Sanskrit & Trika Shaivism (Magyar-Főoldal)

JavaScript letiltva! Ellenőrizd ezt a linket!


 Pratyabhijñāhṛdayam (Pratyabhijnahrdayam) - Nem-duáis kashmiri Shaivizmus

Csak a 20 sūtra --kommentár nélkül-- Kṣemarāja kifejtése a Felismerés Szívéről

 

 


 Bevezetés

Üdvözöllek, ez itt Gabriel Pradīpaka --rosszul írva Pradipaka-- újra. Ahogy azt biztosan tudod a Trika 2 (English)/Literature dokumentumból, hogy a Nem-duális Kashmiri Shaivizmus szövegei három szekcióba oszthatók. Jelen szöveg a harmadik szekcióba tartozik, melyet Pratyabhijñā-nak --rosszul írva Pratyabhijna-- (Felismerés) nevezünk. Az ünnepelt bölcs Kṣemarāja --rosszul írva Kshemaraja vagy Ksemaraja-- sok kommentárt írt különböző Trika szövegekhez. Ezekből kettő különösen fontos: Śivasūtravimarśinī--rosszul írva Shiva Sutra Vimarshini-- és Spandanirṇaya --rosszul írva Spanda Nirnaya--. Előbbi a Śivasūtra-k --rosszul írva Shiva Sutrak--, míg utóbbi a Spandakārikā-k --rosszul írva Spanda Karikak-- kommentárja. A Śivasūtra-k és a Spandakārikā-k két nagyon fontos szövege a Trika-nak. Habár, Kṣemarāja akart írni egy saját szöveget is. Nagyon nagyra tartotta Utpaladeva-t. Utpaladeva szerezte az Īśvarapratyabhijñā-t (vagy Pratyabhijñāsūtra-k), ami a Pratyabhijñā szekció legfontosabb szövegeként van számon tartva. Jegyezd meg, hogy Utpaladeva, Somānanda tanítványa, míg Kṣemarāja guru-ja Abhinavagupta volt. Mind Somānanda, mind Abhinavagupta híres guru-k voltak és mind Utpaladeva, mind Kṣemarāja, ezen mesterek kitűnő tanítványai, nem kétséges. Azt mondják, hogy Kṣemarāja meg akarta írni a Pratyabhijñāhṛdayam-ot --rosszul írva pratyabhijnahrdayam-- Utpaladeva és szövegei iránt érzett buzgó szeretete miatt. Tény, rá fogsz jönni, hogy ez a huszonkét sūtra (aforizma), amiből jelen szöveg áll, valójában Utpaladeva Īśvarapratyabhijñā-jának (mely 199 sūtra-ból áll) összegzése.

A Pratyabhijñāhṛdayam keletkezési ideje a tizedik századra tehető, megközelítőleg. A Pratyabhijñāhṛdayam szó szerinti jelentése: "A Felismerés --pratyabhijñā-- Szíve --hṛdayam--". Mindazonáltal, három lehetséges interpretáció létezik a jelentésre:

1) Ahogy azt az előbb írtam "Pratyabhijñā" azt jelenti, Felismerés. A Trika szerint, Śiva --rosszul írva Shiva vagy Siva-- (minden létező Énje) nem "ismerhető" meg, hiszen Ő nem megismerhető (azaz nem objektum), hanem a Megismerő Maga. Ehelyett inkább, Őt "fel kell ismerni", úgymond. Így a cél nem Śiva ismerése, hanem felismerése annak, hogy ki Ő valójában. Amikor valaki realizálja, hogy ő Śiva, azt nevezzük Megvilágosodásnak. Tény, hogy nincs semmi kimondottan bonyolult ebben, de Śiva (Te), saját Māyā-ján keresztül az említett Megvilágosodást valami nagyon nehezen elérhető dologgá változtatja. Annak Valódi Felismerése, hogy az egyén Śiva, ezen a világon nagyon ritka. Tény az is, hogy valódi Felismerése ennek nem csupán merő kimondása annak, hogy "Én vagyok Śiva", de valódi realizációja és megértése az egyén Vele való belső egységének. Ez nem olcsó…nagyon nehéz elérni ezt, kétségtelen, annak ellenére, hogy mindenki eredendően Śiva. Egy paradoxon! Összefoglalásképpen, a "Pratyabhijñāhṛdayam" azt jelenti: Eme Isteni Felismerése Magja vagy Szíve, amit "teoretikusan legalábbis" bárki elérhet, de a "gyakorlatban" csak nagyon kevesen élveznek. Ebben az értelemben, ez a szöveg igen mély tanításokat tartalmaz a Pratyabhijñā-ról vagy Felismerésről.

2) A Trika rendszer (Nem-duális Kashmiri Shaivizmus) úgy is ismert, mint Pratyabhijñā. Miért? Két oka van ennek: Az első ok a Trika állításával kapcsolatos, miszerint senki nem megismernie vagy tudnia kell Śiva-t, hanem felismernie Őt, mint saját Énje; a második ok pedig a Trika szövegek harmadik szekciójának (melynek neve Pratyabhijñā) elképesztő fontossága. Így, ez a szöveg, melynek neve Pratyabhijñāhṛdayam nem egyéb, mint egy összegzése e szekció fő tanításainak.

3) Utpaladeva Īśvarapratyabhijñā-ja (vagy Pratyabhijñāsūtra-ja) volt az inspirációja Kṣemarāja-nak, hogy megírja a Pratyabhijñāhṛdayam-ot és ebben az értelemben, a szövegének címe úgy értelmezendő, mint "Az Īśvarapratyabhijñā vagy Pratyabhijñāsūtra-k Szíve".

A Pratyabhijñāhṛdayam összesen 20 aforizmát tartalmaz, plusz Kṣemarāja saját kommentárját. Figyelmeztetlek, hogy csupán magukat az aforizmákat fordítottam le és nem a hozzátartozó kommentárokat.Végül, figyeld meg, hogy az utolsó "m" a Pratyabhijñāhṛdayam  szóban a semleges nemet jelzi. Habár, leírhatod nyers formában is, "m" nélkül: "Pratyabhijñāhṛdaya" --rosszul írva pratyabhijnahridaya--". Ez az oka annak, hogy olykor különböző formákban láthatod leírva a szöveg címét.

Nos, kezdjük a munkát.

Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett. Időnként néhány fontos kifejezést színezéssel emelek ki. Néhány aforizma utáni megjegyzés szintén az én írásom természetesen.

fel


 Pratyabhijñāhridayam

प्रत्यभिज्ञाहृदयम्
Pratyabhijñāhṛdayam
-A Felismerés (pratyabhijñā) Szíve (hṛdayam)-

चितिः स्वतन्त्रा विश्वसिद्धिहेतुः॥१॥
Citiḥ svatantrā viśvasiddhihetuḥ||1||

A független (svatantrā) Śakti vagy Legmagasabb Erő (citiḥ) (az) oka (hetuḥ) az univerzum (viśva) megnyilvánulásának, fenntartásának és visszavonásának (siddhi)1||1||

1A "siddhi" kifejezés nem "természetfeletti erőt" vagy "tökéletességet" jelent ebben az esetben, hanem az univerzum megnyilvánításának, fenntartásának és visszavonásának folyamatát, melyet Citi (Univerzális Tudatosság) hajt végre


स्वेच्छया स्वभित्तौ विश्वमुन्मीलयति॥२॥
Svecchayā svabhittau viśvamunmīlayati||2||

Saját (sva) Akarat (Erején) -icchā-- keresztül (icchayā), Ő (Śakti) --azaz "Citi"-- feltárja (unmīlayati) az univerzumot (viśvam) Saját (sva) Vásznán --bhitti-- (bhittau)||2||


तन्नानानुरूपग्राह्यग्राहकभेदात्॥३॥
Tannānānurūpagrāhyagrāhakabhedāt||3||

Ez --azaz "az univerzum"-- (tad) sokrétű (nānā), a (fordítottan) létrehozott (anurūpa) objektumok vagy tudhatók (grāhya) (és) tapasztalók vagy szubjektumok (grāhaka) különbözősége miatt (bhedāt)||3||


चितिसङ्कोचात्मा चेतनोऽपि सङ्कुचितविश्वमयः॥४॥
Citisaṅkocātmā cetano'pi saṅkucitaviśvamayaḥ||4||

Az individuális tapasztalónak (cetanaḥ), akiben Citi (citi)1 korlátolt állapota van jelen (saṅkoca-ātmā), szintén (api) az univerzum a teste (viśva-mayaḥ), de egy korlátolt formában (saṅkucita)||4||

1 Más szavakkal, "akiben Citi korlátolt"


चितिरेव चेतनपदावरूढा चेत्यसङ्कोचिनी चित्तम्॥५॥
Citireva cetanapadādavarūḍhā cetyasaṅkocinī cittam||5||

Egyedül (eva) Citi az (citiḥ), (aki) alászállva (avarūḍhā) a tiszta Tudatosság (cetana) állapotából (padāt), korlátozza Önmagát (saṅkocinī) az objektum vagy tudható (formáját öltvén) (cetya); (és ugyancsak Citi az, aki) az elmévé válik (cittam)||5||


 तन्मयो मायाप्रमाता॥६॥
Tanmayo māyāpramātā||6||

A korlátolt tapasztalót (pramātā) Māyā1 uralja (māyā), mely abból --azaz "citta-ból vagy elméből"-- áll (mayaḥ)||6||

1Māyāpramātā úgy is ismert, mint "az üresség tapasztalója", mivel ő Māyā szintjén szunnyad, mely a tudatlanság mélységes üressége.


स चैको द्विरूपस्त्रिमयश्चतुरात्मा सप्तपञ्चकस्वभावः॥७॥
Sa caiko dvirūpastrimayaścaturātmā saptapañcakasvabhāvaḥ||7||

És (ca) (annak ellenére, hogy) Ő --azaz a Legmagasabb Én-- (saḥ) Egy (ekaḥ), (Ő) kettőssé (dvirūpaḥ), hármassá (trimayaḥ), négyessé (catur-ātmā) (és) a hét (sapta) ötös csoport (pañcaka) természetévé (sva-bhāvaḥ) (válik)||7||


तद्भूमिकाः सर्वदर्शनस्थितयः॥८॥
Tadbhūmikāḥ sarvadarśanasthitayaḥ||8||

Minden (sarva) filozófiai rendszer (darśana) helyzete (sthitayaḥ)1(csupán) az (Én vagy Tudatosság) által (tad) (játszott) szerep (bhūmikāḥ)||8||

1Más kifejezéssel, "ezen filozófiák által tételezett végső konklúziók".


चिद्वत्तच्छक्तिसङ्कोचान्मलावृतः संसारी॥९॥
Cidvattacchaktisaṅkocānmalāvṛtaḥ saṁsārī||9||

Az --vagyis "az Én"-- (tad), aki csordultig tele van Tudatossággal (cit-vat), (válik) a Mala (mala)1 által befedett (avṛtaḥ) újjászülető létezővé (saṁsārī), (Saját) Śakti-jának vagy Erejének (śakti) korlátozódása miatt (saṅkocāt)||9||

1Mala szó szerint azt jelenti "tisztátalanság". Emellett azonban, Mala három kategóriára bontható: Āṇavamala (mely Śiva-ban azt a képzetet teremti, hogy Ő tökéletlen, azaz nem Isteni), Māyīyamala (mely Śiva-ban Annak különbözőség képzetét teremti, mely teljes mértékben nem duális) és Kārmamala (mely Śiva-ban azt a képzetet teremti, miszerint Ő korlátolt tettek korlátolt cselekvője). Ébredj fel Śiva!


तथापि तद्वत्पञ्चकृत्यानि करोति॥१०॥
Tathāpi tadvatpañcakṛtyāni karoti||10||

Még (tathā-api) (e korlátolt állapotban is, az individuális lélek) végrehajtja (karoti) az öt (pañca) funkciót (kṛtyāni)1, mint (vat) a (Legmagasabb Én) (tad)||10||

1Az öt funkció: Sṛṣṭi (megnyilvánulás), Sthiti (fenntartás), Saṁhāra (feloldódás), Vilaya (az Ő esszenciális természetének elfedése) és Anugraha (Isteni Kegyelem, ami feloldja Māyā-t vagy az Illúziót).


 आभासनरक्तिविमर्शनबीजावस्थापनविलापनतस्तानि॥११॥
Ābhāsanaraktivimarśanabījāvasthāpanavilāpanatastāni||11||

Ez (az öt funkció) (tāni) (ugyancsak kifejthető,) (ezen öt kifejezésen) keresztül (taḥ): Ābhāsana --azaz "a megnyilvánítás aktusa"-- (ābhāsana), Rakti --azaz "élvezet"-- (rakti), Vimarśana --azaz "önmaga Énként való tapasztalásának aktusa"-- (vimarśana), Bījāvasthāpana --azaz "a magvetés aktusa"-- (bīja-avasthāpana) (és) Vilāpana --azaz "feloldódás"-- (vilāpana)1||11||

1Ez, az Ābhāsana a Sṛṣṭi (megnyilvánulás) reprezentánsa, Rakti pedig a Sthiti (fenntartás) reprezentánsa, Vimarśana a Saṁhāra (feloldódás) reprezentánsa, Bījāvasthāpana a Vilaya (elfedés) és a Vilāpana az Anugraha (Isteni Kegyelem) reprezentánsa.


तदपरिज्ञाने स्वशक्तिभिर्व्यामोहितता संसारित्वम्॥१२॥
Tadaparijñāne svaśaktibhirvyāmohitatā saṁsāritvam||12||

Újjászülető létezőnek lenni (saṁsāritvam) (azt jelenti, hogy) megzavarodottnak vagy megszállottnak lenni (vyāmohitatā) az egyén saját (sva) erői --śakti-- által (śaktibhiḥ), annak --azaz "az ötrétű funkció vagy aktus (valódi) végrehajtójának"-- (tad) teljes tudatlansága (nem felismerése) nyomán (aparijñāne)1||12||

1A kifejezés "pañcakṛtya" (öt funkció) olykor "ötrétű aktivitás" formájában is fordításra kerül.


तत्परिज्ञाने चित्तमेवान्तर्मुखीभावेन चेतनापदाध्यारोहाच्चितिः॥१३॥
Tatparijñāne cittamevāntarmukhībhāvena cetanāpadādhyārohāccitiḥ||13||

Amikor annak --azaz "az ötrétű funkció vagy aktus (valódi) végrehajtójának"-- (tad) teljes tudása (ismerete) van jelen (parijñāne), az elme (tudat) (cittam) maga (eva), befelé forduláson (antarmukhī) keresztül (bhāvena), a Legmagasabb Erővé (válik) (citiḥ), a tiszta Tudatosság (cetana) állapotába (pada) való felemelkedése által (adhyārohāt)||13||


चितिवह्निरवरोहपदे छन्नोऽपि मात्रया मेयेन्धनं प्लुष्यति॥१४॥
Citivahniravarohapade channo'pi mātrayā meyendhanaṁ pluṣyati||14||

A Legmagasabb Erő (citi) Tüze (vahniḥ), bár (api) befedve vagy eltakarva van (Māyā  vagy a Káprázat által) (channaḥ) a korlátolt (avaroha) állapotban (pade), részlegesen (mātrayā) elégeti (pluṣyati) a tudhatók (meya) hajtóanyagát (indhanam)||14||


बललाभे विश्वमात्मसात्करोति॥१५॥
Balalābhe viśvamātmasātkaroti||15||

Amikor (valaki) eléri (lābhe) a Citi Erejét vagy Univerzális Tudatosságot (bala), önmagához hasonlóvá (ātmasāt) teszi (karoti) az univerzumot (viśvam) (azaz önmagába olvasztja az univerzumot)1||15||

1A kifejezés "ātmasātkaroti" az "ātmasāt kṛ"-ból származik, ami általában azt jelenti "önmagára helyezi, magáévá teszi, vonzza, maga felé fordítja, eléri azt saját magának, stb". Habár, a Trika-ban ez azt jelenti "önmagához hasonlóvá teszi, önmagába olvasztja", ami az "egység tapasztalásával" egyenértékű. Ezért, "viśvamātmasātkaroti" valójában azt jelenti "az univerzummal való egység tapasztalása". Amikor azt hallod, hogy önmagadba kell olvasztanod az univerzumot, azt jelenti, hogy azonosságot, egységet kell tapasztalnod vele, benne, ez a jelentés.


 चिदानन्दलाभे देहादिषु चेत्यमानेष्वपि चिदैकात्म्यप्रतिपत्तिदार्ढ्यं जीवन्मुक्तिः॥१६॥
Cidānandalābhe dehādiṣu cetyamāneṣvapi cidaikātmyapratipattidārḍhyaṁ jīvanmuktiḥ||16||

Amikor (valaki) eléri (lābhe) az Abszolút Tudatosság (cit) Gyönyörét (ānanda), (akkor) (eme) Abszolút Tudatossággal (cit) való önazonosítás (aikātmya) szilárd vagy stabil (dārḍhyam) ébersége (pratipatti) (van jelen), még akkor is (amikor) (api) a test (deha), stb --ādi-- (ādiṣu) tapasztalt (cetyamāneṣu). (Ez az állapot úgy ismert, mint) Jīvanmukti --azaz "életben való Felszabadulás vagy Mukti"--(jīvanmuktiḥ)1||16||

1Más szavakkal, "Felszabadulás, miközben az egyén fenntartja testét". Emellett, a "Videhamukti" azt jelenti Felszabadulás, mely a test elhagyásának pillanatában történik meg.


मध्यविकासाच्चिदानन्दलाभः॥१७॥
Madhyavikāsāccidānandalābhaḥ||17||

A középső (állapot) (madhya) kifejlődésén vagy feltárulásán keresztül (vikāsāt), az Abszolút Tudatosság (cit) Gyönyörének (ānanda) elérése (lābhaḥ) (van jelen)||17||


विकल्पक्षयशक्तिसख़ोचविकासवाहच्छेदद्यन्तकोटिनिभालनादय इहोपायाः॥१८॥
Vikalpakṣayaśaktisaṅkocavikāsavāhacchedadyantakoṭinibhālanādaya ihopāyāḥ||18||

Íme (iha) (ennek kifejlődésének vagy feltárulásának) módja (upāyāḥ): 1) (minden) vikalpa vagy gondolat (vikalpa) feloldódása vagy eltűnése (kṣaya), 2) Śakti vagy Erő (śakti) feltárulása (vikāsa) (és) korlátozódása (saṅkoca)1, 3) a prāṇa és apāna feloldódása az "anacka" --azaz "magánhangzók nélküli"-- hang recitálása által (vāha-cheda)2, stb. (ādi), (és) 4) a dvādaśānta (antakoṭi)3, stb. (ādayaḥ) tapasztalása (nibhālana)||18||

1"Śakti vagy Erő feltárulása és korlátozódása" alatt a szerző azt érti "a Prāṇaśakti ('pranikus vagy élet energia' itt egy hozzávetőleges, de hasznos fordítás lehet) visszavonása, ami az érzékszerveken keresztül szökik el, mely befelé fordítja azt az Én felé, miközben ezzel egy időben az érzékszervek szokásos módon tudnak tovább működni". Más szavakkal, "visszavonása vagy korlátozódása --saṅkoca-- a Prāṇaśakti-nak, valamint "feltárulása" --vikāsa-- Śakti-nak az érzékszerveken keresztül, mely által ugyanúgy működhetnek tovább, mint általában".

2A "vāhaccheda" összetétel egyáltalán nem a "vāhac" kifejezésből (ami egyébként lehetséges lenne a "vāhat"-ból) és a "cheda"-ból ered, hanem "vāha" és "cheda" kifejezésekből, hiszen a Mássalhangzó Sandhi 19. Szabályának első al-szabálya szerint, muszáj egy "c" betűt beilleszteni a "ch" és a jelenlévő rövid magánhangzó ("a" a "vāha"-ban, ebben az esetben) közzé. Más szavakkal, a "ch" előtti "c" nem egy eredeti alkotó, hanem egy mássalhangzó, mely kötelezően beillesztendő a Mássalhangzó Sandhi e sajátos szabálya szerint. Tehát "vāha" azt jelenti "élet-energia vagy Prāṇaśakti". Emellett, "cheda" azt jelenti "a prāṇa (azaz a bizonyos energia, mely a kilégzés által árad ki) és apāna (azaz a bizonyos energia, mely belép a testbe a belégzés által) feloldódása, az anacka hang recitációja által. Anacka hang egyszerűen magánhangzó nélküli mássalhangzó. Például: h.

3A Dvādaśānta azt jelenti "bizonyos pont, tizenkét ujjnyi távolságra" (vagyis van egy dvādaśānta a szemöldökök közötti pontban, a torok felett tizenkét ujjnyira). Bár Kṣemarāja nem határozza meg, hogy melyik dvādaśānta-ról beszél (mert sok van), ezért ez általában úgy értelmezendő, mint "āntaradvādaśānta" (a szív vagy pont, ahol a belégzés véget ér) és "bāhyadvādaśānta" (a külső pont, ahol a kilégzés véget ér). Ez nem egyéb, mint hogy a figyelmed erre a két pontra vagy dvādaśānta-ra kell, hogy irányuljon, miközben meditálsz, hogy kifejleszd vagy feltárd a középső állapotot vagy Madhya-t.


समाधिसंस्कारवति व्युत्थाने भूयो भूयश्चिदैक्यामर्शान्नित्योदितसमाधिलाभः॥१९॥
Samādhisaṁskāravati vyutthāne bhūyo bhūyaścidaikyāmarśānnityoditasamādhilābhaḥ||19||

A Samādhi vagy Tökéletes Koncentráció után jövő állapotban (vyutthāne), ami tele van (e) Samādhi (samādhi) saṁskāra-ival  --saṁskāravat--(saṁskāravati)1, egy állandó (nitya-udita) Samādhi (samādhi) elérése (van jelen) (lābhaḥ), az Abszolút Tudatossággal való (cit) önazonosítás (aikya) újra és újra (bhūyas bhūyas) reflektálása által (āmarśāt)||19||

1"Tele van a saṁskāra-kkal" itt azt jelenti "tele van későbbi hatásokkal". Más szavakkal, amikor valaki Vyutthāna-ban van (az állapot, mely a Samādhi vagy Tökéletes Koncentráció után következik), az elme és a test csordultig tele van a Samādhi által gerjesztett ide vonatkozó és későbbi hatásokkal.


तदा प्रकाशानन्दसारमहामन्त्रवीर्यात्मकपूर्णाहन्तावेशात्सदा सर्वसर्गसंहारकारिनिजसंविद्देवताचक्रेश्वरताप्राप्तिर्भवतीति शिवम्॥२०॥
Tadā prakāśānandasāramahāmantravīryātmakapūrṇāhantāveśātsadā
sarvasargasaṁhārakārinijasaṁviddevatācakreśvaratāprāptirbhavatīti śivam||20||

Majd (tadā), a Tökéletes (pūrṇa) Én-tudatosságba (ahantā) való belépés eredményeképpen (veśāt), ami esszenciálisan (sāra) Fény (prakāśa) (és) Gyönyör (ānanda), (és minek) természete (ātmaka) a Nagy (mahā) Mantra (mantra) erejéből (vīrya) (áll), az egyén saját (nija) Tudatossága (saṁvid) isteneinek (devatā) csoportja (cakra) feletti függetlenség vagy fölény (īśvaratā) elérése vagy elnyerése (prāptiḥ) van jelen (bhavati) szüntelen (sadā), mely (az univerzum) minden (sarva) megnyilvánulását (sarga) (és) visszaoldódását (saṁhāra) hozza létre (kāri). Így minden Śiva természete (iti śivam)1||20||

1Minden esszenciálisan Śiva.

fel


 További információk

Gabriel Pradīpaka

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.