Sanskrit & Trika Shaivism (Magyar-Főoldal)

JavaScript letiltva! Ellenőrizd ezt a linket!


 Abhinavagupta - Paramārthasāra (Paramarthasara) Stanzák 59-62 - Nem-duális kashmiri Shaivizmus

Normál fordítás


 Bevezetés

A Paramārthasāra folytatódik további négy stanzával. Ez a tizenötödik stanza-csoport, ami a teljes szöveget alkotó 105 stanzából négyet fed le.

Természetesen, mellékelem az eredeti stanzákat, amiket Yogarāja kommentál. Valamint írni fogok elég sok megjegyzést, hogy az átlagos olvasó számára is annyira érthetővé tegyem a könyvet, amennyire csak lehetséges.

Yogarāja Szanszkritja sötétzöld színnel jelenik meg, míg Abhinavagupta eredeti stanzái sötétvörösek. Emellett, a transzliteráción belül, az eredeti stanzák barnák, Yogarāja kommentárja viszont fekete. A fordításban szintén, Abhinavagupta eredeti stanzái, vagyis a Paramārthasāra zöld és fekete betűkkel szerepelnek, míg Yogarāja kommentárja tartalmaz fekete és vörös szavakat is.

Olvasd a Paramārthasāra-t és tapasztald meg a Legfőbb Ānanda-t vagy Isteni Gyönyört, kedves Śiva.

Fontos: Minden zárójelben írt és dőlt betűvel szedett szöveget én adtam hozzá a fordításhoz, hogy egy bizonyos kifejezés vagy mondat lényegét érthetőbbé tegyem. Minden dupla kötőjellel tagolt szövegrészt (--...--) hasonló módon én adtam hozzá, további tisztázások végett.

fel


 59. Stanza

नापि स्वात्ममहेश्वरस्वरूपपरिशीलनदार्ढ्यादस्य ज्ञानिनश्चेतस्यपूर्णत्वादिदोषः स्यादिति प्रतिपादयति


अतिगूढहृदयगञ्जप्ररूढपरमार्थरत्नसञ्चयतः।
अहमेवेति महेश्वरभावे का दुर्गतिः कस्य॥५९॥


अतिगूढमतिशयेन गुप्तं हृदयमेव गञ्जं सर्वपरमार्थस्वस्वरूपविश्रान्तिस्थानस्वभावं भाण्डागारं तत्र योऽतितीव्रतमसमाश्वासप्ररूढः परमार्थः सद्गुरूपदिष्टः स्वात्मज्ञानसतत्त्वः स एव सर्वविभूतिहेतुत्वाद्रत्नसञ्चय इव रत्नसञ्चयस्तेन हेतुना अहमेवेति सर्वमिदमस्मीति य आविर्भूतः पूर्णः पराहन्ताविश्रान्तिलक्षणो महेश्वरभावः शरीरिणोऽपि स्वात्मप्रकाशस्वातन्त्र्यं तस्मिन्स्थिते सति का नाम वराकी दुर्गतिर्दरिद्रभावस्तदुपलक्षितो वा कश्चित्कृत्रिमो विभूत्याद्यतिशयः स्यात्। आभाससारा हि सर्वे पदार्था यदैवाभासन्ते तदैव योगिनः स्वात्मकल्पाः सन्तः कथमुत्कर्षापकर्षादौ प्रगल्भन्ते — इति न किञ्चिद्दौर्गत्यादिकं भवेत्। कस्य वेति को वास्या दुर्गतेः समाश्रयो देहाद्यात्माभिमानिनो ह्यस्या दुर्गतेः समाश्रया भवन्तु यतस्ते व्यतिरिक्तस्यैषणीयस्य प्राप्त्येश्वरास्तदपहाराद्रिक्ताः — इति। यः पुनरकृत्रिमाहन्ताप्रत्यवमर्शपरमार्थो ज्ञानी सर्वमस्मीत्यव्यतिरिक्तेनैषणीयेन महेश्वरः स कथं व्यतिरिक्तप्राप्त्यप्राप्त्यभावाद्दौर्गत्यादेर्भाजनं स्यादत एव गञ्जशब्दस्य रत्नसञ्चयशब्दस्येश्वरशब्दस्य च हृदयप्ररूढपरमार्थो महान् — इत्यकृत्रिमार्थवाचकानि विशेषणान्युपपादितानि॥५९॥

Nāpi svātmamaheśvarasvarūpapariśīlanadārḍhyādasya jñāninaścetasyapūrṇatvādidoṣaḥ syāditi pratipādayati


Atigūḍhahṛdayagañjaprarūḍhaparamārtharatnasañcayataḥ|
Ahameveti maheśvarabhāve kā durgatiḥ kasya||59||


Atigūḍhamatiśayena guptaṁ hṛdayameva gañjaṁ sarvaparamārthasvasvarūpaviśrāntisthānasvabhāvaṁ bhāṇḍāgāraṁ tatra yo'titīvratamasamāśvāsaprarūḍhaḥ paramārthaḥ sadgurūpadiṣṭaḥ svātmajñānasatattvaḥ sa eva sarvavibhūtihetutvādratnasañcaya iva ratnasañcayastena hetunā ahameveti sarvamidamasmīti ya āvirbhūtaḥ pūrṇaḥ parāhantāviśrāntilakṣaṇo maheśvarabhāvaḥ śarīriṇo'pi svātmaprakāśasvātantryaṁ tasminsthite sati kā nāma varākī durgatirdaridrabhāvastadupalakṣito vā kaścitkṛtrimo vibhūtyādyatiśayaḥ syāt| Ābhāsasārā hi sarve padārthā yadaivābhāsante tadaiva yoginaḥ svātmakalpāḥ santaḥ kathamutkarṣāpakarṣādau pragalbhante — Iti na kiñciddaurgatyādikaṁ bhavet| Kasya veti ko vāsyā durgateḥ samāśrayo dehādyātmābhimānino hyasyā durgateḥ samāśrayā bhavantu yataste vyatiriktasyaiṣaṇīyasya prāptyeśvarāstadapahārādriktāḥ — Iti| Yaḥ punarakṛtrimāhantāpratyavamarśaparamārtho jñānī sarvamasmītyavyatiriktenaiṣaṇīyena maheśvaraḥ sa kathaṁ vyatiriktaprāptyaprāptyabhāvāddaurgatyāderbhājanaṁ syādata eva gañjaśabdasya ratnasañcayaśabdasyeśvaraśabdasya ca hṛdayaprarūḍhaparamārtho mahān — Ityakṛtrimārthavācakāni viśeṣaṇānyupapāditāni||59||

Hiba (doṣaḥ) sincs (na api) jelen (syāt) (, mint például) a Teljesség hiánya --tökéletlenság-- (apūrṇatva), stb. (ādi) eme (asya) Én ismerőjének (jñāninaḥ) elméjében (cetasi), a Nagy Úr (mahā-īśvara), aki az ő saját (sva) Énje (ātma), esszenciális természetével való (sva-rūpa) szilárd vagy erős (dārḍhyāt)  kapcsolat miatt (pariśīlana). (Abhinavagupta) kifejti ezt (az 59. versszakban:)


A Nagy (mahā) Úr (īśvara) Állapotában (bhāve) (az) "Én" (aham eva iti) (formájában), ami eléretett a drágakövek (ratna) kollekciója által (sañcayataḥ), (mi úgy ismert, mint) a Legfőbb Igazság (parama-artha), (mi) feltárul (prarūḍha) a Szív --Tudatosság Abszolút Szabadságban-- (hṛdaya) jól elrejtett (ati-gūḍha) kincstárában --ékszerterem-- (gañja), miféle (kā) szegénység (durgatiḥ)  (létezhetne ott?, és még ha volna is szegénység, ) kié (volna az) (kasya)?||59||


(A "hṛdayagañja" kezdő összetétel azt jelenti) a "gañja" (gañja) (mi úgy ismer, mint) a Szív (hṛdayam eva), azaz a kincstár --ékszerterem-- (bhāṇḍāgāram), ami (sva-bhāvam) Mindennek (sarva) nyughelye (viśrānti-sthāna) az Ő (sva) esszenciális természetében (sva-rūpa), ami a Legfőbb (parama) Valóság (artha). (És az "atigūḍha" alatt, Abhinavagupta azt érti, hogy eme kincstár, minek neve Szív) nagyon jól (ati) rejtett (gūḍha), vagyis rendkívül jól (atiśayena) őrzött (guptam). Az (saḥ eva), ami (yaḥ) "Paramārtha" vagy a Legfőbb Igazság (parama-arthaḥ), mi feltárul (prarūḍhaḥ) az Abban --a Szívként ismert, nagyon jól rejtett kincstárban-- (tatra) való bizonyosság (samāśvāsa) legszilárdabb fokából (ati-tīvratama) (és) kinek valódi természete (satattvaḥ) az egyén saját (sva) Énjének (ātma) Ismerete (jñāna), ahogy azt tanította (upadiṣṭaḥ) a valódi (sat) Guru (guru), (az) "ratnasañcaya" (ratna-sañcayaḥ) (vagy) olyan, mint (iva) drágakövek (ratna) egy kollekciója (sañcayaḥ), lévén az az oka (hetutvāt) minden (sarva) erőnek (vibhūti). Eme (drágakövek kollekciója) miatt (tena hetunā), a Nagy Úr (mahā-īśvara) Állapota (bhāvaḥ), ami --az Állapot-- (yaḥ) Teljes (pūrṇaḥ) (és) jellemzője (lakṣaṇaḥ) egy megnyugvás (viśrānti) a Legmagasabb (parā) Én-tudatosságon (ahantā), megnyilvánul (āvirbhūtaḥ) az "Én" (formájában) (aham eva iti), azaz, mint "Én vagyok (asmi) mindez (sarvam-idam)". (Amikor ez megtörténik, jelen van a) Svātantrya vagy Abszolút Szabadsága (svātantryam) az egyén saját (sva) Énje (ātma) Fényének (prakāśa), még (api) egy testet öltött létező esetében is (śarīriṇaḥ). Amikor (egy ilyen testet öltött létező) megmarad (sthite sati) ebben az (Állapotban) (tasmin), akkor miféle (kā nāma) nyomor (varākī) "durgati" (durgatiḥ) -szegénység (daridra-bhāvaḥ)- (szállhatna reá)?, vagy (vā) (hogy) lehetne jelen (syāt) valamiféle (kaścid) kreált (kṛtrimaḥ) felsőbbrendűség (atiśayaḥ) az erőket, stb. tekintve,  (vibhūti-ādi), amit ő (tad) tapasztal (upalakṣita)? --egy ilyen felszabadult személy nem tapasztal senki önmagánál nagyobbnak vagy hozzá képest magasabb szintűnek, mivel ő realizálta a Végső Valóságot, ez a jelentés--.

Mert (hi) amikor (yadā eva) minden (sarve) objektum (padārthāḥ) úgy látszik (ābhāsante), mint aminek kvintesszenciája (sārāḥ) az (Ő) Fénye (ābhāsa), akkor (tadā eva), azok lévén (santaḥ) egyek (kalpāḥ) az ő saját (sva) Énjével (ātma) a Yogī esetében (yoginaḥ), (katham) lennének képesek (azok az objektumok létrehozni az ő) (pragalbhante) emelkedését (utkarṣa), (az ő) zuhanását (apakarṣa) és így tovább (ādau)? Ezért (iti), semmi sem (na kiñcid) válik (bhavet) szerencsétlenséggé (daurgatya), stb. (ādikam) (az ő esetében).

"Kié (lehetne) az (kasya vā iti)?" vagyis, ki lehetne (kaḥ vā) eme szegénység vagy nyomor (asyāḥ durgateḥ) menedékhelye (samāśrayaḥ)? Legyenek (bhavantu) azok, kik valóban azt gondolják (abhimāninaḥ), hogy a test (deha), stb. (ādi) az Én (ātma), menedékhelyei (samāśrayāḥ) eme nyomornak (asyāḥ durgateḥ)! Mivel (yatas) ők (te) úgy érzik (magukat, mint) urak (īśvarāḥ), kik megszerezték (prāptyā) azt, mire vágyni lehet (eṣaṇīyasya), (ám önmaguktól azok) külöbözőnek (látszanak) (vyatiriktasya) --azaz merő tárgyai a vágynak, amiket csupán dualitásban lehet keresni-- (és) ürességet (éreznek) (riktāḥ), amikor (a vágyak tárgyát) ellopják (tőlük) (apahārāt... iti). Mindazonáltal (punar), az Én ismerője (jñānī), aki (yaḥ) realizálta a Legfőbb Igazságot (parama-arthaḥ) a természetes (akṛtrima) Én-tudatosság (ahantā) felismerésével (pratyavamarśa) (úgy érzi, hogy ő a) Nagy Úr (mahā-īśvaraḥ) (ki megjelenik), mint az, amire vágyni lehet --mint a vágy tárgya-- (eṣaṇīyena), (ám ezek) nem különböznek (tőle) (avyatiriktena). (Az ő tapasztalata így nem más, mint:) "Én vagyok (asmi) minden (sarvam... iti)". (Ezért,) hogyan lehet ő (katham-saḥ... syāt), a vágy különböző tárgyainak elérése (és) nem elérése hiányában, a szegénység, stb. (daurgatya-ādeḥ) fogadója (bhājanam)? Ez okból kifolyólag (atas eva), az olyan szavak esetében (śabdasya... śabdasya... śabdasya) (, mint) "kincstár" --ékszerterem-- (gañja), "drágakövek kollekciója" (ratna-sañcaya) és (ca) "Úr" (īśvara), azok bizonyítottan úgy működnek (upapāditāni), mint "viśeṣaṇa-k" vagy "megkülönböztetők" --szavak, amik meghatároznak vagy részleteznek más szavakat-- (viśeṣaṇāni), mik jelzik (vācakāni) a Természetes (akṛtrima) Artha-t (artha) --Igazságot, Valóságot, Célt, Értéket-- (, mely megjelenik) "a Nagy (mahān) Paramārtha (parama-arthaḥ) --A Legfőbb Igazság-- (formájában), (mely) a Szívből (hṛdaya... iti) tárul fel (prarūḍha)"||59||


Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 60. Stanza

इदानीं मोक्षस्वरूपमाह


मोक्षस्य नैव किञ्चिद्धामास्ति न चापि गमनमन्यत्र।
अज्ञानग्रन्थिभिदा स्वशक्त्यभिव्यक्तता मोक्षः॥६०॥


मोक्षस्य पराहन्ताचमत्कारसारस्य कैवल्यस्य धाम व्यतिरिक्तं स्थानं न विद्यत एव देशकालाकारावच्छेदाभावादत एव न चाप्यन्यत्र कुत्रचिद्व्यतिरिक्ते गमनं लयो मोक्षो यथा भेदवादिनां मतेनोत्क्रान्त्या चक्राधारादिभेदनादूर्ध्वं द्वादशान्ते लयः — एषैव मुक्तिः — इति। यदुक्तम्

व्यापिन्यां शिवसत्तायामुत्क्रान्त्या किं प्रयोजनम्।
अव्यापिनि परे तत्त्वे ह्युत्क्रान्त्या किं प्रयोजनम्॥

इति। एवंविधा अप्यन्ये तीर्थान्तरपरिकल्पिता बहवो मोक्षभेदाः सन्ति ते प्रतन्यमाना ग्रन्थगौरवभयमानयन्ति — इति नेह प्रतन्यन्ते — इति सर्वत्र द्वैतमलस्य सम्भवादमोक्षे मोक्षलिप्सा मोक्षाभास एव। किं पुनर्मोक्षलक्षणम् — इत्याह अज्ञान इत्यादि। अज्ञानमख्यातिजनित आत्मन्यनात्माभिमानपूर्वोऽनात्मनि देहादावात्माभिमानलक्षणो मोहः स एव पूर्णस्वरूपसङ्कोचदायित्वाद्ग्रन्थिरिव ग्रन्थिः स्वस्वातन्त्र्यलक्षणस्य निजस्य व्यापित्वादेर्देहाद्यभिमानतया बन्धस्तस्य भिद्भेदनं निजपूर्णस्वात्मस्वातन्त्र्यपरिशीलनदार्ढ्याद्देहाद्यभिमानलक्षणस्य ग्रन्थेर्विदारणं तेन हेतुना स्वशक्तिभिः स्वात्मस्वातन्त्र्यलक्षणैर्धर्मैरभिव्यक्तता स्वात्मशक्तिविकस्वरतैष एव निरतिशयो मोक्ष इति। अयमाशयः — यथा सहजनित्यव्यापकत्वादिधर्मयुक्तमाकाशमपि घटादिभित्तिबन्धसङ्कुचितं तत एव तदेवाव्यापकत्वादिधर्मयुक्तं घटाकाशम् — इत्युच्यत आकाशाद्भिन्नमिव प्रथते पुनरपि घटादिभित्तिकृतसङ्कोचभङ्गात्तदेव घटाद्याकाशं तदैव व्यापकत्वादिधर्मयुक्तं स्यान्न पुनस्तस्य घटादिभङ्गान्नूतनः कश्चिद्धर्माविर्भाव आयाति — इति। तथैव देहाद्यभिमानकृतसङ्कोचसङ्कुचितं चैतन्यं बद्धमिव — इत्युच्यते तदेव पुनः स्वस्वरूपज्ञानाभिव्यक्तेर्देहादिप्रमातृताबन्धसङ्क्षयात्स्वशक्तिविवेकविकस्वरं मुक्तमिव — इत्यभिमानमात्रसारौ परिमितप्रमात्रपेक्षया बन्धमोक्षौ न पुनः परमार्थे संवित्तत्त्व एवं किञ्चित्सम्भवति — इति। तस्मान्मुक्तौ नूतनं न किञ्चित्साध्यते निजमेव स्वरूपं प्रथते। एतदेव विष्णुधर्मेष्वप्युक्तम्

यथोदपानकरणात्क्रियते न जलाम्बरम्।
सदेव नीयते व्यक्तिमसतः सम्भवः कुतः॥
भिन्ने दृतौ यथा वायुर्नैवान्यः सह वायुना।
क्षीणपुण्याघबन्धस्तु तथात्मा ब्रह्मणा सह॥

इति॥६०॥

Idānīṁ mokṣasvarūpamāha


Mokṣasya naiva kiñciddhāmāsti na cāpi gamanamanyatra|
Ajñānagranthibhidā svaśaktyabhivyaktatā mokṣaḥ||60||


Mokṣasya parāhantācamatkārasārasya kaivalyasya dhāma vyatiriktaṁ sthānaṁ na vidyata eva deśakālākārāvacchedābhāvādata eva na cāpyanyatra kutracidvyatirikte gamanaṁ layo mokṣo yathā bhedavādināṁ matenotkrāntyā cakrādhārādibhedanādūrdhvaṁ dvādaśānte layaḥ — Eṣaiva muktiḥ — Iti| Yaduktam

Vyāpinyāṁ śivasattāyāmutkrāntyā kiṁ prayojanam|
Avyāpini pare tattve hyutkrāntyā kiṁ prayojanam||

Iti| Evaṁvidhā apyanye tīrthāntaraparikalpitā bahavo mokṣabhedāḥ santi te pratanyamānā granthagauravabhayamānayanti — Iti neha pratanyante — Iti sarvatra dvaitamalasya sambhavādamokṣe mokṣalipsā mokṣābhāsa eva| Kiṁ punarmokṣalakṣaṇam — Ityāha ajñāna ityādi| Ajñānamakhyātijanita ātmanyanātmābhimānapūrvo'nātmani dehādāvātmābhimānalakṣaṇo mohaḥ sa eva pūrṇasvarūpasaṅkocadāyitvādgranthiriva granthiḥ svasvātantryalakṣaṇasya nijasya vyāpitvāderdehādyabhimānatayā bandhastasya bhidbhedanaṁ nijapūrṇasvātmasvātantryapariśīlanadārḍhyāddehādyabhimānalakṣaṇasya granthervidāraṇaṁ tena hetunā svaśaktibhiḥ svātmasvātantryalakṣaṇairdharmairabhivyaktatā svātmaśaktivikasvarataiṣa eva niratiśayo mokṣa iti| Ayamāśayaḥ — Yathā sahajanityavyāpakatvādidharmayuktamākāśamapi ghaṭādibhittibandhasaṅkucitaṁ tata eva tadevāvyāpakatvādidharmayuktaṁ ghaṭākāśam — Ityucyata ākāśādbhinnamiva prathate punarapi ghaṭādibhittikṛtasaṅkocabhaṅgāttadeva ghaṭādyākāśaṁ tadaiva vyāpakatvādidharmayuktaṁ syānna punastasya ghaṭādibhaṅgānnūtanaḥ kaściddharmāvirbhāva āyāti — Iti| Tathaiva dehādyabhimānakṛtasaṅkocasaṅkucitaṁ caitanyaṁ baddhamiva — Ityucyate tadeva punaḥ svasvarūpajñānābhivyakterdehādipramātṛtābandhasaṅkṣayātsvaśaktivivekavikasvaraṁ muktamiva — Ityabhimānamātrasārau parimitapramātrapekṣayā bandhamokṣau na punaḥ paramārthe saṁvittattva evaṁ kiñcitsambhavati — Iti| Tasmānmuktau nūtanaṁ na kiñcitsādhyate nijameva svarūpaṁ prathate| Etadeva viṣṇudharmeṣvapyuktam

Yathodapānakaraṇātkriyate na jalāmbaram|
Sadeva nīyate vyaktimasataḥ sambhavaḥ kutaḥ||
Bhinne dṛtau yathā vāyurnaivānyaḥ saha vāyunā|
Kṣīṇapuṇyāghabandhastu tathātmā brahmaṇā saha||

Iti||60||

Most (idānīm) (Abhinavagupta) leírja (āha) a Felszabadulás (mokṣa) természetét (sva-rūpam):


A Felszabadulás esetében (mokṣasya), nincs sem (na eva kiñcid asti) egy hely (dhāma), sem (na ca api) egy eljutás (gamanam) más helyre (anyatra). A Felszabadulás (mokṣaḥ) (egyszerűen) megnyilvánulása (abhivyaktatā) az egyén saját (sva) Erőinek (śakti), a tudatlanság (ajñāna) csomóján (granthi) való áthatolás révén (bhidā)||60||


A Felszabadulás esetében (mokṣasya), azaz a Kaivalya-ban --szó szerint Elkülönülés-- (kaivalyasya), minek esszenciája (sārasya) egy Ragyogás (camatkāra) a Legfőbb (parā) Én-tudatosságban (ahantā), nincs (na vidyate eva) egy hely (dhāma) (vagy) elkülönült (vyatiriktam) terep (sthānam), a tér (deśa), idő (kāla) (és) forma (ākāra) korlátozottságának (avaccheda) hiánya miatt (abhāvāt). Ez okból kifolyólag (atas eva), a Felszabadulás (mokṣaḥ) nem (na api) vándorlás (gamanam) egy másik helyre, legyen az bármi is (anyatra kutracid), vagyis (az nem) feloldódás (layaḥ) valamiben, ami különbözik (az egyéntől) (vyatirikte), mint ahogy, például (yathā) a dualitás doktrínáját követők (bheda-vādinām) hite szerint (matena) a Felszabadulás (muktiḥ) kétségtelenül (eva) ez (eṣā): "Egy feloldódás (layaḥ) az ūrdhvadvādaśānta-ban --magasabb  dvādaśānta-- (ūrdhvam dvādaśānte), meghaladván (a testet) (utkrāntyā), miután át lettek fúrva (bhedanāt) a cakra-k (cakra), ādhāra-k (ādhāra), stb (ādi.. iti)".

Ahogy az ki van mondva (yad uktam):

"Ha Śiva Léte mindent átható (vyāpinyām śiva-sattāyām), mi (kim) haszna (prayojanam) elhagyni vagy meghaladni (a testet) (utkrāntyā)? Ha a Legfőbb Princípium nem mindent átható (avyāpini pare tattve hi), mi (kim) haszna (prayojanam) elhagyni vagy meghaladni (a testet) (utkrāntyā... iti)?".

Még (api) több (bahavaḥ) egyéb (anye), hasonló (evaṁvidhāḥ) változata (bhedāḥ) létezik (santi) a Felszabadulásnak (mokṣa) amiket más (antara) filozófiai rendszerek (tīrtha) találtak ki (parikalpitāḥ), (ám) azok (te), lévén nagyon terjedelmesek (pratanyamānāḥ), fenntartják veszélyét (bhayam ānayanti iti) egy hatalmas (gaurava) könyv (grantha) (létrehozásának) --egy olyan könyvnek, ami rendkívül terjengős--. (Ezért, ) itt (iha) ezek nem kerülnek bemutatásra (na... pratanyante). Így (iti),     a nem-Felszabadulás egy állapotában (amokṣe), mivel a dualitásként (ismert) (dvaita) tisztátalanság (malasya) mindenhol (sarvatra) létezik (sambhavāt), a Felszabadulás elérésének vágya (lipsā) csupán (eva) merő látszata (ābhāsaḥ) a Felszabadulásnak (mokṣa).

"Akkor mi (kim punar) a Felszabadulás (mokṣa... iti) jellemzője (lakṣaṇam)?" (Abhinavagupta) azt mondta (a versszak lezáró részében) (āha): "Ajñāna" (ajñāna), stb. (iti-ādi).

"Ajñāna" (ajñānam) (nem más, mint) a Káprázat (mohaḥ), amit a primordiális tudatlanság --Āṇavamala-- (akhyāti) okoz (janitaḥ), minek jele --egy ilyen Káprázatnak-- (lakṣaṇaḥ)  a tévképzet (abhimāna), miszerint a nem Én (anātmani) -test, stb. (deha-ādau)- az Én (ātma) --ez a Bauddhājñāna vagy intellektuális tudatlanság--, amit megelőz (pūrvaḥ) a tévképzet (abhimāna), miszerint az Én (ātmani) a nem Én (anātma) --ez a Pauruṣājñāna vagy tudatlanság az Énről--. Eme bizonyos (saḥ eva) (ajñāna vagy tudatlanság) egy "granthi" (granthiḥ) (vagyis olyan), mint (iva)  egy csomó (granthiḥ), mivel az biztosítja (dāyitvāt) a limitációt (saṅkoca) a Teljes esszenciális természettel --az egyén saját Énje, aki Teljes és Tökéletes-- (pūrṇa-svarūpa) kapcsolatosan, azaz (ez) kötöttség (bandhaḥ), (mely) megjelenik, mint egy hamis koncepciója (abhimānatayā) a testnek levésnek (deha) és így tovább (ādi), az Ő (sva) Abszolút Szabadsága által (svātantrya) jellemzett (lakṣaṇasya), az egyén saját Énjének (nijasya) mindent áthatósága, stb. (vyāpitva-ādeḥ) esetében. A "bhid" (bhit) (vagy) átfúrása (bhedanam)  eme (csomónak) (tasya) -mely kiviteleződik az egyén saját Énjének (sva-ātma) Abszolút Szabadságán (svātantrya) való éberségen keresztül --szó szerint a vele való szilárd kapcsolat által-- (pariśīlana-dārḍhyāt), aki eredendően (nija) Teljes (pūrṇa) - (nem más, mint) a csomó (grantheḥ) széttörése (vidāraṇam), mit jellemez (lakṣaṇasya) --a csomót-- a tévképzete (abhimāna) a testnek levésnek (deha), stb. (ādi) Ezért (tena hetunā) az egyén saját Énje (sva-ātma) Erőinek (śakti) kiterjedése (vikasvaratā) az (ilyen Erők) megnyilvánulása (abhivyaktatā) (eme bizonyos) Erők által (śaktibhiḥ), mik az egyénhez tartoznak (sva), amik birtokolják a dharma-t vagy kvalitást (lakṣaṇaiḥ dharmaiḥ) (,mely úgy ismert, mint) az egyén saját (sva-ātma) Énjének Abszolút Szabadsága (svātantrya). Kizárólag (eva) ez (eṣaḥ) a tényleges (niratiśayaḥ) Felszabadulás (mokṣaḥ... iti).

Ez (ayam) a jelentés (āśayaḥ) (a Felszabadulás korábbi definíciójában:) Miképp (yathā-api) az éter --tér-- (ākāśam), (ami) fel van ruházva (yuktam) (ilyen) kvalitásokkal (dharma), (mint) természetesnek levés (sahaja), öröknek (levés) (nitya), mindent áthatóság (vyāpakatva), stb. (ādi), amikor korlátozott (saṅkucitam) az által, hogy valami (azt) megköti (bandha), (pl.:) a falai (bhitti) a kannának (ghaṭa), stb. (ādi), az úgymond (tatas eva tad eva... ucyate) "az éter vagy tér (ākāśam) a kannában (ghaṭa... iti) ", ami (olyan) minőségeket (dharma) birtokol (yuktam), (mint) nem mindent áthatónak levés (avyāpakatva), stb. (ādi) (és) megjelenik (prathate), mintha (iva) (az) különböző és elkülönült volna (bhinnam)  a (kannán kívüli) étertől vagy tértől (ākāśāt) -(és) a korlátozásból (saṅkoca) fakadó megszakadásból (bhaṅgāt), amit a kanna (ghaṭa) falai (bhitti), és így tovább (ādi), hoztak létre (kṛta), eme bizonyos (tad eva) éter vagy tér (ākāśam) a kannában (ghaṭa), stb. (ādi)  majd (tadā eva) újra (syāt-punar api) felruházásra kerül (yuktam) (olyan) minőségekkel (dharma), (mint) mindent áthatóság (vyāpakatva), stb. (ādi) …bár (punar), a kanna (ghaṭa), stb. (ādi) eltörésével (bhaṅgāt), nem (na) jön létre (āyāti) semmilyen (kaścid) új (nūtanaḥ) minőség (dharma) megnyilvánulása (āvirbhāvaḥ) annak --a tér vagy éter számára-- (tasya... iti); ugyanígy (tathā eva), a Tudatosság Abszolút Szabadságban (caitanyam), úgymond (ucyate) "kötött (baddham iva... iti) ", amikor Az korlátolt (saṅkucita) a limitáció által (saṅkoca), amit létrehoz (kṛta) a tévképzete (abhimāna) a testnek levésnek (deha) és így tovább (ādi). Ám (punar) eme bizonyos (Tudatosság Abszolút Szabadságban) (tad eva) felszabadultnak (látszik) (muktam iva), amikor Az kiterjed (vikasvara) az egyén saját (sva) Erőire (śakti) irányuló éberségen keresztül (viveka), Saját (sva) esszenciális természete (sva-rūpa) Tudása (jñāna) megnyilvánulása miatt (abhivyakteḥ), a kötöttség (bandha) (, minek formája) a testen (deha), stb. (ādi) nyugvó szubjektivitás (pramātṛtā), teljes megsemmisülése nyomán (saṅkṣayāt). Így (iti), a kötöttség és Felszabadulás (bandha-mokṣau) a korlátolt (parimita) individuum (pramātṛ) tekintetében (apekṣayā), kizárólag (mātra) tévképzetből (abhimāna) áll főként (sārau). Mindazonáltal (punar), "semmiféle ilyen --kötöttség vagy Felszabadulás--  (na... evam kiñcid) nem történik (sambhavati) a Legfőbb Valósággal (parama-arthe), kinek esszenciája a Tiszta Tudatosság (saṁvid-tattvaḥ... iti) ".

Ezért (tasmāt), semmi (na kiñcid) új (nūtanam)  nem éretik el vagy győzetik le (sādhyate) a Felszabadulásban (muktau), az egyén saját (nijam) esszenciális természete (sva-rūpam), egyszerűen csak (eva) megjelenik (prathate).

Eme bizonyos (igazság) (tad eva) szintén meg van határozva (api uktam) a Viṣṇudharmapurāṇa verseiben (viṣṇu-dharmeṣu):

"Ahogy (yathā) egy kút (udapāna) készítésének aktusa által (karaṇāt), az éter vagy tér (ambaram) (, ami tartalmazza) a vizet (jala), nem létrehozott (kriyate). Kizárólag (eva) valami, ami valóban létezik (sat), vezethez el (nīyate)  (annak) megnyilvánulásához (vyaktim), (mert) hogyan (kutas) (tárulhatna fel) megnyilvánulás (sambhavaḥ) valamiből, ami nem valós (asataḥ)?

"Miképp (yathā) egy fújtató (dṛtau) (ha) eltörik (bhinne), a (benne lévő) levegő (vāyuḥ) nem (válik) (na eva) egy másik (anyaḥ) (levegővé), (hanem inkább eggyé válik) a (többi) levegővel (saha-vāyunā), úgy (tathā) az én (ātmā), akiben a kötöttség (bandhaḥ) (azzal kapcsolatosan, ami) erényes (puṇya) (és) bűnös (agha), bizonyosan megsemmisült (kṣīṇa... iti), (eggyé válik) Brahma-val (saha-brahmaṇā)".

||60||


Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 61. Stanza

एवं प्रक्षीणाज्ञानबन्धो ज्ञानी परानुग्रहार्थं शरीरमपि धारयन्मुक्तः — इत्यावेदयति


भिन्नाज्ञानग्रन्थिर्गतसन्देहः पराकृतभ्रान्तिः।
प्रक्षीणपुण्यपापो विग्रहयोगेऽप्यसौ मुक्तः॥६१॥


शरीरसम्बन्धेऽपि स्वात्मज्ञानविच्छरीराद्यभिमानाभावाज्जीवन्नपि मुक्तो विकस्वरशक्तिर्भवेत्। ननु विग्रहयोग एव बन्धः कथं तत्सम्बन्धेऽप्यसौ मुक्तः स्यात् — इत्याह भिन्न इत्यादि। भिन्नो विदारितोऽज्ञानरूपो ग्रन्थिरपूर्णत्वख्यातिसमुत्थो देहाद्यभिमानरूपो बन्धो येन स एवम्। तथा गतसन्देह इत्यत एव नष्टसंशयः। पराकृता न्यक्कृता परमाद्वयज्ञानलाभाद्भ्रान्तिर्द्वयरूपो भ्रमो येन स तथा — इति। एवं परिशीलनेन प्रक्षीणानि पुण्यापुण्यानि विगलितसंस्काराणि देहात्ममानित्वाभावाद्धर्माधर्माणि यस्य स एवंविधः — इति। अनेनाज्ञानमेव बन्ध इति प्रतिपादितम्। तच्च विग्रहयोगेऽपि यस्य प्रक्षीणं स तदैव जीवन्नेव मुक्तो न पुनः शरीरयोगो बन्धस्तदपगमो मुक्तिः — इति किं तु देहपातात्पूर्णो मोक्ष इति॥६१॥

Evaṁ prakṣīṇājñānabandho jñānī parānugrahārthaṁ śarīramapi dhārayanmuktaḥ — Ityāvedayati


Bhinnājñānagranthirgatasandehaḥ parākṛtabhrāntiḥ|
Prakṣīṇapuṇyapāpo vigrahayoge'pyasau muktaḥ||61||


Śarīrasambandhe'pi svātmajñānaviccharīrādyabhimānābhāvājjīvannapi mukto vikasvaraśaktirbhavet| Nanu vigrahayoga eva bandhaḥ kathaṁ tatsambandhe'pyasau muktaḥ syāt — Ityāha bhinna ityādi| Bhinno vidārito'jñānarūpo granthirapūrṇatvakhyātisamuttho dehādyabhimānarūpo bandho yena sa evam| Tathā gatasandeha ityata eva naṣṭasaṁśayaḥ| Parākṛtā nyakkṛtā paramādvayajñānalābhādbhrāntirdvayarūpo bhramo yena sa tathā — Iti| Evaṁ pariśīlanena prakṣīṇāni puṇyāpuṇyāni vigalitasaṁskārāṇi dehātmamānitvābhāvāddharmādharmāṇi yasya sa evaṁvidhaḥ — Iti| Anenājñānameva bandha iti pratipāditam| Tacca vigrahayoge'pi yasya prakṣīṇaṁ sa tadaiva jīvanneva mukto na punaḥ śarīrayogo bandhastadapagamo muktiḥ — Iti kiṁ tu dehapātātpūrṇo mokṣa iti||61||

Így (evam), az Én ismerője (jñānī), kiben a tudatlanság (ajñāna) kötöttsége (bandhaḥ) megszűnt (prakṣīṇa), bár (api) felszabadult (muktaḥ), fenntart (dhārayan) egy fizikai testet (śarīram), azért, hogy (artham) Kegyelmet (adományozzon) (anugraha) másoknak (para). Ez az, amit (Abhinavagupta) tanít (a 61. versszakban) (iti āvedayati):


Az (asau), aki átfúrta a tudatlanság csomóját (bhinna-ajñāna-granthiḥ), kinek kétségei (sandehaḥ) eltűntek (gata), kiben a zavarodottság (bhrāntiḥ) feloldódott (parākṛta) (és) kinek erény (puṇya) (és) bűn (pāpaḥ) megszűnt (prakṣīṇa), egy felszabadult létező (muktaḥ), bár (api) (ő) kapcsolatban van (yoge) a fizikai testtel --individuális formával--(vigraha)||61||


Az, ki birtokolja a Tudást (jñāna-vit) saját (sva) Énjéről (ātma), bár (api) (ő) kapcsolatban van (sambandhe) fizikai testével (śarīra), felszabadult (muktaḥ), akkor is (api), amikor ő (még) életben van (jīvan), mivel (belőle) hiányoznak (abhāvāt) a fizikai testről (śarīra) és így tovább (ādi), (alkotott) tévképzetek (abhimāna), vagyis ő az (bhavet), kinek Erői (śaktiḥ) kiterjedtek (vikasvara).

Egy felvetés (nanu): "A kapcsolat (yogaḥ) a testtel --individuális formával-- (vigraha), bizonyosan (eva) kötöttség (bandhaḥ). Hogyan (katham) lehet (syāt) ő (asau) felszabadult (muktaḥ) miközben (api) kapcsolatban marad (sambandhe) eme (testtel) (tad... iti)?" (Válaszként erre a kérdésre, Abhinavagupta) azt mondta (āha) "Bhinna" (bhinna), stb. (iti-ādi) (Az ő esetében, ) a tudatlanságból (ajñāna) álló (rūpaḥ) csomó (granthiḥ) - azaz kötöttség (bandhaḥ), mely a testnek levés (deha), stb. (ādi) tévképzetére (abhimāna) alapszik (rūpaḥ) (és az egyén saját) Teljességéről való (pūrṇatva) tudás hiányából (a... khyāti) származik (samutthaḥ)- át lett fúrva (bhinnaḥ) (vagy) fel lett törve (vidāritaḥ). Ennek eredményeképpen (yena), ő (saḥ) ilyen (evam) --azaz ő felszabadult--.

Ugyanígy (tathā), ő "az kinek kétségei eltűntek" (gata-sandehaḥ iti) (és) ezért (atas eva) (az ő) kétségei (saṁśayaḥ) feloldódtak (naṣṭa).

(Az ő esetében, ) a zavarodottság (bhrāntiḥ) (vagy) hiba (bhramaḥ), mi a dualitáson (dvaya) alapszik (rūpaḥ), eltűnt (parākṛtā) (vagy) orvoslásra került (nyakkṛtā), mivel ő elérte (nyakkṛtā) a Legfőbb (parama) Nem-dualitás (advaya) Tudását (jñāna). Ennek eredményeképpen (yena), ő (saḥ) ilyen (tathā... iti) --azaz felszabadult--.

Így (evam), az által, hogy éberré válik (saját Valódi Énjéről) --saját Énjével való kapcsolata révén-- (pariśīlanena), ő (saḥ) ilyen (evaṁvidhaḥ), (azaz felszabadult), kinek (yasya) dharma-ja --mit kell tenni-- és adharma-ja --mit nem szabad tenni-- (dharma-adharmāṇi) -erények és bűnök (puṇya-apuṇyāni)- eltűnt (prakṣīṇāni). (Röviden, ) a fennmaradó benyomásai (erényeinek és bűneinek) (saṁskārāṇi) teljesen feloldódott (vigalita), mivel hiányzik belőle (abhāvāt) az önmagát (ātma) testnek (deha... iti) gondolásának aktusa (mānitva).

Eme (tanítás) által (anena) (az igazság, miszerint a) "Tudatlanság (ajñānam) valójában (eva... iti) kötöttség (bandhaḥ)" meg lett határozva és bizonyított (pratipāditam).

Az (saḥ), akiben (yasya) eme (tudatlanság) (tad ca) megsemmisült (prakṣīṇam), bár (api) (ő) kapcsolatban van (yoge) a fizikai testtel --az individuális formával-- (vigraha), így (ő) (tadā eva) felszabadult (muktaḥ) miközben még él (jīvan eva). Bár (punar), a fizikai testtel (śarīra) való kapcsolat (yogaḥ) nem (na) kötöttség (bandhaḥ) és annak halála nem --a test halála-- (na-tad-apagamaḥ) Felszabadulás (muktiḥ... iti). Mindazonáltal (kim tu), "A Felszabadulás (mokṣaḥ) a test (deha... iti) elhullása (pātāt) után Teljes (pūrṇaḥ)"||61||


Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 62. Stanza

जीवन्मुक्तस्य कर्महेतौ शरीरे स्थितेऽपि शरीरयात्रामात्रार्थं ज्ञानेद्धं कुर्वाणस्य कर्म न फलाय तस्य भवति — इत्यत्रोपपत्तिमाह


अग्न्यभिदग्धं बीजं यथा प्ररोहासमर्थतामेति।
ज्ञानाग्निदग्धमेवं कर्म न जन्मप्रदं भवति॥६२॥


वह्निनिर्भृष्टं शालिबीजं क्षितिसलिलातपमध्यवर्त्यपि सामग्रीवैकल्याद्यथाङ्कुरादिजननेऽशक्ततां याति तथैव ज्ञानाग्निना दग्धं परमाद्वयबोधदीप्त्या प्लुष्टं कर्म यथाहमेवेत्थं विश्वात्मना स्फुरामि — इत्येवंरूपेण देहाद्यात्ममानित्वहानेर्हेयोपादेयबुद्धिपरित्यागेन यत्किञ्चिच्छुभाशुभं कर्म क्रियमाणं तद्दग्धवीर्यं न पुनर्ज्ञानिनः पिण्डपातादनन्तरं जन्मफलप्रदं भवति देहनिर्माणहेतुः सम्पद्यते दग्धं बीजमिवाङ्कुरे। तस्मान्न सर्वाहम्भावरूपायाश्चितिशक्तेरफलाभिसन्धानतया कृतं कर्म भूयो जन्म दातुं प्रभवतीति॥६२॥

Jīvanmuktasya karmahetau śarīre sthite'pi śarīrayātrāmātrārthaṁ jñāneddhaṁ kurvāṇasya karma na phalāya tasya bhavati — Ityatropapattimāha


Agnyabhidagdhaṁ bījaṁ yathā prarohāsamarthatāmeti|
Jñānāgnidagdhamevaṁ karma na janmapradaṁ bhavati||62||


Vahninirbhṛṣṭaṁ śālibījaṁ kṣitisalilātapamadhyavartyapi sāmagrīvaikalyādyathāṅkurādijanane'śaktatāṁ yāti tathaiva jñānāgninā dagdhaṁ paramādvayabodhadīptyā pluṣṭaṁ karma yathāhamevetthaṁ viśvātmanā sphurāmi — Ityevaṁrūpeṇa dehādyātmamānitvahānerheyopādeyabuddhiparityāgena yatkiñcicchubhāśubhaṁ karma kriyamāṇaṁ taddagdhavīryaṁ na punarjñāninaḥ piṇḍapātādanantaraṁ janmaphalapradaṁ bhavati dehanirmāṇahetuḥ sampadyate dagdhaṁ bījamivāṅkure| Tasmānna sarvāhambhāvarūpāyāścitiśakteraphalābhisandhānatayā kṛtaṁ karma bhūyo janma dātuṁ prabhavatīti||62||

Bár (api), a teste (śarīre) az életében felszabadultnak (jīvat-muktasya), megmarad (sthite) (és) tetteket (karma) hajt végre (hetau), a tevő --a fizikai test-- (kurvāṇasya)  tettei (karma) nem hoznak gyümölcsöket (na phalāya... bhavati) számára (tasya), a Tudás(jñāna) Fénye (miatt) (iddham), (mi egy ilyen személyben nyugszik), mivel azok célja (artham) csupán az (mātra), hogy alapot adjon az (ő) fizikai testének az élethez (yātrā-śarīra... iti). (Abhinavagupta)  prezentálja az érvelést (upapattim āha) eme (témakörrel) kapcsolatosan (atra) (a 62. versszakban):


Miképp (yathā) egy mag (bījam), (ha) megég (abhidagdham) a tűz által (agni), nem képes (asamarthatām eti) teremni (praroha), úgy (evam) a karma --egy tett fennmaradó lenyomata-- (karma) (ha) megég (dagdham) a Tudás Tüze által (jñāna-agni) nem (na... bhavati) adományoz (pradam) új születést (janma)||62||


Miképp (yathā) egy rizsszem (śāli-bījam), (ha) meg van pörkölve (nirbhṛṣṭam) egy tűzben (vahni), képtelen (aśaktatām yāti) létrehozni (janane) szaportulatot (aṅkura), stb. (ādi), még (api) akkor sem ha föld (kṣiti), víz (salila) (és) napfény (ātapa) kellős közepén van (is) (madhya-varti), mivel meg lett fosztva (vaikalyāt) teljes csoportjától (a héjnak, korpának és kalásznak) (sāmagrī), úgy hasonló módon (tathā eva) a karma --egy tett fennmaradó lenyomata-- (karma) is megég (dagdham) a Tudás Tüze által (jñāna-agninā). (Röviden, ) az megég (pluṣṭam) a Legfőbb (parama) Nem-dualitás (advaya) Tudásának (bodha) Fénye által (dīptyā), ezért (yathā), az önmagát (ātma) testnek (deha), stb. (ādi) gondolása aktusának (mānitva) megszűnése után (hāneḥ), (mit létrehoz az ő) intellektusában (buddhi) az "elfogadandó (upādeya) (és) elutasítandó (heya)" (koncepcióinak) teljes feladása (parityāgena), olyan (tapasztalásokon) keresztül, mint (evaṁrūpeṇa): "Én Magam (aham eva) ragyogok (sphurāmi) ezen a módon (ittham) univerzumként (viśva-ātmanā... iti)" bármilyen (yad kiñcid) jó és rossz (śubha-aśubham) tett (karma) (, mit ő) végrehajt (kriyamāṇam), lévén annak ereje vagy energiája fel van perzselve (tad dagdha-vīryam), soha többé (na punar) (nem) válik (bhavati) az Én ismerőjéhez tartozó (jñāninaḥ) test (piṇḍa) elhullását (pātāt) követő azonnali (anantaram) újjászületésként (janma) (ismert) gyümölcs (phalam) adományozójává (pradam). (Más szóval, soha többé) nem válik (sampadyate) okká (hetuḥ) a test (deha) létrehozásával kapcsolatosan (nirmāṇa), mint ahogy egy megégett (dagdha) mag (bījam) (nem válik okká) a termés (létrehozásának) tekintetében (aṅkure).

Ezért (tasmāt), a tett (karma), mi (annak) gyümölcséhez (phala)  való ragaszkodása nélkül (a... abhisandhānatayā) kerül végrehajtásra (kṛtam), a Tudatosság Ereje miatt (citi-śakteḥ), mi megjelenik, mint (rūpāyāḥ) az "Én (aham) (vagyok) minden (sarva) " Állapota (bhāva), nem képes (na... prabhavati) újra (bhūyas... iti) születést (janma) adományozni (dātum)||62||


Jelenleg még kifejtések nélkül

fel


 További Információ

Gabriel Pradīpaka

Ezt a dokumentumot Gabriel Pradīpaka, a website egyik társalapítója készítette, aki spirituális guru és aki a Szanszkrit nyelv és a Trika filozófiai rendszerben jártas.

Szanszkrit, Yoga és indiai filozófiával kapcsolatosan, vagy ha csupán hozzászólni, kérdezni szeretnél, esetleg hibára felhívni a figyelmet, bátran lépj kapcsolatba velünk: Ez az e-mail címünk.



Vissza Stanzák 55-58 Fel  Folytatás Stanzák 63-66