkarṣa) (és) alacsonyabbrendűség (érzetének) (apakarṣa)  (benne lévő) hiánya miatt (abhāvāt), olyanná válik (bhūtvā), akinek célja (arthī) praktikus aktus (artha-kriyā), amíg a test takarásáról van szó (śarīra-ācchādana), ő nem utál (na-api... dveṣṭi) semmit --egyfajta ruhát-- (kiñcid) és nem is (na-api) istenít (egy másikat) (stauti... iti) --azaz ő csupán azért visel ruhákat céllal, mert azok hatékonyan fedik testét és nem azért, mert kimondottan szeret bizonyos darabokat--.

Hogyan (katham) (lehetséges) ez (etad)? Úgy (yatas), hogy ő (saḥ) békés (śāntaḥ), azaz meghaladja (atikrāntaḥ) a tévképzeteket (vikalpanā), amik örömön (sukha), bánaton (duḥkha), stb. alapszanak (ādi... iti).

Hasonlóképpen (tathā), (Abhinavagupta azt mondta róla:) "yatra kvacana nivāsī" (yatra kvacana nivāsī iti).

(Más szavakkal,) célja (arthī) csupán az (mātra), hogy (találjon) egy menedéket (pariśraya) magának (sva), bárhol is (yatra kvacana), azaz bámilyen helyen (yādṛśe tādṛśe sthāne). Bár (punar), ő nem birtokol (na... tasya... svī-kāryam bhavati) egy szent helyet (kṣetra), egy szentélyt (āyatana), zarándokhelyet (tīrtha), stb. (ādi), azért, mert azok megtisztítanak (pavitratvāt), és nem utasít el (tasya... na api... parihāryam syāt) egy krematóriumot (śmaśāna), egy kaszton kívüli vagy pariah (śvapaca) házát (sadana), stb. (ādi) merthogy azok nem tisztítanak (apavitratvāt). Bármilyen (yad yad) hely (sthānam) is tárul fel hirtelen (előtte) (āpatita), ő ott (tad tad) marad (adhivasati). (Ő így viselkedik), mert ő mentes (virahāt) a folttól (kalaṅka), (mi úgy ismert, mint) tévképzete annak (kalpanā), hogy mi tisztít (pavitra) (és) mi nem tisztít (apavitra).

A "vimucyate" kifejezés (vimucyate iti) (a versszakban azt jelenti,) még ha (evam api) ő el is van foglalva (vartanayā) más (, a legfőbb Tudáson alapuló Yoga gyakorlásától eltérő) dolgokkal (śeṣa), azaz, míg el van foglalva (ativāhayan-kālam-pravṛttaḥ) a Kegyelem (átadásának) (anugraha) céljával (artha), más emberek számára (para), ő teljesen felszabadulttá lesz (vimucyate) --megszökik a kötöttségből-- (és) a Legfőbb Śiva-vá válik (paramaśivī-bhavati).

(Ez az igazság) szintén ki lett fejtve (uktam ca) (eme versszak által:)

"Az istenek (devāḥ) úgy ismerik (viduḥ) őt (tam), mint egy pap (brāhmaṇam), ki (yaḥ) takarva --öltöztetve--  van (ācchannaḥ) bármivel (yena kenacid), (ki) etetve van (āśitaḥ) bármivel is (yena kenacid) (és ki) megpihen (śāyī) bárol is (yatra kvacana... iti)".

A "Mokṣadharma" (nevet viselő fejezet) verseiben (mokṣa-dharmeṣu) (a Mahābhārata Śāntiparva-jában, azaz Mahābhārata XII, 172, 27-ben----, (ugyanez a tanítás) szintén (át van adva a nagy bölcs Bhīṣma által) (api):

"Szeplőtelen (śuciḥ), úgy látom (carāmi) ezt (idam) a boát (ājagaram), mint erény (vratam), miben gyümölcsök (phala), rágnivaló ételek (bhakṣya), ételek, miket nem kell rágni (bhojya) és italok (peyam) végtelenek (aniyata), miben tér (deśa) (és) idő (kālam) (evés tekintetében) olyan változások által (pariṇāma) osztott (vibhakta), mi a(z) (olyan) végzetből származik (vidhi), amiben (az egyén) szívében (hṛdaya) boldogság van (sukham) (és) ami vissza van tartva (asevitam) azoktól, kik átlagosak (kadaryaiḥ... iti)".

Hogyan (katham) válik az Én Ismerője (jñānī), ki így (evam api) működik (kurvan), maga felszabadulttá (svayam vimucyeta)? (Abhinavagupta) azt (iti) mondja (āha) (válaszként a kérdésre): "sarvabhūtātmā" (sarvabhūtātmā iti).

Mivel (yatas) az Én Ismerője (saḥ jñānī) "sarvabhūtātmā" (sarva-bhūta-ātmā), vagyis bizonyos abban (iti kṛtvā), hogy "(ő) minden létező (sarveṣām bhūtānām) Énje (ātmā) és (ca) minden (sarvāṇi) létező (bhūtāni) az ő (tasya) Énje (ātmā)", semmi sem (na kiñcit) válik (bhavati) a kötöttség forrásává (bandhakatayā)  (az ő esetében), mindez (sarvam) elősegíti (sampadyate) az ő (asya) teljes felszabadulását (vimuktaye... iti)||69||


Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 70. Stanza

नाप्येवंरूपस्य निरभिमानस्य यत्किञ्चित्कुर्वतोऽपि पुण्यपापसम्भवः — इत्याह


हयमेधशतसहस्राण्यपि कुरुते ब्रह्मघातलक्षाणि।
परमार्थविन्न पुण्यैर्न च पापैः स्पृश्यते विमलः॥७०॥


य एवं परमार्थवित्स्वात्ममहेश्वरस्वभावसतत्त्वज्ञः सोऽश्वमेधराजसूयाप्तोर्यामादियज्ञान्निःसङ्ख्यान्फलकामनाभिमानविरहात्कर्तव्यतामात्रमिदमित्येवं कृत्वा क्रीडार्थं यदि कदाचिद्विहितानि कर्माणि विदधात्यथवा ब्रह्महननसुरापानस्तैन्यादीनि प्रमादोपनतानि महापातकान्यविहितान्यप्यशरीरतया च — इत्युभयथाहं ममेत्यभिमानाभावात्परमेश्वरेच्छैवेत्थं विजृम्भते मम किमायातमिति बुद्ध्या न पुण्यैः शुभफलैर्नापि पापैरशुभैः स ज्ञानी स्पृश्यते मलिनीक्रियत इति। कथमेतत् — इत्याह विमल इति। यतस्तस्य विगताः प्रक्षीणा आणवमायीयकार्ममलाः संसरणहेतवः — इति। एवं मलिनस्य हि प्रमातुर्विच्छिन्नदेहादिप्रमातृतयात्मात्मीयाभिमानभावो येन ममेदं कर्म शुभमिदमशुभमित्यभिमानदौरात्म्यात्पुण्यपापसञ्चययोगः स्याद्यस्य कर्मफलसञ्चयो ममत्वहेतुर्मलप्रचयो विगतः स्यात्तस्याभिमानाभावात्कथं पुण्यपापस्पर्शः। यथा श्रीभगवद्गीतासु

यस्य नाहङ्कृतो भावो बुद्धिर्यस्य न लिप्यते।
हत्वापि स इमाँल्लोकान्न हन्ति न निबध्यते॥

इति॥७०॥

Nāpyevaṁrūpasya nirabhimānasya yatkiñcitkurvato'pi puṇyapāpasambhavaḥ — Ityāha


Hayamedhaśatasahasrāṇyapi kurute brahmaghātalakṣāṇi|
Paramārthavinna puṇyairna ca pāpaiḥ spṛśyate vimalaḥ||70||


Ya evaṁ paramārthavitsvātmamaheśvarasvabhāvasatattvajñaḥ so'śvamedharājasūyāptoryāmādiyajñānniḥsaṅkhyānphalakāmanābhimānavirahātkartavyatāmātramidamityevaṁ kṛtvā krīḍārthaṁ yadi kadācidvihitāni karmāṇi vidadhātyathavā brahmahananasurāpānastainyādīni pramādopanatāni mahāpātakānyavihitānyapyaśarīratayā ca — Ityubhayathāhaṁ mametyabhimānābhāvātparameśvarecchaivetthaṁ vijṛmbhate mama kimāyātamiti buddhyā na puṇyaiḥ śubhaphalairnāpi pāpairaśubhaiḥ sa jñānī spṛśyate malinīkriyata iti| Kathametat — Ityāha vimala iti| Yatastasya vigatāḥ prakṣīṇā āṇavamāyīyakārmamalāḥ saṁsaraṇahetavaḥ — Iti| Evaṁ malinasya hi pramāturvicchinnadehādipramātṛtayātmātmīyābhimānabhāvo yena mamedaṁ karma śubhamidamaśubhamityabhimānadaurātmyātpuṇyapāpasañcayayogaḥ syādyasya karmaphalasañcayo mamatvaheturmalapracayo vigataḥ syāttasyābhimānābhāvātkathaṁ puṇyapāpasparśaḥ| Yathā śrībhagavadgītāsu

Yasya nāhaṅkṛto bhāvo buddhiryasya na lipyate|
Hatvāpi sa imām̐llokānna hanti na nibadhyate||

Iti||70||

(Abhinavagupta) azt mondta (iti āha): "Bármit is (api-yat kiñcid) tegyen (kurvataḥ) az ilyen (Ismerője az Énnek) (evaṁrūpasya), ki mentes a tévképzetektől (nirabhimānasya), nem (származik) (na api... sambhavaḥ) jó vagy rossz gyümölcs (tetteiből) (puṇya-pāpa)":


Bár (api) a Legfőbb  (parama) Valóság (artha) Ismerője (vit) százezer (śata-sahasrāṇi) lóáldozatot (haya-medha) végrehajthat (kurute) (vagy) százezer  (lakṣāṇi) pap (brahma) gyilkosságot (ghāta), (ő,) a Makulátlan létező (vimalaḥ), nem (na... na ca) érintett (spṛśyate) (tettei) jó és rossz gyümölcsei által (puṇyaiḥ... pāpaiḥ)||70||


Így (evam), bármit is (kadācid) az (Isteni) Játék (krīḍā) miatt (artham) (és) (mivel) ő maga azt gondolja (iti evaṁ kṛtvā): "Ezt (idam) egyszerűen meg kell tenni (kartavyatā-mātram... iti)", az, aki (yaḥ... saḥ) az Ismerője (vit) a Legfőbb (parama) Valóságnak (artha) -az, aki valójában (satattva) tudja (jñaḥ), hogy a Nagy Úr (mahā-īśvara) esszenciális természete (sva-bhāva) az ő saját Énje (sva-ātma)- végrehajt (yadi-vidadhāti) előírt (vihitāni) aktusokat (karmāṇi) tévképzetek (abhimāna) (és) vágyak (kāmanā) nélkül (virahāt)  (azok) gyümölcseit illetően (phala), (mint például) számtalan (niḥsaṅkhyān) áldozat (yajñān), (úgy, mint) "aśvamedha" --lóáldozat-- (aśva-medha), "rājasūya" --a király koronázásakor bemutatott áldozat-- (rāja-sūya), "aptoryāma" --a hét Jyotiṣṭoma áldozat egyik, ahol a Soma-t felajánlják-- (aptoryāma), stb. (ādi); vagy (athavā) (ha ő végrehajt,) a fizikait testéhez (aśarīratayā ca) (való ragaszkodástól) szabad állapotban, még (api) olyan (tetteket) is, amik nincsenek előírva (a szövegekben) (avihitāni), s mik nagy hanyatlást idéznek elő (mahā-pātakāni) (és) mik hanyagságból (pramāda) fakadnak (upanatāni), (mint) papok (brahma) megölése (hanana), szeszes italok fogyasztása (surā-āpāna), lopás (stainya), stb. (ādīni... iti); mindkét esetben (ubhayathā), az Én Ismerője (saḥ jñānī) érintetlen (na-spṛśyate) -nem homályos (malinī-kriyate)- marad - a "puṇya-k" (puṇyaiḥ) - (a tettek) jó gyümölcsei által (śubha-phalaiḥ)- (és szintén) érintetlen marad (na api) a "pāpa-k" (pāpaiḥ) - (tetteinek) rossz (gyümölcsei által) (aśubhaiḥ)-, mivel ő így gondolkozik (iti buddhyā): "A Legfőbb Úr (parama-īśvara) Akarata (icchā eva) nyilvánítja meg Önmagát (vijṛmbhate) ilyen módon (ittham); hogyan (kim) (lehetnék) Én (mama) hatása alatt (mindennek hát) (āyātam... iti)?", a (benne lévő) tévképzetek (abhimāna), (mint) "Én (aham) (és) enyém (mama iti)", hiánya miatt (abhāvāt).

"Hogyan (katham) (lehetséges) ez (etad... iti)?". (Abhinavagupta) azt mondta (āha) "vimalaḥ (vimalaḥ iti)".

Mert (yatas), az ő esetében (tasya) a transzmigráció --egyik testből a másikba, egyik gondolatról a másikra, stb.-- (saṁsaraṇa) oka (hetavaḥ), (mint) Āṇavamala, Māyīyamala (és) Kārmamala (āṇava-māyīya-kārma-malāḥ) --a három mala vagy tisztátalanság-- teljesen feloldódott (vigatāḥ), vagyis azok eltűntek (prakṣīṇāḥ... iti).

Ezen a módon (evam), mivel (hi) egy ismerő vagy tapasztaló esetében (pramātuḥ), (ki) érintett (a három) tisztátalanság által (malinasya), lévén fel van ruházva szubjektivitással (pramātṛtayā), (mi azonosítva van) egy korlátolt (vicchinna) fizikai testtel (deha) és így tovább (ādi), jelen van (bhāvaḥ) azzal, hogy mi az övé (ātmīya) (és) önmagával kapcsolatos (ātma)  tévképzete (abhimāna) (és) ennek eredeményeképpen (yena) (szintén) jelen van (syāt) egy kapcsolat (yogaḥ) (tetteinek) számos (sañcaya) jó és rossz gyümölcsével (puṇya-pāpa), (eme) hamis koncepció (abhimāna) súlytása miatt (daurātmyāt): "Ez (idam) a cselekedetem (mama-karma)(śubham), ez (a cselekedetem) (idam) rossz (aśubham... iti) ". (Mindazonáltal,) valaki olyannak esetében, kiben (yasya) a mala-k vagy tisztátalanságok (mala) csoportja (pracayaḥ), amik a forrása (hetuḥ)  a tulajdonlás érzetének --az "enyém" állapota-- (mamatva)  teljesen elmúlt (syāt-vigataḥ), számos cselekedethez (karma) tartozó gyümölcsöt (phala) eredményez (sañcayaḥ), mivel belőle (tasya) hiányzik (abhāvāt) a tévképzet (abhimāna), hogyan (katham) (volna) kapcsolatban (sparśaḥ) (tetteinek) jó és rossz gyümölcseivel (puṇya-pāpa)?

Ahogy (szintén ki lett fejtve már) (yathā) a tiszteletreméltó Bhagavadgītā verseiben (śrī-bhagavadgītāsu) --XVIII,17--:

"Az (saḥ), kinek (yasya) állapota (bhāvaḥ) nem (na) egoista --egóval teljes-- (ahaṅkṛtaḥ) (és) kinek (yasya) intellektusa (buddhiḥ) nem szennyezett (na lipyate), még ha (api) meg is öli --szó szerint ölés-- (hatvā) ezeket (imān) az embereket (lokān), nem (na)  öl meg (hanti) (senkit) és nem is (na) kötött (nibadhyate... iti) (tettek által)".

||70||


Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 További Információ

Gabriel Pradīpaka

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.



Vissza Stanzák 63-66 Fel  Folytatás Stanzák 71-74